Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-24 / 198. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1995. augusztus 24., csütörtök NÓGRÁD MEGYEI /<dp^ KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA = NCSICS ----------- 1 ................-.............................. S algótarján, Bartók B. út 10. Tel./fax: (32) 316-476 Levélcím: 3101 Salgótarján, Pf. 145. MAI MOTTÓNK: Valós igényeket elégíts ki ! A történelem valamennyi sikeres vállalkozása, kivétel nélkül, valós igényeket elégített ki. Minél erősebb, sürgetőbb ez az igény, annál nagyobb a siker lehetősége. Losoncon építik a kapcsolatokat Városi, megyei, járási és ka­marai vezetők részvételével kétoldalú találkozóra került sor az elmúlt héten Losoncon a jó szomszédság jegyében, az együttműködési lehetőségek kiszélesítésére. A tanácskozáson részt vett Losonc város polgármestere, dr. Murgas Jozef úr, Salgótar­ján város polgármestere Puszta Béla úr, a losonci járási hivatal elnöke Stanislav Jacmenik úr, a Nógrád Megyei Közgyűlés el­nöke Smitnya Sándor úr, a Szlovák Kereskedelmi és Ipar­kamara képviseletében Juraj Dobroczky elnök úr, valamint a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke Fekete Nándor úr és titkára Berenténé dr. Kurucz Erzsébet. A mostani találkozó a kama­rák között már korábban is meglévő és sok lehetőséget kí­náló együttműködés és együtt­gondolkodás jelentős lépésének tekinthető, mivel a két szom­szédos határvárosnak és a két határmenti régiónak az adottsá­gai és gondjai nagyon hason­lóak, sok lehetőség kínálkozik a gazdasági kapcsolatok szoro­sabbá tételére. A tanácskozás résztvevői egyértelműen kifejezték szán­dékukat az együttműködés szo­rosabbá tételére, a rendszeres vezetői találkozásokra. A nóg­rádi vezetők meghívást kaptak a Losonc vásárvárossá nyilvá­nításának 300. évfordulójáról megemlékező rendezvényekre, 1995 szeptemberére. A Nógrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara őszi nem­zetközi gazdasági rendezvé­nyein részt vesznek a szlovák kamara képviselői és reménye­ink szerint minél több szlovák vállalkozó is. Szó volt a régió infrastruk­túrájának fejlesztéséről, ami közös érdekünk. Ennek ösz- szehangolt és eredményes megvalósítása a térség fejlő­désének alapvető feltétele és ebben nagyon fontos az együttműködés. A tárgyaló felek megálla­podtak abban, hogy a losonci találkozót a közeljövőben egy salgótarjáni tanácskozás kö­veti, ahol az együttműködés további konkrét lépéseit hatá­rozzák meg. Rövid híreink - kamarai klub- A kamarai klub következő összejövetelét szeptember 7-én, csütörtökön tartja az NKIK Bartók Béla út 10. sZ. alatti székházában.- A Nógrád Megyei Közgyű­lés elnöke, Smitnya Sándor kezdeményezte, hogy a terület- fejlesztési tanács munkájában kamaránk képviselője állan­dó tagként vegyen részt.- Következő lapszámunkban tájékoztatjuk a vállalkozókat a közbeszerzésekről szóló tör­vényről. Előrelátással elkerülhető a bírság Tapasztalataink szerint a kereskedőknél tartott ellenőrzések során több esetben állapítottak meg hiányosságokat, amiért sú­lyos büntetéseket kell fizetni. A hiányosságok megszüntetése miatt kérjük kereskedőinket, vizsgálják át irataikat, hogy meg­felelnek-e a rendeletek előírásainak. Nem teljes körűen, de a következők vizsgálatára, meglétére hívjuk fel figyelmüket. 1. Az áru származását hi­telt érdemlően bizonyító okira­tot okvetlenül az árusítás he­lyén kell tartani. 2. Szakképesítéshez kötött tevékenység esetében minden árusítási helyen, a nyitva tartás teljes időtartama alatt a szak- képzettséggel rendelkezőnek ott kell tartózkodnia. 3. Csak hitelesített mérő­eszközt szabad használni. Célszerű a mérőeszköznek megfelelően meghatározni az eladási egységet. Például só­dert köbméterben általában nem lehet hitelesített mérő­eszközzel kimérni, de súlyban már mérhető hídmérlegen. 4. A termék előállítónak „minőségi bizonyítványt” kell adnia, s a kereskedő e bizo­nyítvánnyal tudja igazolni a termék minőségét. 5. Tevékenység, üzletkör bővítése esetén újra meg kell kérni a korábbi szakhatósági engedélyeket. 6. Tejterméket, húst, ter­ményt stb. árusító üzlet eseté­ben az állategészségügyi ha­tóság előzetes hozzájárulása is szükséges. 7. Tartsuk be a lejárt szava­tosságú termékek elkülöníté­sére, kezelésére vonatkozó előírásokat. 8. Végezetül ne felejtsük el feltüntetni jól látható helyen az árat és egyéni vállalkozó­ink az ámyilvántartás vezeté­séről se feledkezzenek meg. A rendeletek pontos ismer­tetésében segítjük tagjainkat, s bízunk benne, ha a fenti elő­írásokat betartják s az ellen­őrzés csak „üde színfolt” lesz a vállalkozás működésében. Rázsó István- Kereskedelmi képviseletet nyitott az Eoc Normalien fémmegmunkáló és műanyag­alakító szerszámok szabvány­alkatrészeinek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó német cég Jászberényben. In­formáció kamaránkban. Üzleti ajánlatok- Holland-belga külkeres­kedelmi cég magyar terméke­ket keres, elsősorban holland és belga piacra. Részletes üz­leti ajánlatuk és címük kama­ránkban megtalálható.-Német műszaki nagyke­reskedés, ami gépekkel, be­rendezésekkel, alkatrésszel látja el a kézműves, agrár és más iparágakat, üzlettársat ke­res, aki szívesen végezné ezt a tevékenységet Magyarorszá­gon. Információ a kamarában. Továbbképzés a németországi üzleti sikerért A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara segí­teni szeretne a magyar vállal­kozóknak abban, hogy a kí­nálkozó német üzleti lehető­ségekkel jobban éljenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nyelvi nehézségeken túl a viselkedésbeli, szokásbeli elté­rések, a levelezéstechnikai is­meretek hiánya sokszor meg­akadályozzák a tartós üzleti kapcsolatok kialakulását akkor is, amikor egyébként erre lehe­tőség lenne. A kamara változ­tatni kíván ezen! Továbbkép­zést szervez a lehetséges ma­gyar partnereknek az alábbi célkitűzésekkel: A tanfolyam résztvevői gya­korlati útmutatást és tanácsokat kapnak a német partnerekkel történő kapcsolatfelvételt és üz­leti kapcsolatok kiépítését ille­tően. Megismerkednek a tele­fonos és írásos kapcsolatfelvé­tel rejtelmeivel és módjaival. (Levelezés, bemutatkozó anya­gok, ajánlatok kidolgozása). Felkészítjük önöket a német üz­letemberekkel történő szemé­lyes kapcsolattartásra (kapcso­lattartás módjai, viselkedési el­várások, interkulturális különb­ségek, imázs, megjelenés). A továbbképzés tervezett időpontja: szeptember 27. Je­lentkezni lehet: Szőke István­nál. Tel.: 252-2000. Iskolaháború? Vagy néhányan azt szeretnék, ha az lenne? Két hónappal a döntés után több cikk is megjelent a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain a balassagyarmati új általános is­kola építésével kapcsolatban. Bilecz Endre: Hány iskola szük­séges Gyarmaton?, majd Ádám Tamás: Iskolaháború Balas­sagyarmaton, illetve Sok a pénze Balassagyarmatnak? című írása foglalkozott a témával. (Tegnapi lapszámunkban Bilecz Endre Egy kisváros politikai nagyberuházása címmel ismét visszatért e kérdésre - a szerk.) Ádám Tamás legutóbbi írásá­ban polgárokat kérdezett meg, mi a véleményük az építkezés­ről. Megtudhattuk, hogy a Rákóczi igazgatóján kívül senki sem örül az iskolaépítésnek Balassagyarmaton. Megpróbálom röviden leírni, hogy mi késztette a város kép­viselő-testületét erre az „okta­lan, kalandor” (idézet Pénzes Gézától) vállalkozásra. Egyházi ingatlan A város önkormányzata és a római katolikus egyház 1993- ban megállapodást kötött a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola által használt, volt egy­házi ingatlan visszaadásáról. A város vállalta, hogy az épületet az 1995-ös tanév kezdéséig fo­kozatosan kiüríti, és birtokba adja az egyháznak. Kárpótlásul az önkormány­zat kilencvenmillió forintot kapott a Rákóczi iskola elhe­lyezésével kapcsolatos felada­tok megoldására. A korábbi testület is új is­kola építésében gondolkodott, tervek készültek a Semmel­weis utcában nyolctantermes iskola építésére, illetve a Szabó Lőrinc iskola bővítésére. Mindkét megoldás meghiúsult. Hivatalba lépésünk után azonnal megkezdtük az előké­születeket a Rákóczi elhelye­zésére, ugyanakkor teljesen új szempontokat is figyelembe kellett venni: a kormány a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítására tett javaslatait, a belügyminiszter polgármesterhez írt levelét, amelyben tizenöt százalékos létszámleépítésről ír, amit a közalkalmazottaknál is meg kell tenni, illetve az államház­tartási reform azon elképzelé­seit, amelyek a helyi önkor­mányzatok forrásszabályozá­sára és az oktatás finanszírozá­sára vonatkoznak. Előremenekülés Amikor tehát az önkormányzat döntött - előremenekülve - megoldotta a Rákóczi elhelye­zését, ugyanakkor a város alsó­fokú intézményhálózatát érintő fontos koncepcionális döntést hozott. Bilecz Endre jól tudja, a város önkormányzati iskolái­ban a következő években tan- évente hét új tanulócsoport in­dítható -minimum huszonöt fős osztályokkal - egyrészt azért, mert ennyi gyerek szüle­tett, másrészt, mert az állam ilyen feltételekkel finanszí­rozza az oktatást. Ez azt jelenti, hogy a város öt önkormányzati iskolájában hosszú távon összesen hét első osztály indítható. A Dózsában három osztály, a Kiss Árpád­ban két osztály, míg a fennma­radó három intézményben (Rákóczi, Petőfi, Szabó Lő­rinc) összesen két osztály. Há­rom osztályra a körülbelül öt­ven gyereket megbontani nem lehet, mert nem tudjuk finan­szírozni. A Dózsa, illetve a Bajcsy gazdaságosan működik ezekkel a tanulócsoportokkal. Mi lehet a megoldás? Ké­zenfekvő: egy intézményt megszüntetni! Igen, de melyi­ket? A Rákóczi messze földön híres matematika tagozatáról. Megszüntetése esetén a teljes tantestületet el kell bocsátani, a gyerekeket „szétszórni” a vá­ros más iskoláiba. (Lelki szemeim alatt látom a mérhetetlen támadást és tanári­szülői tiltakozást az ilyen ér­telmű döntés esetén. Támadást azoktól is, akik a fenti cikkeket írták!) „Keresztény kurzus” A Petőfi megszüntetése esetén hasonló reakcióra számíthat­tunk volna, azzal megtoldva, hogy ők estek áldozatul az is­kolavisszaadás után bekövet­kezett „keresztény kurzusnak”. A Szabó Lőrinc iskola meg­szüntetése szóba sem jöhet, mert a felvetetteken túl ez az egyetlen vasúton túli általános iskola. Cél az is, hogy mindhárom intézmény értékeit megment­sük. Van kilencvenmillió forin­tunk, a feladatot meg kell ol­dani. A Rákóczi Bercsényi utcai épületét át lehet alakítani, de a problémát nem oldottuk meg, mert nincs elég hely a gyere­keknek, időnként az esővíz is elönti az alagsort, amikor az udvarról az utcára távozik. Bonyolítja a helyzetet, hogy az ipari szakmunkásképző je­lenleg három tantermet is igénybe vesz itt, mert ennek az intézménynek is tanterem­gondjai vannak. A Petőfi épületével még a fenti gondolatjátékot sem tud­juk eljátszani, mert csak nyolc tanterme van, az épület nem bővíthető, illetve tudjuk, hogy az evangélikus egyház vissza­kérte. Túl a vasúton A Szabó Lőrinc Általános Is­kola társadalmi munkában épült vegyes minőségű anyag­ból, a falak és a födémszerke­zet nem bírnak el egy ráépítést, marad tehát a bővítés. Toldo- zással - foltozással egy labirin­tusra emlékeztető épületet le­hetne építeni, azonban gondot jelentene a Szügyi út közelsége (előírás, hogy főúttól öt ven méternél közelebbre nem lehet iskolát építeni), az előírásnak megfelelő szabad területet csak úgy lehetne biztosítani, hogy az iskola szomszédságában lévő Szügyi úti családi házak előtti szabad területből jócskán le kellene foglalni, valamint azokat a területeket is az iskola céljára kellene biztosítani, amelyeken ma fagyizó és vi­deokölcsönző van. Csak így biztosítható a ma­ximum huszonöt százalékos beépítettségi előírás. Az átala­kítás és toldás költségeiről még nem is beszéltem. Arról sem esett szó, hogy hová költöznének a gyerekek, addig amíg az átalakítás fo­lyik! Marad az a megoldás, amely mellett a képviselő-testület vé­gül is döntött: új iskolát kell építeni, azt a vasúton túli ré­szen kell megépíteni, illetve in­tézményeket kell összevonni. Először a Rákóczit és a Petőfit, majd a megszorítások függvé­nyében hosszabb távon a Szabó Lőrincet. így három önkormányzati iskolája lesz a városnak, ami­vel Pénzes Géza is egyetért. Épületeink rosszak, ráfér a városra egy új iskola két régi helyett. Az Állami Számvevő- szék évről-évre megállapítja, hogy iskoláink állaga nem felel meg a követelményeknek. Azért a Springán, mert a vas­úton túli városrész nem ma­radhat iskola nélkül. Az kétségtelen, hogy az ösz- szevonást csak úgy lehet meg­oldani, hogy városi szinten ti­zenöt-húsz pedagógustól meg kell válni. Ezt nem örömmel tesszük és főleg nem azért, hogy „játszadozzunk” több tu­cat diplomás szakember egzisz­tenciájával” (idézet Bilecz Endrétől). Bevételkiesés Egyébként a kormány milyen alapon játszadozik 3200 ön- kormányzat létével, önállósá­gával? Idézek az Államháztartási Reform közoktatásra vonat­kozó 1996-ban esedékes szabá­lyozásából: „Az önkormányza­tok központi és átengedett for­rásai (állami támogatás, szja) összességében nem növeked­hetnek. (Azaz az 1993. évi költ­ségvetés bázisára épülnek)", ami megegyezik az 1994. évi­vel - teszem én hozzá. Ez vonatkozik az árakra és az inflációra is? A személyi jövedelemadó helyben maradó részének 35 százalékról 15 százalékra való tervezett csökkentése mintegy kilencvenmillió forint bevétel- kiesést okoz az önkormányza­tunknak, amit nem pótol a normatívák megemelése. 1995-ben az általános isko­lás diákokra kapott állami tá­mogatás 41 ezer forint/fő, ez­zel szemben 98 ezer forintot költünk gyermekenként. A különbséget más forrásból kell hozzátennünk. Attól fél­ünk, hogy ezek a források apadnak el. Visszatérve még az iskolaé­pítés költségeire. A kivitelezést több pályázó közül a Karancs Épker Kft. nyert el, akivel áta­lánydíjas szerződést kötöttünk százhúszmillió forint értékben. Ennél többe nem kerülhet az épület, a műszaki tartalmat pe­dig írásban rögzítettük. A kapott kilencvenmillió fo­rintot jó feltételekkel kamatoz­tatjuk, illetve más, már meg­lévő forrásokat is bevonva ma­ximum öt-tízmillió forint hitel felvételére lesz szükség. Egy új két rossz helyett Ennyi kockázatot megér, egy új, korszerű általános iskola a két rossz és drága helyett. Végül elismerem, hogy a vá­ros vezetését, illetve képviselő- testületét döntése meghozata­lakor sajnos, nem vezérelhet­ték kizárólag a szakmai szem­pontok, érvelésekor a financiá­lis jelleg dominált, aki ezzel nem tud egyetérteni az a bírála­tát máshová címezze. Tözsér Zsolt alpolgármester Balassagyarmat

Next

/
Thumbnails
Contents