Nógrád Megyei Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-05 / 234. szám

6. oldal Gazdasági Magazin 1995. október 5., csütörtök Feketekereskedelem és feketegazdaság, az adófizető cégek szemével Sérül a közteherviselés és a versenysemlegesség Többször és egyértelműen sürgette a Nógrád Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara a feketegazdaság és feketekereskedelem elleni határozott fellépést, mondván: az állam már eddig is több milliárdos bevételtől esett el, ugyanakkor az adófizető cégek­nek, vállalkozóknak jelentős árbevételi veszteségük van. A jú­lius 1-jével meghozott, a piacokról és vásárokról szóló törvény végrehajtását miként ítéli meg dr. Institórisz András, a Nógrád Kereskedelmi Rt. elnök vezérigazgatója, az NKIK elnökségi tagja, a Kereskedelmi Szövetség megvei elnöke?- Milyen sajátosságok jel­lemzik szakmájában a fekete- gazdaságot?- A magyar gazdaságban, így megyénkben is rendkívül heterogén a kereskedelem, fel­borultak a korábbi rendszerek, ma a magánvállalkozói keres­kedésnek van meghatározó sze­repe a kis és nagykereskede­lemben egyaránt. Árfelhajtó közvetítők- A mai gyakorlatot megelő­zően az áruforgalmazás döntő részében zárt pályán, csatorná­kon történt a termelőktől a fo­gyasztókig. Ma jórészt felborul­tak a rendszerek, gyakran 6-8 közvetítő útján jut el az áru a termelőktől a fogyasztókig, ami megítélésem szerint megdrá­gítja a kereskedelmet. Ez meg­mutatkozik az árrések nagysá­gában. Ma a magánkereskede­lemben nem ritka a 150-200 százalékos árrés, ezzel szemben az átalakult volt állami és megmaradt áfész-üzletekben jóval kisebb, annak ellenére, hogy az utóbbiak valamennyi bevételük és bérjellegű kiadá­suk után adóznak. Az adóható­sági tapasztalatok igazolják, hogy ez a kisvállalkozók több­ségénél, az engedély nélküli ke­reskedelmet folytatóknál nem így van. Ez az ellentmondásos állapot rendkívül kedvezőtlenül hat a versenysemlegességre, durván Dr. Institórisz András -RT­sérül a közteherviselés és a fo­gyasztói érdekvédelem is.- Milyennek ítéli meg a kész­séget az új törvényerejű rende­let előírásainak betartására, betartatására?- Konkrét ellenőrzéseink so­rán bebizonyosodott, hogy a törvényi előírásokat nem tartják be a megyében. Visszafogot­tabb a jövedéki termékek érté­kesítése, nyugtaadásra pedig elvétve kerül sor a vásárokon, piacokon. Hegyén kívül az üzlet?- Az előbbiek mennyivel kur­títják meg egy-egy település be­vételi lehetőségét?-Salgótarjánban a lengyel­piac miatt körülbelül évi 200­250 millió forint adóbevételtől esik el az állam, más összefüg­gésben ennyivel kell több adót fizetni a törvényt tisztelő szer­vezeteknek, állampolgároknak. Ugyanekkor ez az összeg jó­részt megyén kívüli vállalko­zók érdekeit szolgálja, korlá­tozza a megyei vállalkozások fejlődését, nehezíti működési körülményeiket. Ellenség a lengyelpiac- Önök milyen összegű bevé­teltől estek, esnek el?- Becsléseink szerint, a Nóg- rádker Rt. forgalmát mintegy 400-500 millió forinttal csök­kentette az elmúlt évben, ez száz alkalmazott munkahelyét, száz család megsarcolását je­lenti csak a mi esetünkben.- Miként zavarja a fekete- gazdaság a kereskedelmet?-A legnagyobb negatív ha­tása a versenysemlegességnél jelentkezik. Amíg a törvényt tisztelő vállalkozások irreális mértékű adókat: áfa, társada­lombiztosítási-, munkaadói- és munkavállalói járulék, kommu­nális adó, építményadó, vámjel­legű kiadások stb. - fizetnek, addig a feketézők adók lerovása nélkül kereskednek, mely sok esetben csaknem 70 százalékos versenyelőnyt jelent. Ugyanak­kor még azokat a minimális fo­gyasztói érdekeket védő kötele­zettségeket - csereszavatosság, garancia, jótállás, minőségtanú­sítás stb. - sem vállalják, ame­lyeket az üzleteket működte­tőknek viselniük kell. Az ezek miatt jelentkező „árelőnyük” erkölcsi hátrányt is jelent a tör­vényt betartóknak.-Hallott ön arról, hogy a lengyelektől, románoktól, ukrá­noktól megvásárolt cuccokat a magyar vásározó kereskedők saját beszerzésű termékként ad­ják el, üzleti áron?- Erre is van példa, de újab­ban a külföldiek „látszat Bt. formájában” jelennek meg a pi­acokon. Minőségtanúsítás, ga­ranciális kötelezettségvállalás, csereszavatosság stb., fizetési kötelezettség nélkül folytatják törvénytelen tevékenységüket, melyet a vásárt működtetők a helypénz elfogadásával legali­zálnak.- Ön szerint a törvény vég­rehajtásáért mit kéne tenni?- Megítélésem szerint a je­lenlegi kaotikus állapotok meg­szüntetését elsősorban nem újabb jogszabálydömpinggel kellene elérni, hanem a törvé­nyek betartatásával, szigorú és következetes számonkéréssel. El kell érni, hogy csak telep­hellyel, képesítéssel, és a szük­séges hatósági engedélyekkel rendelkező, regisztrált vállal­kozások folytathassanak keres­kedelmi tevékenységet. Reszkessenek a csalók A termékek csak bizonylat­tal, minőség-tanúsítással kerül­hessenek forgalomba! Az egy­séges - minden szervezetre és vállalkozóra, magánszemélyre vonatkozó - közteherviselés ál­talánossá tétele céljából a bi­zonylati rendszert általánossá kell tenni, hogy az áru útját kö­vesse a bizonylat, annak má­sodpéldánya pedig a svéd gya­korlat szerint jusson el az adó­hatósághoz. Kívánatos az eti­kátlan reklámtevékenység szi­gorú bírságolása, megszünte­tése, az egységes kereskedelmi és reklámetikai kódex megalko­tása, a szabályokat megszegők szigorúbb szankcionálása, és a nagyobb nyilvánosság. Venesz Károly Önkéntes biztosítók Olcsón, a tagok ellenőrzésével működnek A mezőgazdasági termelők­nek szűkös jövedelmi helyze­tük miatt biztosításra már alig marad pénzük. A jégverés, az aszály, az állatelhullás tönkre is teheti a gazdálkodókat. Az Argosz Biztosító Rt. a mezőgazdasági nonprofit egyesületek egységes háló­zatként való működtetésével megtalálta a megoldást a ká­rok enyhítésére. Már tíz jogi vagy természe­tes személy, minimum 500 ezer forintos alaptőkével megalapíthatja önmaga bizto­sítótársaságát, az állam az alaptőke kétharmadával, de legfeljebb újabb félmillió fo­rinttal támogatja a szerveze­tet. Ezek a biztosítóegyesüle­tek csekély költséggel mű-. ködnek, a károk elbírálásánál pedig a tagok nagyon szigorú kontrollja érvényesül. Ha kevés a kár, a szervezet tartalékot is tud képezni, melynek egy részét visszajut­tathatja a tagjainak. Az egyesületeket az Ar­gosz Részvénytársaság vi­szontbiztosítja. Eddig nyolc nonprofit egyesület alakult meg az országban. U. G. Zöldségfronton Stratégiaváltás előtt áll a ha­zai zöldségtermesztés. Ha si­kerül rövid távon fólia alá vinni a termelés jelentős ré­szét, akkor hazánk fel tudja venni a versenyt a nemzetközi zöldségpiacokon - nyilat­kozta Mártonffy Béla. A Zöldség Terméktanács fő­titkára szerint az elmúlt évek­ben lezajlott privatizációt, a szövetkezeti üzemek felapró- zódását követően a zöldségter­melőknek új követelménnyel kellett szembenézniük: kis terü­leten nagyobb értéket előállí­tani. Ez a régi módszerekkel el­képzelhetetlen lenne. A termék- tanács szakemberei szerint a jövő a fólia alatti termesztésé. Tisztában vannak azzal, hogy ez a gazdálkodási forma a je­lenlegi szabadföldinél jóval drágább és több szakértelmet igényel, de a lehetőségek számbavétele után állítják: megéri befektetni, mert a pénz A/i • / / / • •• n fóliázásé a jovo a versenyképesebb termékek értékesítésekor megtérül. A technológiaváltáshoz azonban nem elegendő a terme­lők szándéka. A kormányzat­nak is támogatnia, ösztönöznie kell a zöldségtermesztőket, hogy a költségesebb és nehe­zebb gazdálkodást válasszák. Mártonffy szerint az ösztön­zés egyik formája lehetne pél­dául a vámkedvezmény. Azaz, az importfólia behozatalánál úgy kellene megállapítani a vámot, mintha Magyarország már teljes jogú tagja lenne az Európai Uniónak. Mire ugyanis a fóliás zöldségtermesztési rendszer felépül, addigra való­színűleg úgyis belépünk az unióba. Döntés kérdése tehát, hogy az állam képes-e ma lemondani a többletvámbevételről, hogy aztán öt év múlva a zöldség- termesztésből tízszeres bevé­telre tegyen szert. (újvári) Az otthon melege A beköltözésig az a jó az YTONG-ban, hogy mé­retpontos, könnyű, gyor­san építhető, hogy ke­vesebb habarcs kell hoz­zá és hogy szép. Az, hogy az YTONG a legjobb hőszigetelő is, az építkezés során nem sokat jelent. A beköltözés után annál többet. Ha további információra van szüksége, küldje el az alábbi szelvényt címünkre: YTONG Hungary Kft. 1393 Budapest, Pf. 330 Kérem, küldjenek számomra díjmentes ' ismertetőt az YTONG falazóelemekről, i Házszám: ..........Irányítószám: ............. | F elhasználói kategória: □ Tervező □ Kivitelező □ Beruházó □ Magánépítő □ Építőanyagforgalmazó □ Egyéb: ................................... , YTONG A bölcsek köve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents