Nógrád Megyei Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

1995. augusztus 16., szerda Nógrád Megyei Hírlap Kalotai László jegyzete Fák, virágok, kórók városi költségvetés sok mindent nem tud finanszí­rozni Salgótarjánban sem, miért éppen a kórók tűnnének el közpénzen?! Nem tudom újat mondok-e, de, aki körülnéz a városban láthatja, hogy augusztus kö­zepén embernagyságú a gaz, a pálfalvai városrészen épp­úgy, mint Fáy András körúton vagy a Beszterce-lakótelepen. Elszomorító, lehangoló a lát­vány, mintha nem is élnének itt emberek, mintha nem is lennének lakók, környezetük csak közvetlenül a lakásuk aj­tajánál kezdődne. Nem különb egyes cégek előtti terület sem. Nem kaszált, sarlózott senki! Pénzkérdés-e környezetünk védelme, ápolása? Meggyő­ződésem, hogy nem, ponto­sabban nem csak az. Lehet-e előírni, szabályozni, hogy szeressük a környezetet? ! Nem! Lehet-e pótolni a lakók összefogását, gondoskodá­• • • sát? Igen lehet, sok pénzzel, de amíg ez nem lesz, addig csak az emberi összefogás, tenni akarás változtathatja, óvhatja meg környezetünket. A fákat, füveket szeretni, ápolni kell, gondoskodni kell a közterületekről, hogy látvá­nyuk örömet jelentsen. Utak, terek, árokpartok, kiszögelé- sek, sarkok, rézsűk, hegyolda­lak ápoltsága azt mutatja, szeretjük a várost, magunké­nak érezzük. Lehet-e parancsszóra, fel­hívásokra hivatkozva takarí­tani? Nem, szó sincs róla! Vagy végezzük, amit kell, vagy ellep bennünket a gaz! Nem lehet szép a kiskert, ha a nagy elhanyagolt, koszos, vi­gyázzunk a nagyra is, éppúgy mint a kicsire. M ár majdnem felhívásba, lózungba „mentem át”, pedig csak azt akartam mon­dani: legyen emberien szép a környezetünk. Községi kalendárium ’96 A ságújfalui faluszépítő és mű­velődő egyesület 1992-től je­lenteti meg a községi kalendá­riumot. Az 1996. évi kiadvány előkészítő munkálatai is már megkezdődtek. A költségek fe­dezéséhez pályázat útján sike­rült némi pénzt szerezni. A kalendárium készítői au­gusztus 22-én 18 órától, a kul- túrházban tartanak megbeszé­lést. Minél több helybelit sze­retnének megnyerni, hogy te­gyenek javaslatot a könyv tar­talmára. Fogjanak ceruzát, vagy tollat, írjanak cikket. Sok a pénze Gyarmatnak? (Folytatás az 1. oldalról) iskolát. A képviselők vonják vissza döntésüket, mert eladó­sodik a város. Túri László, műszerész:- Alaposan elcsodálkoztam ezen a döntésen. Nem is tud­tam, hogy ennyi pénze van a városnak. Bezzeg az utcánk gödreiben elakad az autóm. Fábián Gábor, iskolaigaz­gató: - Az utóbbi öt-hat év egyik legbölcsebb döntésének tartom az iskolaépítést. Ezáltal javul az iskolaváros oktatási szerkezete, másfelől pedig az új városrészt, a vasúton túli terüle­tet is ellátják iskolákkal. Jónás Gábor, a kisebbségi önkormányzat vezetője: - Jó, hogy iskola épül. A kérdés: honnan veszik hozzá a pénzt. Kelemen István, a Bérczy Károly Középiskola igazgatója:- Látszólag csak egy új iskola építéséről van szó, de én egy­fajta üzenetnek fogom fel azt is, hogy nem kérték ki a döntés előtt a lakosság véleményét. Azt sem tudom, mi indokolja azt, hogy a Springán épüljön meg az intézmény. Ha igaz, hogy negyvenmillió forintos hi­telt kell felvenni az építkezés­hez, felül kellene vizsgálni a döntést. Pénzes Géza, tanár: - Ez a döntés nagy mértékben kihat a város jövőjére. Egyre kevesebb a gyerek, miközben az iskolák szaporodnak. Néhány éven be­lül 1500 tanuló koptatja a pa­dokat. Szerintem három iskola bőven elég lenne Gyarmaton. Azt senki nem vitatja, hogy meg kellene újítani az oktatást, de ez a döntés nem segíti a megújulást. Ha iskolát építünk, még nem javul a színvonal. Senki nem meri felvállalni azt, hogy csökkenő gyereklétszám mellett csökkenteni kell a taná­rok számát is. Versenyhely­zetbe kell hozni a pedagóguso­kat, de nem egy új iskolával. Végre a város kapott pénzt, ám ezt oktalan, kalandor dologra fordítják. Igaz, eddig is történ­tek átgondolatlan fejlesztések. Hiányolom, hogy a pedagógus- társadalmat nem kérdezték meg a képviselők a döntés előtt. Azért, mert a tanárok hallgat­nak, még gondolkodnak. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE 3. oldal Nem zárják be a könyvtárat, ugye ? Tegnaptól ugyan ismét látogathatók a salgótarjáni Balassi Bá­lint Könyvtár termei, a nyitás azonban nem feledtetheti azokat a vészterhes jeleket, amelyek azzal fenyegetnek, hogy hamaro­san súlyos helyzetbe kerülhet a megyeszékhely e jeles intézmé­nye is. A jelek arra utalnak, hogy az idei második fél évben a megyei képviselő-testület várhatóan kétmillió forinttal csök­kenti hamarosan az amúgy is szűkös költségvetést. eredményezheti, hogy vissza kell lépni több alapvető szolgál­tatásban, s az amúgy sem ma­gas dokumentum-beszerzéstől is. S drasztikusan emelni kell a regisztrálási (beiratkozási) dí­jakat. Ismét teljes körű szolgáltatást nyújt az intézmény, de vajon meddig? fotó: gyurián Tibor Pedig a könyvtár igyekszik mindent megtenni a fenntartás és a működés költségeinek csökkentéséért. A már januártól érzékelhetően feszült gazdasági helyzet miatt ez év tavaszán so­rozatos megszorító, költség- csökkentő intézkedések történ­tek. Például leállították a me­legvíz-szolgáltatást, az egyik személyi felvonót, újabb iroda­helyiségeket adtak bérbe, ezút­tal a horgászboltnak, minimá­lisra csökkentették a világítást, és így tovább. Már január 1-jé- től csökkentették a nyitva tar­tást, s minden más lehetséges spórolási lehetőséget is kihasz­nálnak. A könyvtári működésnek is van azonban határa. A várható kétmillió forintos elvonás azt Vagyis az intézmény üze­meltetése válságba kerülhet. „Ráadásul”, további 15 száza­lékos költségvetés-csökkentést is kilátásba helyeztek, ez a könyvtártól újabb hétmillió fo­rintot vonna el. Akkor már fű­teni és világítani sem tudnának. Szerencse, hogy jelenleg még kint süt és világít a nap.-th Eladó vagy kölcsönözhető a somoskői vár (Folytatás az I. oldalról) tartozó ingatlannal együtt a körzeti hivatal bizonylatot állí­tott ki, amely szerint az a Szlo­vák Köztársaság tulajdona és a füleki körzeti hivatal jogköré­hez tartozik. E bizonylat alap­ján a losonci kataszteri hivatal 20 524 négyzetméter területre tulajdonlapot állított ki. A körzeti hivatal a várat fel­kínálta ingyen a losonci Nóg­rádi Múzeumnak és a műem­lékvédelmi hivatal rozsnyói re­gionális hivatalának. Mindkét intézménytől elutasító választ kaptak. Ezek után felértékelték az építményt. A vár építészeti értéke 16,5 millió korona. A füleki körzeti hivatalba augusztus végéig várják azok­nak a jelentkezését, akik haj­landók ennyiért megvásárolni a műemléket. Amennyiben nem akad vásárló, úgy valószínűleg Siatorska Bukovinka önkor­mányzata kapja: nem aján­dékba, hanem „kölcsönbe.” A falu vezetősége levélben értesí­tette a körzeti hivatalt, hogy igényt tart a várra és amennyi­ben megkapja, hajlandó bizo­nyos pénzeszközöket fordítani a falak helyreállítási munkála­taira és igyekszik minél előbb hivatalosan is megnyitni a láto­gatók előtt. A műemlék kölcsönadásáról a Belügyminisztériumnak kell dönteni és szerződést aláírni a helyi önkormányzat jogi képvi­selőjével. (farkas) Kezelhetetlen szociális feszültségek Nőtincs - A település önkor­mányzatának legfontosabb fel­adata ebben az esztendőben a gazdasági problémák hatékony kezelése, a megkezdett beruhá­zások befejezése, valamint az intézmények működési feltételeinek biztosítása. A képviselő-testület rendsze­resen foglalkozik a gazdálko­dási kérdésekkel. Fokozottabb figyelmet fordítanak a bevéte­lek növelésére, s ezzel párhu­zamosan a takarékosságra. A pénzszűke miatt a szociá­lis feszültségek kezelése szinte megoldhatatlan feladattá válik. Feladataik többségének ellátása már csak a mobilizálható va­gyon terhére, vagy hitelből old­ható meg. Hírek Telefonünnep Magyarnándor - A Matáv Rt. befejezte a beruházást, amely során a téTség közsé­geit bekapcsolták a távhí­vásba. Negyvenkilenc tele­pülés önkormányzata tartja az ünnepélyes átadást au­gusztus 17-én, csütörtökön 10 órakor, a helyi művelő­dési házban. Sokan látogatják Mohora - Egy éve tekint­hető meg a művelődési ház­ban Tolnay Klári életének dokumentumaiból összeállí­tott kiállítás. Továbbra is sokan keresik fel a tárlatot. Okító ezresek Patvarc - Minden gyerme­ket támogat beiskolázási se­géllyel a falu önkormány­zata. Tanévenként ezer fo­rintot juttatnak a fiataloknak hattól nyolcéves korig. Eb­ben az esztendőben 120 ezer forintot szán e célra Patvarc képviselő-testülete. Cigányok napja Vizslás - Terített asztal, zene, szórakozási lehetőség várta a helybelieket a ki­sebbségi önkormányzat rendezésében nemrégiben megtartott cigányok napján. A szervezők bánatára keve­sen vettek részt az este ki­lencig tartó rendezvényen, melyet az alpolgármester és a települési önkormányzat egyik képviselője is meg­tisztelt jelenlétével. Egy feltétel Szarvasgede - Úszni kell tudni azoknak a gyerekek­nek, akik részére kajak- és kenuoktatást szervez és ve­zet Fehér Sándor, az alsó ta­gozatos általános iskola igazgatója. Az ingyenes tan­folyamot az idén szeptem­berben, októberben, jövőre pedig május-júniusban tart­ják, hetenként egyszeri fog­lalkozással. Traffipax Augusztus 16-án, szerdán 6- tól 14 óráig Pásztón és kör­nyékén, Pásztó és Szurdok- püspöki belterületén, a 21. számú főúton Pásztó és Jobbágyi külterületén, va­lamint Mátraszőlős és kör­nyékén; 14-től 22 óráig Rét- ságon és környékén várható műszeres sebesség-ellenőr­zés. Kizárólag állami forrásból Ecseg - Érdekes, tanulságos, felmérést készít a polgármesteri hivatal. A különböző állami, önkormányzati juttatásokat egybevetve azt vizsgálják, hogy a családok milyen forrásokból jutnak jövedelemhez. Az eddigi tények szerint egy ötfős családot - három gyerek, két szülő- figyelembe véve, ahol az egyik szülő munkanél­küli, a másik jövedelempótlós, az első fél évben 170-180 ezer forinthoz jutottak kizárólag ál­lami illetve önkormányzati for­rásból: munkanélküli segély­ből, jövedelempótló támoga­tásból, energiakiegészítésből, gyesből, gyedből, rendszeres nevelési segélyből, családipót­lékból, tehát a törvényben előírt járandóságokból. Csendes forradalom, kis veszteség Jó egy évtizeddel a maga csendes forradalmai után a népművelői szakma egyre inkább olyan, amilyennek a települések mini társadalmai látni szeretnék. A hetvenes évek vége felé indult meg az átalakulása, melynek eredménye, hogy tel­jesen szétszakadt. - A nyolc­vanas évek pedig már arról szóltak, hogy abszolút nyitott­ságban a környezetüket figyel­ték, s az igények pulzálására összpontosítva új tevékenysé­geket indítottak vagy éppen is- tápoltak. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a település megalkotta, alkotja a maga népművelőjét. Persze helyen­ként ez csak látszat. Okosan fenntartott látszat.-Hogyan ment végbe ez az agymosás? Mekkora a veszte­ség? S minek a részesei a nép­művelők az ezredforduló Brunda Gusztáv: Ma már egészen másról szól a nép­művelés utolsó évtizedének derekán? Kiket sújt az információzár­vány és van-e oldószere? - Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az alábbi beszélgetés­ben Brunda Gusztávval, a me­gyei közművelődési központ vezetőjével.- Nálunk a népművelők mintegy harminc százaléka hagyta el a pályát. Általában az önkormányzatok kezdeménye­zésére, vagy mert nem kívánta tovább viselni a megnöveke­dett terheket. Egy részük a szolgáltatási szektornál, mások rádiónál, újságnál helyezked­tek el. Maradtak a profik, il­letve, azok akiknek nem sike­rült váltani. Nem nagy a vesz­teség, (kilencven főállású népművelő van a megyében), mert számottevő az elmúlt években feltűnt helyi kezde­ményezés. Rengeteg egyesület alakult, a profil is széles körű, hiszen a természetjárástól a cserkészeten át a faluszépítésig különböző „műfajban” látnak fantáziát az emberek. Falufej­lesztéshez kapcsolódó prog­ramok, tevékenységek kivite­lezése, kisebb részben a ha­gyományos értelemben vett szervezőmunka — ezt csinálja - legtöbbször vállalkozásban - a ’90-es évek népművelője. Szerencsés esetben - megfe­lelő nagyságú településen ^ a népművelő a kezdeményezés köré fonódó kis aktív magot irányítja. Ideálisabb helyzet­ben akár a háttérbe is húzód­hat, s csak szükség ese­tén kell színre lépnie. Brunda Gusztáv véleménye szerint a túl kis falvak népmű­velőit teljes mértékig ellehetet­leníti az információzárvány, a légüres térnek az a válfaja, amelyben elsorvad minden öt­let. Nem szólva a legnehezeb­ben áttörhető falról, a kőke­mény, erőszakos érdekérvé­nyesítésről. Pedig a jó népmű­velő kovásza lehet egy telepü­lés életének, fejlődésének. De nerp vetendő el az az el­mélet, amely ügy szói: talán nem ártana megmutatni a még mindig túl csendes kistelepülé­seknek, mit csinálnak, fejlőd­nek a mozgékonyabbak. Ter­mészetesen ajánlatos nagyon csínján bánni mindenféle pár­huzammal. (M.J.) * * * (Holnapi számunkban tudósí­tunk a népművelők napja mai rendezvényéről. )

Next

/
Thumbnails
Contents