Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Tisztára szeretnék mosni a bűnös pénzt Nyerges Péter őrnagy, gazdaságvédelmi osztályvezető (Folytatás az 1. oldalról) Ez a fajta bűnözés „szektor­semleges”, mivel egyaránt elő­fordul az állami, a magán- és a vegyestulajdonú szférában, s esetenként a külföldi tőke jelen­léte miatt nemzetközi vonatko­zású is. Álvállalkozások — Az utóbbi fél évtized társa­dalmi, gazdasági változásai mi­lyen hatást gyakoroltak a gaz­dasági bűnözésre? — A társadalmi-gazdasági viszonyok átalakulása során a gazdasági visszaélések nö­vekvő tendenciáját előidéző té­nyezők rendkívül összetettek. Az átmeneti időszakot jellemző bonyolult és gyakran változó gazdasági és jogi szabályozás automatikusan eredményezi a joghézagot és az azokat kihasz­nálók számának növekedését. Növekszik az illegális és félil­legális vállalkozások száma, amelyek célja gyakran az ille­gális jövedelmek megszerzése vagy tisztára mosása. A nö­vekvő számú álvállalkozás funkciója a pénzügyi, adózási, árumozgási manőverek leple­zése. A piacgazdaság kiépülé­sében kiemelt szerepe van az állami szektor privatizálásának. A privatizáció viszont tág teret nyitott a „kölcsönös szívessé­gek rendszerén” túllépő kor­rupció nem kívánatos terjedé­sének. Ugyanakkor a nemzet­közi összehasonlításban is ki­rívó mértékű központi elvoná­sok, adók és társadalombiztosí­tási terhek a vállalkozókat rá­szorítják az adócsalásra, az il­legális foglalkoztatással járó feketemunkára. — Az új helyzetben kialakul- taka hazai bűnözés új formái, s megjelent a szervezett bűnözés, amit még csak erősít a bűnözés nemzetközivé válása. Me­gyénkben milyen a helyzet, je­len van-e a szervezett bűnözés?-A szervezett bűnözés kia­lakulásának lehetőségét minde­nütt az teremti meg, ha van olyan legális vállalkozás, me­lyet igénybe lehet venni a bűn- cselekménnyel szervezett va­gyoni előny tömeges legalizá­lására. Tehát ahol a bűnös pénzt tisztára lehet mosni. Szervezett bűnözés-A szervezett bűnözés legális vállalkozásokba behatoló bű­nözési forma, következéskép­pen gazdasági bűnözés is. Lét­rejön egy olyan vállalkozótí­pus, amellyel tisztességes vál­lalkozó nem tud konkurálni, mert a bűnöző eleve olcsóbban jut hozzá a tőkéjéhez, nem kell elszámolnia az eredetéről és nem is adózik. A szervezett bű­nözés legnagyobb veszélye, hogy rontja a piaci versenyt, mivel a bűnszövetkezetek a vesztegetést, zsarolást és az erőszak minden formáját fel­használják egy-egy üzlet meg­kötésére. Ugyanakkor a keres­let kielégítetlensége megterem­tette a szervezett bűnözés tár­sadalmi, gazdasági bázisát. Mindennek a nyomaival és jele­ivel Nógrádban is találkozha­tunk. Sok a csalás-A gazdasági bűnözést te­kintve milyen képet mutatnak az utóbbi évek a megyében?- Megyénkben az ismertté vált bűncselekmények alapján beszéljünk két év, 1993 és 1994 adatairól. Az összes gazdasági bűncselekmények száma 1993-ban 246, míg 1994-ben 272 volt. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények 83-ról 70-re csökkentek egy év alatt, míg a vagyon ellenieké 153-ról 185-re növekedett. E bűncse­lekmény fajtákon belül csök­kent az orgazdaság aránya, vi­szont jelentősen nőtt a csalások, sikkasztások, hűtlen kezelések száma. Itt a legnagyobb a nö­vekedés. Az államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmé­nyek közül a vesztegetés, befo­lyással üzérkedés és a hivatali visszaélések száma nem jelen­tős. Viszont a gazdaságvédelmi hatáskörbe tartozó közrend el­leni bűncselekmények- nemzetközi jogi kötelezettség megsértése, visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel, környe­zet- és természetkárosítás - száma háromszorosára nőtt, noha az arányuk kicsi. Kell a rendőr-A gazdaságvédelmi rend­őrség kitől és egyáltalán kap-e segítséget ehhez a munkához?-Az állami ellenőrzés rend­szere, eszköztára a közvélemény előtt kevéssé ismert, ezért a gaz­dasági élet negatív jelenségeinek vizsgálatát a rendőrségtől várják. Noha a gazdasági átalakulás fo­lyamatában önálló jogkörrel bíró ellenőrző szervek, mint például az Állami Vagyonügynökség, a Bankfelügyelet, a cégbíróságok jórészt újonnan alakultak, s egy­ben átalakulóban is vannak, első­sorban ezek feladata lenne a bűncselekmények gyanúját meg­alapozó jogsértések felderítése.- A fentiekből adódó felada­tok megoldásához milyen sze­mélyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek?- Osztályunknak van egy ki­alakult, szerény létszámú törzs­gárdája, amihez most kaptunk hétfős létszámfejlesztési lehe­tőséget. Az űj helyek betöltése megfelelő szakemberek hiá­nyában nem könnyű feladat. Éppen ezért a rendőri hivatás iránt érdeklődők jelentkezését szívesen várjuk. Pádár András 1995. szeptember 13., szerda A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Félek az önkormányzattól Tisztelt Tanka Ur! Érdeklődéssel olvastam a lap­jukban az Ön cikkeit: „A minisz­ter és a kormány” valamint „Mit csinált felséged?” címűeket. Ez utóbbiakban foglaltakat magam is tapasztaltam. Volt amikor felháborítónak tartottam, hogy 15%-al tervezik a létszá­mot csökkenteni az önkormány­zatoknál, most azonban azt kell tapasztalnom, hogy talán még ötven százalékkal is lehetne. Reggel: még korai keresni, „házon kívül van”, „kiment a büfébe”, „reggelizik” stb. vála­szokat kap az állampolgár, ha valaki keres. Délelőtt: „tárgyal”, „értekezleten van”, „pillanatnyi­lag nincs bent” - mondják. Dél­ben: „ebédel” (ameddig jólesik). Délután: 2 órakor „tárgyal”, 1/2 3-kor „már nincs bent.” És ez ismétlődik nap-nap után. Legalább 10 alkalommal kell telefonálni, hogy egyáltalán utói lehessen érni, akit keresünk, de többnyire még akkor sem si­kerül. Ha mégis, elutasító a vá­lasz, „ez nem hozzá tartozik” és minden kezdődik elölről. Biztosan sokan egyetértenek az Ön cikkével, csak az a kár, hogy ők nem ismernek magukra. Ha pedig létszámcsökkentés lesz, azok számát csökkentik majd, akik húzzák az igát, dol­goznak. A kiskirályok, osztály- vezetők, helyettesek maradnak, pedig ők a munkanélküliek, csak segélyt nem kell kérvényezniük. Ezek, akiket jól megfizet az ál­lam, nem tudják mivel agyon­csapni az időt, fennhordják or­rukat, megjátsszák az „urat”. Ne vegye rossz néven, hogy a nevemet nem írom meg, de félek, hogy ügyem kedvezőtlen elbírálást kapna az önkormány­zatnál. Egy salgótarjáni előfizetőjük Átverték az ügyfeleket Meglepve olvastam „Adós na­gyobb kamatot fizess!” című cik­küket. Az a meglepő, hogy egy pénzügyminisztériumi főosztály- vezető ekkora szamársággal akarja a 230 000 szerződő felet elintézni, hogy az „ország nehéz helyzete indokolja” a kamateme­lést, ami ugye nem is 25, nem is 32, hanem 50 százalék. Átvertek bennünket, mert 1990-ben a 15 százalékot fix ka­matozásúnak mondták és lebe­széltek bennünket annak ellenére, hogy akkor pl. 400 000 forint évi kamata 60 000 forint volt a 15 százalékos emelés, ha felezték az összeget a 30 százalékkal, az is 60 000 forint volt évente. Most a 200 000 forint 32 százaléka 64 Q00 Ft, míg a 400 000 Ft 25 százaléka 100 000 Ft. Elnézést, hogy nevemet nem közlöm, de erről a nagy „D"-röl nem lehet tudni, hogy mit jelent: demokrácia vagy diktatúra ? Miért kerülnek sokba az államnak az iskolák? Tűzzománcok Szécsényben Fuggerth J. Ferenc iparmű­vész tűzzománc-kiállítása látható a Városi Művelődési és Ifjúsági Centrum kama­ratermében. Az alkotó csak rá jellemző technikai megoldásokkal ké­szíti a Szent Koronát díszítő alakjait, ikonmásolatait, góti­kus és barokk motívumokat is ábrázoló képeit, ékszemek is nevezhető műveit. A vörös­réz- lemezekre égetett mázak alapszimbóluma ősi mítoszo­kat sejtet modem képi megje­lenítéssel. A művész állandó vissza­térő szimbóluma, a Nap, a Bika, az Ember, az Angyal. Az iparművészet egyik leg­szebb ágát reprezentáló tárlat október 4-éig várja az érdek­lődőket. R. A. Megyei pártkörkép: Független Kisgazdapárt Más az ígéret és a valóság (Folytatás az 1. oldalról) országnak rossz! A legsürge­tőbb feladat a gazdaságélénkí­tés — az exportorientált termé­kek támogatása (nem termett annyi búza, amennyit eladhat­nánk, ugyanez a helyzet a vá­góállat-kontingensnél is pél­dául juh és szarvasmarha eseté­ben. 2./ - Nógrád megye pillanat­nyi helyzete elszomorító, a munkanélküliség nem csök­kent, sőt növeli azt a Bokros­csomag, sokkterápia a pómép- nek, az olajszőkítők és más or­szágrablók pedig tovább garáz­dálkodnak. Minden program annyit ér, amennyit megvalósí­tanak belőle, Nógrád megyében nem sokat valósítottak meg, ezért rossznak ítélem meg. Másfél évvel ezelőtt írt cik­kemben felhívtam a figyelmet, hogy a Síküveggyár két ke­mencéjét újjáépíthetnék és így legalább egy, a mostani piacnak megfelelő gyárat megmenthet­nének. Nem tették, így az is fel­számolás alatt van. Ilyen gaz­dasági és politikai erkölcsnél nem lehet várni elmozdulást. Egy év alatt 6 milliárd dollárral nőtt a külső államadósság, és eddig a szakértelem nem dom­borodott ki a koalíciónál, in­kább a kapkodás, a tűzoltás a jellemző (lásd az állandó ár­emeléseket). A Független Kis­gazdapárt állandóan figyelmez­teti az állampolgárokat az igaz­ságtalanságokra és hazugsá­gokra, valamint a törvények be nem tartására, amely a gazda­ság teljes összeomlásához fog vezetni. Hogy mit tehet egy párt, az attól függ, milyen hely­zetben van. Mivel az FKgP konstruktív ellenzéki párt, je­lenleg közvetlenül nem sokat! 3./ - Hogy milyen súlya van a pártnak, az majd a következő megmérettetésnél dől el, hiszen az emberek túlnyomó többsége most jön rá, hogy más az ígéret és más a valóság! Speciális kérdés az, hogy a Dunán inneni térség hogyan zárkózhat fel a Dunántúlhoz. Ezzel a kérdéssel foglalkozunk. A más pártokkal való kapcsolataink jónak mondhatók, hiszen a megyéért együtt dolgozunk. A taglétszám alakulása örvendetes, az utóbbi időben sok értelmiségi is az FKgP tagja kívánt lenni.- Önök júniustól nem fizették ki tartozásukat cégünknek. Ha nem akarják, hogy bíróságra adjuk Önöket, azonnal fizesse­nek! - harsogtak a szigorú mondatok a tanév első napján az egyik oktatási intézmény ve­zetőjének telefpnkagylójában. — Ne tán nem fizette ki a nyári nagy felújítás díját egy építőipari cégnek? — Ah dehogy! Felújítás évek óta nincs. Pontosabban a szülők és a pedagógusok vég­zik munkaerejük és pénzük összeadásával még a tiszta­sági-egészségügyi meszelé­seket is. De remekül elfedi a kopásokat a dekorációs lele­mény is. — Akkor bizonyára valame­lyik divatszaküzlet reklamálta a tanároknak vásárolt munka­ruhák árának átutalását?-Nem! Ruhapénzről ugyanis ma már csupán a kissé hiányosan tájékozott szakminiszter beszél. A peda­gógusoknak jóformán kö­penyre sem jut.-Talán számítógépeket, vagy nyelvi labort vásároltak?-Ugyan! A krétán kívül alig-alig lehet bármilyen szemléltető eszközökhöz jutni. Legföljebb pályázato­kon nyerhetnek a szerencsé­sebb intézmények.- Akkor csakis az étkezte­tés díját felejtette el átutalni az iskola?- Nem! Nem! Nyáron nincs étkeztetés az iskolában. Egyébként is: az iskolai étke­zés díját ma már előre kéri a „szolgáltató” cég. Nem csigázom tovább az érdeklődést, hanem leírom - hiszen úgy sem találnák el, - hogy melyik cégnek felejtett el fizetni -a nyári kánikulai hónapokra az iskola. A fűtést szolgáltatóknak nem fizetett! No, nem az égieknek, ha­nem az önkormányzat egyik cégének, amelyik a nyáron nem fűt, nem hűt ugyan, vi­szont rendelkezésre áll, s ugye ez nem kis dolog. Végül is soha sem lehet tudni, hogy melyik iskola kapcsoltatja be a nyáron is a fűtést! Ja! Hogy nyáron nincsenek gyerekek az iskolában, s eszük ágában sincs meleget kérni! Az nem számít! E csekélység miatt nem lehet kockáztatni a cég nyereségét, a vezetők prémi­umát . . . S hogy mennyi a most már - nagy ravaszul alapdíjra keresztelt - rendelkezésre ál­lási díj a nyári hónapokra, a 700 gyereket oktató-nevelő intézménynek? Alig több, mint egymillió forint! Méghozzá jogszerűen! Ezért már érdemes bíró­sággal fenyegetőzni! Ejnye! Ejnye! De sokba is kerülnek az államnak azok a fránya iskolák!- czene ­Egy földrajztudós, aki gyönyörű képeket festett Akik betérnek a gyarmati Madách Imre Városi Könyvtár kisgalériájába, szép tájképekben, csendéletekben gyönyör­ködhetnek. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy a képeket az a Peja Győző Kossuth-díjas földrajztudós festette, aki a Balassi gimnáziumban is tanított hét éven át. Stílszerűen mondva: a vulka­nikus képződményekkel és tengeri üledékekkel borított Cserhát hegység Alföldbe si­muló déli szegélyén fekvő Galgagyörkön látta meg a napvilágot, 1907-ben. Aszó­don járt gimnáziumba. Már ekkor sokat kirándult, megfi­gyelte a természetet, látogatta az elhagyott kőbányákat, kőze­teket gyűjtött. Gazdag tárgyi tudással lett a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója. Ekkor jelent meg nyomtatás­ban Rügyfakadás című nö­vénytani témájú dolgozata. Földrajz iránti érdeklődését dr. Cholnoky Jenő professzor magával ragadó előadásainak köszönheti. Cholnoky egyéb­ként a tömbszelvényrajzolás mestere volt, s módszerét Peja is átvette. Peja Győző 1931-ben föld­rajz-természetrajz szakos ta­nári diplomát szerzett, majd a következő évben doktorált. Tanári pályafutását a diploma átvétele után egy évvel Makón kezdte. Jelentős állomása volt pályájának az 1934-es év, amikor is a Balassi gimnázi­umba került. Hét éven át taní­totta a diákokat a földrajzra. A gyarmati évek után Márama- rosszigetre nevezték ki gimná­ziumigazgatónak, majd a há­ború végén az ózdi gimnázium szervezésével bízták meg. A Kossuth-díjat 1949-ben kapta meg. Ózd után a diósgyőri gimnáziumi igazgatói évek következtek, innen ment nyugdíjba 1969-ben. Tudomá­nyos munkásságáért a Magyar Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Nyugdíjasként még hosszú évekig tanított földrajzot a gimnáziumban. Kedvenc idő­töltésével, festmények készíté­sével is egyre többet foglalko­zott. Gyakori témája a bükki táj, de a földrajzi kutatóterüle­teit is megörökítette. Hosszú betegség után 1983. szep­tember 26-án hunyt el. A mostani gyarmati bemuta­tót megelőzte egy korábbi életmű kiállítás a Csillagház­ban. A tudós bizonyítványait, tanulmányait, publikációit tet­ték közzé. Akkor vetődött fel a szervezőkben egy képzőművé­szeti kiállítás gondolata. Amíg Peja Győző élt, nem engedte bemutatni a festményeit. Oroszlánná Mészáros Agnes a professzor lányainak segítsé­gévei tető alá hozta a kiállítást. A megnyitón megjelent dr. Peja Edit, dr. Peja Márta és dr. Ferencziné Peja Angéla. A három lány közül egyedül utóbbi követi az apa pályáját, lévén földrajz szakos tanár. Ám az örökség gondozását mindannyian szívügyüknek tekintik. (ádám)

Next

/
Thumbnails
Contents