Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

1995. szeptember 11., hétfő Hazai Tükör 9. oldal Elkerülhetetlen a lakásgazdálkodás reformja Bokros: másfél év a próbaidő A szabaddemokraták 430 milliárdot adnának az önkormányzatoknak Koalíció és gazdaság a pártok fórumain Eseményekben bővelkedő napok után csendesebb közéleti hétvégét jeleztek a programok, de így is akadt jócskán tár­gyalni valója több pártnak és politikai szervezetnek. A Szabad Demokraták Szövet­ségének Országos Tanácsa szombaton Budapesten tartott ülésén teljes volt az egyetértés abban, hogy az ügyvivői testü­let és a pártelnök helyesen járt el a közelmúltban lezárult koa­líciós válság napjaiban - hang­zott el az OT ülését követő saj­tótájékoztatón. Pető Iván, az SZDSZ elnöke elmondta: a párt elkötelezte magát a koalí­ció mellett, ám ennek minden­áron való fenntartása nem le­hetséges. A sajtótájékoztatón Wekler Ferenc ügyvivő az ön- kormányzatok jövő évi finan­szírozásával kapcsolatban rá­mutatott, hogy az SZDSZ 430 milliárdot juttattna nekik. Elkészítették a novemberi pártkongresszus elé terjesz­tendő gazdaságpolitikai vita­anyagot az MSZP szakembe­rei. 10-15 éves távlatot fognak át a tézisek, s mint Máté László alelnök elmondta: a dokumentum szocialista és szociáldemokrata jegyeket vi­sel, s egyelőre eltér a kormány gazdaságpolitikai programjá­tól. Például újra kell fogal­mazni a társadalmi-gazdasági megállapodást és hosszabb tá­von szükség lesz az állam sze­repvállalására, többek között az ipar megújulásában. „Létünk feltétele a kor­mánykoalíció leváltása.” így fogalmazott Giczy György pártelnök a Kereszténydemok­rata Néppárt egri vitanapján, utalva arra is, hogy ehhez va­lamiféle ellenzéki összefo­gásra lenne szükség. Értéke­lése szerint a kormányzatban érzékelhető a szabaddemok­rata túlsúly, ugyanakkor a koa­líciós szerződés a miniszterel­nök jogosítványait illetően el­lentmond az alkotmánynak. Nemzeti pártokkal kíván szövetségre lépni a Magyar Érdek Pártja. Király B. Iza­bella elnök szerint partnerként elképzelhető számukra a Nem­zeti Erők Szövetsége, de a Torgyán József vezette szövet­ség is. Hosszú távon céljuk Nagy Magyarország feltá­masztása * békés módszerek­kel -, ekkor hazánk újra ki­rályság lehetne, élén pedig kormányzó vagy nádor állna. Zsúfolt parlamenti program Október elejéig még kétnapos lesz az Országgyűlés plenáris ülése, de a kormány előterjesztéseinek áradata oly nagy, hogy a Ház egy hónap múlva áttér a heti háromnapos ülésezésre. Az utóbbi 25 évben a magyar kormányok egyetlen gazda­sági ígérete sem teljesült. A gazdasági stabilizációs prog­ram viszont sikeresnek ígér­kezik, s ennek már mutat­koznak is az első jelei. Kétségtelen viszont, hogy leg­alább másfél év kell ahhoz, hogy egy nemzetgazdasági lép­tékű tervről ki iehessen jelen­teni: sikeres. Ennyi időre kér türelmet csomagjának értékelé­séhez Bokros Lajos is. A pénzügyminiszter szombaton egy szegedi fórumon beszélt az ország gazdasági helyzetéről, a stabilizációs programról. Szerinte a jelenlegi gazdaságpolitika csak a korábbiakhoz képest szigorú, viszont feltétlenül szükséges. Úgy ítéli meg, hogy gyöke­res szemléletváltozásra, érdemi reformra van szükség a lakás- gazdálkodásban. Az elmúlt öt év hibás szemlélete miatt sok a gond ezen a téren. Hangsú­lyozta a nagyfokú lakásmobili­tás szükségességét, ugyanakkor hibás és igazságtalan döntésnek nevezte az állami lakások áron aluli eladogatását. Szerinte nem kevés a lakás, így nem is az építés a megol­dás. Az viszont tarthatatlan - mondta -, hogy egyeseknek tíz ingatlanuk is van, másoknak pedig reményük sincs a lakás­hoz jutásra. Nemcsak az épít­kezőket kellene támogatni, ha­nem a rászoruló bérlőket is, nö­velve ezzel a bérlakást válasz­tók számát. Ezt Kóródi Mária, az Ország- gyűlés alelnöke mondta el szokásos heti sajtótájékozta­tóján. Egyelőre nincs előrelé­pés a nemzetbiztonsági tör­vény hatpárti egyeztetésében, pedig a javaslat csak ezután kerülhet a plenáris ülés elé. Bizonytalan a rádióról és a te­levízióról szóló törvényjavas­lat helyzete is. A jövő héten megkezdődik a kárpótlási törvény, valamint a gazdaságstabilizációs tör­vénycsomag módosításának általános vitája. Folytatják a képviselők a nemzeti jelképek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használatáról, valamint a szakképzési tör­vény módosításáról szóló ja­vaslatok vitáját. Szerepel a napirenden a közoktatás szervezése, irányí­tása és a felsőoktatás fejlesz­tése, s döntenie kell a Háznak a privatizációs eseti bizottság tagjairól és tisztségviselőiről. A „Nyitott kapuk napján”, szeptember 23-24-én díjmen­tesen bárki megtekintheti a Parlamentet, amely az európai örökség része. E két napon a kontinens minden műemlékének kapuja nyitva áll majd a nagyközön­ség előtt. Állandó légijáratot indítanak Budapest és Temesvár között, tehermentesítik a magyar-ro­mán határátkelőhelyeket, opti­kai kábel-összeköttetés javítja a telefonkapcsolatokat Magyar- ország és Románia között - si­keres tárgyalás esetén ezekkel a jelentős eredményekkel zárul­hat Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter közelgő romániai látogatása. Katonanemzedékek IV. or­szágos találkozóját tartotta a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Balatonkenesén. Megemlékeztek a demokrati­kus magyar honvédség meg­alakulásának körülményeiről, előzményeiről. A programon részt vettek a Magyar Honvéd­ség megalakulását segítő volt katonák, nyugdíjasok és a mai Magyar Honvédség hivatalos állományú tagjai is. Tíz magyar fiatal indult szep­tember 8-án Kolozsvárról kere- ékpárral Strasbourgba, hogy a Romániában elfogadott tanügyi törvény elleni tiltakozásként, il­letve az anyanyelvi oktatás fel­tételeinek biztosítását köve­telve felhívja a nemzetközi közvélemény és az Európa Ta­nács figyelmét az erdélyi ma­gyarságot sújtó jogkorlátozá­sokra. A tervek szerint kedden délben lépik át a magyar-szlo­vák határt, s szeptember 18-án érkeznek meg Strasbourgba, ahol éppen akkor nyitják meg az Európa Tanács parlamentjé­nek őszi ülésszakát. Tíz határvadászszázad áll készenlétben az ország déli ha­tárának mintegy 66 kilométeres szakaszán. A határ túloldalán harcokra semmi jel sem mutat - mondotta vasárnap a Határőr­ség szóvivője. Vonják össze a Szolidaritási, a Foglalkoztatási, a Bérgarancia, a Szakképzési, valamint a Re­habilitációs Alapot javasolja a Munkaügyi Minisztériumban készült előterjesztés. Ameny- nyiben ezt a kormány és a par­lament elfogadja, a gazdálko­dók egységes, adó jellegű, munkaerő-piaci hozzájárulással teljesíthetik kötelezettségüket. A munkaügyi tárca szerint az egységes alap 100 milliárd fo­rinttal gazdálkodhatna jövőre. Várossá avatták szombaton a 3300 lakosú Győr-Moson-Sop- ron megyei Fertőd községet. Az Esterházy-kastély barokk park­jában rendezett ünnepségen Kuncze Gábor köszöntötte az új város polgárait. A belügymi­niszter elmondta: a 17. század­ban épült kastély az ország egyik fontos kulturális, zenei központja lett. A település tu­dományos, idegenforgalmi sze­repe a nyugati határnyitás nyomán felértékelődött, s ez kihatott gazdaságára is. A védelem nem erőfitogtatás A déli határaink közelében kialakult politikai feszültség fegyveres konfliktus veszé­lyét is hordozza ugyan, de a szemben álló felek egyike sem fenyegeti hazánkat. Ezt hangsúlyozta Keleti György honvédelmi miniszter a pécsi Zrínyi Miklós tüzér­dandár és a Baranya felderítő zászlóalj katonáinak szomba­ton tartott eskütételén. A tárca vezetője kijelen­tette: fegyveres erőink ve­szélyhelyzetben is készek és képesek az ország megvédé­sére. Az ezzel kapcsolatos lé­péseket a szerb és a horvát vezérkar is jogosnak tartja, s nem tekinti erőfitogtató de­monstrációnak - mondotta a miniszter. Kifejtette, hogy a Kecske­méten hadrendbe állított MIG-29-es vadászrepülő-ez- red számottevően erősíti a lé­gierő harckészültségét, s em­lékeztetett rá, hogy az orosz fél még az idén megkezdi két­száznegyvenmillió dollár ér­tékű haditechnikai felszerelés szállítását. A hadsereg átszervezése folytatódik, s a honvédség megkapja a szükséges költ­ségvetési támogatást. Jövőre emelik a honvédek illetményét, keresik az étke­zési norma növelésének mód­ját, és több pénzt fordítanak a kiképzésre is. Aki tudja, nem mondhatja Tökölön szombaton, a kora esti‘órákban lezuhant egy JAK-52-es típusú repülőgép. A gép pilótája T. György 50 éves budapesti la­kos, nyugalmazott alezredes, valamint utasa, egy 35 esztendős uk­rán hölgy életüket vesztették. A szerencsétlenség okairól, körülményeiről szerettünk volna többet megtudni vasárnap, de nem jártunk sikerrel. A Honvédelmi Miniszté­rium illetékesei mereven elzárkóztak az információnyújtás elöl - fantá­ziánkat meglódítóan -, titokként kezelve az esetet. Tehát: aki tudja, az nem mondja. Aki viszont mondhatná, az - vasár­nap lévén - nem tartózkodik a munkahelyén. A kör bezárult. Ki gondolná, hogy ha lezuhan egy repülőgép, benne egy nyugalma­zott tiszttel és egy ifjú hölggyel, akkor a baleset körülményei titoknak minősülnek. Pedig lettek volna kérdéseink. Vajon a katonai repülőtérről felszállt JAK-52-es a hadseregé volt-e vagy magángép? Utóbbi esetben persze nemigen lehetne szó sem állam- sem szolgálati titokról, bár ak­kor még mindig kérdés, mit keres egy magángép a katonai objektumon? Azt sem értjük, a lezuhanás oka miért kíván ekkora diszkréciót. Csak nem egy szupertitkos, új fejlesztésű légi játmű berepülőpilótája volt az idős úr? Ez esetben értenénk, hogy a műszaki jellegű hibákat a hadveze­tés nem kívánja nyilvánosságra hozni. Még egy indok magyarázná az ügy titkos kezelését. Ha a szerencsét­lenül jártak valamilyen szigorúan bizalmas államérdek ókán indultak volna útiuik. Am ez - békeidőben - aligha valószínű. Marad a közönséges feltételezés: az elhunytak egyszerűen csak a ti­losban jártak. Am napjainkban ezen már nincs semmi titkolni való. Leg­feljebb, ha a mundér becsületét akarják megóvni. ' -ugé­A természetgyógyász-orvos különleges sikerei Mitől gyógyulnak a betegei? Nagy szenzációt keltett a minap Vargha Zoltán orvos-ter­mészetgyógyász. Betegei közül bemutatott néhány ismert személyiséget, akik vállalták, hogy a nyilvánosság elé tár­ják betegségüket, s kezelésük eredményeit. Most tudósok ellenőrzik gyógyító eljárását.- Két esztendővel ezelőtt leállt a jobb vesém működése, meg­operáltak, és két daganatot el­távolítottak - mondta Grósz Károly, volt miniszterelnök a Ferenczy Europressnek.- Kiderült, hogy a hasi nagy ütőeremben is elszaporodtak az úgynevezett trombociták. Az érsebészeti intézetben megoperáltak, majd heteket töltöttem az onkológián. Bár eltávolították a daganatot, á szervezetemben továbbra is jelen voltak a rákos sejtkép­ződmények. Barátaim tanácsára jártam külföldön is, Kínában fel­ajánlották, hogy kezelnek, de nem maradtam ott. Itthon az­után összehozott a jó sorsom Vargha Zoltán orvos-termé­szetgyógyásszal, s amióta ő kezel, sokkal jobban vagyok. Kezd visszatérni az erőm az ő általa kifejlesztett im­munterápiától, ami tervszerű ingerkezeléssel, megfelelő táplálkozással, testi és lelki terápiával párosul. Tudom, hogy a modern or­vostudomány a legkorsze­rűbb eszközeivel mindent megtett a gyógyulásomért, de a természetgyógyász tette fel az i-re a pontot. Ezért is vallom, hogy bé­két kellene kötniük az orvo­soknak és a természetgyó­gyászoknak. A kezelést az egyik kórház laboratóriumában rendszere­sen ellenőrzik. Grósz Károly laborleletei azt bizonyítják: egyre kevesebb a rosszindu­latú sejt a szervezetében. A természetgyógyászt Ba­jor Imre és Szikora Róbert is felkereste betegségével, ma ők is a gyógyultak közé tartoz­nak. Vargha Zoltán páciensei között található gyógyult epi­lepsziás és gyógyszer nélkül él az az agytumoros kisfiú is, akinél a computer tomográfos felvételek azt bizonyítják: a daganat a kezelés után felszí­vódott. A közeljövőben orvosszak­értői tudományos kutatás kez­dődik, melynek során áttekin­tik Vargha Zoltán eddig kezelt betegeinek vizsgálati anya­gait, s ellenőrzik a páciensek állapotát. Beszélgetőpartnerünk: a költő Faludy György 85 éves A szerencséseken kívül legalább háromszázan szerettek volna bejutni péntek este a Zeneaka­démiára, ahol a nyolc­vanöt éves Faludy Györgyöt köszöntötték barátai. Születésnapja alkalmából beszélget­tünk a neves költővel.-Az emigráció évei alatt nagyon tartottam attól, hogy hazámban senki nem emlékezik majd rám - mondta -, ám hazatérésem után az első szegedi előadásomra csaknem ezer hall­gató volt kíváncsi. Ekkor megnyugodtam. Bol­dog vagyok, hogy megélhettem azt, amit meg­élni nem is reméltem. Az ember általában nem él nyolcvan évig. Körülöttem is meghalt szinte mindenki: elment Jászi Oszkár, Zilahy Lajos, Márai Sándor, Igno­tus Pál, Cs. Szabó László, és a fiatalabbak közül is sokan. Magam is azt gondoltam, jó, ha a hatva­nat megérem. Ehelyett az jött, ami jött. Ez örömmel, boldogsággal tölt el. Itthon vagyok végre. Felvettem a kapcsolatot mindenkivel, aki fontos volt a számomra. Vidékre járok, előadáso­kat tártok. Elmondhatom, hogy ismerem az or­szágot.- Születésnapi ajándékként megjelent össze­gyűjtött verseinek vaskos kötete. Valóban összes?-Nem. Csak azokat tartalmazza, amelyeket 1994-ig írtam. A többi még hiányzik. Vas István mondta nekem egyszer, hogy már nem ír verse­ket. Kérdésemre, hogy miért nem, azt felelte: Is­ten adta, Isten elvette. Tőlem még nem vette el. Hozzám kegyes volt a sors.- „A költészet fontosabb volt számomra min­dennél” - nyilatkozza egy helyütt.- A vers, ha jó, örök. És én igyekeztem jó verseket írni. A népszerűség nem jelent sem­mit. Ettől még lehetek nagyszerű vagy rossz költő. Nem tudom, hol a helyem a magyar iro­dalomban, de ezt kideríteni nem is az én dol­gom. Hanem az időé. Bozsó Bea Ma: a gyermekek világnapja Az ENSZ négy évtizeddel ez­előtt felhívást intézett a világ ál­lamaihoz, hogy az év egy napját szenteljék legfiatalabb polgá­raiknak. Ennek alapján Ma­gyarországon szeptember 11-én - azaz ma - ünnepük a gyerme­kek világnapját. Az esemény alkalmából az ország több pont­ján rendeznek megemlékezése­ket a társadalmi szervezetek, az egyházak, az önkormányzatok és a gyermekbarát-mozgalmak. Több városban este gyertyás felvonulás lesz. Délelőtt 11 órakor Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke fogadja a gyer­mekszervezetek és -mozgalmak delegációját a Parlament Va­dász-termében. (Képünkön három angol hatos ikerpár) fotó: feb/reuter i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents