Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

4. oldal Pénz -Piac - Gazdaság 1995. július 4., kedd Kiszolgáltatott mostohagyerek a mezőgazdaság Jó mezőgazdaság - erős ka­mara - tömören így sum­mázta véleményét Sirkó Já­nos, a 39 éves falugazdász, egyéni vállalkozó. Persze, mostani munkakö­réig ő is megjárta a „szamárlét­rát”. A gépipari technikumot, a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépészmérnöki kara követte. Végzés után gépüze­meltető a kishartyáni, majd mű­szaki ágkzatvezető a nógrád- megyeri tsz-ben. Utóbbi helyen 7 évig elnökhelyettes, 1992-ig.- És utána?- A tsz-ek átalakulása engem is utolért. Kiváltam a termelő- szövetkezetből és utána vállal­kozó lettem. A 15 hektár szántó mellett maradt időm arra is, hogy felsőfokú képesítést sze­rezzek menedzser szakon. Az itt szerzett ismereteket is na­gyon jól tudtam hasznosítani falugazdászi munkámban, me­lyet 1994-től végeztem.- Miért mondja ezt múlt időben?- Mert a napokban ért véget megbízatásunk, ugyanis újra kell pályázni a helyekre az ag­rárkamarához. Kérdés, hogy a dupla mennyiségű pályázó kö­zül ki lesz az új gazdajegyző.- Gondolom, előnyösebb helyzetben van, aki már ismeri a feladatokat és a terepet.- Én is úgy érzem, bár a fel­adatok csaknem megkétszere­ződtek. Ami engem illet, a terü­let a korábbi négy községet, Kishartyánt, Sóshartyánt, Nóg- rádmegyert, Magyargécet fog­lalja magába. Sikerült a gazda- körökkeljó kapcsolatot kialakí­tanom. Evente négy alkalom­mal találkoztunk a gazdákkal. Ilyenkor történt a nagyobb munkák koordinálása, s a min­den termelőt érintő tájékozta­tás. Természetesen az FM-hiva- taltól kapott információkat fo­lyamatosan „szállítottam” az érintetteknek. A kárpótlás kap­csán sok föld került ki a tsz-ek- ből. Sok az egyéni gazdálkodó, akik 3-10 hektár földdel ren­delkeznek. Nagyobb mezőgaz­dasági vállalkozó csupán 3-4 van ebben a körzetben, ugyan­akkor e térségben 35-40 száza­lékot tesznek ki a munkanélkü­liek. Ez is hozzájárul, hogy a jö­vőben még inkább növekszik azok száma, akik 1-3 hektáron mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Ezek minden tekin­tetben segítségre szorulnak. Úgy gondolom, nem unatkoz­nak majd a gazdajegyzők.- Említette, hogy az új rend­szerben a gazdajegyzők az ag­rárkamara segítségével végzik munkájukat. Mit jelenthet ez a kapcsolat?- Az agrárkamara szektor­semleges köztestület, egy olyan önigazgatási egység, melynek alapvetően termelést és értéke­sítést segítő feladatai vannak. A gazdajegyzők hatósági jogokat is kapnak, mely azt jelenti, hogy sok dolog helyben elin­tézhető. Ezáltal sok idő, pénz takarítható meg, sok aktatolo­gatás ér véget. Több idő juthat az információ nyújtásra, a ter­melés segítésére, de a lobbi­zásra, az összefogásra is. E kérdésekben látom a kapcsolat kiteljesedését.- Úgy gondolja, hogy e prob­lémák megoldásával rendbe jön az ágazat?- No nem, ez így túl egy­szerű volna! A mezőgazdaság továbbra is kiszolgáltatott, mos­tohagyerek. Az ipari árak emelkedésétől messze elma­radnak a mezőgazdasági felvá­sárlási árak. A jövőre kilátásba helyezett terhek tovább sújtják a kistermelőket. De a legna­gyobb gondot abban látom, hogy az ágazaton, a különböző tulajdonformákon belül dolgo­zók között sincs egyetértés, nincs összefogás, sok esetben „betartanak” egymásnak. Ezért sem tudunk igazán komolyabb erőt képviselni. Az a vélemé­nyem, hogy a mezőgazdaságot érintő kérdések döntésekor e belső feszültséget is belekalku­lálják. Amikor az ágazat nad­rágszíját még mindig egy-egy lyukkal beljebb húzzák, mert tudják: a paraszt akkor is vet, akkor is arat, ha nem éri meg, ha nem lesz belőle haszna; mert génjeiben hordozza, hogy a föld nem maradhat parlagon. Ezt én is tudom, mégis, ha pá­Sirkó János lyázatom elutasítják, a földmű­velést választom, mert az én génjeim is ezt parancsolják! Lapzártakor értesültünk, hogy Sirkó Jánost a korábbi te­rületén gazdajegyzővé nevez­ték ki. További munkájához sok sikert kívánunk! I. Z. Az agrárkamara életéből Bogyósok termesztése és felvásárlása Az 1990-es átalakulások az agrárágazatban is felborítot­tak egy sor, korábban kiala­kult működési és kapcsolat- rendszert. A kárpótlások fo­lyamán sok-sok ember jutott különböző nagyságú földterü­letekhez. Egyben nemzetközi szinten is elképzelések alakul­tak ki a magyar agrárágazat­tal kapcsolatban. Ezek azonban nem mindig kedvezőek számunkra. A föld­höz jutottak számára komoly gondot jelent a „mit termel­jünk” kérdése. A válasz keresé­sénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a megye termé­szeti adottságait, termelési ha­gyományait és tapasztalatait, bár úgy tűnik, ezt többnyire haj­lamosak vagyunk elfelejteni. A jelenleginél jóval nagyobb jelentőségű lehetne a bogyós- gyümölcs-termesztés. Igaz, ez rendkívül komoly szakmai tu­dást, befektetést és komoly kockázatot is jelent az árak cik­likus alakulása miatt. Mégis, a megye komoly hűtőházhálóza­tának és feldolgozó-kapacitá­sának kellő együttműködése a termelőkkel, komoly alapot ké­pezhetne a továbblépésre. Ez, úgy vélem, mindkét fél alap­vető érdeke lenne. Ezen ügy előmozdítása érdekében alakult 1993-ban a Bogyósgyümölcs­termesztők Országos Szövet­sége, mely alapvető feladatának tekinti a termékpálya résztve­vőinek összehangolását, érde­keinek védelmét és a bogyós- gyümölcs-termesztés fejleszté­sét, e területen konszolidációs állapotok megteremtését, a Magyar Gyümölcsszövetségen keresztül pedig a nemzetközi érdekvédelmet, a magyar el­képzelések érvényesítését. Ez azonban - az elmúlt idő­szak tapasztalatai alapján - nem könnyű feladat. Nem lehet kivédeni például a ciklikussá­got. A bogyósok zöme export­cikk, és így függőség alakul ki az exportpiaci kínálat-kereslet alapján a piaci törvényszerűsé­gekben. A termelés során ennek egyetlen kivédési lehetősége, hogy nem egy növényfajjal fog­lalkozik a termelő, hanem két- három fajjal telepít. Az a mun­kacsúcsok vonatkozásában is kedvező. Több év tapasztalata alapján a ciklikusság külön­böző bogyósfajok esetében el­tolódva, nem egyszerre jelent­kezik, így az árbevételek is sok év átlagában kiegyenlítődnek. Ezzel együtt is elmondható, hogy komoly kitartás nélkül egyik évről a másikra nem megy a dolog, ideges embernek nem való a bogyósok terme­lése, mert megeshet, hogy egy ültetvény kivágása utáni évben már meg is bánja tettét a ter­melő. Jelenleg a ribizlifélék ál­lapota mind kondicionális; mind növényegészség-ügyi szempontból a legrosszabb az utóbbi évek árviszonyai miatt. A jelenlegi, lassan növekvő ár azonban előbbi gondolatomat látszik alátámasztani. Ha egy ültetvény leromlik, azt pillana­tok alatt megfelelő ár esetén nem lehet megfejni. A bogyóspiacon jelenleg a legkiegyenlítettebb keresletre a szamóca számíthat. Ennek megfelelő termőhely, öntözött viszonyok között a telepítése indokolt és perspektivikus. In­dokolt a málnaterületek folya­matos pótlása. Itt is ki kell emelni a málnatermőhelyre való telepítés, az öntözés és a minősített szaporítóanyaggal való telepítés fontosságát. Nem szabad elfelejteni, hogy inten­zív kultúrákról van szó. A szövetség és az agrárka­mara összehangolt munkájára feltétlenül szükség van a jelen­leginél átláthatóbb termeltetési és felvásárlási helyzet megte­remtése érdekében. A piaci za­varokat okozó szervezetek te­vékenységét meg kell akadá­lyozni. Állami szinten indokolt lenne a minőségi export szub­vencióbeli lényeges megkülön­böztetése is. Ebben mindkét előbbi szervezetnek komoly feladatai vannak. Indokolt lenne egy-egy körzetben a ter­melők és feldolgozók (hűtőhá­zak) jóval komolyabb kötődése, mert hosszabb távon a bizton­ságot csak ez jelentheti a felek­nek, így ez közös érdek. A szezon elején elmondható, hogy a ribizlifélék 50-80 forint közötti ára még az infláció el­lenére is kedvezőbb a korábbi­aknál, s talán az emelkedő fo­lyamat jövőre sem áll meg. Nógrád pirosló aranya, a málna jó árpozícióban van, kérdés, hogy a minőséget nem megkülönböztető árkialakítás hosszú távon jó-e a termelőnek és az exportpiacot nem rom- bolja-e. Talán ezzel a gyü­mölccsel nagyobb gonddal kel­lene bánni az értékesítés során is. Torma Vilmos Bogyósgyümölcs-termesztők Országos Szövetsége titkára Agrárkamara megyei alelnöke Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U Különleges ajánlat, különlegesen magas hozam Alkalmazkodunk az Ön igényeihez: most egy időben kétféle Magyar államkötvény közül választhat. Magyar Államkötvény 1997/T 1,5 év futamidő, évi fix 31% kamat. Kamatfizetés fél évenként. Magyar Államkötvény 1997/U 1,5 év futamidő, évi fix 31 % kamat. Eddig nincs különbség a két értékpapír között. A kamatfizetés azonban teljesen eltérő. A Magyar Államkötvény 1997/U csak egyszer, a futamidő végén fizet kamatot, úgy, hogy a kamatok félévenként tőkésítésre kerülnek. így ezzel az értékpapírral különösen magas, évi 33,4% hozam érhető el. Jegyzés: 1995. ]úllus 3-tól 14-lg Jegyzési árfolyam: 1995. július 3-7.: 99,4% 1995. július 10-14.: 100% Befektetése mindig biztonságos A Magyar Államkötvény visszafizeté­seire és kamataira az állam teljes körű, soha el nem évülő garanciát vállal. így pénze tökéletes biztonság­ban van. Pénze mindig elérhető A Magyar Államkötvény 1997/T és 1997/U - mint az eddig kibocsátott államkötvények többsége - a jegyzést követően másodlagos forgalomba kerül. Ez azt jelenti, hogy futamidő alatt is napi árfolyamon adható és vehető. Ön eladhatja a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank fiókjaiban, valamint egyes forgalma­zóknál. Megvásárlása pedig a tőzs­dén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjai­ban, valamint az értékpapír forgal­mazóknál lehetséges. További aktuális információk: 266-6044 Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Nógrád Megyei Igazgatósága Salgótarján, Rákóczi u. 15. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény • Magyar Hitel Bank Rt. Salgótarján, Rákóczi u. 15., Pásztó A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents