Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-18 / 219. szám
2. oldal Bg 3 SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1995. szeptember 18., hétfő Nógrád Megye Közgyűlésének fóruma a Hírlapban Van-e kiút megyénk gazdaságának? A címben elhangzó kérdés mindenkiben megfogalmazódik, aki ismeri - és ki ne ismerné? - megyénk gazdaságának jelenlegi helyzetét. Természetesen igenlő válaszra vágyunk, de erre a kérdésre képtelenség egyetlen szóval felelni. Ha tényleg megoldást keresünk, akkor egy folyamatában logikusan, tervszerűen összeállított programot kell felvázolnunk. Ha meg akarjuk lelni a kibontakozás útját, első lépésként ki kell tűznünk az elérendő célokat. Melyek lehetnek ezek? Az elérendő célok Sokrétű, a megye altérségeinek adottságaihoz igazodó gazdasági struktúra kialakítása. A gazdasági szereplők rugalmasságának, alkalmazkodóképességének javítása. A határ men- tiségből eredő gazdasági, politikai és kulturális fejlődési lehetőségek kihasználása. A munkanélküliségben, elvándorlásban, elöregedésben, elszegényedésben és etnikai leszakadásban megjelenő szociális szegregáció és erózió megállítása. A megye folyamatos fejlődését biztosító gazdasági, oktatási és szociális közszolgáltatások intézményrendszerének kiépítése. A gazdaság, a társadalom, a közszféra közötti együttműködés megteremtése. Ezek lennének tehát a célok, ezekhez kell igazítani a stratégiát, és ennek jegyében készült el egy megyei szerkezet-átalakítási és válságkezelési program. Ennek feladatá, hogy rövid és középtávra kidolgozza azokat a stratégiához és célrendszerhez illeszkedő intézke déseket, amelyek megvalósulásával létrejöhetnek a piac- gazdaság fejlődésének alapfeltételei. A fejlesztés középpontjában a már működő vállalkozások és azok működési feltételeinek javítását célzó akciók, műveletek kerülnek. A program alapelve, hogy nem emel ki egyetlen ágazatot sem, azaz szabad teret ad a legkülönbözőbb vállalkozói kezdeményezéseknek. Mindemellett a program elfogadja a korábbi kutatások és az utóbbi években megmutatkozó vállalkozási kezdeményezések ágazati irányait, és azok fejlődésének támogatására is nagy figyelmet fordít. Néhány módszer A fent leírtak talán túl általánosnak tűnnek, ezért - a teljesség igénye nélkül - példaként kiemelnék néhány konkrét módszert, amelyekkel a program operálni kíván. A közép és nagyvállalatok esetében komplex átvilágításra van szükség, ennek eredményeképpen nyílik lehetőség a fejlesztési, vagy éppen a válságkezelői programok kidolgozására. Velük kapcsolatban információs csomagot kell összeállítani a befektetni szándékozók részére, amely bemutatja a befektetési döntésekben meghatározó szerepet játszó tényeket. Mindenképpen el kell érni néhány nagyvállalat gazdasági stabilitását, ezzel együtt a foglalkoztató-képességük javulását és új, valóban piacképes termékek meghonosítását. A kis- és középvállalkozások kezdeményezéseit támogatni, tevékenységüket fejleszteni szükséges. Mégpedig egy olyan alap létrehozásával, amely a kis- és középvállalkozások esetében támogatja a szükséges fejlesztéseket, új technológiák bevezetését, térhódítását az új piacokon. Miközben prioritást élvez a foglalkoztatási képesség fenntartása - ha lehet -, fejlesztése. Mezőgazdaság. Az elemzésben már megfogalmazódott, hogy megyénk domborzati és éghajlati viszonyai nem kedveznek a gazdaság ezen ágának. Mégsem szabad lemondani róla, vagy másodrendű dologként kezelni, hiszen egyrészt bármilyen nehéz helyzetben van is, jó néhány embernek biztosít munkát és megélhetést, másrészt pedig a mezőgazdaságban rejtőznek kiaknázatlan lehetőségek. A nemzetközi minősítési rendszer meghonosításával, valamint a marketing-tevékenység koordinált megszervezésével exportképessé válAz írás szerzője: Smitnya Sándor, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke hatnak a nógrádi termékek (például egy megyei márkanév bevezetése a megcélzott piacokon). Ehhez elengedhetetlenül szükséges a helyi feldolgozói kapacitás bővítése. Elkészült a koncepció A példákat sorolhatnánk tovább, hiszen nem érintettük még az idegenforgalmat, a humán erőforrások fejlesztését tanfolyamokkal, szaktanácsadással stb. De nem is ez írásom célja. Csak érzékeltetni szerettem volna, hogy - bár a helyzet joggal tűnik elkeserítőnek ' - van mód a kilábalásra, sőt már egy koncepció is létezik. Koncepció, amely nem általánosságokról szól, hanem konkrét, céltudatosan megfogalmazott feladatokat tartalmaz, és amelynek megvalósítása las- san-lassan mozgásba lendül. A szeptember 21-ei ülés napirendjei A közgyűlése legközelebb szeptember 21-én ülésezik. Napirendek: 1. Tájékoztató az elmúlt közgyűléseken hozott testületi döntések végrehajtásáról, a bizottságok munkájáról, fontosabb eseményekről. 2. Javaslat a közgyűlés szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendelet megalkotására. 3/a. Javaslat Nógrád Megye Ön- kormányzata 1995. évi költségvetésének módosítására. 3/b. Tájékoztató a megyei önkormányzat idei költségvetésének I. félévi teljesítéséről. 4. Javaslat Nógrád Megye Díszpolgára kitüntető cím adományozására. 5. Javaslat a megyei önkormányzat intézményei alapító okiratainak módosítására. 6. Javaslat a Madzsar József Kórház-Rendelőintézet Művese Állomásának hosszú távú bérbeadására. 7. Javaslat könyvvizsgálói munkakör ellátására pályázat kiírására. 8/a. Javaslat a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumi tagságsáA közgyűlés II. Az ülések tervezett időpontja: szeptember 21., október 26., november 23. (közmeghallgatás Salgótarjánban). A napirendekről tájékoztatást adunk. A közgyűlés szükség szerint megtárgyalja:- a költségvetés módosítását,- a közgyűlés elnöke, a bizottságok gára, valamint az elnöki tisztségére. 8/b. Javaslat a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Vállalkozói Központja működésének támogatására. 9. Javaslat a Piliny-Salgótarján, valamint Kishartyán-Benczurfalva közötti ivóvíz-távvezeték üzemeltetésére. 10. Tájékoztató a megyei önkormányzat intézményeinél és hivatalánál folytatott átvilágítás helyzetéről. 11. Beszámoló á megyei rendőr-főkapitányságnak a közbiztonság megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéről. 12. Tájékoztató a határőrség munkájáról, új határátkelőhelyek megnyitásának lehetőségeiről. 13. Nógrád megye foglalkoztatási helyzete, a munkahelyteremtés lehetőségei. 14. Tájékoztató a Mikszáth Kiadó Kft. működéséről, helyzetéről. 15. Egyebek - Szempontok a települési önkormányzatok fenntartásában lévő nevelési, oktatási intézmények átvételére. félévi ülésterve átruházott hatáskörben hozott döntéséről szóló tájékoztatót,- a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót,- az előző ülésen elhangzott bejelentésekre tett intézkedéseket,- a két közgyűlés között történt eseményekről szóló jelentést. Az oldalt összeállította: Katona Miklós Gyivi és gyermekvédelem Gyermekek a gyivi átmeneti otthonában 1968-ban vált külön Hevestől megyénk gyermekvédelme, miután létrejött a Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (gyivi). Első székhelye Salgóbánya volt. Az intézet 1981-ben beköltözhetett a megyeszékhely jól megközelíthető, az egészségügyi intézményekhez és egyéb - a munkavégzés szempontjából nélkülözhetetlen - szervekhez közeli épületbe, melyet erre a célra építettek. A megyei közgyűlés döntése értelmében 1993-ban az intézetnek Bátonyterenyére kellett áttelepülnie, az Ádám Zsigmond Nevelőotthon egyik szárnyába. A működési feltételek a költözés révén romlottak - az utaztatás plusz időt és pénzt igényel, az intézet az ügyfelek többsége számára nehezen elérhető, kieső helyen van -, ugyanakkor a szakmailag kifejezetten hátrányos és átmenetinek tervezett lépés nem hozta meg a kívánt megtakarítást. Újabb átszervezés elé néz tehát a gyivi, a rendszer többi elemével együtt, a gazdasági megszorítások időszakában, gyermekvédelmi törvény nélkül. Széles körű kapcsolat Mivel foglalkozik a gyivi, mennyiben tér el feladatköre a nevelőotthonoktól? A gyivi nem csupán az átmeneti otthonába került gyerekekkel foglalkozik, nem csupán az állami gondoskodás alatt állókhoz kapcsolódnak feladatai. Mintegy 2000 gyerekkel, családdal áll kapcsolatban. A fenti kérdésre a legszemléletesebb módon úgy adhatunk választ, ha megnézzük egy gyermek lehetséges sorsának alakulását. Abban az esetben, ha a család nem biztosítja megfelelően a gyermek nevelésének, gondozásának a feltételeit, a gyermek magatartásával gondok vannak, a gyámhatóság különböző védőóvó intézkedéseket alkalmazhat. Ennek egyik formája a társadalmi pártfogolás, amikor önkéntes segítő ellenőrzi, segíti a családot, igyekszik a negatív hatásokat felszámolni, illetve, mérsékelni. A megye társadalmi pártfogóinak szakmai irányítását, összefogását a gyivi látja el, tehát már a megelőzésben is fontos partnere az önkormányzatoknak. A bűnelkövető fiatalkorúakhoz a gyámhatóság határozattal rendeli ki a gyivi hivatásos pártfogóit. Ok felveszik a családokkal a kapcsolatot, felkészítik a fiatalokat a tárgyalásra. Az ítéletben megszabott időtartamig figyelemmel kísérik, segítik a fiatalokat, jeleznek az ügyészségnek, ha valamely fiatal megszegi a magatartási szabályokat. A javítóintézetekkel, a fiatalkorúak börtöneivel rendszeres munkakapcsolatban állva készítik elő a fiatalok elbocsátását, elősegítő visszailleszkedésüket. Amennyiben a család a megelőző intézkedések ellenére sem képes a gyermek nevelését biztosítani, a gyermeket ki kell emelni a családjából, állami gondoskodásba kell venni. A gyermeket a gyámhatóság vagy a rendőrség utalja be az intézetbe. A létszám csökkenése ellenére évente 80-100 gyermek beutalására kerül sor, s az állami gondoskodás alatt állók száma meghaladja az 500-at. A 3 éven aluli kiskorúak rögtön a csecsemőotthonban kerülnek, a nagyobbak a gyivi átmeneti otthonába. A komplex vizsgálati eredmények alapján egy szakmai stáb tesz javaslatot a gyermek státuszára, tartós elhelyezésére. A bekerülő gyermekek pszichésen sérültek, sokan mentálisan retardáltak - a gondozotti kör 20 százaléka valamilyen fokú fogyatékosságban szenved -, túlkorosak, egyre gyakoribb a gyermekkorú bűnelkövető. Ideiglenes beutaláskor 60 nap áll a gyámhatóság rendelkezésére. Döntenie kell: a gyermek hazakerülhet vagy marad az intézményes körben. A gyermek komplex személyiség-vizsgálatával párhuzamosan folyik a családi háttér feltérképezése, a gyermek mikro- és makrokör- nyezetének feltárása. A területi családgondozó esetenként már a gyermek bekerülése előtt felveszi a családdal, a gyermekkel a kapcsolatot. A gyermekeknél fel kell mérni, milyen esélyük van a hazakerülésre. A családgondozók - a két szélsőséges pólust tekintve - vagy a hazakerülés feltételeinek megteremtésén munkálkodnak, vagy a gyermek örökbe adhatóvá nyilvánítását készítik elő. Évente harminc-ötven gyermek kerül vissza a vér szerinti családja körébe. Úgynevezett adaptációs szabadság előzi meg a végleges hazakerülésüket. Egyre több a nevelőszülő Az állami gondoskodás alatt állók mintegy 2/3-a intézeti nevelt, közel 1/3-a állami nevelt, kevés az intézeti elhelyezett. Utóbbiaknál a szülői felügyeleti jog a szülőnél megmarad, míg az intézeti és az állami nevelteknél a gyivi-igazgatóra, mint intézeti gyámra, ruházza át a gondozást, a nevelést, a vagyonkezelést és a törvényes képviseletet a gyámhatóság. Az állami nevelteknél a szülői felügyeleti jogot bíróság vonja meg a szülőktől; az ilyen státuszú gyermekeknél arra kell felkészülni, hogy a gyermek nem kerülhet haza, az intézményes gyermekvédelemnek kell felkészíteni az önálló életre. A gyivi igazgatója gyámi jogköréből fakadóan dönt a gyerek elhelyezési helyéről, annak megváltoztatásáról. Bárhová kerül a gyermek, a sorsában bekövetkező lényeges kérdésekben a gyám dönt; ezt a döntését kell előkészíteni és elősegíteni a gyermekekkel foglalkozó munkatársaknak. Az intézeti gyám a gyermek elhelyezéséről dönthet olyan módon, hogy valamely nevelő- otthonba kerüljön, esetleg nevelőszülőhöz, vagy állami neveltek esetében - amennyiben a gyermek kora ezt lehetővé teszi - örökbe is adható. Az elmúlt években a gyermekvédelmi rendszer átalakítása kapcsán a gyermekelhelyezési lehetőségek palettája a nevelő intézményi körben kibővült, hiszen a sok káros hatást is magában hordozó nevelőotthonok mellett három családi házas projekt is rendelkezésre áll. Ezekben az új egységekben a családot modellező környezetben nevelkedhetnek a fiatalok. Ugyancsak a rendszer átalakításának nagyon fontos elemeként kerül sor a nevelőszülői hálózat bővítésére. Jelenleg a gondozási körbe tartozó fiatalok közel 50 százaléka nyert ilyen módon elhelyezést. Az 1994. évi, júniusi közgyűlési döntés értelmében kapott újabb lendületet a nevelőszülői hálózat fejlesztése, amikor lehetőség nyílt megyénkben is a kis- hivatásos nevelőszülői hálózat kialakítására. Ennek keretén belül lehetőség nyílt arra, hogy minimális bért kapjanak azok a nevelőcsaládok, akik fogyatékos, vagy magatartás-problémás gyerekek nevelését hivatásszerűen vállalják. A nevelőszülőkhöz történő gyermekelhelyezés a gyermekek szocializációja szempontjából - az örökbefogadás mellett - a legjelentősebb eredményeket hozza. Évente 10- 12 gyermek sorsának megnyugtató és végleges rendezése történik meg azzal, hogy örökbe fogadó családhoz kerül. Attól kezdve, hogy a gyermek bekerül az intézményes rendszerbe, cél az önálló életre való felkészítés. Ám a gyermekek jelentős része gondozásuk megszűnése után sem kerülhet ki családjába. Az élet farkastörvényeit igazából nem ismerő, már nagykorú fiatal könnyen kiszolgáltatottá válhat. A legszélsőségesebb problémák kezelésére jött létre a mátranováki Ifjúsági Garzonház, amelynek 24 lakásában átmeneti jelleggel kerülnek azok a fiatalok, akiknek lakásproblémájuk másképpen nem oldható meg. 1991 januárjától működik a mátraszelei félutas ház projektje, amelynek keretén belül a nagykorúvá vált fiatalok intenzív önálló életre való felkészítése zajlik. Szükségszerű átalakítás Az intézet szűkös anyagi lehetőségeit az elmúlt évek során pályázati pénzekkel egészítette ki, és az így befolyt összegekből 500 gyermek számára nyílt lehetőség nyári táborozásokra. Ebből a célból nemzetközi kapcsolatok is kiépültek, így az állami gondoskodási körben lévő fiatalok is eljuthattak Erdélybe, Szlovákiába és Olaszországba. Az intézet dolgozói által létrehozott Csege Gyermek- és Ifjúsági Természet Barát Egyesület célja a fiatalok üdültetése, amely a tagok által épített Ti- sza-parti üdülőben történik. Az egyre szűkülő pénzügyi lehetőségek a rendszer teljes átalakítását kényszerítik ki a megyei közgyűléstől. A meglévő pénzügyi kondíciók racionális kihasználásával a megye hosszú évekre előremutató, az európai gyakorlathoz közel álló struktúrát építhet ki. Dr. Szondi Béla igazgató
