Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-11 / 213. szám
4. oldal Világtükör 1995. szeptember 11., hétfő Fiatalok táncolnak a lőrétől ifjúsági fesztivál záróünnepségén. Az olaszországi városban II. János Pál pápa mintegy 300 ezer európai fiatal előtt beszélt az erőszak, a sötét ideológiák és a szélsőséges nacionalizmus veszélyeiről. fotó: feb/reuter Mladics tábornok nem hajlandó kivonni a nehézfegyvereket Milliárdokba kerül az újjáépítés Vasárnap is folytatódtak a NATO légicsapásai a boszniai szerb célpontok ellen. Ratko Mladics, a boszniai szerb hadsereg vezetője közölte: nem hajlandó kivonni a nehézfegyverzetet Szarajevó körzetéből. A spanyolországi San- tanderben Bosznia újjáépítéséről tárgyaltak az Európai Unió külügyminiszterei. Alija Izetbegovics bosnyák elnök egy szombat esti televíziós interjúban leszögezte: a Genfben született elvi megállapodás nem jelenti Bosznia felosztását, viszont számos, a bosnyák fél számára előnyös elemet tartalmaz. Az országon belül tervezett változtatásokat határkijelölésnek nevezte, amelyet a muzulmánok még tavaly elfogadtak az összekötő csoport tervével együtt. Izetbegovics elismerte, hogy keserűen vette tudomásul a boszniai szerbek úgynevezett Szerb Köztársaságának létrejöttét, de közölte: a bosnyák küldöttség a NATO-hadműve- letek leállítását kockáztatta volna, ha vitát robbant ki az elnevezés miatt. Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerb hadsereg vezetője nem hajlandó visszavonni nehézfegyvereit Szarajevó környékéről, de kész kompromisszumot kötni a város megközelíthetőségének ügyében - jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter-helyettes vasárnap Belgrádban az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. Ivanov szombaton három órán át tárgyalt Mladiccsal, s ezt követően elmondta, hogy a nehéz- fegyverekre - amelyek visz- szavonását az ENSZ követeli - a szerb lakosság védelmében van szükség. Az Európai Unió külügyminiszterei szombaton az Észak-Spanyolországi San- tanderben egyetértettek abban, hogy széles nemzetközi összefogásra van szükség Bosznia újjáépítéséhez. Egy német szakértő több milliárd dollárra becsülte a délszláv köztársaság talpra állításához szükséges összeget. Magyarország minta lehet arra, hogy miként lehet pénzügyi támogatással ösztönözni a kelet-európai német népcsoportokat, hogy hazájukban maradjanak - jelentette ki Horst Waffenschmidt, a német belügyminisztérium államtitkára a Welt am Sonntag című lapnak. A politikus elmondta: a hétfőn kezdődő budapesti megbeszélésein a magyarországi németeknek nyújtandó segítségről kíván tárgyalni. Egyhetes szabadságra a fekete-tengeri Szocsiba utazott vasárnap Borisz Jelcin. Az orosz államfő előzőleg Viktor Csemomirgyin kormányfővel megvitatta a legfontosabb bel- és külpolitikai ügyeket. Megkezdődött vasárnap a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok kivonása. Elsőként a csecsen-ingus határ közeléből, Aszinovsz- kaja településről távozott a belügyi alakulatok egyik ezredé. Cserébe a csecsének megígérték, hogy folytatják csapataik leszerelését. Énnek ellenére szombaton és vasárnap is támadták az orosz állásokat. Öt N'ATO-tagállam és a volt Varsói Szerződés, négy egykori tagországa vasárnap a NATO békepartnerségi programjának keretében egyhetes közös szárazföldi hadgyakorlatot kezdett Romániában, az erdélyi Nagyszeben körzetében. A béke- fenntartás feladatait gyakorló manőveren egy hódmezővásárhelyi alegység is részt vesz. A francia haderő a csendes-óceáni Mumroa szigeténél - párizsi idő szerint vasárnapra virradóra - átkutatta a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet La Ribaude nevű vitorlását. A fedélzeten tartózkodó 16 utast egy francia hadihajóra, majd Mururoára szállították. Az akcióra azt követően került sor, hogy a hajó behatolt a sziget körüli, zárt övezetnek minősített vizekre, s a többszöri felszólítás ellenére sem változtatott útirányán. Légibalesetet szenvedett Reinhard Furrer német űrhajós, a Challenger amerikai űrrepülőgép egykori utasa. Furrer és társa szombaton, a Berlin közelében tartott légiparádén zuhant le egy régi Mes- serschmidt-185-ös típusú, egymotoros harci géppel. Jelentések a jogainkról Magyar alkotmánytervezet a velencei bizottság előtt A magyar alkotmánykoncepcióról formál véleményt az Európa Tanács szakosított testületé. A Jog útján a demokráciáért elnevezésű bizottság hétvégi, velencei ülésére a nyolc véleményezésre felkért szakértő közül öt készült el a jelentésével. A dokumentumok ismertetésén ott volt Vastagh Pál magyar igazságügyminiszter. A velencei bizottság néven is ismert testület a tagországok jogtudósaiból 1990-ben jött létre - tájékoztatott a miniszter. - A bizottság nyolc szakértőt bízott meg azzal, hogy véleményezze az Igazságügyi Minisztérium által előkészített magyar alkotmánykoncepciót. Mostanra öt jelentés készült el. A grémium november végén - a többi szakértői vélemény ismeretében - alakítja ki végleges álláspontját. Az eddig elkészített értékelések rendkívül kedvezően ítélték meg, hogy az alkotmánytervezet az emberi jogok nagyon széles körét akarja biztosítani. Nem szól külön politikai, gazdasági és egyéb jogokról, hanem teljes katalógust ad a jogbiztonságtól kezdve az élethez való jogig. Az önkormányzatokra vo--^ natkozó szabályozást a szakértők túlságosan részletezőnek tartották, véleményük szerint elég lenne a legfontosabb elveket rögzíteni. Fontosnak tartják, hogy a közpénzek fel- használásának alkotmányos alapelveit rögzítsük, az adó meghatározásától kezdve az egész költségvetési eljárásig - közölte Vastagh Pál. A jelentéstevők szerint az alkotmánytervezet pontosan szabályozza a bírói függetlenséget. A szakértők támogatták azt az elképzelést, amely egységes rendszerbe foglalja a nemzetközi és a belső jogot és nem rendeli alá a nemzetközi jogot a hazai jogszabályoknak. Főtt kolbászt árai a bécsi operaház közelében José Carreras. A világhírű spanyol tenorista fogadásból állt a pult mögé. Az eladásból befolyt pénzt Carreras leukémiaalapítványának utalják át. FOTÓ: feb/reuter Megfékezik a „szellemi gyújtogatót” Precedens per Berlinben Rájár a rúd a német neonácikra. Sorra születnek a kemény ítéletek ellenük. A berlini törvényszéken példa értékűnek nevezhető per zajlott, amelyben a 29 esztendős Béla Ewald Althanst izgatással, valamint sok millió áldozat emlékének és a jogállam intézményeinek meggyalázásával vádoltak. A bizonyítási eljárás nem volt nehéz, hiszen Althans maga fejtette ki nézeteit a Hivatása neonáci című dokumentumfilmben, amelynek főszereplője volt. Többek között kijelentette: „Azt kívánom, hogy a holocaustról szóló hazugságok tönkretegyék ezt az államot, a Német Szövetségi Köztársaságot.” A bíróság előtt ugyan visszavonta ezt a mondatot, arra hivatkozott, hogy csak „szí- nészkedett”, de az elhangzott szövegek, amelyekben ismételten fantáziaszüleménynek nevezte a második világháború alatti szörnyűségeket, le- tagadhatatlanok voltak. Később arról beszélt, hogy ő valójában már 1990-ben „kiszállt” a neonácik közül. A bírák erre felmutatták azoknak a leveleknek másolatát, amelyeket Althans Kanadába Ernst Zündel ottani náci vezetőnek és a Harmadik Birodalmat védelmező David Irving brit történésznek küldött 1993-ban. Hans-Jürgen Brüning, a bíróság elnöke olyan „szellemi gyújtogatónak” nevezte a vádlottat, akit meg kell fékezni. Réti Ervin Rejtélyes antennaerdő Alaszkában Új csillagháborús program? Alaszka belsejében 36 rejtélyes antennát telepítettek az amerikaiak. Számukat nemsokára megtízszerezik. Fontos kísérleteket végeznek velük, melyeknek eredményét a hadviselésben és a polgári kutatásban lehet felhasználni. Az antennaerdő hatalmas mennyiségű magas frekvenciájú energiát juttat az ionoszfé- rába, amely ezáltal felmelegszik és képessé válik alacsony frekvenciájú hullámok továbbítására. A tengeralattjárókkal lebonyolított hírforgalom fenntartására most még sok kilométeres antennarendszereket használnak. Erre a jövőben nem lesz szükség. Az iontükör másik előnye, hogy a földi állomásról már akkor felderíthetők a repülőgépek, rakéták, amikor még a horizonton túl tartózkodnak, s ez egészen új lehetőség a légvédelem számára. Az amerikai katonai szakértők feltehetően azt is mérlegelik, miként lehet az új módszerrel felmelegíteni a „csillagháborús” űrvédelmi programot. A kutatók abban is fantáziát lámák, hogy hasonló módszerrel hullámokat bocsássanak le a Föld mélyére. Segítségükkel a rakétákon, repülőgépeken elhelyezett berendezések jelezni tudnák, hol vannak rejtett raktárak, támaszpontok. hadi üzemek a föld alatt. így élünk majd húsz év múlva Kalandközpontok a világ nagyvárosaiban Gerd Gerken jövőkutató új könyve, a „Trends 2015” meghökkentő megállapításokkal ecseteli, milyen lesz az életünk 2015- ben. Sokan fantasztikusan érdekesnek, sokan sivárnak látják a közeljövőt. Gerken szerint 2015-ig az emberiség legyőzi a féltékenységet. Hogy miért? Mert a válások sokasága és a házasságkötések számának visszaesése már ma is érzékelteti, hogy a hagyományos párkapcsolatok felett megszólalt a lélekharang. A kutató úgy véli: a jövőben a munkában csaknem annyira fontos lesz a boldogság, mint a szerelemben. 2015-ben az emberek jelentős része eszerint választja meg a munkáját. A munkavállalók többsége maga döntheti el, hány órás legyen a munkahete, hiszen a számító- gépes korszakban sok foglalkozás otthon is végezhető. Ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a hétvégékhez más szabadnapok is társulnak. A jelenlegi gyakorlatból arra következtet a kutató, hogy a számítógép a jövőben nem csupán a munka, de a szórakozás legfőbb eszközévé válik. Chicagótól Jokohamáig számos nagyvárosban már ma is működik úgynevezett komputerizált kalandközpont, ami nem más, mint számítógépes játékok birodalma. Az öltözködést mindinkább az éppen ügyeletes divatmárka határozza meg. Ami viszont az autózást illeti, a szerző azt jósolja, hogy 2015- ben a komolyabb autópályákon a kocsik automatikus vezérléssel futnak a beprogramozott cél felé. így aztán a sofőr ezeken az utakon akár újságot is olvashat, vagy televíziót is nézhet. Japánban és az Egyesült Államokban egyébként már működik ilyen kísérleti rendszer. Rossz hír viszont az ínyenceknek, hogy a jövőkutatók azt állítják: közeleg a tartalmas tabletták kora. Vége tehát a gyomorrontásnak, de a gasztronómiai élvezeteknek is. Kétes alakok kínálgatják a csempészárut Dohánnyal üzletelnek Az osztrák vámosok éberen figyelik a határforgalmat. A minap Rábafüzesnél csíptek el egy jókora csempészciga- retta-szállítmányt. Jól szervezett bandák - magyarok, szlovének, szlovákok és csehek - milliószámra viszik be a füstölni valót Ausztriába. Herbert Göltl, az osztrák dohányárusok országos szövetségének elnöke, aki maga is trafikos, azt mondja: jóformán naponta környékezik meg kétes alakok. „Leginkább azonban az utcán, kapualjban árulják portékájukat, közben tönkremennek a határ menti trafikos kollégák.” A határon a csempészárunak csupán töredékét (tavaly 37,4 millió darabot) csípik el. Az osztrák detektívszövetség szóvivője közölte: „Vannak információink az ausztriai szervezett cigarettacsempészbandákról. Csakhogy ezekre senki sem kíváncsi.” A vámőrség főnöke nem hiszi, hogy kétmilliárd schilling adókiesést okozna a cigarettacsempészet Ausztriának. A határ menti településeken élő dohányosok ugyanis zömmel legálisan hozzák be a túloldalon olcsóbb füstölni valót. „A csempészek elleni határozottabb fellépéshez azonban több vámosra lenne szükség”. FEB
