Nógrád Megyei Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-13 / 215. szám

8. oldal Gazdaság 1995. szeptember 13., szerda Ipari jövőkép Az állam nem vonulhat ki az ipar finanszírozásából - ez a lényege az Ipari és Ke­reskedelmi Érdekegyeztető Tanács (KIÉT) tegnapi tár­gyalásának. A tanács képvi­selői az ipari tárca Ipari jö­vőkép címmel megfogalma­zott iparpolitikai koncepció­ját vitatták meg. A munkavállalók szerint például a tervezet alig fog­lalkozik az egyes régiók - így a keleti országrész - fel­zárkóztatásával. Felhívták a tárca figyelmét arra, hogy az állam nem tekinthet el bizo­nyos iparágak finanszírozá­sától. Itt elsőként a gépipart és a kohászatot említették. A munkaadók kifogásol­ták, hogy olyan fontos terü­letek, mint a bányászat vagy a szerszámgépgyártás, ki­maradtak az előterjesztés­ből. Az Eximbankot szerin­tük nem érdemes külön in­tézményként működtetni, mert ugyanolyan feltételek­kel kínál hiteleket, mint a többi pénzintézet. Ezért ja­vasolták, hogy csatolják hozzá valamelyik kereske­delmi bankhoz. Az önkormányzati oldal képviselői hiányolták a pri­vatizációs cselekvési prog­ramot, s ezzel szoros össze­függésben az ország ener­giapolitikájának pontos megfogalmazását. Tökéhez jutni Nem könnyű manapság tő­kéhez jutni. A bankok - ha egyáltalán hitelképesnek ítélnek egy-egy vállalkozást- igencsak drágán mérik a kölcsönt. Van azonban egy másik megoldás is: olyan tőkéstársat kerésni, akinél^ van pénze, de azt nem a bankban1 akarja 1 kamatoz^ tatni. Hosszú távra keres be­fektetési lehetőséget, s a na­gyobb haszon reményében hajlandó kockázatot is vál­lalni. Erről rendezett tegnap- a fenti címmel - konfe­renciát vállalkozóknak a Magyar Innovációs Szövet­ség és a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara. A kockázati tőke ma­gyarországi elterjedése se­gítséget jelenthet a közép- és kisvállalkozások finan­szírozásához. Ezzel megol­dódhatna a vállalkozók leg­főbb problémája, hogy olyan pénzforrást találjanak, amelyet kedvező feltételek­kel vehetnek igénybe. A kockázati tőke tulajdonkép­pen saját tőkeként működik. A befektető ezáltal tulajdon- részt szerez a vállalkozás­ban, és bekapcsolódhat a cég irányításába is. Hosszú távon együttműködik a vál­lalkozással, érdekeik azono­sak. így a banki szempont­ból hitelképesnek nem mi­nősülő vállalkozások is többletforráshoz juthatnak. Az agrártámogatási rendszer átalakítása nem halogatható tovább Agrárkoncepció - új alapokon Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,92 Osztrák schilling 12,92 USA-dollár 134,13 ECU (Európai Unió) 169,94 Az agrártámogatások összegének jövőre el kell érnie legalább az 1994. évi támogatások reálértékét, azaz a 100 milliárd forin­tot - fogalmazta meg elnökségi ülésén a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A termelők érdekképviseleti szervezete szerint a jövő évi támogatási rendszer kialakítá­sánál a kormányzatnak figye­lembe kellene vennie azokat a súlyponti problémákat, ame­lyek eddig kerékkötői voltak a mezőgazdaság fejlődésének. Nem halogatható például a nagyüzemeknél felhalmozódott adósságok központi segítséggel történő rendezése, mert annak elmulasztása a termelés újabb visszaesésével, a munkanélkü­liség duzzadásával fenyeget. Tekintettel az évek óta jel­lemző aszályra, a garantált hite­lek beváltása miatt az állammal szemben a korábbi évekből származó és az idei szárazság miatt keletkezett újabb tartozá­sokat, kötelezettségeket cél­szerű volna eltörölni. A MOSZ állásfoglalása szerint jövőre a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú és az elmaradott térségek­ben gazdálkodókat alanyi jogon kiegészítő támogatásban kell részesíteni. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy az elöregedett, le­romlott eszközállomány már az elmúlt években, és az idén is - például aratáskor - komoly gondokat okozott a termelők­nek. Ezért jövőre változtatni kell a jelenlegi elosztási rend­szeren, s a fejlesztésre és beru­házásra igénybe vehető támo­gatások nagyságát kívánatos reálértéken meghatározni. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Alapot, valamint a többi mezőgazdasági jellegű - önjáró- alapot továbbra is fenn kell tartani - állítják az érdekképvi­seleti szervezet vezetői. Ha a parlament mégis a meg­szüntetésük,, összevonásuk mel­lett dönt, akkor az érdekképvi­seleteknek meg kell akadályoz­niuk, hogy az alapokba a terme­lők által eddig befizetett össze­geket a kormányzat adójellegű befizetéssé változtassa át. Sajnálatosnak tartják a MOSZ képviselői, hogy a poli­tikai indíttatású törvények sorsdöntő szerepet játszottak abban, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek jelentős hányada reménytelen helyzetbe került. Az állam által okozott káro­kat, vagyoni sérelmeket orvo­solni kell. Például a kárpótlás céljára kiadott földeken lévő ül­tetvények értékének megtérí­tése elkerülhetetlen, és jó lenne rendezni a kárpótlási jegyek késedelmes kiadása miatt ke­letkezett károkat. (újvári) A fekete gyémánt aranykora jön? Üj technika a hagyományos szénerőművek felújítására Az atomkorszak daliás hajna­lán úgy tűnt, hogy az elavult szénerőmüvek kora leáldo­zott. Azután következett a ki­józanodás, és ma már egyet­len ország sem mondhat le hagyományos erőműveiről. Az Egyesült Államokat például 280, egyre jobban korosodó hőerőművének korszerűsítési gondjai nyomasztják. Egy kicsiny, agytrösztszerű amerikai cégnek, a Hague In­ternational mérnökeinek sike­rült kifejlesztenie egy új erő- Lművi technológiát. A szénerőművek forradal­masításának kulcsa a kerámia­technológiának nevezett új eljá­rás, amelynek részleteiről ter­mészetesen keveset tudni. Egyes becslések szerint azon­ban egy 150 megawattos szén­üzemű erőműnek az üzemelte­tési költségét évi 5 millió dol­lárral, azaz jóval több mint fél- milliárd forinttal (!) csökkenti majd a kerámiatechnológia. Hosszú távon, a teljes fej­lesztés elkészültével még ke­csegtetőbbek a kilátások: 40 százalékkal lesz jobb a hatás­fok, és ugyancsak 40 százalék­kal csökken az üvegházhatás miatt perdöntő jelentőségű szén-dioxid-kibocsátás. A kis amerikai cégnek egyébként egy, az ipari kerá­miák területén szinte megdönt­hetetlen japán ipari monstrum innovációs előnyét sikerült le­dolgoznia. A meglepő sikert mindenesetre érthetőbbé teszi, hogy a kutatómunkát jelentős anyagiakkal támogatta az USA Energiaügyi Minisztériuma, és legalább húsz, energetikában érdekelt mamutvállalat. El lehet képzelni, hogy mekkora is az a „jelentős” összeg... FEB ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE_______ F ellendülőben a kárpótlási jegyek árfolyama Az elmúlt tőzsdehéten a BUX megszakította az au­gusztus 25-én kezdődött emelkedést, s néhány napi stagnálást követően 1584- ről 1570 pontig esett, végül 1580-on zárta a hetet. A heti forgalom az előző he­tekhez hasonlóan meghaladta a másfél milliárd forintot, amiből 1 milliárd 290 millió forint a jegyzett kategória pa­pírjaira jutott. A kárpótlási jegyek piacán némi élénkülés kezdődött, s közel 140 millió forintos forgalom mellett 205-ről 220-ra emelkedett az árfolyama. A jegyzett kategóriában csupán néhány papír árfo­lyama emelkedett. Ezek közé tartozott a Danubius, melynek árfolyama — a fokozatosan élénkülő forgalom következ­tében - 1200 forintról elérte az 1250 forintos heti záróárat. Ez több mint 4 százalékos emelkedés. A következő na­pokban az átlagárfolyam vár­hatóan szintén eléri illetve meghaladja majd ezt a szintet. Ázt követően, hogy a Zala- kerámia az utóbbi hetek leg­magasabb, 3350 forintos ára 3300-ig csökkent, az elmúlt héten megfordult a trend, s a hét végén már 3330 forinton cserélt gazdát. A többi, máskor fényesen szereplő papír, így az Egis és a Richter jelentősebb válto­zást nem tudott felmutatni. Az előbbi átlagárfolyama úgy tű­nik, 3050 és 3070 forint kö­zött stabilizálódik, míg az utóbbi nem tud 2400 forint fölé emelkedni. Ennek elle­nére továbbra is ez a két papír a tőzsde legjobban értékesít­hető részvénye: heti forgal­muk elérte a 430 millió forin­tot. A forgalmazott kategóriá­ban - ha ez egyáltalán lehet­séges - még kevesebb válto­zás történt. Az Agrimpex névre szóló részvényeinek az árfolyama 15 150-ről 15 800 forintra emelkedett. Hasonlóképpen javított a Pannonplast is, s árfolyama 1505 forintról indulva 1600- ig kapaszkodott. Két papír ár­folyama lefelé módosult: a Domus 3 százalékot veszítve értékéből 550 forinton zárt, míg a Humán 7 százalékot zuhant. Az OTC-piacon is alig»tör- tént érdemi üzletkötés. A Ma- íáv-részvények továbbra is 18 000 forinton, a MÓL papír­jai - árnyalatnyit gyengülve 11 800 forinton cseréltek gazdát. Nagy mozgások jellemez­ték a diszkont kincstárjegy- aukciókat. A piaci szereplők várakozásai nyomán a kiala­kuló hozamszint a jelenleg uralkodó alá fog süllyedni. A többség nem az egy hónapos, hanem a hosszabb lejáratú papírokat kereste. Az egy hó­napos DK átlaghozama 29,04-ről 29,51 százalékra emelkedett, míg a 3 hónaposé 32,39-ről 32,14-re, a 6 hóna­posé 34,46-ról 34-re s végül a 12 hónaposé 35,32-ről 34,42- re csökkent. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség CEFTA: „nem” a munkaerő szabad áramlására Szlovénia az ötödik tag Brünnben hétfőn a tagor­szágok, köztük Magyaror­szág, ellenállásába ütközött az a cseh javaslat, amely szerint terjesszék ki a Kö­zép-európai Szabadkeres­kedelmi Egyezmény hatá­lyát a szolgáltatások piacára és a munkaerő szabad áramlására is. Dunai Imre magyar ipari és kereskedelmi miniszter sze­rint a plenáris tanácskozáson két javaslatról alakult ki vita. A magyar delegáció hatá­rozottan ellenezte a szolgálta­tások és a munkaerő szabad áramlásának megteremtésére vonatkozó cseh indítványt.- Mi úgy látjuk - indokolta a magyar álláspontot Dunai Imre -, hogy jelenleg a kö­zép-európai országok átalaku­lóban lévő gazdaságai elég nagy munkaerő-fölösleggel küszködnek. Nem volna he­lyes megengedni, hogy a sza­bad munkaerő-áramlás még fokozza ezt a túlkínálatot. A másik vitát a miniszter szerint az váltotta ki, hogy a szlovák fél CEFTA-titkárság felállítását javasolta. Ez utóbbi ötlet a cseh és a ma­gyar fél ellenállásába ütkö­zött. A kormányfők felkérték a szlovákokat, hogy írásos ja­vaslatban rögzítsék, mi volna a szerepe és feladata ennek az új apparátusnak. Kötelező lesz a mestervizsga Ötéves az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara A születésnapi ünnepségen Szűcs György elnök nemcsak az eredményeket értékelte, hanem az iparosok helyzetét nehezítő kormánydöntések ellen is érvelt. A rendezvényen részt vett Göncz Árpád köztársasági elnök és Dunai Imre, ipari és keres­kedelmi miniszter is. A tanácskozás alkalmát meg­ragadva a mestervizsga beve­zetéséről szóló új rendeletről kérdeztük Hefter Józsefet, a Budapesti Kézműves Kamara elnökét.-Furcsa helyzetet teremtett az, hogy minden szakmai elő­képzettség nélkül bárki kivált­hatott iparűzésre jogosító vál­lalkozói igazolványt. Ezen vál­toztat az új rendelkezés. Azok­ban az iparos szakmákban ve­zetik be a kötelező mestervizs­gát, ahol a legtöbb a kontár. Ilyen többek között az autósze­relés, a víz- és gázszerelés vagy akár a fodrászat is. A kétszázhuszonegy kézmű­ves szakmából 50-80 esetében belátható időn belül szeretnénk bevezetni a mestervizsga rend­szerét.- Hogyan fogadták a szak­mák képviselői az újabb meg­szorítást?- Mint minden hasonlót, ezt is nehezményezték. Am belát­ható, hogy az évtizedek során elsekélyesedett az a nemzeti vagyon, ' amelyet a kézműves mesterek tudása jelentett. Kive­szőben van például a könyv­kötő szakma. Ez a szakmai követelmény- rendszer egyébként feltétele az Európai Unióhoz való csatla­kozásnak is. Az, amit ma mes­tervizsgának nevezünk, nem fe­lel meg az európai színvonal­nak. A hazai mestereknek ugyanazt kell tudniuk, mint a németeknek, hogy versenyké­pessé válhassanak. Az árutermelő kisiparosok fontos szerepet töltenek be az új értékek létrehozásában, a ré­giek megóvásában. A fejlett piacgazdaságokban ez a réteg biztosítja a foglalkoztatottsá­got. Ez a középosztály derék­hada, amely nem mindegy, mi­lyen színvonalon dolgozik. Bozsó Bea Nem halogatható a szőlőültetvények felújítása, pótlása A szőlőtermő területek jelen­tősen csökkentek az utóbbi esztendőkben, az 1991. évi 138 ezer hektár helyett ma már csak mintegy 100 ezer hektáron folyik gazdálkodás. Már nem sokáig halogatható az elöregedett ültetvények fel­újítása, pótlása. A szakemberek szerint, ha a legszükségesebb frissítés - évente ötezer Hektár újraültetése — nem kezdődik meg fél éven belül, akkor a pusztulás folyamata megállítha- tatlanná válik. Csakhogy egy hektár szőlő telepítése megkö­zelítőleg egymillió forintba ke­rül. A magángazdáknak, a mai jövedelmezőségi viszonyok közepette, aligha van pénzük ilyen tetemes beruházásra. A kormányzat a jövő évi ag­rártámogatási rendszer kidol­gozása előtt fölmérte a szőlőtermesztők helyzetét. A szaktárca többek között szeretné elérni, hogy az idei negyvenszázalékos visszatérí­tendő hozzájárulást és a hat­vanszázalékos kamattámoga­tást alacsonyabb mértékű ka­mattámogatás váltsa fel. A visszafizetendő szubven­ció helyett viszont a befekte­tett költségek ötven százalé­kának megtérítésével támo­gatnák a termelőket, a beru­házásra fordított összeg felét tehát nem kell majd visszafi­zetniük a gazdáknak. MANÖKEN- ÉS HOSTESSKÉPZÉS INDUL Szilágyi Leonóra vezetésével. Aki a Nógrád Megyei Hírlapból kivágott szelvényen jelentkezik 10 % kedvezményt kap! Információ, jelentkezés: TIT Nógrád Megyei Egyesülete 3100 Salgótarján, Mérleg u. 2. Tel: 32/314-082 vagy 314-282. NÓGRÁD J„ HÍRLAP Jelentkezési lap Név: Cím:. Jelentkezem a manöken - hostess (a választott képzést kérjük aláhúzni) tanfolyamra.

Next

/
Thumbnails
Contents