Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-06 / 209. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ Édeslányát szeretné visszakapni az apa, mert veszélyben érzi Eleonóra jól érzi magát a gyámságban Baranyi Kálmán (Salgótarján, Bereczki Máté u. 10.) feleségétől külön él, élettársi közösségben lakik egy másik asszonnyal. Felesége jelenleg börtönben van. Tizenöt éves Eleonóra édeslányát szeretné visszakapni, akit a gyámügy a volt feleség testvérének, Zosa Annamáriának gyámsága alá helyezett. Szerinte a kislányt, aki visszamaradott szellemi fejlödésű, terrorizálják, rendszeresen megverik. Legutóbb késsel is megszúrták. Ő azért nem tudott eddig a nevelésével törődni, mert maga is börtönben volt. Szereti a lányát, jelenlegi élettársa is kedveli és szívesen látná a családban. Lánya neveléséért felelősséget érez és anyagilag is megfelelő keretet tud ehhez teremteni. Úgy érzi, veszélyben van, ezért szeretné visszakapni - fordult szerkesztőségünkhöz panaszával Baranyi Kálmán. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Változott a helyzet... Természetes dolog, hogy a közvéleményt nagyon érdekli a júniusban Baglyasalján történt tragikus gázrobbanás körülménye, illetve, hogy mi okozta a robbanást. A vizsgálat során kialakult egy elképzelés a baleset körülményeiről. Ezt az elképzelést szakértői véleményekkel támasztják alá. Addig viszont értelmetlen dolog nyilatkozni, találgatásba bocsátkozni, amíg az összes vélemény nem áll rendelkezésre, illetve amíg a vizsgálat le nem záródik. Kicsit korainak tartom kijelenteni a Nógrád Megyei Hírlap „Egy elfelejtett szabályzat áldozatai” című cikkének utolsó két mondatát. Nem elébe vágva a sajtótájékoztatónak, de szükségesnek tartom, hogy reagáljak ezekre a mondatokra. Az első sugárvezető 8-9 m-re állt a palackcsoporttól, a sugárkép is olyan volt, így az egész Tisztaságban is kövessük Nyugatot! Megkértük Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát, hogy vizsgálja ki az ügyet és küldje meg válaszát. „A városi egészségügyi szociális központ családgondozójával, Telek Ervin úrral környezettanulmány készítése céljából meglátogattuk az Önökhöz forduló gyermeket, illetve felkerestük tartózkodási helyét. Megállapítottuk, hogy a szabadság- vesztés büntetését töltő anya négy kiskorú gyermeke - köztük Baranyi úr lánya - Zosa Annamáriánál és annak édesanyjánál tartózkodik az Alsóidegér 15. szám alatt. Ellátásuk, gondozásuk, ápolásuk megfelelő. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyerekek fejlődése biztosított legyen. A kiskorúak nincsenek veszélyeztetett helyzetben. Az édesapa állításaival kapcsolatban a következők a tények: a késszúrást egyértelműen mindenki tagadta, még a kislány is. Eleonóra szellemi fogyatékos, valóban előfordul - nem is egyszer -, hogy testvéreivel fizikai verést kapnak a gondozó szülőtől, de viselkedésük alapján a rendszeretetre, a tisztaságra, egyáltalán az életre való nevelés érdekében Zosa Annamária szerint ez elkerülhetetlen. A gyermekek - finoman fogalmazva is - elevenek. Eleonóra nemrég négy szem gyógyszert kapott be, melynek gyomormosás és egynapi kórházi tartózkodás lett a vége. Elmondása szerint idegesítették kisebb testvérei, akik nem fogadtak szót neki egész délután. Most jól van. Beszélgetésünk során többször is visszatérően rákérdeztünk arra, hogy szeretne-e az édesapjához menni? Minden esetben egyértelmű nem volt a válasz. Végül elsírta magát a kislány, attól félve, hogy mi erőszakkal elvisszük apjához. Felkerestük az édesapát is, de csak élettársát találtuk odahaza. Ő teljes mértékben egyetértett velünk, hogy az értelmi fogyatékos kislány kiszakítása eddigi, megszokott környezetéből súlyos törést jelentene a gyermek életében. Baranyi úr már korábban bírósági úton is vissza akarta vinni kislányát, de az erre nem volt hajlandó. Valóban igaz, hogy az apa ' hét évig börtönben volt, s ez idő alatt nem tudott gondoskodni gyermekéről. Azonban szabadulása óta, ami nem egészen tegnap történt, semmilyen formában nem támogatta gyermekét. Együttes véleményünk Telek úrral, hogy a gyermekek fejlődése biztosított a családban. A jövőben is fokozott figyelemmel kísérjük sorsukat. Egyébként évek óta klienseink, részleteiben ismerjük körülményeiket” - írta szerkesztőségünkhöz küldött válaszában Balogh Katalin gyámügyi tanácsos. Nem Salgótarján a születésem helye, de a 43 év alatt, mióta itt lakom, szívemhez nőtt e város. Az ötvenes évek Pécskő utcája, a Winter-udvar éppúgy, mint jelenlegi nagyvárosias arculata. Szeretem, fáj, ha bántják ... Csak tisztelni tudom azokat a tervezőket, mérnököket, fizikai építőmunkásokat, akik fáradságuk árán a bádogtetős viskókból egy új várost varázsoltak. Persze nem szeplőtelen e város képe. Sok a szemét, tisztátalan a környezet. Az autóbusz-megállókban cigarettavégek, papír- hulladékok díszítik a szeméttárolók környékét. Könnyebb mellé dobni hanyag mozdulattal, mintsem kulturált emberként a tárolóba dobni. Ez a kép tárni szemünk elé a városközpontban éppúgy, mint más hasonló helyeken. Lehet, hogy elkelne több szemetesedény, de sajnos, ami van, az a kevés sem megbecsült. Hétvégeken felborított kukák, szétszedett szeméttárolók tarkítják a tereket. Elképed a jó érzésű ember ... Azt mondják, diszkóból hazatérő fiatalok szórakozása, energiájuk mutogatása ez. Fiatalok csúfítanák így a fiatalok városát? Nem tudom. Csak arra gondolok, mennyivel értékesebb lenne a környezet tisztán tartására fordítani ezt az energiát. Nekem még nem állt módomban látni a nyugati városok tisztaságát. Csak hallomásból 1995. szeptember 6., szerda palackcsoportot érte a hűtővíz. A tűzoltók minden tűzeset során vizsgálják a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, tárgyakat, és valamilyen tűzoltási móddal elválasztják azokat, ezzel is csökkentik a veszélyhelyzetet. A szakvélemény alapján a tűzoltóság kiérkezésekor az 1 fő palack 1/3 részében, a felrobbant palackban teljes egészében elindult az önbomlási folyamat, és függetlenül bármilyen tűzoltási beavatkozástól, annak a palacknak törvényszerűen fel kellett robbannia. Az anyagvizsgálatok alapján a robbanás 354 bar nyomáson következett be, ami az üzemi nyomás hússzorosa. A vizsgálat befejezése után az eredményről, a tűzoltóság által tett intézkedésekről tájékoztatást adunk. Csaba Ákos tü. őrnagy tűzvédelmi osztályvezető megyei parancsnokhelyettes ismerem. Elismerően, csodálattal beszélnek róla. Átalakuló rendszerünk annyi jó példát igyekszik átvenni Nyugatról, akkor ezt miért nem tudjuk követni? Ha egyelőre másképpen nem, legalább propagandában. A tévé miért nem mutatja be a szomszédos Ausztria, a német városok példás rendjét? Hátha tanulnánk belőle mi, magyarok, felnőttek és fiatalok. Vagy erre nincs pénz, csak szexfilmek propagálására? Pedig úgy gondolom, nagyon hasznos lenne, hiszen esetleg más városaink, és büszkeségünk, a főváros, Budapest arculatát is megváltoztatná. B. Kovács István Salgótarján Cigányzene szólt a szociális otthonban A balassagyarmati szociális otthon cigányzenétől volt hangos a minap. A kisebbségi önkormányzat szervezett az intézmény lakóinak verses-zenés összejövetelt. Először gyerekek szavaltak ismert verseket, de bemutattak kevésbé közismerteket is, majd az újjáalakult gyarmati cigányzenekar játszott. Az előadott számok fokozták a hangulatot, s az idős emberek egyre bátrabban dú- dolgatták az ismert nóták dallamát. Ki-ki még kérhetett is egy-egy számot és saját kedvenc dalát is eljátszotta a zenekar. A nagy sikerre való tekintettel a műsor szervezői a közeljövőben szeretnék megismételni a rendezvényt. Új -víztárolók Béren - A salgótarjáni Karancs Épker Kft. kivitelezésében elkészült a 2x100 köbméteres víztároló, amely a Bércéi felől érkező fővezeték vizét fogadja be. A másik - felvételünkön - most épülő 2x200 köbméteres vízbefogadó pedig a Buják térségében lakókat látja majd el egészséges ivóvízzel. fotó: rigó tibor Veszélyesek a gyalogosok es a gyorshajtok Féléves helyzetértékelő tanácskozást tartott a minap Salgótarjánban, a városi rendőrkapitányságon a baleset-megelőzési bizottság. Hidasi Béla törzszászlóst, a bizottság titkárát kérdeztük:- Mit mutat a működési területük közlekedésbiztonsági helyzete?- Az első fél évben egy halálos baleset történt, míg tavaly hasonló időszakban négy. A súlyos balesetek száma 23-ról 20- ra csökkent, viszont a könnyű sérüléssel járó balesetek száma 28-ról 34-re emelkedett. A gyalogosok, illetve a gyorsan hajtó gépjárművezetők okozzák a legtöbb balesetet. ,- Milyen következményekkel jártak a szabályszegések?- A rendőrök 244 gépjármű- vezetőt jelentettek fel, 2567 főt bírságoltak meg mintegy 1 800 000 forintnyi összegben.- Hogyan működött a bizottság, és mit terveznek a második fél évre?- Folyamatosan figyeltük és elemeztük a baleseti okokat, s a következtetéseket felhasználtuk a megelőző munkában. Különösen nagy figyelmet fordítottunk a közlekedő gyermekekre és fiatalokra. Hasonló feladatokkal foglalkozunk a második fél évben is. A szeptemberi tanévkezdéskor megsokszorozzuk a figyelmünket. Negyvenéves találkozóra készülnek „Ha olyan szerencsés vagy, hogy még dolgozhatsz (de akkor is, ha nem), vagy nyugdíjasként élvezed az élteted, valamint, ha kéznél van az olvasószemüveged is, szánj ránk egy kis időt... ! Ez év szeptember 16-ára összehívjuk 40 éves érettségi találkozónkat!” Ezekkel az emlékeket élesztgető sorokkal kezdődik a salgótarjáni 10. sz. Gépipari Technikum 1955-ben végzett hallgatóinak levele, amit az érettségi találkozó meghívójával küldött meg a szervezőbizottság az öregdiákoknak. Az ország - sőt, a világ - különböző területein gyökeret eresztő egykori gépiparisták akik - éppen úgy, mint az ejozo évfolyam - a technikum alapító tagjainak számítanak, most újra összejönnek az iskola falai közé, hogy felidézzék a gondtalan éveket, számba vegyék, kit hová repített az élet forgószele. Sokba kerül az iskola? Nem! Legalábbis nem any- nyiba kerül az iskola az államnak, mint azt hivatalosan állítják. E merésznek tűnő megállapítás elfogadásához nem szükséges különösebb közgazda- sági szakértelem. Elegendő csupán egy kicsit a költségvetési rejtelmek mögé néznünk, s láthatóvá válnak az oktatási költségekbe bújtatott idegen elemek. (Ezek léteztek a pártállami időkben is.) Sajnos, nem túl vigasztaló, hogy az oktatást stratégiai ágazatként emlegető politikai tekintélyek között is alig akadt ez idáig, aki felfigyelt volna arra például, hogy az iskolák működésére adott pénzből szociálpolitikai támogatások történnek, mégpedig hivatalosan. Noha ezeket más költséghelyről illene adni. Áz iskolai étkeztetésről van szó, amely nem oktatási kategória. Talán kevesen tudják, hogy az iskolai (óvodai) napközis étkeztetést igénybe vevő tanulók csupán a normát fizetik (ami persze nem kevés), míg a „szolgáltatást” nyújtó vállalat rezsijét (költségeit és nyereségét, ami 70 százalék körül van) az oktatásra biztosított költségvetési támogatásból az intézményeknek kell állniuk. így a családok szociálpolitikai támogatásban részesülnek hivatalosan oktatásra szánt pénzből. Ezek jelentős összegek, s egy-egy intézménynél elérhetik a dologi kiadások negyedét, harmadát is. Akkor, amikor naponta jelennek meg nyilatkozatok arról, hogy milyen sokba kerül a szegény államnak a túlköltekező iskolák fenntartása. Szerencsés lenne, ha az étkeztetést, mint nem oktatási kategóriát teljesen elválasztanák az iskoláktól. A konyhák leválasztása korábban már megtörtént ugyan, azonban - furcsa módon - a térítési díjak összegyűjtése és továbbítása (megtoldva a 70 százalékos rezsivel) továbbra is az iskolákon keresztül történik. Pedig ezt semmi sem indokolja, ha csak az nem, hogy így rejtve maradhat a csalafintaság. (Vagy pontosabban az „átkos- ból” itt maradt csökevény). Az étkezést igénybe vevőknek közvetlenül a „vendéglátó” céggel kellene kapcsolatba lépniük. Természetesen a családoknak lehetne támogatást kérniük az önkormányzatoktól (a mostaninál nagyobb figyelmet is megérdemelnének.) Ezt azonban nem iskolai pénzből, hanem másik költséghelyről kellene adni. Kerüljön minden a helyére! Amennyiben netán továbbra is az iskolán (óvodán) keresztül szándékoznak az illetékesek támogatást nyújtani a családoknak, ám tegyék! De ne az oktatási költségek terhére! Jó lenne, ha az efféle ellentmondásokra (mert több is akad) a döntéshozók is felfigyelnének. Annál is inkább, mert mostanában már folyik a - várhatóan igen sok megszorítást tartalmazó - jövő évi költségvetés előkészítése. A mostaninál mindenképpen tisztább viszonyok kellenének. Különösen akkor, ha kevés a pénz. Czene Gyula Biciklitolvajok nyomában Botcsinálta magánnyomozók Újra virágkorát éli Balassagyarmaton a biciklilopás mestersége. Az élelmes tolvajok trükkök tárházával rendelkeznek a csenések minél tökéletesebb végrehajtására. Nem riasztja vissza őket semmi, hidegvérrel hajtják végre, amit előre kiterveltek. Amióta • egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek kis hazánkban a nem olcsó mountain bike kerékpárok, megszaporodtak a tolvajok. Mára jól menő üzlet lett az effajta drótszamarak adásvétele. A fiatal, tinédzser korú elkövetők elkötik a járgányokat, ha kell, tömbházak tárolójából lopják el, olykor zárástól. Szép gondosan átfestik, néhány nap múlva pedig valamivel olcsóbb áron túladnak rajta. Az eredeti tulajdonos így hiába kutat utána, nem akad kedvenc kerékpárja nyomára. A rendőrség sem nagyon tud segíteni. Általában azzal a jó tanáccsal látják el a károsultakat, hogy lehetőleg vigyázzanak jobban a biciklijükre. A későn jövő bölcs tanács persze aligha vigasztalja meg a károsultakat. Most összefogtak a meglopott bringások, saját maguk erednek a» tolvajok után. Erőfeszítéseiket nem egyszer koronázta siker. Meglehet, a botcsinálta magánynyomozóké a jövő.
