Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-08 / 184. szám

2. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. augusztus 8., kedd A megyei agrárkamara életéből Gondolatok a küldöttgyűlés után A Nógrád Megyei Agrárkamara küldöttei (tizenhatan) részt vettek a Magyar Agrárkamara II. küldöttgyűlésén. A küldöttgyűlést megelőzően kibővített elnökségi ülést tartottunk, amelyen kialakítottuk állásfoglalásunkat a ki­adott dokumentumokkal - alapvetően az ágazat stabilizá­ciójának és növekedésének esélyei - kapcsolatban. Új támogatás állattartóknak A kormány 86/1995. (VII. 14.) sz. rendeletével új tá­mogatási lehetőséget alakí­tott ki az állattartók szá­mára. Ennek célja a meg­lévő állattartó férőhelyek kihasználása. Ezért támo­gatják az állattartó telepek és épületek megvásárlását, korszerűsítését, tenyészál­latokkal való feltöltését, és a megnövekedett forgóesz­közigényt is. A támogatás egy része vissza nem térítendő, a férő­hely betelepítéséhez állatfaj­tánként eltérő összegű. Elő- hasi üsző után 35 ezer, előhasi koca után 10 ezer, tenyész- jerke után egyedenként 3500 forint fejlesztési támogatás adható. A támogatást igénybe vevőnek a MEA (Mezőgaz­dasági és Erdészeti Alap) fel- használásának szabályai sze­rint a szükséges előírásoknak, igazolásoknak (tenyésztési, állat-egészségügyi) birtoká­ban kell lennie. További vissza nem térí­tendő támogatás nyújtható a férőhelyek betelepítésével felmerülő tartós forgóeszköz­szükséglet részbeni megelő­zésére. Ez üszőnként 10 ezer, előhasi kocánként 9 ezer, te- nyészjerkék után darabonként 3 ezer forint. Baromfinál ez a támogatás a férőhely minden négyzet- métere után 1000 forint. Igénybevételének feltétele, hogy a férőhelyeket legalább 80 százalékig kell betelepí­teni, és az állományt legalább öt évig kell ezen a szinten tar­tani. Legfeljebb két évig kamat- támogatás is igénybe vehető a már említett három állatfaj és a baromfitartás célját szolgáló férőhely megvásárlásához, il­letve a meglévő korszerűsíté­séhez felvett hitelhez. A tá­mogatás mértéke a fizetendő kamat hetven százaléka. A támogatás igénybevételének módját és feltételeit a pályá­zati felhívás részletesen tar­talmazni fogja. Népi hiedelmek, mondások A küldöttgyűlés rendkívül alkotó légkörben, a közmeg­egyezés jegyében zajlott le. Az ülésen részt vett és felszólalt Lakos László földművelési mi­niszter, Orosz Sándor, a parla­ment mezőgazdasági bizottsá­gának elnöke, a Német Szövet­ségi Köztársaság Agrárkamará­jának vezetője, Akar László, a Pénzügyminisztérium-, Kis Zoltán, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkára. A Nóg­rád Megyei Agrárkamara állás­pontját Varga József tolmá­csolta felszólalásában, amely­nek lényegéről az alábbiakban tájékoztatjuk az olvasókat. Hátrányos helyzetben Alapvetőnek tartjuk, hogy a Magyar Agrárkamarának meg kell határozni azokat a terüle­teket és irányokat, amelyekben támogatja a kormányzatot az ágazat hanyatlásának megállí­tása, s a fejlesztése érdekében. Nógrád agrárágazatának helyzete az országos tendenci­ákhoz hasonlítható, de a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gok, a megye hátrányos gazda­sági szerkezete, a tartósan ma­gas munkanélküliség, az élel­miszeripar kis volumene elmé­lyítette a feszültségeket, nö­velte a veszteségeket, drágítja a fejlődési pályára való állí­tást. Az utóbbi-évtizedben -á-ter­melés Inagytnérvű Csökkenésé, az állatlétszám visszaesése következett be. Növekedtek a kihasználatlan kapacitások (ál­latférőhelyek, tárolók, műtrá­gyatelepek). A beruházások mértéke a '70-'80-as évek átla­gának csupán 15-20 százaléka. A foglalkoztatottak lét­száma az 1980-as évek átlagá­hoz képest kevesebb mint egyharmadára csökkent. Eb­ben jelentős szerepet játszott az ipari szolgáltató tevékeny­ségek zsugorodása. A '70-'80- as években ez adta a mezőgaz­dasági üzemek árbevételének 60 százalékát, mérleg szerinti eredményük 85 százalékát, és foglalkoztatta a dolgozók két­harmadát. Nagyfokú jövedelemkiesés következett be, amely vállal­kozási formától, mérettől, ter­melési szerkezettől függetle­nül alakult. Ezt mutatja, hogy 1993-ban a mezőgazdasági ágazatba sorolt 95 gazdálkodó árbevétele 2,3 milliárd forint volt, de csak néhány üzem volt nyereséges (az adózás előtti eredményük 119 millió forin­tot tett ki), a gazdálkodók többsége veszteséges volt (rá­fizetésük együttvéve 567 mil­lió forintra rúgott). Az egyen­leg 448 millió forint vesztesé­get mutat. A következő évben, 1994- ben bizonyos javulás volt ta­pasztalható. Az összes árbevé­tel 3,4 milliárd forint. Adózás előtti eredmény +167 millió, illetve -225 millió forint. Az egyenleg: 58 milliós veszte­ség. Az erdőgazdálkodási ága­zatban 18 vállalkozás tevé­kenykedik, nagyon szerény eredménnyel (444 milliós ár­bevétel, 3,8 milliós nyereség). Az élelmiszeriparban (rész­ben az agrárkamarához tarto­zik) előállított összes árbevétel 3,95 milliárd forint, az egyen­leg: 186 millió forint veszte­ség. Az üzemek eladósodása fo­lyamatos és nagymértékű. A szövetkezeteket egymilliárd forint olyan tartozás terheli, amely különböző rárakódó kamatokból halmozódott fel, és ezt képtelenek rendezni. A bankkonszolidáció feneketlen zsákjának megtöltése mellett a termelőüzemek adósság és kamat-konszolidációját alap­vető kiindulási pontnak tart­juk. Tovább sújtja a szövetkeze­teket, hogy a kárpótlási jegye­ket nem, vagy csak késve kap­ták meg. Ezáltal a szövetkeze­teket kár érte. Ilyen nagy hatású egyedi kérdésekben is kérnénk az ag­rárkamara segítségét. Ehhez még egy egyedi ügyet is csato­lunk: megyénk egyes területein június elején jelentős árvíz és belvízkár érte a mezőgazdasági gazdálkodókat, akiknek nem volt biztosításuk. A kár mértéke meghaladja a 120 millió forin­tot, a felterjesztések folyamat­ban vannak. A kárenyhítéshez kértük a Magyar Agrárkamara segítő közreműködését. Az irányítási válság deklará­lásával egyetértünk. Sajnos, a legutóbbi időszakig értékel­hető, mértékadó változások az ágazat válságának enyhítése érdekében nem történtek. Amellett, hogy egyetértünk azzal, hogy az ágazat jövedel­mezősége helyreállításában döntő szerepe van az árrend­szernek és a piacszabályozás­nak, térségünk szempontjából igen fontosnak tartjuk a támo­gatási rendszer reformját. Reformok kellenek Általában olyan konstrukció kimunkálását kérjük, hogy a termelő az exportszubvenció­ból legalább 50 százalékban ré­szesedjen, és egy része a bioló­giai alapok fejlesztését szol­gálja. Szerény a kedvezőtlen termőhelyi adottság külön tá­mogatása, nem szolgálja a me­zőgazdasági termelés fejleszté­sét (fenntartás jellegű). A föld­alapú támogatottak körét 82-ről 66 településre csökkentették. A támogatás-csökkenés 15-16 millió forint. Elfogadhatatlan, hogy nem a földminőség az alapvető, és infrastrukturális el­látottság javulására hivatkozva zártak ki településeket a támo­gatásból. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alap konstrukciója 1993-ban kedvező volt a kisebb vállalko­zások számára (207 millió fo­rint támogatás). Az 1994-es módosítás a ka­mattámogatásos konstrukció Nógrádban is használhatatlan. A bankok alig nyilvánítottak hi­telképesnek gazdálkodót. El kell dönteni, hogy szükség van-e a kedvezőtlen adottságú területek termelésére, és ha igen, biztosítani kell az ott élő emberek foglalkoztatását. Eb­ben az esetben nem nélkülöz­hető egy célirányos, a felzárkó­zást is elősegítő, megkülönböz­tetett termelési támogatás. Emellett az adottságokhoz iga­zodó egyszeri, komoly mértékű támogatást javaslunk a preferált termelési szerkezet kialakítását szolgáló beruházásokhoz. Mivel ezek a célkitűzések nemcsak az agrárágazat érdekét szolgálják, hanem egy széle­sebb körű össznemzeti érdeket - a halmozottan hátrányos tér­ségek felzárkóztatását -, ezért e fejlesztések megvalósulásának forrása nem lehet csak a mező- gazdasági fejlesztési alap, ha­nem a foglalkoztatási, a terület- fejlesztési, a környezetvédelmi alapoknak ilyen irányú össze­hangolása is indokolt. Teljesen egyértelmű szá­munkra, hogy a nemzetgazda­ság stabilizációja az agrárága­zat fejlesztése nélkül elképzel­hetetlen. Alapvetőnek tartjuk Nógrádban - stratégiailag -, hogy a meglévő természeti adottságainkhoz, szakmai fel- készültségünkhöz, hagyomá­nyainkhoz igazítsuk a mező- gazdasági termelést. Ezzel együtt növelve a feldolgozott­ságot, a vertikumok kiépítését, megőrizve, védve természet- földrajzi adottságainkat, elke­rülve a környezet szennyezését. Az adott közgazdasági sza­bályozással jól kell élni, a felté­telrendszer kialakításában is indokolt lobbizni. A fejlesztés további fontos feltétele a szaktanácsadási rendszernek a termelők részére történő hatékony működtetése. Igen fontos eleme a fejlesztés­nek az informatikai infrastruk­túra kiépítése, az információs rendszer átdolgozása, hozzá igazítva a megváltozott hely­zethez, a többszektorúsághoz. Hatékonyan csak úgy működ­het, ha valamennyi döntési szint valós információkhoz jut. Az információk kétirányú áramoltatása vitathatatlanul a kamarák alapvető feladata. Az államigazgatási szerveknek és az illetékes minisztériumok­nak- a piacszabályozási és el­lenőrzési tevékenységük haté­konyabbá tétele érdekében - fokozottabban kell támaszkod­niuk a kamarákra és az ide in­tegrált terméktanácsokra. Jelen­leg a terméktanácsok felülről építkeznek, az információkkal pedig mi rendelkezünk. Nagyon egyetértenénk a ver­tikális kiépítettségű kamarai tagsággal, mivel e nélkül nem biztosítható az agrárium haté­kony és eredményes irányítása. Indokoltnak tartjuk, hogy a költségvetési kapcsolatba be­lépő kistermelők kamarai tagok legyenek. Ez az ő érdekeiket is szolgálja, valamint az agrár­ágazat egészét is csak így lehet átfogóan képviselni. Nagyon fontos a föld tulaj­donának rendezése, a földkon­centráció elősegítése jogszabá­lyokkal, pénzügyi kedvezmé­nyekkel, ösztönzőkkel. Annak érdekében is, hogy a verseny- képes birtok és haszonbérleti struktúra, nagyságrend kiala­kuljon. Különösen fontos ez az erdőterületekre vonatkozóan. Érdemes fejleszteni Tapasztalataink azt támasztják alá, hogy amennyiben fejlesz­tenénk a meglévő termelési té­nyezőket, úgy hosszabb távon a jelenleginél 40-50 százalékkal több munkaerőt lehetne foglal­koztatni. Legalább ilyen ütem­ben növelve a termelést, ennél nagyobb mértékben gyarapítva az exportot. Megteremtve az árolló zárása esetén a vállalati jövedelmezőséget. Ki kell ala­kítani a megfelelő szerkezeti hátteret a rendkívül sokszínű birtokméretnek, vállalkozás­nak. Ebben - a gazdasági ka­marákról szóló törvénynek megfelelően - kamaránk vál­lalja a gazdaságszervező tevé­kenységet. Az agrárkamara elnöksége és küldöttgyűlése az augusztus 15-ei, 25-ei ülésein fogja meg­vitatni a koncepciót, amelyet részletesen e hasábokon szeret­nénk nyilvánosságra hozni. Dr. Halaj Ignác ügyvezető alelnök Gazdajegyzői értekezlet Augusztus 3-án az agrárka­mara székházában megtar­tottuk az első gazdajegyzői értekezletet. Fenes Attila, az FM hivatal helyettes vezetője, a kamarai szakosztály elnöke adott tájé­koztatást többek között az FM pályázati felhívásáról, az ex­portárualapot növelő reorgani­zációs program keretében igé­nyelhető támogatásról. Borók Sándor, a megyei vállalkozási központ menedzsere a hitele­zési lehetőségekről - kiemelten a mikrohitelekről - tartott tájé­koztatást. Mészáros György né, a Dél- Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. kereskedelmi vezetője - a biológiai alapok fejlesztése kapcsán - az őszi vetésű gabo­nák vetőmagkínálatáról, a faj­taválasztásról tartott szakértők számára is igen érdekes elő­adást. A gazdajegyzői értekezlet állást foglalt abban, hogy a termékforgalmazást hatéko­nyan kell megszervezni, mivel a terméktanácsok működését nem észleljük. Ezért. - a ka­mara szervezésében - fel kell venni a kapcsolatot a legna­gyobb felvásárlókkal és fel­dolgozókkal. Fontos ez a jövő évi termelés megalapozása, a hitelek, a szerződés, az árak megbeszélése érdekében. Felvetődött, hogy a keres­kedelmi lánc csökkentése cél­jából a gazdák társas vállalko­zást hoznának létre, mégpedig egy közvetlen export-értékesí­téssel is foglalkozó közhasznú társaságot. Ezzel az intézkedéssel csökkenteni szeretnénk a piaci zavarokat például a gabona, a bogyós gyümölcs, a konzerv­uborka, az állati termék felvá­sárlása és forgalmazása terén. Augusztus 10., Lőrinc napja. Csillaghulláshoz Szent Lőrinc könnye kell, s az idő esőre for­dul. De akár hull a csillag, akár nem, ha Lőrinc rápislog (úgy is mondják: rápisil, belepisil) a dinnyére, körtére, nyomban satnya lesz az íze. Ha nap fénnyel mosolyog le Klárára (augusztus 12.), bő termés vár az almára. Augusztus 15., Nagyboldog­asszony napja. Mária menny- bemenetelének ünnepe. Szent István ezen a napon ajánlotta Szűz Mária oltalmába az orszá­got. Ezért bárki kinevezhet egy almát az ország almájának. Ha ezt az almát elássa a földbe, gazdag gyümölcstermése lesz ősszel. A Nagyboldogasszony (au­gusztus 15.) és kisasszony napja (szeptember 8.) közti időszakot kétasszonyközének nevezik - napjai varázsere- jűek. Az ilyenkor szedett gyógyfű jobban hat, az ilyen­kor csépelt mag, ha elvetik, biztosan kikel, az ekkor keltett tyúkok lesznek a legjobb to­jók, és az a legény meg lány, aki kétasszonyköze közepén szeret egymásba, bizonyosra veheti, hogy sírig tartó kapcso­latuk lesz. Újszerű telefonok rr r nagyszerű áron A Westel Rádiótelefon Kft. augusztus 1-től 31-ig - vagy amíg a készlet tart - rendkívül kedvező egységáron, mindössze 35.000 Ft-ért kínálja az alábbi nagy teljesítményű, felújított mobiltelefonokat: •MOTOROLA ASSOCIATE •MOTOROLA 2500 •MAXON CARRY PHONE • ERICSSON HOTLINE Ne feledje: a 450-es mobiltelefonok az ország egész területén használhatók! | Az ár a rendszerbelépési díjat és az áfát nem tartalmazza. ~| Mozgásban az üzlet általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA; MISKOLC, 3530 SZÉCHENYI U. 70.. TEL.: (06 46| 411-550, RÁDIÓTELEFON; (06 60) 351-000 WESTEL FORGALMAZÓ:* SALGÓTARJÁN. APEX KFT., 3100 KLAPKA ÚT 3. TEL: (06 32) tffffWW I I I 1 I J 312-832. RÁDIÓTELEFON: 106 60) 337-247 f ff {ft f/ff ifit I I WESTEL

Next

/
Thumbnails
Contents