Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-18-19 / 271. szám
1995. november 18., szombat Mozaik 5. oldal Nógrád megye 1956-os forradalmi eseményeiből: november 15-21. Elfogadták a Kádár-kormány programját November 15-16: 15-én hajnalban a BM. megyei főosztálya telefonon jelentette az ORFK-nak, hogy az oroszok a rendőri állományt is lefegyverezték, és hogy a megye munkássága nem ismeri el a Kádárkormányt. Ezen a napon jelent meg Salupin alezredes, Salgótarján orosz városparancsnokának parancsa, amelyben betiltott mindenféle demonstrációt, gyülekezést. Az ORFK a megyei főosztályok újjászervezésére megbízható tiszteket irányított az ország megyéibe. Megyénkbe Ladvánszky Károly őrnagyot és Koltai Lajos szds-t vezényelték. Az előbbi bűnügyi vizsgálati, az utóbbi közrendvédelmi gyakorlattal rendelkezett. Mivel az oroszok lefegyverezték a nemzeti bizottság fegyveres bázisát, Mlinarikék követelték a pufajkás-karha- talmi erők megszüntetését. Azonban a Mrázik-tanács igyekezett a rendőrség forradalompárti elemeit kiszorítani az állományból és az így megtisztított rendőrséget egyesíteni a pufajkás-karhatalommal. A feladattal egy Petik nevű századost bíztak meg, aki felfüggesztette állásából Szabó István őrnagyot és Szabó Gábor alezredest. Az oroszok és Ladvánszky ellenezte ezeket a lépéseket, és Jakab Sándor tiltakozása ellenére visszavonatták Petik megbízását. Jakab ezek után Münnich Ferencnél kért támogatást, aki Darázs Istvánt nevezte ki a karhatalmi erők parancsnokává. November 17: A szorospataki bányaüzem munkástanácsának küldöttsége Budapesten tárgyalt Czottner miniszterrel bérügyi kérdésekről, illetve a karhatalom egyes tagjainak leváltásáról. Dr. Garamvölgyi Antal a sajtón keresztül látnoki képességgel figyelmeztetett, hogy „...Az egypártrendszer nem biztosíték arra, hogy a végcélt, a szocializmust demokratikus úton, a nemzet sajátosságainak, a nép vágyának, lelkének megfelelően valósítják meg. Félő, hogy újból erőszakos úton, a nemzet leikétől idegen eszközökkel és módszerekkel igyekeznek a végcélt elérni." A kompromittált vezető pártkáderek nélkül, a volt megyei MDP második és harmadik vonalából alakult meg az MSZMP Nógrád Megyei Ideiglenes Intézőbizottsága, melynek tagja volt Andó István, Kovács József, Jakab Sándor, László István, Rozgonyi Lukács, Tanyai Ferenc és Vajó István. November 18-án az MSZMP megyei testületé ülést tartott, ahol elfogadták a Kádárkormány programját, valamint elítélték a külföldre menekült korábbi megyei vezetés tagjait. Döntöttek arról is, hogy néhány vezető beosztású káder visszatér a termelő munkához. Ilyen személyek voltak Oroszi Károly, Kerner Lajos, Bérezés Henrik és Novák József. Ez a rendelkezés azonban nemcsak „gesztus” volt az MSZMP részéről, hanem előre átgondolt taktikai lépés is, mivel ezek a személyek kezdeményezték az üzemi pártalapszervezetek szervezését, az ottani munkás- tanácsok elleni fellépést is. November 21.: A megyei tanács épületében a megye üzemeinek, bányáinak és intézményeinek küldöttei megválasztották a megyei munkástanácsot. A tanácskozást Lénárt Andor nyitotta és vezette le. A gyűlés tárgysorozata foglalkozott a megye politikai helyzetével a tanács megválasztásával és az aktuális napi kérdések megvitatásával. Az acélárugyár küldötte kijelentette, hogy szükség van az álláspontok tisztázására az élet normalizálása érdekében. Igazi demokratikus Magyarország megteremtéséről szólt, ahol mindenkit a munkája alapján becsülnek. Mlinarik István szerint a forradalom vívmányait csak akkor lehet megvédeni, ha a sztálinizmust felszámolják az országban. Javasolta, hogy a megyei mun, kástanács a kormányösszekötővel együtt vizsgálja felül a megyei tanács állományának szakképzettségét. Ugyanis „... az a munkáskáder, aki 10-12 év alatt nem tanult eleget és nem igyekezett azon, hogy tanuljon, annak nincs helye vezető állásban." A megalakult munkástanács meghatározta feladatát is, mely szerint: „Hangolja össze a megye bányáinak, üzemeinek, nagyobb vállalatainak az érdekeit, az üzemeltetés és bérezés kérdésében. Hozza közös nevezőre álláspontjaikat a legfontosabb gazdasági és politikai kérdésekben. A megyei munkás- tanács legyen koordináló szerv. Tárgyaljon Nógrád megye munkássága nevében a kormánnyal és döntsön a szakszervezetekkel közösen a sztrájk ügyében.” A résztvevők döntöttek abban, hogy november 23- án fogják megválasztani az elnököt. Dupák Gábor Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havonta kibocsátott állampapír mostantól két héten keresztül kapható. Hogy még könnyebben hozzáférhető legyen. Miért kedveli nagyon sok ember ezt a befektetési formát? Cs" Mert az egyéves futamidejű értékpapír megemelt évi 29%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. Csf" Mert a Kamatozó Kincstárjegy biztonságát az állam garantálja. Cí Mert tőzsdei forgalmazásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. E3“ Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figyelem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőknek.) Es5, Mert - mint az alábbi listából kiderül -, sok forgalmazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1996/XI.) 1995. november 13-24-ig jegyezhető. Kibocsátási árfolyam: 1995. november 13-17. között 99%, 1995. november 20-24. között 99,5%. A kamatozás kezdő időpontja: 1995. november 29. Évi kamata 29%. További aktuális információk: 266-6044. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Mérleg u. 4. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • Codptourist Rt. (a New York Broker Kft. ügynökeként) 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 11. • Magyar Hitel Bank Rt. 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1996/XI. Ingatlanpiac - a szakemberek szemével Menekülés Salgótaijánból A lapokban egyre több a lakáseladásokkal, -cserékkel kapcsolatos hirdetés. Mi rejlik mögöttük? - kérdeztem Cseh Ferencné dr.-t, az egész megyében, de főleg Salgótarjánban tevékenykedő IN VA Ingatlanközvetítő és Vagyonértékelő Bt. ügyvezető igazgatóját. Tart az elvándorlás- Egyesek - főleg a műszakiak és az értelmiségiek — egzisztenciális okok miatt adják el a lakásukat, és mennek el elsősorban Budapestre és környékére, illetve a Dunántúlra. Mások azért értékesítik a házukat, mert képtelenek az egyre növekvő rezsit fizetni. Az idős emberek helyváltoztatása mögött gyakran az áll, hogy közelebb akarnak kerülni a gyerekekhez.- Elsősorban milyen lakásokat keresnek?- A kispénzűek az olcsóbban fenntartható kisebb lakások iránt érdeklődnek. A gazdagabb üzletemberek viszont a nagyobb, abszolút komfortos családi házakat keresik.- Mi jellemző még Nógrád megyeszékhelyén az ingatlan- piacra?- Tart a visszavonulás a környező falvakba, Salgótarjántól olyan húsz kilométeres körzetben. A folyamat már régebben megindult, az utóbbi három esztendőben pedig felgyorsult. A legkeresettebb települések: Karancsalja és Somoskőújfalu. Az elszegényedést jól mutatja, hogy kevés az úgynevezett minőségi csere.- Milyen tapasztalatok vonhatók le az értékesítési lehetőségekből?- Az elérhető árak nagy szóródást mutatnak. Attól függően, hogy az eladónak sürgősen szüksége van-e a pénzre, vagy ki tudja várni a számára legkedvezőbb időpontot. Salgótarjánban, például az Arany János utcában a negyvenhat-ötvennyolc négyzetméter alapterületű lakások ára 1 millió 100 ezer - 1 millió 400 ezer forint között mozognak. Ez olcsó, mondjuk, Szolnokhoz vagy a Dunántúlhoz képest, ahol kétszer any- nyit is elkérnek egy ilyen méretű otthonért. Salgótarjánban és környékén egyébként a a kereslet hiánya miatt nyomottak az árak - közölte Kiss László, az Infóker Ingatlan- forgalmazó és Kereskedelmi Bt. irodavezetője. Kicsi a kereslet- A lakáseladási árak meghatározásánál nem játszik döntő szerepet az épületek életkora, mert a panellakások között nincs nagy korkülönbség - közölte dr. Musztács László, ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalkozó. - A lelakottság viszont jelentős árcsökkentő tényező. Mivel nincs fizetőképes kereslet, az ingatlanok értéke messze alatta marad a műszaki becslések által meghatározottaknak. A periférikus területeken, például Gorkijtelepen, nagyobb a kínálat. Venesz Károly Bizakodó pedagógusok a budapesti tüntetés után Száz volt az a hetven... Nógrád megyét is szép számban képviselték a közép- és felsőoktatási, valamint a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók minapi, budapesti sztrájkján.- Optimisták a kollégák, s ugyanakkor más rétegekkel is szolidárisak — mondta Borensz- kiné Imre Éva, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium igazgatója. - Sokat látott és tapasztalt emberek szerint alábecsülték a tüntetők létszámát, mivel legalább 100 ezren voltak jelen.- Ha az európai ésszerűséget nézzük, akkor 250 százalékos béremelésre lenne szükség, ha a magyart, akkor a 25 százalék a minimum - fogalmazott Bocsó Imre, a bátonyterenyei ipari szakmunkásképző intézet igazgatója. - Mit tegyünk, ha a kis fizetés miatt, december 20-án előlegkérelmet jelentenek be a kollégák?... Bocsi Gábor, a pedagógus szakszervezet Salgótarján városkörzeti titkára szerint Fodor Gábor miniszter megméretett, és könnyűnek találtatott. A pedagógusoknak nem jut pénz se a családra, se az önképzésre, de a tanulóiknak sem tudnak pluszt nyújtani ilyen körülmények között. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépészeti-Műszaki Középiskolában Pataki Ferenc igazgatóhelyettessel és Várnagy Imre tanárral beszélgettünk. A pedagógusok meghatónak értékelték a demonstrációt, az abból sugárzó összefogást. A szakma, mint mondták, elszánt, hiszen követeléseik jogosak, s újabb bonyodalmakat okozhat a kötelező óraszámok felemelése. (b. m.)
