Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-19-20 / 194. szám
1995. augusztus 19., szombat 7. oldal Társasági Élet Nem vagyok senkinek a lelki panaszládája, mondjuk sokszor valakinek, finoman elhárítva ezzel a mások magánügyeibe való beavatkozást. Nos, lapunk nem hárítja el a,,magánszférát": ha úgy kívánja bárki, gondját-baját megosztjuk a nyilvánossággal. Sőt, szerény véleményünkkel, „tanácsunkat" is közreadjuk. Várjuk leveleiket, címünk: Nógrád Megyei Hírlap, Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Csak azért is tedd helyre a síneket! Avagy: mesélj, ha így könnyebb erőt merítened, történeted pedig választ adhat valaki másnak is, aki ugyanígy keresi a segítséget megválaszolatlan kérdéseire. Harmincnégy évesen, de az újra mindig készen, elvállaltam a munkát egy salgótarjáni reprezentatív, nívós intézményben. Három évi munkanélküliség után. Komoly lelki tusa önmagunk elfogadása és meggyőzése, hogy a kihívásnak valóban meg lehet felelni. Bizalmat kaptam, dolgozni akarok, nem is akárhogyan. Az üzletkötésben, reklám előkészítésekben, bonyolításban járatos voltam, de a marketing ettől jóval több. Én pedig mindent tudni és tenni akartam. Néhány hónap után már kezdtem érezni ezt az állandóan mozgó, forró, lüktető területet. Ebben alkotni lehet, élni és lobogni! Csodálatos volt az a segítség, tanítás, amit akkori főnöknőmtől és kollégáimtól kaptam, szinte az egész országból. Ennyi év után végre magamra találtam, a munkám pedig nem fárasztó és nem kötelező elfoglaltságot, hanem valódi kiteljesedést jelentett a számomra. És egyszer csak elszakadt minden! Vezetőváltás, új emberek, átszervezés - félelem az egész intézményben. Még jobban, még többet akartam felmutatni. Már az országos központ is felfigyelt rám és soha nem éreztem ennyi támogatást, jóindulatot, ahogyan „szurkoltak” nekem, hogy a szerződésem véglegessé váljon. De lejárt és- mindenki nagy meglepetésére- nem hosszabbították meg. Indoklást pedig lehet találni bármikor, bárkinek, még ha nevetséges is. Hihetetlen. Mit rontottam el? Almomban dolgoztam, ott voltam újra az íróasztalom mellett, kedvelt munkatársaim között, de embernek már egyre kevésbé éreztem magam. Ha kívül nem is látszott annyira rajtam, belül összeroppantam. Nyugtatók, orvosok-, elhízás... Már nem érzékeltem a családomat, semmihez nem volt erőm, sem kedvem. A kislányomon mindez nyomot- hagyott, kezelhetetlenebb lett. Úgy éreztem, nem fogok soha többé magamra találni. Sokat gondoltam öngyilkosságra... Mindennap az épület előtt megyek el és mindennap felkavarnak az érzések. Egy év telt el azóta. Telefonálok, keresem a lehetőségeket, talpra akarok állni, de már nem ugyanazon emberként. Munkát találni városunkban egyébként is lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Közben egy már nem túl fiatal, de életvidám házaspárral találkoztam, akik nem tanácsokat adtak, egyszerűen csak magukról meséltek, közben pedig „tükröt” tartottak elém. Még mindig nehéz, de már nézek magam elé, néha látom, hogy én „én” vagyok és legalább annyira ember, mint mások, akik előttem járnak. Most már tudom, hogy ki fogom egyenesíteni a síneket. Egy salgótarjáni olvasójuk * Együttérzéssel olvastam őszinte sorait. Igyekvő, felelős ember. A társadalmi átalakulás vesztese - mint annyian. Amit mégis a szemére vetek - mert így látom - az, hogy túlságosan nyílt és nyitott, túlságosan sokat alapoz a környezet visszajelzéseire. Jobban figyeljen saját értékeire, ítéletére és akkor arra is rádöbben, mégsem mindenki lepődött meg azon, hogy szerződését nem hosszabbították meg. Örvendetes a számomra, hogy megnyugvást talált. Ne emésszük magunkat! Egyenesítsük ki a gerincünket! A legtöbb esetben nem a saját hibánkból nincs munkánk, s ezért pedig szégyenkezzenek mások... A hit és elszántság a legfontosabb az életben, ami levelének utolsó soraiban tükröződik. Ne adja meg senkinek azt az örömet, hogy csüggedtnek, elesettnek látja!. Adél Michael a francia Disneylandben - A világszerte népszerű amerikai rockénekes, Michael Jackson, aki egy esztendeje Magyarországon is járt, a közelmúltban ellátogatott a Párizs melletti Disneylandbe, s találkozott Pluto kutyával és Minnie egérrel. A találkozóról készült képeslapot a minap tették közzé. fotó: feb-reuters Hogyan viselkedjünk a munkahelyen? Ébrenlétének nagy részét a legtöbb ember a munkahelyén tölti. Sokkal kellemesebben telik az idő, ha ő és kollégái betartanak néhány egyszerű udvariassági szabályt. Ezekből adunk ízelítőt. Éj ember érkezik Az új munkatársat be kell mutatni a részleg vezetőjének és a közvetlen kollégáknak. El kell mondani, ki mivel foglalkozik, és az ő munkája hogyan kapcsolódik a többiekéhez. Illik megismertetni a mindennapos tudnivalókkal, például: hol vannak a mellékhelyiségek, hol kaphat egy csésze kávét. Ha új munkahelyen kezdünk dolgozni és úgy érezzük, sok mindent nem tudunk még, bátran kérdezzük a kollégákat, így könnyebben meg is ismerjük őket. A vállalat tisztelete A jó alkalmazottnak tisztelnie kell a vállalatot, amelynél dolgozik és képviselnie kell azt más emberekkel való kapcsolatában. Legyen udvarias és segítőkész, ha látogató érkezik, s gondoskodjon arról, hogy megkínálják valamivel, ha várakoznia kell. Ugyanilyen udvariasnak és segítőkésznek kell lennünk, ha telefonon beszélünk. Nem illendő kihasználni a vállalatot rendszeres késésünkkel, korai távozásunkkal, hosz- szú ebédidőkkel, külön szabadságokkal, a munkánk el nem végzésével. Az intézmény nyújtotta lehetőségeket se használjuk saját célokra, például nem illik hazahordani a papírt vagy írószereket, valamint magánbeszélgetésre igénybe venni a vállalati telefonokat. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Az augusztus 12-i számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Innen csak úgy tud szabadulni, ha alagutat ás magának.” Ezúttal is számosán küldtek be helyes megfejtést. E heti nyertesünk Petrovics Ferenc, Salgótarján, Pécskő u. 11. A könyvet postán küldjük el. Mai rejtvényünk megfejtésének beküldési határideje: augusztus 24-e. Társkeresők fóruma. - Társat találtak - Társat keresnek Három hét múlva találkozunk Férfiak is igénylik a manikürt F: gy. t. ' Amikor három hét múlva újra találkoznak a társasági klub barátai már az őszben járunk. Elkezdődik a tanítás, a színházakban az új évad. Vagyis több mód nyílik arra, hogy mi is gyakrabban találkozzunk. Egyébként is mind többen firtatják, hogy miért csak havonta rendezünk táncos szórakozást, miért nem többször. Nos, részünkről «ennek semmi akadálya. Ide tartozik azonban egy fontos kérdés, a rendezvények gazdaságossága, ami a résztvevők számától függ. Mi azt szeretnénk, ha tovább nőne azoknak a barátainknak a száma, akik a középkorosztályokhoz - harminctól ötvenig - tartoznak. Klubtagjaink között ők vannak túlsúlyban most is. Tapasztalataink szerint azonban nagyon sokan vannak még olyanok, akik szívesen jönnének közénk, csak még nem találták meg az utat hozzánk. Nos, a társasági klub önálló klubként működik tovább a Kohász Művelődési Központban, tehát ide bárki eljöhet, aki nem rabja semmiféle szenvedélynek, illő módon felöltözik és tisztességesen viselkedik. Számítógéppel keresünk párokat Tulajdonképpen nem újdonság, amit néhány hét múlva be akarunk vezetni a csaknem egy éve működő társkereső szolgálatunkban. A számítógép közreműködésével már mások is végeznek párkeresést. Nekünk azonban csak most értek meg erre - részben - a feltételeink. Azért csak részben, mert a technika bevezetéséhez szükséges program a kérdéses időre elkészül ugyan, ám ez még nem elegendő ahhoz, hogy az eddiginél nagyobb biztonsággal és gyorsabban találjanak egymásra a párok. Hiába szeretnénk számítástechnikát alkalmazni, ha nem állnak majd rendelkezésünkre a működtetéshez szükséges pontos adatok. Ezek nélkül viszont a társkereső egyetlen tagja se remélje, hogy eredményesebb lesz a törekvése. Ezt csak akkor várhatja, ha az erre vonatkozó kérésünket maradéktalanul teljesíti. Kérésünk: a nagyon pontos adatszolgáltatást. A változás bevezetéséhez ugyanis elégtelenek azok az adatlapok, amelyeket korábban töltöttek ki, amikor megrendelték a szolgáltatásunkat. Tehát tartalmában és formájában is a mostanitól eltérő, teljesen más adatlapot kell kitöltenie mindenkinek, aki továbbra is igényt tart erre a szolgáltatásra. Erre vonatkozóan rövidesen minden társkeresőt külön levélben is értesí7 tünk, egyben elküldjük az új adatlapot, hogy azt kitöltve, a kért határidőre visszaküldje számunkra. Már most felhívjuk mindenkinek a figyelmét, hogy az átállásnál nagyon fontos a határidő betartása, hiszen az adatlapokat csak akkor tudjuk feldolgozni, ha az összes együtt van. Társra, férjre, feleségre várnak- Egy évtizede elváltán, két nagykorú gyermekével élő 165 cm magas, vörösesbarna hajú, zöld szemű, csinosnak mondott, nőies külsővel rendelkező, vidám alaptermészetű, adminisztratív munkával foglalkozó, dohányzó hölgy keresi korban és magasságban hozzá illő, emberi értékekre igényes, családcentrikus férfi ismeretségét, aki társa lenne. Válaszokat „Rózsa" jeligére a társkereső szolgálathoz vár.- 27 éves, 165 cm magas, barna hajú és szemű nőtlen, jó szakmával és munkahellyel rendelkező, dohányzó, római katolikus vallású fiatalember, aki kedveli a művészeteket és az olvasást, házasság céljából keresi legalább 160 cm magas, korban hozzá illő, dohányzó, valamilyen szakmával rendelkező hölgy ismeretségét. Válaszokat „Magányos vagyok” jeligére kér a társkereső szolgálathoz.- 34 éves, 181 cm magas, sötétbarna hajú és kék szemű, vidám és segítőkész, reális gondolkodású, elvált fiatalember, aki le akar, szokni a dohányzásról házasság céljából szeretne megismerkedni korban és magasságban hozzá illő, lehetőleg független salgótarjáni, arányos testalkatú, vidám, fényképpel bemutatkozó lánnyal. Válaszokat „Plussz Multi” jeligére vár a társkereső szolgálathoz. Péter
