Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-04 / 154. szám
4. oldal Pénz -Piac - Gazdaság 1995. július 4., kedd Kiszolgáltatott mostohagyerek a mezőgazdaság Jó mezőgazdaság - erős kamara - tömören így summázta véleményét Sirkó János, a 39 éves falugazdász, egyéni vállalkozó. Persze, mostani munkaköréig ő is megjárta a „szamárlétrát”. A gépipari technikumot, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépészmérnöki kara követte. Végzés után gépüzemeltető a kishartyáni, majd műszaki ágkzatvezető a nógrád- megyeri tsz-ben. Utóbbi helyen 7 évig elnökhelyettes, 1992-ig.- És utána?- A tsz-ek átalakulása engem is utolért. Kiváltam a termelő- szövetkezetből és utána vállalkozó lettem. A 15 hektár szántó mellett maradt időm arra is, hogy felsőfokú képesítést szerezzek menedzser szakon. Az itt szerzett ismereteket is nagyon jól tudtam hasznosítani falugazdászi munkámban, melyet 1994-től végeztem.- Miért mondja ezt múlt időben?- Mert a napokban ért véget megbízatásunk, ugyanis újra kell pályázni a helyekre az agrárkamarához. Kérdés, hogy a dupla mennyiségű pályázó közül ki lesz az új gazdajegyző.- Gondolom, előnyösebb helyzetben van, aki már ismeri a feladatokat és a terepet.- Én is úgy érzem, bár a feladatok csaknem megkétszereződtek. Ami engem illet, a terület a korábbi négy községet, Kishartyánt, Sóshartyánt, Nóg- rádmegyert, Magyargécet foglalja magába. Sikerült a gazda- körökkeljó kapcsolatot kialakítanom. Evente négy alkalommal találkoztunk a gazdákkal. Ilyenkor történt a nagyobb munkák koordinálása, s a minden termelőt érintő tájékoztatás. Természetesen az FM-hiva- taltól kapott információkat folyamatosan „szállítottam” az érintetteknek. A kárpótlás kapcsán sok föld került ki a tsz-ek- ből. Sok az egyéni gazdálkodó, akik 3-10 hektár földdel rendelkeznek. Nagyobb mezőgazdasági vállalkozó csupán 3-4 van ebben a körzetben, ugyanakkor e térségben 35-40 százalékot tesznek ki a munkanélküliek. Ez is hozzájárul, hogy a jövőben még inkább növekszik azok száma, akik 1-3 hektáron mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ezek minden tekintetben segítségre szorulnak. Úgy gondolom, nem unatkoznak majd a gazdajegyzők.- Említette, hogy az új rendszerben a gazdajegyzők az agrárkamara segítségével végzik munkájukat. Mit jelenthet ez a kapcsolat?- Az agrárkamara szektorsemleges köztestület, egy olyan önigazgatási egység, melynek alapvetően termelést és értékesítést segítő feladatai vannak. A gazdajegyzők hatósági jogokat is kapnak, mely azt jelenti, hogy sok dolog helyben elintézhető. Ezáltal sok idő, pénz takarítható meg, sok aktatologatás ér véget. Több idő juthat az információ nyújtásra, a termelés segítésére, de a lobbizásra, az összefogásra is. E kérdésekben látom a kapcsolat kiteljesedését.- Úgy gondolja, hogy e problémák megoldásával rendbe jön az ágazat?- No nem, ez így túl egyszerű volna! A mezőgazdaság továbbra is kiszolgáltatott, mostohagyerek. Az ipari árak emelkedésétől messze elmaradnak a mezőgazdasági felvásárlási árak. A jövőre kilátásba helyezett terhek tovább sújtják a kistermelőket. De a legnagyobb gondot abban látom, hogy az ágazaton, a különböző tulajdonformákon belül dolgozók között sincs egyetértés, nincs összefogás, sok esetben „betartanak” egymásnak. Ezért sem tudunk igazán komolyabb erőt képviselni. Az a véleményem, hogy a mezőgazdaságot érintő kérdések döntésekor e belső feszültséget is belekalkulálják. Amikor az ágazat nadrágszíját még mindig egy-egy lyukkal beljebb húzzák, mert tudják: a paraszt akkor is vet, akkor is arat, ha nem éri meg, ha nem lesz belőle haszna; mert génjeiben hordozza, hogy a föld nem maradhat parlagon. Ezt én is tudom, mégis, ha páSirkó János lyázatom elutasítják, a földművelést választom, mert az én génjeim is ezt parancsolják! Lapzártakor értesültünk, hogy Sirkó Jánost a korábbi területén gazdajegyzővé nevezték ki. További munkájához sok sikert kívánunk! I. Z. Az agrárkamara életéből Bogyósok termesztése és felvásárlása Az 1990-es átalakulások az agrárágazatban is felborítottak egy sor, korábban kialakult működési és kapcsolat- rendszert. A kárpótlások folyamán sok-sok ember jutott különböző nagyságú földterületekhez. Egyben nemzetközi szinten is elképzelések alakultak ki a magyar agrárágazattal kapcsolatban. Ezek azonban nem mindig kedvezőek számunkra. A földhöz jutottak számára komoly gondot jelent a „mit termeljünk” kérdése. A válasz keresésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a megye természeti adottságait, termelési hagyományait és tapasztalatait, bár úgy tűnik, ezt többnyire hajlamosak vagyunk elfelejteni. A jelenleginél jóval nagyobb jelentőségű lehetne a bogyós- gyümölcs-termesztés. Igaz, ez rendkívül komoly szakmai tudást, befektetést és komoly kockázatot is jelent az árak ciklikus alakulása miatt. Mégis, a megye komoly hűtőházhálózatának és feldolgozó-kapacitásának kellő együttműködése a termelőkkel, komoly alapot képezhetne a továbblépésre. Ez, úgy vélem, mindkét fél alapvető érdeke lenne. Ezen ügy előmozdítása érdekében alakult 1993-ban a Bogyósgyümölcstermesztők Országos Szövetsége, mely alapvető feladatának tekinti a termékpálya résztvevőinek összehangolását, érdekeinek védelmét és a bogyós- gyümölcs-termesztés fejlesztését, e területen konszolidációs állapotok megteremtését, a Magyar Gyümölcsszövetségen keresztül pedig a nemzetközi érdekvédelmet, a magyar elképzelések érvényesítését. Ez azonban - az elmúlt időszak tapasztalatai alapján - nem könnyű feladat. Nem lehet kivédeni például a ciklikusságot. A bogyósok zöme exportcikk, és így függőség alakul ki az exportpiaci kínálat-kereslet alapján a piaci törvényszerűségekben. A termelés során ennek egyetlen kivédési lehetősége, hogy nem egy növényfajjal foglalkozik a termelő, hanem két- három fajjal telepít. Az a munkacsúcsok vonatkozásában is kedvező. Több év tapasztalata alapján a ciklikusság különböző bogyósfajok esetében eltolódva, nem egyszerre jelentkezik, így az árbevételek is sok év átlagában kiegyenlítődnek. Ezzel együtt is elmondható, hogy komoly kitartás nélkül egyik évről a másikra nem megy a dolog, ideges embernek nem való a bogyósok termelése, mert megeshet, hogy egy ültetvény kivágása utáni évben már meg is bánja tettét a termelő. Jelenleg a ribizlifélék állapota mind kondicionális; mind növényegészség-ügyi szempontból a legrosszabb az utóbbi évek árviszonyai miatt. A jelenlegi, lassan növekvő ár azonban előbbi gondolatomat látszik alátámasztani. Ha egy ültetvény leromlik, azt pillanatok alatt megfelelő ár esetén nem lehet megfejni. A bogyóspiacon jelenleg a legkiegyenlítettebb keresletre a szamóca számíthat. Ennek megfelelő termőhely, öntözött viszonyok között a telepítése indokolt és perspektivikus. Indokolt a málnaterületek folyamatos pótlása. Itt is ki kell emelni a málnatermőhelyre való telepítés, az öntözés és a minősített szaporítóanyaggal való telepítés fontosságát. Nem szabad elfelejteni, hogy intenzív kultúrákról van szó. A szövetség és az agrárkamara összehangolt munkájára feltétlenül szükség van a jelenleginél átláthatóbb termeltetési és felvásárlási helyzet megteremtése érdekében. A piaci zavarokat okozó szervezetek tevékenységét meg kell akadályozni. Állami szinten indokolt lenne a minőségi export szubvencióbeli lényeges megkülönböztetése is. Ebben mindkét előbbi szervezetnek komoly feladatai vannak. Indokolt lenne egy-egy körzetben a termelők és feldolgozók (hűtőházak) jóval komolyabb kötődése, mert hosszabb távon a biztonságot csak ez jelentheti a feleknek, így ez közös érdek. A szezon elején elmondható, hogy a ribizlifélék 50-80 forint közötti ára még az infláció ellenére is kedvezőbb a korábbiaknál, s talán az emelkedő folyamat jövőre sem áll meg. Nógrád pirosló aranya, a málna jó árpozícióban van, kérdés, hogy a minőséget nem megkülönböztető árkialakítás hosszú távon jó-e a termelőnek és az exportpiacot nem rom- bolja-e. Talán ezzel a gyümölccsel nagyobb gonddal kellene bánni az értékesítés során is. Torma Vilmos Bogyósgyümölcs-termesztők Országos Szövetsége titkára Agrárkamara megyei alelnöke Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U Különleges ajánlat, különlegesen magas hozam Alkalmazkodunk az Ön igényeihez: most egy időben kétféle Magyar államkötvény közül választhat. Magyar Államkötvény 1997/T 1,5 év futamidő, évi fix 31% kamat. Kamatfizetés fél évenként. Magyar Államkötvény 1997/U 1,5 év futamidő, évi fix 31 % kamat. Eddig nincs különbség a két értékpapír között. A kamatfizetés azonban teljesen eltérő. A Magyar Államkötvény 1997/U csak egyszer, a futamidő végén fizet kamatot, úgy, hogy a kamatok félévenként tőkésítésre kerülnek. így ezzel az értékpapírral különösen magas, évi 33,4% hozam érhető el. Jegyzés: 1995. ]úllus 3-tól 14-lg Jegyzési árfolyam: 1995. július 3-7.: 99,4% 1995. július 10-14.: 100% Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizetéseire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonságban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalmazóknál. Megvásárlása pedig a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban, valamint az értékpapír forgalmazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Nógrád Megyei Igazgatósága Salgótarján, Rákóczi u. 15. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény • Magyar Hitel Bank Rt. Salgótarján, Rákóczi u. 15., Pásztó A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
