Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

4. oldal Világtükör 1995. augusztus 8., kedd Anyanyelvű vizsgák megtar­tását engedélyezte - az új ro­mán tanügyi törvény ellenére - Liviu Maior oktatási miniszter az őszi egyetemi felvételiken. A döntésre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség oktatási válságkezelő tanácsának közbe­lépésére került sor. Turisták és újságírók hada köszöntette hétfőn délelőtt Bo­risz Jelcin orosz elnököt a Kremlben. Az államfő július 11-én került a Központi Klini­kai Kórházba szívpanaszokkal. Robbanóanyaggal teli ka­miont robbantottak fel az Al­gírtól harminc kilométerre lévő Bufarikban. Legkevesebb tizenegyen életüket vesztet­ték. Az iszlám fundamentalis­ták egyik fészkének számító algíri városnegyedben vasár­nap két rendőr is meghalt, amikor járművükre kézigráná­tokat dobtak. Teng Hsziao-ping felgyógyult betegségéből. Kína legbefolyá­sosabb politikusa, aki augusz­tus végén tölti be 91. évét, ta­vasszal súlyos állapotban volt, de a hagyományos kúriai gyógymódnak köszönhetően most talpra állt, és képes né­hány lépést is tenni. Mégsem emel vádat hazaáru­lás miatt a prágai ügyészség a volt kommunista vezetőkkel szemben az 1968. évi szovjet beavatkozással kapcsolatban. A múlt héten Milos Jakes és négy társa elleni vádemelést indítvá­nyozott az előző rendszer bű­neit vizsgáló hivatal. Dudajev csecsen lázadó ve­zér hívei erőteljes mozgoló­dásba kezdtek a hegyekben és a sík területeken is. Mintegy fél­száz jól felfegyverzett csecsen harcos vonult be hé' több te­lepülésre. A fegyvere^. . őrzésük alá vonták a bevezető utakat és megkezdték saját pa­rancsnokságuk kiépítését. Napi 1,2 millió hordóval ha­ladta meg a júniusi szintet a világ olajtermelése júliusban. A növe­kedés egyebek között Norvégia és Nagy-Britannia számlájára ír­ható. A világ olajkínálata július­ban átlagban napi 69,84 millió hordó volt. Szaúd-Arábia szerint a világ olajfogyasztásának növe­kedésével egyidejűleg drágulni fog a kőolaj ára. Amerikai törvényhozók Iliescu román elnökhöz írt leve­lükben aggodalmuknak adtak hangot az Antonescu marsaik rehabilitáló kísérletek, illetve a bukaresti zsidó temető meggya- lázása miatt. Állásfoglalást várnak Romániától, amiből ki­tetszik: Antonescu háborús bű­nös volt, illetve hogy vizsgála­tot indítanak a bukaresti zsidó temető meggyalázása ügyében. AZ ATOMDOSSZIÉ ÚJABB TITKAI (3.) Japán maga kovácsolta sorsát Amikor Akihito japán császár a napokban Hirosimában járt, hogy lerója kegyeletét az atombomba áldozatai előtt, nem a szokásos teljes csend és hódolat fogadta. Sebesült felnőttek és gyerekek menekülnek a Hirosimára ledobott bomba robbanása után fotó: feb/reuter A rendőrkordon túloldaláról tüntető csoportok tiltakoztak a látogatás ellen, arra emlékez­tetve, milyen felelősség terheli a jelenlegi uralkodó apját, Hi- rohito császárt mindazért, ami Japánnal a háborúban történt. Az ország hagyományai­nak megfelelően a császárt istenként tisztelték, akire még tekintetét sem vethette az egyszerű polgár: a fehér lovon ülő Hirohito képét csak a moziból ismerték. Míg korábban a háborús évek császárát nemzeti jel­képként, a katonai kormány minden befolyás nélküli báb­jaként ismerték a tankönyvek, az újabb kutatások tükrében mind több szó esik már Japán­ban is arról, hogy az ország nem áldozat volt, hanem - ag- resszorként - maga kovácsolta sorsát. Mértékadó japán tudó­sok szerint a császárnak mód­jában állt volna vagy megaka­dályozni, vagy pedig sokkal korábban véget vetni az ön­gyilkos háborúnak, megelőzve az atombombákat. így jutottak el odáig, hogy immár a japá­nok harmada elismeri az or­szág s benne a császár háborús felelősségét. Legújabb ismereteink fé­nyében érdemes felidézni mi történt ötven éve Tokióban. Azt követően, hogy ledobták Hirosimára az első atombom­bát, Togo japán külügyminisz­ter rendkívüli kormányülésen sürgette a békekötést, mond­ván: nincs már katonai ok és lehetőség a harcok folytatá­sára. Anami hadügyminiszter megcáfolta: szerinte nem volt bizonyíték arra, hogy a leg­újabb légitámadás valóban atomfegyverrel történt, amint azt Truman amerikai elnök a rádióban bejelentette. Hiro­sima katonai parancsnokának - a támadás után két nappal érkezett - jelentése arról be­szélt, hogy milyen védekező módszerekre lesz szükség az új fegyver ellen, és kisebbí­tette annak pusztító hatását. Hirosimába indították ugyan a hadsereg fő atomsza­kértőjét, hogy a helyszínen vizsgálja meg a helyzetet, de ő a rossz időjárás miatt csak másnap tudott elrepülni. A ja­pán vezérkar további harcokra készült. így értékes napok mentek veszendőbe. Az ame­rikaiak pedig közben előkészí­tették, majd augusztus kilen­cedikén le is dobták a második bombát. Ezt Japán elkerülhette volna, ha a császár józanabb és határozottabb - gondolja immár sok alattvalója is. (Vége) Heltai András Kétszáz hajó érkezik a zárt övezetbe? Az első bomba már Mururoán van Háborog a világ: szeptembertől májusig nyolc robbantást terveznek a francia atomütőerő karbantartására. S az első bomba alkatrészei már megérkeztek Mururoára, ahol sor kerül a végső összeszerelésre. Mururoa azt jelenti: a titkok szigete; a polinéz őslakosság számára mindig rejtélyek övezték a csendes-óceáni ko­rallzátonyt. A párizsi minisz­tériumokban pedig vastag dossziékat töltenek meg a szigorúan bizalmas feljegy- zések. A Tahititól 1400, Új-Zé- landtól és Ausztráliától négy­hatezer kilométerre elterülő korallszigeten 1966-ban haj­tották végre az első francia kí­sérleti nukleáris robbantást. Azóta Mururoa térségében 197 atombombát próbáltak ki. Az első negyvenegyet a légkörben, a többit a föld alatt. A 35 kilométer hosszú s né­hány ponton 11 kilométerre kiszélesedő sziget ugyanis mély bazaltalapzattal rendel­kezik, ami lehetővé teszi, hogy a kísérletek egyezer mé­terre lenyúló aknában történ­jenek. A sziget felszínének bi­zonyos része teljesen kopár, máshol pálmaligetek, vad or­chideák igazolják a vidék dél­szaki jellegét. Nemrég megjelentek a til­takozók is. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom három alapítója egy gumicsónakon átjutott a francia haditengerészet zárján, és az őrség két hete csupán egy elhagyott sátrat, és egy teafőzőt talált a szomszédos korallszigeten. Ők csak az előőrsként ér­keztek, a környezetvédők a tervek szerint augusztusban már egy kétszáz hajóból álló békeflottával vonulnak a ko­rallzátonyhoz. S ráadásként elkíséri őket az új-zélandi kormány egyik hajója is - fe­délzetén parlamenti képvise­lőkkel. Ilyen helyzetben nehéz lesz megvalósítani a francia haditengerészet fenyegetőzé­sét: „A zárt övezetbe beha­toló összes hajót elkobozzuk, a legénységét pedig letartóz­tatjuk.” Nem könnyű tehát Chirac- nak robbantani. De immár nem robbantani sem. Réti Ervin _____________Hírháttér_____________ Ú j esélyek és veszélyek Vége a háborúnak. így értékelték sokan - a jelek szerint elhamar­kodottan - azt a tűzszüneti megállapodást, amely a horvát hadse­reg és a krajinai szerb fegyveresek között létrejött. Nehéz eliga­zodni az ellentmondásos jelentések között; még nehezebb előre megjósolni, milyen irányban alakulnak az események. Minden­esetre, még ha sikerülne is tartós tűzszünetet kötniük a szemben álló feleknek, attól még önmagában nem lehet remélni a délszláv válság egészének a lezárását. Az elhúzódó konfliktusban új helyzettel, új erőviszonyokkal kell számolni. Zágráb más körülmények közt tárgyal majd, elvégre Tudjman elnök a krajina sikeres visszafoglalásával egy-két nap alatt elérte erővel azt, amit a diplomáciai közvetítők évek óta képte­lenek. Megváltozott, vélhetőleg kiélezettebb pozícióban kell politi­zálnia a szerb vezetésnek is, s ez várhatóan nem növeli Belgrád kompromisszumkészségét. Milosevics elnöknek így is azt vetik a szemére ellenlábasai, miért nem sietett honfitársai segítségére. Új lehetőségek, és egyben új veszélyek jellemzik tehát a krajinai fordulat után a délszláv válságot. Mind a hajdani Jugoszlávia utódköztársaságainak, mind a nemzetközi közösség, az ENSZ, az Európai Unió és a NATO illetékeseinek is szembe kell nézni a friss fejleményekkel. Persze nemcsak a konkrét, harctéri eseményekkel, hanem azzal is, hogy a mostanihoz hasonló offenzíva újabb mene­kültáradatot indít el, ami tovább nehezítheti a megbékélést. Szegő Gábor Óvszert az Internetre Pornóellenes törvény készül Amerikában Az amerikai eredetű, de immár az egész Földet átfogó számí­tógépes hálózat, az Internet le­hetőséget ad nemcsak a világ­méretű tájékozódásra, hanem arra is, hogy a számítógépek között világméretekben cserélt adatok, képek közé beférkőz­zék a pornográfia is. Ez indította az amerikai sze­nátust arra, hogy megkísérelje törvényben korlátozni az ada­tok, üzenetek áramlását. A megoldás hasonló ahhoz, ahogy az amerikai rádió- és tévémű­sorszórást szabályozzák: ott nincs helye olyasfajta erotiká­nak, még kevésbé pornográfiá­nak, ami a közerkölcsöt, főként a gyerekekét, veszélyeztetné. (Legalábbis ami a nagy hálóza­tokat illeti, hiszen a kábelcsa­tornákon az előfizető a pénzéért szinte mindenhez hozzájuthat, amit elképzel.) A szenátorok szándékát, mi­szerint az Internetre is vonat­kozzanak az erkölcsi normák, a hálózat amerikai használóinak egy része üdvözli, a többsége viszont hevesen ellenzi. Az előbbiek azzal érvelnek, hogy lelkibetegek, bűnözők is fel­használhatják céljaikra a névte­lenség lehetőségét az Internet­ben. Az utóbbiak viszont az al­kotmányban biztosított szólás- szabadság korlátozásáról, az ál­lampolgárok ügyeibe való jog­talan beavatkozásról beszélnek. A vita még nem dőlt el, de a tárgyát képező adatok, képek forgalma óriási fellendülést mutat. Az Internet használói mindenesetre szorgalmasan rögzítik a hálózatból az eroti­kus rajzokat, aggódva, hogy a jövőben talán már nem férhet­nek hozzá ezekhez az „ínyenc­ségekhez”. Az amerikai egészségügyi minisztérium szerint A marihuána igazi veszély Már több mint ötmillió ame­rikai szív legalább hetente egyszer marihuánát, s a számuk egyre nő. Az amerikai egészségügyi mi­nisztérium által nyilvánosságra hozott vizsgálatból következik, a marihuána egyértelműen füg­gőséget okozhat. Kiderült, hogy a leendő anyák marihuá­nafogyasztása a születendő gyermek intellektuális fejlődé­sét befolyásolja. A washingtoni egészségügyi minisztérium most eltökélte, hogy hivatalosan is szembe­száll e kábítószer növekvő mér­tékű társadalmi elfogadásával, és tiltakozik annak ártalmatlan színben való feltüntetése ellen. Az elemzés megerősítette: elsősorban éppen a fiatalok körében csökken a gátlás és növekszik a fogyasztók tá­bora. Az elmúlt három évben az Egyesült Államokban meg­duplázódott a marihuánát szívó nyolcadikosok száma, és az első marihuánát fogyasztók átlagéletkora 13,5 év. Igazi tragédia, hogy egyre kevesebb serdülő hiszi el: a marihuána veszélyes kábítószer. „Megtelt!”-tábla a glóbuszon A kulcskérdés: mi lesz a termőföldekkel? A túlzsúfolt városok szmogjában fuldoklók naponta felteszik a kérdést, mikor teszik ki a glóbuszra a „Megtelt !”-táblát. Az ENSZ most kiadott jelentésének óvatos prognózisa 2050-re „7,7 és 12,5 milliárd közötti lélekszámmal” számol. A tudósok emlékeztetnek rá, hogy a Földön sok, előre nem látható változás történhet, ami befolyásolhatja a bolygón élő emberek számát. A Science című amerikai szaklap legutóbbi számában ugyancsak ebből kiindulva fog­lalkozik a Föld befogadóképes­ségével. Joel Cohen professzor, a New York-i Rockefeller egye­tem tanára azt írja: a lélekszám alakulása „elképesztően sok kö­rülménytől függ”. Például attól, mennyi szójababot használunk fel, és „milyen lesz a parkok va­lamint parkolóhelyek aránya”. Gretchen Daily, a Berkeley- egyetem kutatója sötétnek látja a jövőt. Mint felveti, a növeke­déshez meg kellene kettőzni az energia- és élelmiszer-ellátást, ez pedig egyre nehezebb, mert a „mezőgazdaságilag haszno­sítható földterület egyhatodát máris értéktelenné tette a rab­lógazdálkodás”. A termékeny természet új­rateremtése pedig hosszas fo­lyamat. Egy centiméteres hu­muszréteg kialakulásához kedvező körülmények esetén is száz-négyszáz esztendő kell, az erdők esetében nagy­jából ugyanennyi, vagy vala­mivel több, véli a professzor asszony. Ám ő mégis szeretne hinni abban, hogy világszer­vezeti pénzzel és összefogás­sal 2020-ra a földek öt száza­lékát visszaszerzi az emberi­ség „arra, amire az Úr első­sorban teremtette: élelmiszer- termelésre”. E cél eléréséhez a kaliforniai egyetem becslése szerint évi tíz-huszonkét milliárd dollárra lenne szükség. De elég egyetlen pillantást vetni az ENSZ jelen­legi költségvetésére ahhoz, hogy belássuk: nem lesz erre a célra (sem) ennyi pénz. így viszont az ember gyors ütemben folytatja saját élette­rének módszeres lerombolását. A folyamat aggasztóan gyors. Kiskegyed 4 millió forintot Találjon pénzt a Kishegyedben! Folytatódik a nyereményjáték a című népszerű hetilap ma megjelenő számában. A pályázók között összesen sorsolunk ki Sok szerencsét!

Next

/
Thumbnails
Contents