Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-14 / 163. szám

Perel a szövetkezeti elnök TeleNógrád: Heti tévéműsor Miért indított pert az egyházasgergei mezőgazdasági A jövő hét televíziós műsorát adjuk közre négy oldalon, szövetkezet elnöke a Nógrád Megyei Kárrendezési Hiva­sok képpel. A magyar adók mellett válogattunk az idegen tál és még másik két nagy hatalmú cég ellen. 2. oldal nyelvű műholdas csatornák programjaiban is. 5. oldal ***­Aranylapok az Iptâ^pgj^ A Balassagyarmati SE labdarúgócsapata másfél évtized­del ezelőtt az NB II-ben futballozott. Nem is akárhogyan. A fényes napokat eleveníti fel sorozatunk. 11. oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1995. JÚLIUS 14., PENTEK VI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ÁRA: 19,80 FORINT ■■ttKM^íflníTrvíigatrgrea Nem tehetjük milliomossá, de elindíthatjuk a siker útján. Hirdessen a Nógrád Megyei Hírlapban! Nem utazhat az ötezres Megkezdődött a nyaralási fő­idény. Ilyenkor családok tíz­ezrei indulnak világjárásra, s egyik legnagyobb gondjuk, mit vihetnek ki, mit hozhat­nak be, mennyi pénzt tarthat­nak maguknál. Mindezen kérdések eldön­téséhez tanácsos megkérdezni a szakembereket vagy tanul­mányozni a vámelőírásokat. Devizahatósági engedély nél­kül vihető ki például tízezer forint, de csak maximum ezer forintos címletekben. Az „utaztatni” kívánt ötezreseket a határon lekapcsolják a vá­mosok. Szintén engedély nél­kül tartható nálunk szemé­lyenként 20 ezer forint értékű külföldi pénz. (További in­formációk a 9. oldalon) Megyénkben járt a kanadai nagykövetség tanácsosa Kiaknázatlan lehetőségek Salgótarján - Remélem, nem kell várni három évig újabb, más projektekre - mondta a tegnapi beszélgetéskor Serge Marcoux, a Kanadai Magyar Nagykövetség tanácsosa, aki Salgótarjánban járt, és Smit- nya Sándorral, a megyei köz­gyűlés elnökével folytatott eszmecserét. A kanadai, illetve a quebec-i kormány és Nógrád megye együttműködéséről, vállalko­zásfejlesztéséről és a vállalko­zók képzéséről cserélték ki gondolataikat, dr. Szatmári Ist­ván, a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány projekt­menedzserének és Géczy Gyu­lának, a Nógrád Megyei Regio­nális és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgató­jának jelenlétében.- Önnek meghatározó sze­repe volt a mostani kapcsolat létrejöttében, a mai konkrét eredményekben. Mi váltotta ki megyénkhez való kötődését?-A közép- és kelet-európai országokban való kapcsolatépí­tés nem elsősorban kormány­zati szinten működik, hanem magánintézmények között jön létre. A kormány csak segít a kialakult kapcsolatok fejleszté­sében. (Folyt, a 3. oldalon) Tisztul az ég Tarján felett Két év alatt 24 környezet­kímélő Rába-motort szerel­nek be a salgótarjáni helyi­járatokba. A számítások szerint a koromkibocsátás majdnem tíz tonnával keve­sebb, ugyanakkor a füst- csökkenés 80-90 százalékos. A sikersztori folytatása ki­zárólag pénzkérdés. A Nóg­rád Volán és a Központi Kör­nyezetvédelmi Alap pénzéről van szó. A költségek három­negyedét a cég állja. Egy mo­tor ára most kis híján egymil­lió forint, ebből csak 240 ez­ret kap „ajándékba” a Volán (vissza nem térítendő támoga­tásként), további 240 ezerhez pedig kamatmentes kölcsön­ként jut hozzá. A személyszállításból ta­valy alig másfél millió forint nyeresége volt a vállalatnak, így érthető, hogy a motoron­ként hiányzó további 520 ez­ret máshonnan kell előterem­teni. Az egyik fő forrás a buszjegyeladás: a bevétel egy részét ugyanis erre a célra fordítják. Jövőre is tizenkét motorra pályáznak, de ebből csak nyolc jut a helyi jára­tokba, a többit a helyközi ko­csikba szerelik be. (Folytatás a 3. oldalon) Égig szöknek a gyümölcsök árai A piacokon semmiből nincs hiány, s a vásárlókedv sem hiányzik, mintha az emelkedő árak nem is éreztetnék hatásukat. Salgótarján - Minden piacra járó vásárlóban felvetődik a kérdés: miért is olyan drágák a gyümölcsök a tavalyi árakhoz képest? Ennek próbáltunk utá­najárni a vásárcsarnokban. Több zöldség- és gyümölcske­reskedőt megkérdeztünk. A vá­laszok logikusak voltak, de nem megnyugtatóak. Miklós Mihály, becenevén: Bulgár Misi, a következőkép­pen magyarázza a helyzetet:- A virágzással egy időben a nem várt áprilisi fagyok elvit­ték a termés felét. Megnőtt a termeléssel kapcsolatos termé­kek ára is, így a műtrágya, a permedé megfizethetetlen, de egy rotációs kapába való alkat­rész is sokba kerül. Sokan van­nak a nepperek, akik ősterme­lőnek adják ki magukat, így vállalkozói igazolvány nélkül árulják a felvásárolt árut. Nő­nek a bérleti és a közműdíjak, s ennek a gyümölcsszeretők isz- szák meg a levét. Konvertibilis gyarmati zenei fesztivál Életre keltésekor fiatal magyar muzsikusok nyári táborának szánták, ám rövidesen nemzetközi vendégsereg látogatta. Év­ről évre növekedett a hallgatók száma, s ma már szelektálnak a tizenhárom országból érkező jelentkezők között. Eleinte Balas­sagyarmat területére szerveztek előadásokat, azonban a július 21-e és 31-e között megrendezett 9. nemzetközi muzsikustábor lakói már a megye határain túl is fellépnek. Rákosi András zongoramű­vész felkereste Ember Csabát, a gyarmati Rózsavölgyi Márk zeneiskola igazgatóját, s meg­kérte, rendezzenek főiskolá­soknak egy zenei tábort. Oly jól sikerült a kurzus, hogy három év elteltével nemzetközivé nőtte ki magát. Egyre duzzadt a jelentkezők száma, s egyre ne­vesebb tanárok tartottak órákat, így évről évre újabb és újabb előadók lepték meg, immáron nem csupán Gyarmatot, hanem az egész megyét, hiszen Nóg- rád-szerte felléptek a híressé­gek. Minden esztendőben tu­dott újat nyújtani a rendezvény: a közönség megismerhetett olyan előadókat, akik azelőtt nemhogy Gyarmatra, de még az országba sem látogattak el. Meglepetés idén is lesz bő­ven. Unikum a Karajan Aka­démia triója, mely az országban először a zeneiskolában július 25-én lép fel. A városban elő­ször mutatkozik be Forgách Pé­ter mandolinművész, s első al­kalommal rendeznek koncertet a Palóc liget szabadtéri színpa­dán, ahol a Carmina Buránát adja elő egy 250 fős gárda. Eri Tanaka japán cimbalmos szin­tén először látogat hazánkba. A muzsikus egyben képzőművész is. Az ő márvány kisplasztikái­val, Kristin Forest, Jeff Taylor és Pénzes Géza fotókiállításával művészeti fesztivállá alakul az eredetileg zenei tábor. A rendezvény rangját jelzi, hogy válogattak a szervezők a jelentkezők között. így is száz­ötven fiatal fizette be a részvé­teli díjat, mely az összköltség (több mint két és fél millió fo­rint) kétharmadát teszi ki. A hi­ányzó összeget fedezik a szponzori díjak, melyek szinte az ország minden sarkából (Folytatás a 3. oldalon) Biztonságtechnikai verseny - Csütörtökön a sóshartyáni lőtéren rendezték meg a biztonsági alkalmazottak második országos versenyének megyei elődöntőjét. Felvételünkön a salgótarjáni Perfekt Guard emberei. Tudósításunk a 3. oldalon. fotó: gyurián Támad az ózon, mi mégsem riadunk Ausztriában ózonriadó van. A lakosokat ellátták az öl­tözködésre, szabadban tar­tózkodásra, a kisgyermekek védelmére vonatkozó min­denféle tanáccsal. Tegnap délelőtt nem tudott a riadóról dr. Dömsödy Péter, Nógrád megye tisztifőorvosa, dr. John Anna országos tiszti­orvos, s nem volt ezekről tu­domása például a polgárvéde­lemnek sem. (A megyei tiszti- orvosi intézet szerint az ózon­riadó valójában nem sokban különbözhet a szmogriadótól.) Mi aztán nem nagyon tüs­ténkedünk. Pedig ez a veszély nincs tekintettel országhatá­rokra. Igaz, hogy a meteoroló­gusok naponta figyelmeztet­nek a levegő várható ózontar­talmára, s időnként a lapok is hírt adnak róla. Sajnos, nem kérdés, hogy mennyire ko­moly a helyzet. Az ózontarta­lom legtöbbször már délelőtt tizenegykor túllépi a határér­téket, s két napja például este hétig nem ’’vonult vissza!” Miközben a nyaralók, vakáci­ózok -jó esetben a szakembe­rek javaslatait betartva, vagyis délelőtt tízig és délután négy­től nyugodtan mennek a sza­badba. A másik nyugtalanító do­log, hogy az országban nincs és egyelőre nem készül ózon­riadóterv sem. Úgy tűnik, az sem tisztázott, kinek az utasí­tására, ki csinálja meg ezt. (Mellesleg a tisztiorvosi szol­gálat működésére vonatkozó 1991. évi XI. tv. 10. paragra­fus. 4. bekezdése egyebek mellett kimondja: a lakosság egészségét közvetlenül fenye­gető, súlyos veszély elhárítá­sára a szolgálatnak intézked­nie kell.) A települések éppen­séggel készíthetnek tervet, ha akarnak... A környezetvédelmi tör­vény kimondja: a megyékben környezetvédelmi programot kell készíteni. Bizonyára aján­lások is születnek majd ehhez. Valamikor. A probléma azon­ban már jó ideje itt van, és fo­galma sincs senkinek, milyen irányban fog mozdulni. Az aggályok el-elhangza- nak, de vészharangot persze senki nem óhajt kongatni, hi­szen az azért érdekeket is sért. Hiszen mi lesz, ha be kell zárni a strandokat, a nyaraló­helyeket?...

Next

/
Thumbnails
Contents