Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-11 / 160. szám
1995. július 11., kedd Hazai Tükör 5. oldal A szocialisták frakciója optimista Bírálták kormányukat Rendkívüli ülést tartott hétfőn a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja. Meghallgatta Horn Gyula miniszterelnök-pártelnök tájékoztatóját az Alkotmánybíróság döntése nyomán kialakult helyzetről, ám konkrét lépésekben nem foglalt állást. A frakció július 24-én ismét tanácskozik, s akkor Bokros Lajos beszámolója nyomán fogalmazza majd meg ajánlásait a július 26-27-i kormányülésre. A szocialista törvényhozók eredetileg a mostani ülésükön kívántak eszmét cserélni a pénzügyminiszterrel, ám egyeztetési okok miatt elmaradt a konzultáció. A tanácskozáson elhatározták, hogy két hét múlva áttekintik az államháztartási reform eddigi munkálatait, s végiggondolják az idén szükséges teendőket, valamint a jövő évi költségvetés előkészítését. A miniszterelnökkel egybehangzóan úgy ítélték meg: nincs szükség arra, hogy esetleg elhamarkodott döntéseket hozzanak. Az általában optimista hangvételű eszmecserén a képviselők keményen bírálták a kormány ténykedését, munkastílusát. Horn Gyula az észrevételekre válaszolva ígéretet tett a kormányzati munka jobb összefogására. Nőhet a csempészforgalom A vízumkényszer következményei A határőrség technikailag felkészült a vízumkényszer tervezett bevezetésére Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával szemben, de ez jelentősen megnövelné a várakozást a hazánkba érkezők számára - állítja Kőműves József, a Határőrség helyettes szóvivője. A testület jelenleg is ad ki vízumot: a külföldiek az első félévben közel 10 ezer alkalommal igényeltek beutazási engedélyt. Ha döntés születne a vízumkényszer bevezetéséről, akkor a hozzánk érkezőknek lehetőleg saját hazájukban kellene megszerezniük a magyar- országi beutazási engedélyt, mert ezt a munkát képtelen a határőrség felvállalni. Az első félévben a határőrök csaknem 160 ezer olyan külföldi beléptetését tagadták meg, akik nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges feltételekkel. 80 százalékuk román és ukrán állampolgár volt, 10 százalékuk Kis-Jugoszláviából érkezett. Ha megszületik a döntés a vízumkényszer bevezetéséről, és a magyar ellenőrzési rendszert az Európai Unió tagországai is megfelelőnek tartják, felgyorsulhat a magyar-osztrák határállomások forgalma, könnyebbé válhat Magyarország csatlakozása a schengeni egyezményhez. Mindez feltehetően azzal a következménnyel is jár, hogy az ukrán, a román és a szerb határ- szakaszon jelentősen megnő az illegális forgalom. A csempészek, a feketekereskedők a zöld határon próbálnak majd átjutni. Leépült-e a fogságban Magda Marinko? e Áldozatnak tartja magát Negyedik hete tart Magda Marinko pere a Fővárosi Bíróságon, s a tárgyalások során többször is kételyek merültek fel az elsőrendű vádlott elmeállapotát illetően. A börtön orvosa jelezte, hogy a már egy és negyed éve tartó fogság és a teljes izoláltság egyre súlyosabb lelki zavartsá- got okoz Magda Marinkónál. A tanácsvezető bíró a tárgyalásokon tanúsított rendkívül furcsa magatartása miatt kért újabb igazságügyi elmeszakértői véleményt. Tegnap két elmeorvos és egy pszichológus ismertette a személyes beszélgetések és a teszt- vizsgálatok eredményét. Megállapították, hogy Magda Marinkéra ugyan súlyos lelki terhet ró a fogság, de nem alakult ki nála elmebetegség. Továbbra sem tekinthető gyenge elméjűnek és tudatzavarban sem szenved: tisztában van tetteivel és következményeikkel. A szakértők szerint az átlagosnál jóval magasabb intelligenciájú egyéniség. Önmagát nem bűnösnek, hanem áldozatnak tartja. Kimutattak ugyanakkor deviáns magatartásra utaló jeleket is, ezek egyértelműen légiós múltjára vezethetők vissza. Indulatos egyéniség, de ha akar, képes úrrá lenni temperamentumán. A tárgyaláson előadott zavaros történetei - titkos ügynök volta stb. - feltehetően a védekezés sajátos módszerének szüleményei. Az elsőrendű vádlott ügyvédje emlékeztetett arra, védence már korábban is, Jcikérte magának, hogy elmebetegnek nézzék”. N. Zs. Az ezredfordulón is túlmutató közlekedéspolitikai irányelvek Gyors áruszállítás, több autópálya Milyen követelményeknek kell eleget tennie a hazai közlekedéspolitikának ahhoz, hogy országunk az egyesülő európai közlekedési rendszer része lehessen? Erről beszélgettünk dr. Lotz Károllyal, a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca vezetőjével.- A tervek és teendők mintegy másfél évtizedre megszabják fejlesztési, gyakorlati felada- tainkat - mondta a miniszter. - Elsősorban - az Európai Unió- hoz való csatlakozás feltételeként - környezetvédelmi és műszaki szempontból alaposan át kell vizsgálnunk a gépjárműállományunkat, figyelembe véve természetesen, hogy belátható időn belül nem tudjuk lecserélni autóparkunkat.-Pontos számításokat kell végeznünk arra, hogy az észak-déli és a kelet-nyugati autópályákat mennyi idő alatt tudjuk megépíteni. Nem kevésbé fontos a vasút gyorsforgalmának megteremtése, amit egyelőre csak a Budapest- Bécs vonalon tervezhetünk meg, körülbelül 1998 végére.- Hasonlóan lényeges köteDr. Lotz Károly fotó: feb lezettség az élet, a környezet védelme. Ide tartozik egyebek közt útjaink minősége, a sebességkorlátozás, a környezetvédelmi törvények betartatása. Fel kell ugyanis zárkóznunk egy, a környezetét nálunk sokkal jobban védő társadalom igényeihez.- A keleti országrészek jogos igénye, hogy az áruszállítás jó és biztonságos legyen, tehát szükséges javítani az utak állapotán. Muszáj választ találnunk arra a kérdésre, hogy a vasút miként tudja felvenni a versenyt a közutakkal, lesznek-e olyan áruszállítási módszereink, amelyek az európai versenyszféra követelményeinek megfelelnek. Gondolok például a' kamion-vasút kombinált szállítás fejlesztésére. Nekünk, mint tranzitországnak a mai körülmények között nem az az előnyös, ha raktározzuk az árut, hanem, ha gyorsan és biztonságosan továbbítjuk.- Mindez természetesen nem oldható meg máról holnapra. A program sok tekintetben ma még csak az irányt jelzi, amerre haladnunk kell - teljes megvalósulása 2005- 2010 között várható. (Koós) Ezentúl: döntés előtt normakontroll Horn Gyula és Sólyom László találkozója A miniszterelnök tegnap hivatalában kereste fel Sólyom Lászlót, hogy az Alkotmány- bíróság június 30-i döntése után felmerült kérdésekről konzultáljon a legfőbb bírói testület elnökével. A kormányfő hasznosnak nevezte a megbeszélést, s kifejtette: a bírói testület június 30-i döntéseivel nem megakadályozni akarta, csak türelmi időt kívánt biztosítani a kormány intézekedések bevezetéséhez. A döntést a kabinet tiszteletben tartja. A jövőben nagy horderejű ügyekben arra is sor kerülhet, hogy a kormányzat kérésére a parlamenti végszavazás előtt a legfőbb bírói testület előzetes normakontrollt végezzen. Sólyom László hangoztatta: az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a meglévő juttatásokból milyen feltételekkel lehet valamit elvenni. A bírák nem a kormány gazdaság- politikáját, hanem annak kivitelezési módját ítélték el. Horn rámutatott: a kormányt abban nem korlátozza az alkotmány, hogy megtegye a válság- kezeléshez szükséges lépéseket. Ezért fontos, hogy az ezekre vonatkozó alkotmánmybírósági állásfoglalásoknak világos értelmezésük legyen. Sólyom László ehhez hozzáfűzte: a testület a szerzett jogok védelmét bizonyos tekintetben a tulajdonvédelem útjára terelte, mivel kimondta, hogy a tulajdon védelme kiterjed az ellenszolgáltatás fejében szerzett jogokra is. Horn Gyula és Sólyom László FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Apad a Velencei-tó A Velencei-tó nem tartozik a jó minőségű vizeink közé. Állapotának további romlását megakadályozandó született az a kormányhatározat, amely előírja a víz szintjének szabályozását. Eszerint, ha a tó víz- ' szintje 140 centiméter alá süíy- lyed, akkor a nyírádi bányákban lévő vízzel pótolni kell. Az erre szánt mennyiség évi 12 millió köbméter.-Szükség lesz-e a tó feltöltésére az idén is? - kérdeztük Poroszlói Józsefnét, a Környezetvédelmi és Területfejlesztést Minisztérium tanácsosát.- A kánikula eddig még nem okozott problémákat az idén, de mint az elmúlt három évben mindig, valószínűleg most is fel kell frissíteni a tó vizét. Ameny- nyiben nem változik az időjárás^ . számíthatunk a fokozott párolgásra. A tegnap reggeli vízszint 147 centiméter volt. Ha még egy kicsit apad, akkor a felszíni vízfolyásokon és csőrendszereken keresztül megindítják a bányavizet. Mindig csak annyival pótoL ják, hogy elérje a minimális 140 centimétert. A párolgás az algásodás folyamatát is meggyorsítja, ami ugyancsak veszélyezteti a víz tisztaságát. Sajnos, és nem utolsósorban, a fürdőzők is szennyezik a tó vizét. A sekély, keskeny strandok higiéniája bizony sok kívánnivalót hagy maga után, emiatt sem hagyható el a frissítés. Döntés előtt a NAT Szeptember elején a Művelődési és Közoktatási Miniszté-, rium a kormány elé terjeszti á több mint ötéves fejlesztési munka eredményeként megszületett Nemzeti Alaptanterv hatodik változatát. A dokumentumot már elfogadta az Országos Köznevelési Í*áWácsA és a pedagógus szakmai szervezetek, szakszervezetek, diákszervezetek, nem önkormányzati iskolafenntartók, szülők és önkormányzati iskolafenntartók képviselőiből álló Közoktatás- politikai Tanács. Fodor Gábor kultuszminiszter reméli, hogy æ kormány már szeptember végén jóváhagyja a dokumentumot. A NAT megfelel a 21. század követelményeinek, figyelembe veszi a magyar sajátosságokat, progresszív, gyerek- központú és nyitott. Az Országos Köznevelési Tanács tíz támogató, négy tartózkodó és három ellenszavazattal fogadta el, míg a Közoktatás-politikai Tanács szinte vita nélkül támogatta. Tartózkodott a szülői oldal, mert a financiális érveket nem tudta megítélni. A NAT kialakításához egyébként 2250 iskolából érkezett vélemény. Földi magyarázatok az éghajlatra Nem a napfolttevékenység, hanem a szén-dioxid a ludas A kánikula alaposan próbára tesz mindenkit, s a már-már trópusi hőségben ismét beszédtéma, hogy egyre szélsőségesebb földünk, ezen belül a Kárpát-medence időjárása. A meteorológus nem híve a sommás véleményalkotásnak, már csak azért sem, mert szakmai körökben is vitatéma: kibillent-e évezredes egyensúlyából bolygónk klímája, vagy pusztán rövid távú éghajlati ingadozásokról van-e szó. Dr. Szalai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályvezetője szerint a százéves átlagokat figyelembe véve nem vethetünk komolyabb kilengést az „időfelelős” szemére.- A feltételezések, amelyek a rendhagyó klimatikus jelenségeket a világegyetemben végbemenő változásokkal, netán a napfolttevékenység alakulásával vagy a bolygók állásával próbálják magyarázni, nem állják meg a helyüket. Az univerzumban zajló folyamatok éghajlatunkra gyakorolt hatása ugyanis sokkal kiszámíthatóbb, mint az emberi tevékenységeké. Az anomáliák okát nem az égben, hanem a földön kell keresnünk. A levegő szén-dioxid szeny- nyezettségét például mintegy 60 százalékkal kellene csökkenteni vagy a kén-dioxid-kibocsátást drasztikusan visszafogni ahhoz, hogy a légköri viszonyok normalizálódjanak, s hogy bolygónk légtérkincse ne veszítsen értékéből. A jelenlegi kánikula egyébként nem rendhagyó, ennél az elmúlt évtizedekben jóval nagyobb hőhullámok uralták a Kárpát-medencét. Ugyanakkor érdekes, bár messzemenő következtetést korai lenne levonni belőle, hogy a század három legmelegebb nyara közül kettő az utolsó évtizedre, 1992-re és 1994-re esett. S ha a meteorológus nem is vállalkozik szívesen távlati jóslásokra, azt megkockáztatom: jövőre szintén hosszú, forró nyár ígérkezik. Bozsó Bea Tehetségesek hátrányban Elfogadhatatlannak tartja a KDNP és a Dokto- randuszok Országos Szövetsége, hogy a kormányzat le akar mondani a magyarországi tudományos elitképzésről. A doktoranduszokra vonatkozó tandíjkötelezettséget megfogalmazó kormányrendelet figyelmen kívül hagyja e képzés sajátosságait; az ösztöndíj 10 százalékos csökkentése pedig kontraszelekcióhoz vezethet a tudományos képzésben, és arra szoríthatja a legtehetségesebb fiatalokat, hogy külföldre távozzanak. Készülhet az új kenyér Mától új búzát őrölnek az Első Pesti Hengermalom Rt.-nél. A vállalat 150 ezer tonna búza felvásárlására kötött szerződést a termelőkkel. Minőségtől függően átlagosan 10-11 ezer forintot fizet a gazdálkodóknak a búza tonnájáért. A felvásárolt búza átlagosan 30-as sikértartalmú. Mulasztott a miniszter Hétfőn első fokon elmarasztalta Keleti György honvédelmi minisztert és tárcáját a Fővárosi Munkaügyi Bíróság, mert a július elején hatályba lépett közalkalmazotti elbocsátáskor nem adtak időt a szakszervezetnek a véleménynyilvánításra, és ezzel az együttműködési kötelezettséget is megszegték. Keleti György elmondta: belenyugszik az ítéletbe és nem fellebbez. Veszélyesek a lakott területek Lényegesen nem változott az első fél évben az ország közlekedésbiztonsági helyzete. Hat hónap alatt összesen 9095 közlekedési baleset történt, 42-vel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A balesetek hetven százaléka lakott területen történt. Romlott az autópályák biztonsága is. Egyházi párbeszéd Megkezdődött Budapesten a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács négynapos konferenciája. Az 1974-ben alapított nemzetközi szervezet mostani rendezvényére öt kontinensről mintegy kétszáz résztvevő érkezett, hogy hozzájáruljon a zsidó és a keresztény felekezetek közötti kapcsolatok elmélyítéséhez.
