Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-09 / 237. szám

1995. október 9., hétfő Autósélet 9. oldal Egy német kispolgári autó — nagypolgári allűrökkel Az igazán luxusra vágyó au­tóvásárló inkább betér a Mercedes-, vagy a BMW-, a Volvo-, netán a SAAB-keres- kedőhöz, ha húzzák a zsebét az ezresek, de még az Opel Omegájától is fintorog, mert úgy tartja, ez a márka a kis­polgároké. Na jó, megengedi, a középrétegeké is. Pedig ha nem az előítéletek, hanem a műszaki teljesítmény és a belső komfort alapján ítélne, talán más véleményen volna. Az új Vectra olyan mint az át­lagnémet. Sugárzik róla az önbi­zalom. Szinte rá van írva: kérem, ez a kocsi meg van csinálva! Több ezer ember négy évig dol­gozott a masinán, hogy az Omega után a középkategóriá­ban is letegye a német autógyár­tás névjegyét az asztalra. Ha hinni lehet Jürgen Fritsc úrnak, a Vectra fejlesztési csoportve­zetőjének, kereken két és fél milliárd márkába került, amíg a rakás tervrajzból autó lett. Nem is akármilyen. Tága­sabbra szabták az utasteret, hogy a bent ülők kényelmét növeljék, átalakították a futó­művet, amely szinte teljesen ki­rekeszti a kaszniból az útzajo- kat. Átvették az Omegánál már bevált dinamikus biztonsági fu­tómű-konstrukciót, mindezt va­lamennyi változatnál szériafel­szerelésként kínált ABS-szel párosították. Az elektronikus blokkolás- gátló a négy kerékre külön-kü- lön ügyel, így akkor sem sza­badul el a kocsi, ha egyik ke­reke száraz, másik síkos úton szalad. A gyár próbapályáján magam is kipróbálhattam: a régi Vectrát a hirtelen fékezés „megpörgette”, az új fickándo- zás nélkül tartotta az irányt. Most ősszel kerül a kereske­dőkhöz a kocsi, de a gyár az első naptól teljes választékot kínál: 26 féle modellből, 4 féle felszereltséggel, 6 féle külön­böző motorral lehet rendelni. A legkisebb a nyolcszelepes, 75 lóerős 1,6 literes szentgotthárdi motor, ami­nek van egy muszklisabb, 100 lovas, 16 szelepes vál­tozata is. Ké­szül 115 ló­erős, 1,8 lite­res, 16 szele­pes, valamint egy 136 ló­erős 2 literes, 16 szelepes erőgéppel, az A kormány mellett a „kalauz igazán ínyenceknek pedig 2,5 literes 170 lóerős, V6-os motort ajánlják, ami csak úgy félváll­ról „döcög” akár óránként 230 kilométert is. (Kipróbáltam, igazolom.) A legtakarékosabb az 1,7 literes, 82 lóerős turbó­dízel, a gyári adatok szerint 6 li­terrel beéri százon. A legki­sebb, 1,6-os Otto-motort ki­véve, valamennyi a legkorsze­rűbbnek tartott Ecotec-családba tartozik és DOHC-vezérlésű. A kocsikban egyébként min­den van, ami szem-szájnak in­gere: kétoldali légzsák, a kívánt sebességre beállítható tempó­mat, kipörgésgátló, ütközéskor a szó szoros értelmében berob­banó övfeszítők, különlegesen merevített karosszéria, olyan au­tomata váltó, amelyik állóhely­zetben magától üresbe kapcsol, s jövőre talán már oldallégzsákkal is készülnek Vectrák. A műszerfal visszafogottan elegáns, minden kézreeső he­lyen van és jól átlátható. Az ülések kényelmesek, jól tartják a vezető hátát, derekát, csupán - s ez a kocsi ilyen rövid idő alatt tapasztalt egyetlen gyen­géje - a „tömör” kaszniból se balra, se jobbra fordulva nem lehet hátrafelé kilátni. A cso­magtartó családi méretű. Es a legnagyobbakban van még valami, amitől a közép-eu­rópai, Trabanton nevelkedett ész megáll: egy műholdvezér­lésű, beszélő „mitfahrer”. Tessék elképzelni: beül a so­főr a kocsiba, bepötyögteti a számítógépbe, hogy Budapest­ről a debreceni Ló utca 3-ba szeretne elmenni (persze ma még csak a német városok és az ottani Ló utcák vannak feltér­képezve) és egy kis tévéképer­nyőn megjelenő nyíl és hozzá öt választható nyelven megszó­laló kellemes férfihang jelzi, merre tartson, hol térjen le az útról az ember. A városban me­lyik sarkon kell jobbra, majd balra fordulnia, hogy az adott ház előtt találja magát a vezető. Kétszáz kilométert mentünk úgy, hogy rábíztuk magunkat erre a Philips-alkotta csodára - és célhoz értünk! Pedig min­dent megtettünk, hogy eltéved­jünk: nem tartottuk be a taná­csait, egyenesen tovább men­tünk ott, ahol szerinte le kellett volna térni, balra fordultunk, ahol azt mondta jobbra men­jünk. Mindig talált egy másik, még követhető megoldást a komputer. Igaz, egyszer össze­törtük a nem létező lelkét: ad­dig mentünk másfelé, amíg ki­fogtunk rajta. Nem tudott mást ajánlani, mint a visszafordulást. Ez a „kütyü” most mintegy 3000 márkába kerül, de azt ígé­rik, rohamosan csökken majd az ára. Ha hinni lehet a terve­zőknek, magyar térképészek is dolgoznak az újabb országok, újabb városok digitalizálásán és CD-lemezes feldolgozásán. De ha lehet, most még ne tes­sék ilyet rendelni a közeli Opel- kereskedőnél, mert a magyar térkép még jó ideig hiánycikk lesz. Somfai Péter Egy attraktív oldalnézeti fotó Frankfurti újdonság: a Vectra kombija Erősödő Európa, hanyatló Japán? Az autósvilág szeme Frankfurtra tekint az iparág nehéz évei után Az első Nemzetközi Motorosjármü Kiállítást 1897. szeptem­ber 30-án rendezték Berlinben. A Hotel Bristol halijában összesen 4(!) kiállító mutatta be sokat szidott, hangosan csat­togó, büdös gázfelhőket eregető kezdetleges járműveit. Az azóta eltelt csaknem száz év alatt az automobilizmus teljesen megváltoztatta a világot, s ma már el sem tudnánk képzelni az életünket nélküle. lentkezett új modellel, a közkedvelt Fiestát frissí­tették fel. A főbb változ­tatások a ka­rosszéria orr- és farrészét érintették, s a kisautó egy vadonatúj 1,25 literes, 75 lóerős könnyűfém Ez a lépcsős Polo volt az igazi meglepetés Európa legnagyobb autókiállí­tását 1953 óta Frankfurtban rendezik, s e kétévente sorra kerülő seregszemle a motori­záció világának legfontosabb rendezvényei közé tartozik. Az idei - amely szeptember közepén nyitotta kapuit - szám szerint az 56. volt a Frankfurti Autószalonok sorá­ban. A 190 000 négyzetméter­nyi területen 1056 kiállító mu­tatta be termékeit. Az utóbbi évek recessziója után kezd feléledni az autó­ipar. Ezt bizonyítja, hogy Frankfurt az idén az új kocsik világpremierjének hírétől volt hangos. Szinte valamennyi magára valamit is adó cég el­hozta tanulmányautóját, ame­lyek talán a jövő évezredre válnak szériaéretté. Alap­anyagaik ma még az aranynál is többe kerülnek, a benzin he­lyett elektromos áram, vagy motort is kapott. A szalon legnagyobb meg­lepetését a Volkswagen okozta. A szakembereket is gen-csoport másik újdonságát, a Skoda Felicia kombi válto­zatát. A szalonon az őt körül­vevő tömegből ítélve nagy si­kert aratott, s ez nemcsak a S2ép karosszériával, hanem az újonnan beépített motoroknak (1,9 literes dízel, 1,6 literes benzines) is köszönhető. A konzervatív, szögletes ka­rosszériáról is ismert Volvo sutba vágta hagyományait, új, középkategóriás modelljét lágy vonalak jellemzik. A 448 cen­timéteres lépcsős hátú modell­nek a jelölése is új, S4, amiből az S a limuzinformára, a 4 a méretre utal. A Volvo az elkö­vetkezendő öt évben öt új autót fog bemutatni, jövőre az *S4 ötajtós változata következik. Az európai gyárakhoz ké­pest mintha kissé megtorpan­tak volna a japánok. Mára már jócskán lecsökkent a szigetor­szági autók árelőnye, s az Eu­rópában gyártott autók is gaz­A Ford a Fiestával befejezte a, frissítést” Egy miniautó tökéletes védelemmel egyéb alternatív üzemanyag hajtja őket. De térjünk vissza napjaink autóihoz. Megállapíthatjuk, hogy az európai gyárak „teljes sebes­ségre kapcsoltak”. A BMW leváltotta legrégebbi modell­jét, az új 5-ös sorozat szinte megszólalásig hasonlít a ki­sebb 3-ashoz és a nagyobb 7- eshez. Kezdetben négyféle erőforrással (143-193 lóerőig) gyártják. A lágyabb vonalve­zetésnek köszönhetően mint­egy ' 20 százalékkal csökkent az autó légellenállása, s ez a fogyasztásra is jótékony ha­tással van. 150 km/h sebes­ségnél 10 százalékkal kisebb az étvágya! A Ford a kisautók között je­meglepték a Polo lépcsős hátú változatával, a Classickal. Az előzetes sajtóanyagok szinte minden új modellről be­számoltak, képeket is mutattak, a Polo Classic- ról azonban sehol sem tet­tek említést. E lépcsős hátú újdon­ság 45 cen­timéterrel hosszabb testvérénél, csomagtere 455 li­teres. A motorválaszték 60-tól 100 lóerőig terjed. Valószínűleg hazánkban is sokan várják már a Volkswa­ke­dag alapfelszereltséggel rülnek forgalomba. Frankfurtban mutatták be a Nissan Almerát, a Sunny utód­ját. Három-, négy-, és ötajtós változatban készül, a motorvá­laszték két benzines (1,6; 1,4 liter) és egy dízel (2,0 liter) erőforrásból áll. A Honda is meglepetést szerzett, hiszen az alig 4 éve futó Civicre teljesen új ruhát szabott. A hatodik generációs Civic teljesítménye 75-től 160 lóerőig terjed. Az ismét világelső amerikai autógyártás ezúttal nem vonul­tatott fel igazi újdonságot, per­sze ez érthető, ők a januári detroiti szalonra tartogatják legújabb modelljeiket. Sebestyén Kálmán A Nissan Aimera a Sunny utóda ; Porsche-jubileum 30 évvel ezelőtt mutatták be a Porsche 911 haj­borzoló változatát, a Targát. A gyár a jubile­umra elkészítette a legújabb 911-es szintén nyitható változatát. Az utódnál az egész tető törhetetlen üvegből készült, s gombnyomásra szép csendesen hátrasiklik a hátsó szélvédő mögé. Ha a tető zárva van, egy másik gomb se­gítségével fényvédő rolót húzhatunk a fejünk fölé, hogy kirekesszük a nap sugarait. A Targát 3600 köbcentiméteres 285 lóerős motor repíti, akár 275 km/h sebességgel. t ■■L ■ki m Roadster Angliából Újra divatba jöttek a kétüléses roadsterek. Idén mutatkozott be a Fiat Barchetta, a BMW Ame­rikában piacra dobta a Z3-at, s most Angliában a patinás Lotus cég is jelentkezett egy „szívtip­róval”. Az Elise névre keresz­telt kicsike különösen merev alumíniumvázára szénszálas műanyag ruhát húztak, öntömege ennek kö szönhetően mindössze 675 kilogramm. A moz gatásról 1,8 literes 16 sze­lepes motor gondoskodik, mely az Elánból szárma­zik. Nulláról százra 5,9 másodperc alatt ugrik, végsebessége 202 km/h. A sportos menetteljesítmé­nyek ellenére a motor meglepően takarékos, tar­tós 90-nél mindössze 5,7 litert, városban 9,8 litert kortyol százra. Évente 700 darabot fognak gyártani, ára 50 000 német márka alatt lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents