Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-20 / 272. szám

8. oldal Falmászás - Karate 1995. november 20., hétfő Hegymászók őszi, baráti találkozója Balassagyarmaton Magyarok a világ legmagasabb csúcsán Tizennyolc vakmerő magyar alpinista jövő tavasszal felkerekedik, s megpróbálkozik azzal, ami hazánkfia számára eddig elérhetet­lennek tűnt: megmásszák a földkerekség legmagasabb hegycsú­csát, a Mount Everestet. Ezekről a tervekről is beszámoltak a hét végén Gyarmaton rendezett őszi hegymászó találkozón. Az egyszerű emberek számára a hegymászás valami megközelít­hetetlen, misztikus világot jelent. Megküzdeni a sziklafalakkal, függni szédítő mélységű szaka­dékok felett, közvetlen közelről figyelni gleccserek folyását, mi­közben kegyetlen, jeges szél cserzi az arcokat. Éppen ezért tö­rekedtek arra az alpinisták, hogy emberközelivé tegyék furcsa szenvedélyüket. így született meg a falmászás, amely ma már az egész világon hódító útját járja, bekerült a televíziós sport­adásokba, s hatalmas érdeklődő tábort vonz. A nógrádi hegymászókhoz is el­jutott a híre ennek, s rövidesen több tucatnyian másztak fürgén a falakon. Sőt, mára annyira nép­szerűvé vált, hogy Balassagyar­mat a hét végén otthont adhatott az őszi, hegymászó találkozónak. Persze nem csupán a művelő­dési központ műfalán próbálkoz­tak a bátor „pókok”. A Nyírjes- ben terepfutással és a baráti ta­lálkozók történetében először hegyi kerékpározással színesítet­ték a programot. A Magyar Hegymászó Klub beszámolt ez évi tevékenységéről, videofelvé­telek segítségével felelevenítet­ték az idei fontos túrákat, s nem utolsósorban szóba került a jövő esztendei nagy-nagy terv: a 8848 méter magas Mount Everest meghódítása. A márciusban induló, s hetven naposra tervezett expedíció északi oldalról közelíti meg a csúcsot. A kis csapatban kipró­bált harcosok lesznek, akik nagyon jól tudják mit je­lent nyolcezres magassággal megbirkózni. Ha utuk szerencsésen alakul, május végére a piros-fehér-zöld lobogót is kitűzik oda, ahová Hil­lary óta sok nemzet fia felka­paszkodott, de magyar még soha. í A NÓGRÁDI.HÍRLAP és a Bäcker Bri®t karateklub közös önvédelmi sorozata (6.) Fogás megelőzése Sorozatunk befejező részében egy gyakori támadási formát és annak megelőzését mutatjuk be a Bäcker Brot karateklub közreműködésével. A különböző harcművészeti iskolák eltérő technikákat oktat­nak a fogásból való szabadulásra. Van aki az ízületek csavarására esküszik, amíg mások a támadó lendületét hasznosítva, azonnal a dobásokat alkalmazzák. A tradi­cionális karate stílusoknál is is­merik, de csak végső esetben al­kalmazzák ezeket a megoldáso­kat. Ezeknél a stílusoknál jóval nagyobb a küzdőtávolság. Felfo­gásuk szerint azért van erre szük­ség, hogy az ellenfél ne használ­hasson valamilyen rejtett fegy­vert. A meglepetés elkerülése végett egy ismeretlen támadóval soha ne álljunk le dulakodni. Ha idejében észre vesszük, hogy a támadó meg akar fogni, a kezek elütésével egyidejűleg térjünk ki a támadás irányából. Ne hagyjuk, hogy ruházatunkra vagy valame­lyik testrészünkre ráfogjanak. A kezek „elvezetése” közben fel­mérhetjük a támadás súlyosságát és ennek ismeretében célszerű azonnal átvenni a kezdeménye­zést. Szembemozgással védtelen testrészre mért, jól irányított rú­gással végleg vegyük el a támádó kedvét. Arra azonban gondosan ügyeljünk, hogy egy sikeres ak­ció után tudjuk hol a határ. Ne engedjük közel a támadót, már a mozdulat elején zárjuk ki a fogás lehetőségét A fejelés általában a „kemény fejűek" támadási módszere Egy váratlan és pontos ütéssel vagy rúgással elvehetjük a tá­madó kedvét fotó: gyurlÍn tibor Fantasztikuslkézis

Next

/
Thumbnails
Contents