Nógrád Megyei Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-18-19 / 271. szám

2. oldal Kultúra 1995. november 18., szombat Törőcsik Mari 60 éves: a Körhinta emelte magasba Nincs kora: ifjú, akárhány éves is. Ha azt mondanám: november 23-án betölti a hatvanat, elhinné valaki? Talán kicsit rekedtesebb lett a hangja. Meglassult a mozgása, de ez a szereptől is függ, mint bármely szava. Magánember? Félrevonulóban, hiszen a magán­élet a színész számára is magánügy. Közélet? Éppen csak annyi, amennyi feltétlenül szükséges. Közszereplés? Szinte semmi. Emlékszem, egyszer, kezdő koromban rövid próbariport ké­szítéséhez ácsorogtam hosszan, már nem tudom: a filmgyárban, vagy a Katona József Színház­ban? Mindegy. Ott volt Törőcsik, és ott volt Major. Az idős színész karosszékben ült, Mari a lábához kuporodott és a mesterség - a művészet! - titkait firtatta. A sze­repről kérdezősködött, talán ta­nácsot kért (bár rá nem szorult, de szerény volt), kétkedett és ke­resett. Amikor aztán játszani kezdett, sosem volt keresett. Mindent játszott, komolyat, vi­dámat, fiatalt, öreget, blődlit és tragédiát, röppenőt és rabul ejtőt. Mindig maradandót, rendszerint feléjthetetlent. Megannyi kitüntetést kapott (adhattak-e eleget, művészetének megfelelőt?), volt Pesten és vi­déken, igazgatott színházat, el­nökölt kamarában, idehaza és vi­lágszerte díjakkal dekorálták, ámbár életeleme inkább az, ha más életét, embersorsát öltheti magára. S eközben megmarad annak, aki ő: Törőcsik Marinak. Beröppent a filmbe, be a mű­vészetbe. Főiskolás volt, másod­Csakis az igazat mondja éves, amikor Fábri Zoltán rá osz­totta a Körhinta főszerepét. Sok idő eltelt azóta, de most is ott re­pül, repes a magasban, bimbózó szerelemben, kitárulkozva és boldogan. Bármily tragikus sor­sot elevenít meg, biztat is, mert ha az ember hű önmagához, ked­ves, kortalan, szenvedélyes és igaz tud maradni mindig, minden körülményben. Tudja: ahhoz, hogy az ember (akár egy körhintán) magasba emelkedjék, magába kell mé- lyednie, másokra figyelnie, előttünk járóktól kérdezősködnie és tanulnia, és csöndben, csönde­sen vagy halkan, csak ha kell, harsányan, gondolkodva és gon­dolkodtatva mondani, vallani, tenni az igazat. Csakis az igazat és mindig az igazat. A szépet, szépen. A jót, jól. Lélektől lélekig. Kortól és koroktól függetlenül: mindig. (Z. L.) Űj vezető a Magyar Rádió Miskolci Szerkesztősége élén Mikrofonra cserélte a tollat- „Itt a Magyar Rádió mis­kolci stúdiója” — hallja min­den hétköznap reggel 6-tól 9 óráig - szombat, vasárnap, il­letve ünnepnapokon ettől el­térő időpontban - Nógrád megyében is mindenki, aki URH-s hullámhosszon hall­gatja a Kossuth adót, mert­hogy annak a helyén jelent­kezik - megszakításokkal - a körzeti rádióadás. De nem csupán Csonka László, Jakab Mária, Kardos Katalin, Kertész Péter, Mács Ildikó, Papp Zsolt, Szemes Ist­ván és mások hangja jut el a nógrádi lakásokba, hanem - főként Hubai Gräber Miklós helyi tudósító jóvoltából - oly­kor önmagukra is ismerhetnek a hallgatók, településük életé­nek egy-egy eseménye, mozza­nata, egy általuk ismert ember portréja is megelevenedik az éterben, lapunk cikkeit is rend­szeresen bemutatják, szemlézik — ahogyan mi mondjuk. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy a „háttérből” ki irányítja a rádió munkáját, azaz, ki a körzeti és egyszer­smind nemzetiségi (szlovák) regi­onális szerkesztőség vezetője. Az alábbiakban ezt a hiányt pótoljuk, ami már csak azért is aktuális, mert október elsejétől új személy tölti be ezt a funk­ciót. Hajnal József korábban hosszú éveken át a Szolnokon Hajnal József megjelenő Új Néplap című me­gyei napilap főiszerkesztője volt. — Ön a tollat cserélte mikro­fonra, egyik megyeszékhelyről a másikra költözött. Bátor vál­lalkozás volt.- Ennek tudatában adtam be a pályázatot, de végül is az nyugtatott meg, hogyha a rá­diózásban új leszek is, az újság­írásban azért csak-csak járatos vagyok, és a két „műfaj” nem esik messze egymástól, sőt, fel­tételezi, kiegészíti egymást. Amikor az újságnál dolgoztam, éreztem, hogy mit jelent, ha a rádióban szó esett egy-egy cik­künkről, most pedig a bőrömön érzem, hogy az újságok milyen sokat segíthetnek egy-egy adá­sunk előzetes propagandájában, elhangzott műsoraink esetleges következményeinek, vissz­hangjának megjelenítésében. Persze, hogy e kapcsolat lehe­tőségeit még jobban lássam, több idő szükséges, jobban meg kell ismernem belülről a rádió életét.- Milyen gárdát „örökölt” ?- Jól felkészült, nagy tapasz­talatokkal rendelkező szakmai stábot, amelyik frappánsan old meg minden váratlan helyzetet. Ezzel együtt még többet lehet, kell kinek-kinek vállalnia im­már közös feladataink megol­dásából.-Eddigi tapasztalatai alap­ján milyen javaslatai voltak?- Természetesen az eltelt né­hány hétben eddig jószerével inkább csak tájékozódtam, de azért vannak elképzeléseim arra vonatkozóan, hogy miként lehetne élőbbé tenni a kapcsola­tunkat a körzetünkbe tartozó három megyével — köztük Nóg- ráddal -, a minket hallgató em­berekkel, hogyan tudunk eleget tenni a közszolgálatiság köve­telményének.- Önökhöz is azért látogat­tam el, hogy megbeszéljük, mik a lehetőségeink az eddig is jó együttműködésünk további ja­vítására. Szeretném a kereske­delmi adásainkat is színesebbé, változatosabbá, „emészthe- tőbbé” tenni. - csongrády ­Török Gyula A zöldköves gyűrű Közvetlenül az első világhá­ború után, fiatalon elhunyt Török Gyula után két nagy re­gény maradt: A porban és A zöldköves gyűrű. Mindkét re­gény a magyar vidéki élet, a magyar középosztály eposza: szomorkás színekkel meg­festve a nagy nemesi családok szétesését, a magyar közép- osztály formálódását a század elején. De, ahogy az már lenni szokott, az emberi sor­sok esetében, a formálódást nagy szenvedélyek, tragikus és boldog szerelmek, önfelál­dozás és felemelkedési vágy irányítja, nemcsak a társa­dalmi szükségszerűség. A könyv most a Klub Klasszi­kusok sorozatban jelent meg. 1995. november 18., szombat 7. oldal Társasági Élet Nem vagyok senkinek a lelki paimládqja, mondjuk sokszor valakinek, finoman elhárítva ezzel a mások magánügyeibe való beavatkozást. Nos, lapunk nem hárítja el a „magánszférát": ha úgy kívánja bárki, Nógrád Megyei Hírlap, Salgótarján, Erzsébet tér 6,, Postafiók; 96. Barátnő az ilyen nőszemély? 16 éves lány vagyok Vizslásról. Középiskolába járok, a suli jól megy, és a szüleim is nagyon rendesek, megértőek. Hogy mégis mi a baj? Van egy barát­nőm, Erika, vele szoktam megbe­szélni minden problémámat. Saj­nos már nemegyszer tapasztal­tam, hogy amit bizalmasan elme­séltem neki, azt másoktól vissza­hallottam. Továbbadta a dolgai­mat és még ráadásul pletykákat is kitalált, amik nem is voltak iga­zak. Eddig két fiú tetszett igazán, de a barátnőm lebeszélt róluk, hogy nem hozzám valók. így rendre szakítottam a fiúkkal. Tegnap Salgótarjánban az egyik régi fiúmmal láttam andalogni Erikát, a barátnőmet. Barátnő? Hát barátnő az ilyen? Úgy sétál­gattak, mint egy szerelmespár. Velem így Péter soha nem sétált! Mi mindig úgy találkoztunk, hogy ott volt Erika is. Nem tu­dom, hogy mit tegyek? Mondjam meg Erikának, hogy láttam őket együtt és kérjek magyarázatot? Vagy egyszerűen próbáljam meg visszahódítani Pétert? Ha lehet, sürgős választ várok! * * * Kedves Hédi! Szerintem ne szólj semmit a barátnődnek, mert a leírtak alap­ján, ő inkább az ellenséged, mint a barátnőd. Ezentúl kerüld el azt a lányt, mert ö csak a fiúidat akarta elhódítani, ami a jelek sze­rint sikerült is neki. Ebből tanul­hattál, és ezentúl, ha randira mégy, csak magad menj, ne vidd őt is! Bizalmas dolgokat meg ne fecsegj ki senkinek, mert a későb­biekben visszaélhetnek vele. Ha anyukád rendes, megértő, akkor neki mond el a gondjaidat, vagy vezess naplót. Az biztonságosabb, mint egy barátnő. Nem tudom, érdemes-e Pétert visszahódíta­nod, ezt neked kell eldöntened! Üdvözlettel: Léda Asszony kerestetik - tábla a kertben A 39 éves brit Clive Alexander meghökkentő módját választotta a párkeresésnek. Az életvidám ács szakított szíve választottjá­val, majd közvetlenül ezután a háza előtti kis kertben kifüggesz­tett egy táblát: „Asszony kereste­tik!” felirattal. A brit sajtó is be­számolt áz ismerkedés ezen for­májáról - a legszelídebben is szokatlannak minősítve az esetet. Az ács az egyik tv-műsorban is szót kapott, s a stáb megdöbbe­nésére kijelentette: ”Ha kell, szí­vesen rá is mászom a nőkre, hogy hozzám jöjjenek”. Kijelentésével példátlan sikert aratott: perceken belül tucatnyi ajánlatot kapott a tévétársaság telefonján, termé­szetesen hölgyektől. A fiatalság megőrzésének titka A társasági klub a mai táncestre szeretettel vár minden klubtagot és minden érdeklődőt. A szokásokhoz hívén, 17 óra­kor kezdetét veszi a műsor, majd a gondokat feledtető zenére rop­hatják a táncot ismerősök és is­meretlenek egyaránt. Ma a hölgyek és az urak érdek­lődésére egyaránt számot tartó bemutató és előadás lesz prog­ramon. Mivel nem szeretnék a dolgok elébe vágni, csupán any- nyit árulok el, hogyha nem is csodaszereket ismerhetnek meg a résztvevők, annyi bizonyos, hogy eme szerek használata csodákat művelhet. Olyan, az egészséget védő, a fizikai és lelkiállapotot javító, a táplálkozást kiegészítő természe­tes anyagokkal lehet megismer­kedni, amelyek nélkülözhetetle­nek mai életünkben. Sokan csak hallomásból, vagy csak a hirdeté­sek révén ismerik ezeket az anyagokat, de hatásmechanizmu­sukkal nincsenek tisztában, és szó, ami szó, az emberek jelentős része éppen ezért nem is hisz bennük. Pedig ezek alkalmazása a fiatalság megőrzésének egyik titka. Nos. aki ma jelen lesz nálunk, bizonyára nemcsak hasznos is­meretekkel gazdagodik, hanem a gyakorlatban is alkalmazza eze­ket az ismereteket. Tekintettel a közelgő év vé­gére, a társasági klub következő - két hét múlva sorra kerülő - összejövetelén a klub törzstagja­ival szeretnénk megbeszélni mű­ködésünk idei tapasztalatait és a jövőbeni terveket. Éppen ezért a december másodikán a szokástól eltérően 16 órakor találkozunk. Fontos, hogy mindenki jöjjön el, aki szeret a klubba járni, de szí­vesen várunk érdeklődőket, le­endő klubtagokat is. Péter Kasszasiker, Ventura módra - „Ace Ventura - a természet hívó szava” a címe Jim Carrey legújabb filmjének, ami be­mutatásának első hetében 40,3 millió dollár bevételt hozott. Ennek megfelelően újabb kasszasiker várható. ábránd Acél ad adieu afrodiziáltum agglegény agy agyas Onagy Zoltán: rirr i • " remii oúiüiej tu AFRODIZIÁKUM. Afrodiziákum a neve azon szereknek, amelyek serkentően hatnak a nemi vágyra. Többnyire öreg férfiak használják, akik fiatal korukban, amikor a szexnek, a nőnek (vagy a fiúcskáknak) rendes, természetes ideje lett volna, pénzkereséssel, meggazda­godással foglalták le magukat azért, ha majd öregek lesznek és csökken a libidójuk, pén­zükért megvásárolhassák a borsos áron kap­ható afrodiziákumokat. Hasis, kokó, marihuana, Gracidin, Cen- tedrin. Keleti csodaszerek: orrszarvú ormá­nya ledarálva, tigrisvelővel tálalva. Pácolt oroszlánfarok. A világ így kerek. De ismeretesek a felsoroltaknál olcsóbb, egyszerűbb, hozzáférhetőbb kombinációk is, ,a két nőfaló öreg - Casanova és Don Juan - szakácskönyveiből, mint például: hagyma mézben, fokhagyma mézben, tojásban, gin- zenggyökér fokhagymával mézben és nyers tojásban, tetején frissen kiszedett halikra, petrezselyem, zeller, sárgarépa egyben és re­szelt állapotban. Tehát találunk a piacon is. A háziorvosok időzített injekcióval is ki­szolgálják a kedves biztosítottat. Receptre, gyógyszertárból igényelhetően. A tébé — tekintettel a rozoga párttitkárokra. parlamenti képviselőkre - elfelejtette ki­húzni alóla a támogatást. Az afrodiziákumok rendszeres és szapora használata végérvényesen megoldja a gon­dokat. A férfiak mellei nőnek, hangjuk előbb mutálni kezd, majd gyerekmagasságokba emelkedik. Az öregecske öngerjesztő nők beszőrösödnek, brummogóvá lesz a hang­juk, csiklót eresztenek térdig. Egyetlen ser­kentőszer nem került szóba eddig, pedig nélküle minden nehezebb, a szex szimpla technikázás, iparvágány. Szeretni kell a má­sikat. Megőrülni érte, utána. Arra ébredni, hogy nincs ott. Arra. ott van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents