Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-14 / 189. szám

1995. augusztus 14., hétfő Józan paraszti ész... Újra kell gondolni a józansá­got, mint erényt. És nem csak azért, mert estefelé állítólag minden tizedik magyar ré­szeg. Újra gondolandó a jó­zanság azért is, mert a vakon merész kockáztató bősége­sebb hasznot hűz a legbuz­góbb szorgosnál. Igaz, ez a fajta ügyesség értéket nem termel, csak a szerzőjének. S a paraszti? Azzal hogyan állunk? Amit elismerő romantiká­val parasztinak neveztünk, az összeszorított fogú kitartás, az emberpróbáló tűrés, a láza­dás, az irodalomban olykor kifényesített szófukarság és nyelvi lelemény, a már-már teljes körű önellátásból sar­jadt kézműves sokoldalúság, a vas önfegyelem, s a szilaj vérmérséklet - nos, mindeb­ből mintha csak a gyanakvás maradt volna. Az iparos sok­oldalúságból a kényszerű kontárság. Mert ugyan mit nem vállal az ember, ács-, kőműves- és egyéb munkát, bármit, ha egy kis pénzmag néz ki belőle? Nem állítom, hogy ellum- penesedett az egész hajdani értékrend - a paraszti lét szét­esőben, még mielőtt a far- mergazdai-vállalkozói lét kia­lakult volna. Úgy tetszett egy időben, a kitörést a hajdani jobbágyi-zselléri-béresi létből a háztájival dúsított vegyes gazdaságból fakadt jólét kí­nálta. Egyik irányban. Az ipar és az iskola a másikban. Most egyik oldalon a gyakran ku­darcos kupec-ügyeskedés, másikon a nyomor. Közte ke­vés. A parasztságból föl- s le­csúszó embernek nincs anyagi és időtartaléka. Nem követheti a német farmer min­tájára rugalmasan a piac igényváltozásait. Malacneve­lésről nem térhet át a fenyő­csemetére, s nem állja el a francia, osztrák gazdálkodó traktora helyett taligával az országutat, ha elégedetlen az­zal, amit éppen nem kap. Ami pedig az észt illeti... A magyar parasztból lett át­meneti embernek esze bőven lenne - pénze nincs. Számító­gépe, tőkéje, kereskedelmi és hitel-háttere nincs. Csak adóssága, kamata, dühe. Iga­zán szűkében pedig a kilátás­nak van. Meg is nyugodna, ha valaki megmondaná, mire ké­szüljön. A hagyományaiból már nem telik évszázados lappangó létre. Tudnia kell, hogy bármekkora e szélesebb politikai-gazdasági tájon a csőd, van még esélye a becsü­letnek, szorgalomnak. Nem a halálra készülünk. Bodor Pál Palóclakodalmas helyett... A felsőpetényi gyerekek sikert arattak műsorukkal Megdöbbenésünkre Erdélyi György előadóművész, aki a szombaton megnyílt Palócla­kodalom című, Gy. Kamarás Kata fazekas munkáit bemutató kiállításon lépett föl Hollókőn, a Fazekas Házban, közölte a szépszámú érdeklődővel: ő bi­zony hiába kutakodott könyvtá­rakban, palóclakodalmas szö­veget nem talált. így kénytele­nek voltunk beérni széki rig­musokkal, amik ugyan szóra- koztatóak voltak, de azért... Csalódásunkat azonban fe­ledtették azok a gyerekek, akik a Felsőpetényi Állami Nevelő- otthonból jöttek, hogy hamisí­tatlan palóc hangulatot vará­zsoljanak a hollókői Teaház udvarára. Ami kellemesen ösz- szecsengett Gy. Kamarás Kata kiállított munkáival.-dötö­Megyei Körkép Át li|jp BÁ10NYTERENYE 3. oldal Begyűjtötték a „félkarú rablókat” Összesen tizenkilenc stikában tartott automatát foglaltak le (Folytatás az 1.oldalról) Somoskőújfa­luban az egyik közkedvelt szó­rakozóhelyen állunk meg. Pil­lanatok alatt kiderül: nincs automata. Reg­gel még volt, de fura módon el­tűnt. Az osztály- vezető rádión forgalmaz, mi­közben vissza­fordulunk. Sal- góra nem me­gyünk, mert ott mások működ­nek. Ezekben az órákban egy­szerre tizenöt csoport ellenőriz. Bebetonozott automata Megszólal a rádió; jelentik, hogy Ponyi-pusztán, a Gödör sörözőben lepecsételték a gé­pet, mert nem lehet elszállítani. Bebetonozták a falba. Percek alatt a helyszínen va­gyunk. A városszéli vegyeske­reskedéssel egybekötött szóra­kozóhely bejárata mellett ter­peszkedik a lezárt gép. A Pus­her külső formára olyan, mint egy harmonium, csak hát ez jobbára nem a játékosnak, ha­nem az üzemeltetőnek „muzsi­kál”. Az üzletvezetőt nem ta­lálni. Kellemes külsejű, szőke hölgy, ha szűkszavúan is, de válaszol a kérdésekre.- Pár hónapja van itt a „pénz- tologatós”, én csak így hívom. Úgy hallottam, egy káefté tu­lajdona. Szoktak vele játszani, egy húszast kell beledobni. Megyünk tovább. A csopor­tot vezető nyomozó elmondja: amennyiben a betonba lakatolt géphez az elszállításáig működ­tetik, úgy zártörés vétségét kö­vetik el, ami büntetendő. Nincs és mégis van gép Következő helyszínünk a Bajcsy-Zsilinszky úton lévő 30. számú italbolt. A hatalmas te­remben gépet nem látunk, csak a helyét. Mivel itt sincs felelős vezető, a kisegítő közli: nem működtetnek automatát. Ám kiderül: két gép is van a helyi­ség elkerített, lezárt részén. A férfi szerint működtetésükre nincs engedély. Újabb állomás a Damjanich úti Hangulat presszó. Az ajtó mellett egy suhanc pattogtatja a gépen a fémgolyót, néhányan iszogatnak. A tulajdonos társa rezzenéstelen arccal hallgatja, miért jöttünk, s szó nélkül elő­veszi a kért okmányokat. A szakember el­ismerően jegyzi meg: másutt is ilyen rendnek kellene lenni. Mire vissza­érkezünk a fő- kapitányságra, a csoportok be­fejezték a mun­kájukat. Ren­dezik az ellen­őrzési okmá­nyokat, majd Nyerges őrnagy megvonja az akció mérlegét: - A pénznyerő-, illetve já­tékautomaták üzemeltetését ko­rábban is ellenőriztük, a mai csak egy volt a sorban. Az ak­cióban - együttműködve a Sze­rencsejáték Felügyelet szakem­bereivel - 30 személy és tíz gépkocsi vett részt. Áz ered­mény: 19 működtetési engedély nélküli automatát gyűjtöttünk be. Gazdáik közül 12-en sza­bálysértést, 7-en vétséget kö­vettek el. A gépek sorsáról ké­sőbb döntenek. Az önkormány­zatnak vissza kell vonni az en­gedély nélkül üzemeltetőktől a működési engedélyt. Tetemes büntetés Még megtudom: a tulajdonost egy-négy millió forintra lehet büntetni. Tehát nem azt bünte­tik, aki az automatát a szórako­zóhelyre kiajánlja, hanem azt, aki ezt elfogadja. Megéri vál­lalni a rizikót? Pádár András Kormányzásra készülnek a kisgazdák (Folytatás az 1. oldalról) kell azonban, hogy ez nem kényszerpálya, hanem a saját maguk választotta rossz út. Az FKgP elnöke áttekintette az elmúlt évtizedek magyar gazdasági életének történéseit, s állításait számos példával tá­masztotta alá. Szerinte az or­szágban nemzetrablás folyik, amit a hatalmon lévő kormány nemcsak tétlenül szemlél, ha­nem elő is segít. Tragikusnak ítélte meg a magyar nép kifosz­tását, mert ő úgy látja: a magyar nemzet feltétlenül felemelke­désre van ítélve. Torgyán József úgy fogal­mazott: számolniuk kell azzal a helyzettel, hogy 1998-ban vél­hetően megnyerik a választáso­kat. Tehát erre a várva várt eseményre pártjuknak fel kell készülni. A Kisgazdapárt komplett gazdasági tervet dol­gozott ki, amit november 11-én jelentetnek meg írásban. Még­pedig a párt ötven évvel ezelőtti nagy választási győzelmére em­lékezve. (P. A.) Búvárszivattyú a sláger a lengyelpiacon (Folytatás az 1. oldalról Fantasztikusan gazdag a vá­laszték. Női fehérneműktől kezdve fúrógépekig mindent lehet kapni. A kispénzű embe­rek vesznek mindent, nem na­gyon törődnek azzal, hogy az előírásoknak megfelelnek-e az áruk. A legnagyobb sláger mos­tanság a búvárszivattyú, van is belőle bőséggel. Lehet válasz­tani a különféle vízszippantók között. Négyezerötszázért kí­nálják a lengyelek a terméket. Némi alku után persze odaad­ják háromezer-ötszázért. Aki ügyesen alkuszik, még a lee­resztő kötelet is megkapja eny- nyi pénzért. Ki is lehet próbálni a gépeket. Húsz forintba kerül konnektor egyszeri használata. Rövidnadrágot ötszázért, pó­lót már százötvenért lehet kapni. A zoknik is legalább öt­ven forinttal olcsóbbak, mint a belvárosi üzletekben. A divatos ingeken legalább nyolcszáz fo­rintot spórol a vásárló. A közhiedelemmel ellentét­ben, szó nincs arról, hogy utolsó napját rúgná a gyarmati lengyelpiac. És ennek legin­kább a vevők örülnek, mert itt még vékonyabb bukszából is be lehet vásárolni. Már csak azt nem érti az ember, miért len­gyelnek hívják a piacot. (ádám-szilágyi) Hírek Fogas gondok Érsekvadkert - A követ­kező önkormányzati ülésén az első féléves költségvetés teljesítéséről hallgatnak meg beszámolót a képvise­lők, s néhány pontban mó­dosítják a tervezetet. Megál­lapítják a fogorvosi rende­lők díjtételeit, s döntenek ar­ról, hogy a jövőben a körzeti orvos magánvállalkozóként vagy közalkalmazottként végezze-e a munkáját. Tanszersegély Erdőtarcsa - A képviselő- testület a helybeli iskolában tanuló huszonhét alsó tago­zatosnak és a Kállóra járó harminc felsősnek költség- vetése terhére biztosítja a tankönyvek beszerzéséhez szükséges pénzt. Építési támogatás Kisbágyon - Az önkor­mányzat négyzetméteren­ként csak 20 forintért adott el építési telkeket az otthont teremteni szándékozó ifjú pároknak. A testület pedig építési támogatásként 70 ezer Ft kamatmentes köl­csönt szavazott meg nekik. Fonyódon üdülnek Szurdokpüspöki - A na­pokban harmincnyolc álta­lános iskolás gyerek és tíz felnőtt utazott Fonyódra, hogy nyolc napot töltsön a Somogy megyei gyermek- táborban. A jó tanulmányi és sporteredményt elért gyermekek 6300 forintos résztvételi költségét az ön- kormányzat vállalta magára. A többieknek a szülők fizet­ték a költségeket. Libafarm Cered - A helyi szövetke­zet idei nagy vállalkozása a libatartás. Hat telephelyen harmincháromezer szár­nyast nevelnek. Az állo­mányt a Hortobágyról hoz­ták, s miután elérik a kívánt nagyságot, oda is szállítják vissza. A cerediek három­szor tépik az állatokat, a tol­lat úgyszintén az alföldiek értékesítik. Traffipax Ma 5-13 óráig Salgótarján, Bátonyterenye és Kistere- nye belterületén, a 21-es fő­úton, Nagybátonyban az Ózdi úton, Maconkán, a 23- as számú úton, Nemti, Ná­dújfalu és Mátraterenye bel­területén, 14-22 óráig Ba­lassagyarmaton és környé­kén várható traffipaxos közúti sebesség-ellenőrzés. Jó színvonal, remek hangulat (Folytatás az 1 .oldalról) rendezője — az első napon társu­lata is fellépett a Vigadóban - elmondta, fontosnak tartják a gyermekekkel való törődést. A Palóc Napok erősítik az itteni magyarság összetartását, és fontos, hogy a gyermekek már kiskorukban tudják, érezzék, kikhez és hová tartoznak. A városi múzeum kis galériá­jában nyitották meg a Persén- ben született, korán elhunyt Bácskái Béla festőművész kiál­lítását, míg a Vigadó előcsar­nokában Hollókőt varázsolta Fülekre Gedai Csaba budapesti fotóművész. A 24 képen a nóg­rádi falucska lakói, mindennap­jai, legszebb házai láthatók. A Palóc Napok második nap­ján „Ide lábam, ne oda” címmel - Agócs Valéria hangulatos konferálásával - hagyomány- őrző együttesek és szólisták mutatták be tudásukat a várud­varon, köztük a tarjáni Rege együttes is. Egymásután pereg­tek a műsorszámok; felléptek mesemondók, táncegyüttesek, s a tárogató „mestere”, Agócs Gergő is ízelítőt adott a játéká­ból. A helyi cigányság örö­mére, a budapesti Romano Glaso folklóregyüttes szintén fellépett. A fiatalság errefelé is kedveli a rockzenét; este a vár­udvaron négy együttes zenélt. A zárónap, vasárnap, körme­nettel, szlovák- és magyar- nyelvű ünnepi szentmisével kezdődött. Nagy sikert aratott a füleki fúvósok promenád kon­certje. A Vigadó színháztermé­ben megtartott zenés, vidám szórakoztató műsorban Talabér Erzsébetnek, Holtai Bertalan­nak és Angyal János humoristá­nak tapsolhatott a közönség. Lehár legszebb dalai is felcsen­dültek a losonci Csemadok operettcsoport szólistáinak tolmácsolásában. Nagy sikert aratott a Felvidék csalogánya, Oláh Erika nótaénekes, akit Csonka Elemér és zenekara kí­sért. Ráadásként este a várud­varon a P. Mobil együttes kon­certje zárta a Palóc Napokat. Az eseményen, amely kéz­nyújtás volt a szlovákok és a cigányok felé is, jelen voltak a szlovákiai magyar pártok ve­zető politikusai. Az Égyüttélést Duray Miklós, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalmat Bugár Béla, a Magyar Polgári Pártot A. Nagy László elnök képviselte. (SZ. L. A.) Kihajtott a szécsényi Ágacska - A klarissza nővérek Ágacska elnevezésű közös­sége megalapításának ünnepét tartották szombaton Szécsényben, a ferences temp­lomban. A szentmisét Keszthelyi Ferenc váci püspök és Jean-Paul Jaeger, Nancy és Tóul püspöke celebrálta. Szentbeszédet Herbert Schneider atya mondott. A mise utolsó könyörgése után szentségi körmenet indult a Hajnald utcai új monostorba. Ké­pünk a délelőtti szentmisén készült. fotó: gyurián

Next

/
Thumbnails
Contents