Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

Legvonzóbb férfi Keszegen Janek István és családja: felesége, Rózsika és gyermekeik, a 9 éves Csilla és a 13 éves Gábor A két tanító, az óvoda sza­kácsnője, az áfészüzletben vásárlók, meg néhány asz- szony szavaznak: ki a leg­vonzóbb férfi Keszegen, az apró, Nógrád megyei falu­ban? A hölgyzsüri szeriig a LEG a 35 éves Janek István lett, aki egy német-magyar kft. ügyvezetője. Mert: „Stramm, magas, jó testál­lású. Kellemes megjelenésű, mindig elegáns, Pestről öl­tözködik. Belevaló, tudja tenni a szépet; jó a szövege.” Nem örül az asszony Janekné, Rózsika nem igazán örül az eredménynek. Nehezen mondja ki a beleegyező szót.- Kis falu vagyunk, mégis annyi itt a szóbeszéd - sza­badkozik a kétszintes ház nappalijában. - Amióta össze­kerültünk, az életünk arról szól: ha boldogulni akarunk, nem csak nyolc órát kell dol­goznunk. Persze, hogy inkább az én gondom a háztartás, a gyereknevelés. Pistát gyakran szólítja Németországba vagy Pestre a munkája. Az üzemben a keze alatt dolgozom; ott szi­gorú, de ki lehet bírni. Keveset találkozunk. Idehaza figyel­mes férj. Családi ünnepeken gyönyörű csokorral, ajándé­kokkal lep meg. Szerencsére csak egyszer vett nekem kabá­tot, egy ciklámenszínűt. Udva­riasságból eleinte munkába hordtam, de már a padláson van. ,r Azóta nem is próbálkozom ilyesmivel - mondja zavartan a férj. - Nem értek én a női íz­léshez. Viszont a saját holmi­jaimat nem Pesten, hanem csak Nézsán, a szomszéd köz­ség butikjaiban veszem. Egy biztos: munkában is szeretek valahogy kinézni. Pedig őszül, kopaszodik István gondolatai még min­dig a „szavazás” körül járnak:- Nem is értem - mosolyo- dik el. - Én is belenézek min­den reggel és este a tükörbe. Őszülök, kicsit kopaszodom is. A jó szövegem pedig? Már az is a múlté. A klubba, meg a művelődési házba időnként, udvariasságból elmegyünk, de már nemigen táncolunk.- Már nem szeretünk - ma­gyarázza Rózsika. - Régen, a megismerkedésünk után jár­tunk ide-oda. Pista mindig népszerű volt a nők körében. Ezt már a találkozásunk pilla­natában elkönyveltem. Pen- cen, a szomszéd falubeli bú­csúban nézelődtem a barát­nőmmel. Ennek 15 éve. Égetve udvarolt — A pádon, mellettem egy fiú térdén egyszerre két lány ült - folytatja. - Addig vicce­lődött, meg hadonászott a ci­garettájával, hogy a parázzsal megégette a karomat. Fölpat­tantam, ő meg sűrű elnézést kért. Attól kezdve már csak velem foglalkozott. így kez­dődött. És aznap éjjel engem kísért haza. (győri) Ismeretlen új földtulajdonosok Különböző vízgyűjtő területekre szerveződtek az országban működő vízgazdálkodási társulatok. A rétságiakhoz az Ipolyhoz tartozó 313 kilométer hosszú vízfolyás tartozik, s 130 ezer hektárnyi területre terjed ki a gazdálkodásuk. A negyedszázados múltra visszatekintő társulat ez év végére válságba kerülhet. A legutóbbi taggyűlésen Sógor László igazgató elmondta, hogy a cég az alapfeladatait nem tudja ellátni és munka- szervezeteinek felszámolását fontolgatja. A válságot az idézte elő, hogy sem a korábbi, sem az új földtulajdonosok - már több éve — nem fizették be az érde­keltségi hozzájárulást. Az eb­ből eredő társulati kintlevőség csaknem 20 millió forint. Míg korábban 9-10 millió érkezett évente a számlájukra, ebben az esztendőben a befizetett összeg 300 ezer forintot sem érte el. A három éve rendsze­resen elmaradó karbantartási, felújítási feladatok további romlást eredményeznek. Kü­lönösen ott jelent ez nagy ká­rokat, ahol korábban meliorá­ciós munkákat végeztek. A válságba került ágazatban a vízügyi törvénytől remélnek változást a szakemberek. A paragrafusok olyan hatékony szervezetként kezelik a társu­latokat, amelyek a helyi köz­célú feladatokat állami hozzá­járulással látnák el. Ily módon képesek lennének összefogni a területen jelentkező feladato­kat. Szükségessé vált ez annál is inkább, mert a tulajdonvi­szonyok gyökeres átrendező­dését követően az új induló mezőgazdasági vállalkozások a vízgazdálkodási feladatok végzésére, a vízkárok elhárítá­sára, megelőzésére éppen úgy alkalmatlanok, mint a további teherviselésre. Ezért a tíz év­vel ezelőtt megállapított ki­lencven forint hektáronkénti érdekeltségi hozzájárulás mér­tékét negyven forintra csök­kentették. Az új körülményekhez iga­zodva, szeretnék megtartani tevékenységüket. Ehhez se­gítő partnerek lehetnek az ön- kormányzatok. Ugyanis a tár­sulat jelenlegi nyilvántartása szerint a kezelésükbe levő földterületek több mint a fel­ének nem ismerik a tulajdono­sait, használóit. A szakembe­rek célja, hogy az érdekeltségi alapon szerveződött társulat­nál felhalmozódott szakmai tudást, ismeretanyagot, esz­közt az új körülményekhez igazítva mielőbb ismét a tér­ség vízgazdálkodási feladatai­nak szolgálatába állítsák. Surányi János Szálúnál gyakorlaton - A salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 525 diákja vesz részt a nyáron 5 hetes szakmai gyakorlaton. Képünkön a keris Maksó Edina és Fülöp Norbert, a közgés Huszár Zsanett az ÉVI ABC-ben tevékenykedik. Svájcba küldik az alsótoldi kerámiát Pályamódosítás­sal jutottak el mai foglalkozá­sukig, a fazekas­ságig. Autószere­lőként végeztek Selypen, majd ezt követően módosí-* tották korábbi elképzelésüket. Az alsótoldi há­rom Bercsényi fiú közül Péter­ről, Tamásról van szó.-Először Hol­lókőn, megbízás­ból árultuk a fa­zekastermékeket, majd kiváltottuk a vállalkozói iga­zolványt. Ennek három-négy éve - utal az önállósá­guk kezdetére Pé­ter.- Akkoriban Kovács Lajos fe­kete kerámiáit kínáltuk - foly­tatja Tamás.-Később Hollókőn megis­merkedtünk a kincsesbányai fazekasmesterrel. Megegyez­tünk vele, hogy két hétig nála tanuljuk az alapfogalmakat - veszi vissza a szót Péter.-Két hetet voltunk nála. A gyakorlatban ismertük meg az alapvető fogásokat. Közben szakmai könyveket is tanulmá­nyoztunk - kér szót Tamás.- Megépítettük a kisméretű villanykemencénket, beszerez­tük a szükséges korongot, s ta­valy nyár óta saját cserepeinket, dísztárgyainkat árusítjuk. A ha­gyományos formák mellett több a saját elképzelésű, csak ránk jellemző formai megoldás. Három alapszínnel: a bronzzal, a fehérrel, valamint zölddel és ezek kombinációjával dolgo­zunk - utal eddigi tevékenysé­gük alapmotívumaira Péter. Mivel az üzleti életben járat­Balról Bercsényi Tamás, mellette testvére, Péter lanok voltak, néhányszor a szélhámosok áldozatai lettek.- Pestről jött az a tag, aki azt mondta: -Tuti, hogy mindent eladok nektek. Azóta sem jött érte - mondja mérgesen Péter, majd így folytatja: - Egy másik pesti mesemondó azzal etetett meg, hogy biztosra mehetünk vele. Egy hónap múlva sem jött az áruért. Ha nem megy, nincs harag, de csak dumálni és át­verni az embert, azt nem ked­veljük. Többször is jártam nála, sohasem volt otthon, letagad- tatta magát - ismerteti keserves tapasztalataikat Péter. Amit sikerül eladniuk, azt kizárólag saját leleményessé­güknek köszönhetik. — Vásározni, piaeozni fo­gunk - utal a jelen és a közel­jövő elképzeléseire Tamás. - Szerencsére vannak már meg­rendeléseink. A községi ön- kormányzat kívánságára a svájci partner önkormányzat részére 60, Alsótoldot jellemző plakettet készítettünk először. Legutóbbi látogatásukkor pedig magukkal vitték az általunk konstruált szökőkutat.- Az üzleti kapcsolatok kié­pítésében az elejénél valamivel tovább vagyunk, de azt is lát­juk, hogy 8-10 év kell ahhoz, mire stabilan megkapaszko­dunk a piacon, de csak akkor, ha a termékeink szuperek lesz­nek - mondja Péter.- Olcsón és nagy mennyi­ségben kívánunk termelni. Ézt szolgálja a másfél köbméteres új égető kemencénk - mutat a szomszéd helyiségben elkészült létesítményre Tamás. A vegyesbolt mellett lévő, jól ápolt, gondozott lakóház hátsó részében alakították ki műhelyüket. Termékeikkel Hollókőn és Pásztón a virág­boltban találkozhatnak az ér­deklődők. Venesz Károly Szennyvíz viszi Gyarmatot^?) Hihetetlen, de mégis igaz, hogy Balassagyarmaton az illegális bekötések száma példátlanul magas. Vannak, akik nem haj­landók fizetni az egyébként nem csekély szennyvízbekötési hozzájárulást, ellenben fogják magukat és illegálisan rácsatla­koznak a város esővizet elvezető hálózatára. Ilyen körülmények között cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy kipusztulnak az Ipolyból a halak és számtalan egyéb környezeti károsodás is éri a várost. Mind ez ideig nem sikerült megakadályozni e kör­nyezetet romboló folyamatot. Persze próbálkozások, erőfeszí­tések már voltak, ám az áttörő siker elmaradt. Annyi bizonyos, a település csatornázottsága messze az or­szágos átlag alatt maradt. Az utóbbi években tapodtat sem sikerült előbbre lépni e téren. Minden próbálkozás hamvába holt. Most úgy látszik, kievickél a kátyúból a város. A jelenlegi testület állami támogatás révén szeretné orvosolni a bajokat: pályázatot nyújtottak be. Ha si­kerül elnyerniük, a kilencven- millió forintos beruházáshoz csupán tizennyolcmilliót kel­lene önerőből előteremteniük, így három év alatt két ütemben csatornázni tudnák Gyarmat északi területeit és a belváros tíz utcáját. A jelenlegi ötven százalék alatti hálózat ezzel hatvan százalék fölé emel­kedne. Ha sikerül elnyerniük a pályázati pénzt.-szilágyi­Támad a kullancs Nógrádban A nyár beköszöntével eljött a nyaralások, kirándulások idő­szaka. A szünidős diákok és vakációzok közül sokan választják az erdei sétákat, túrákat. Féljünk-e a kullancstól? Dr. Erdős Gyula, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet főor­vosa óvatosságra int.-A kullancsnak kedvez az el­múlt hét párás, csapadékos idő­járása. Az aljnövényzeten, fák, bokrok levelein várja, hogy az arra járó kisemlős, földön fész­kelő madár, szarvas, őz vagy az ember bőréhez hozzáférjen. A táplálékot adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát.- A kullancs két rendkívül veszélyes betegséget terjeszt, az agyvelögyulladást és a Lyme- kórt. Volt-e már ebben az évben kullancs okozta fertőződés?-Ez év januárjától 60 agy- velő-gyulladásos esetet regiszt­ráltunk. Évente átlagosan 75 megbetegedés fordul elő.-Nem lehetne szervezett ir­tással elejét venni a bajnak?- Nem, mert az a szer, amely megöli a kullancsot, pusztítja a hasznos élőlényt is. A járvány­ügyi eredménnyel egyáltalán nem lenne arányban az a kár, amelyet az élővilágban okoz­nánk az irtással. Azokban a ker­tekben, ahol rendszeresen per­metezik a zöldségágyásokat, gyümölcsfákat, bokrokat a kár­tevők ellen, ott aligha marad életben, mivel a legtöbb rovar­irtó szerre érzékeny.- Melyek a leginkább veszé­lyes területek az országban?- Vas, Zala, Győr-Moson­Sopron, Baranya és Nógrád megye, vagyis a határterületek. Az erősen fertőzött részeken, tapasztalat szerint ezer kul­lancsból egy lehet fertőző, az ország belseje felé haladva 5- 10 ezerből egy fertőz. A bete­gek 80 százaléka az említett megyékből kerülnek ki.- Érdemes-e beoltani magunkat?-Azoknak, akik az erődben dolgoznak, az erdészeknek, va­dászoknak, favágóknak igen. A kirándulóknak a különféle ri­asztószerek javasolhatók. Ezek biztos védelmet nyújtanak. Fontos, hogy otthon gondosan vegyük szemügyre elsősorban a hajlatokat, lábakat, karokat, de­rék- és hastájat, ahová a kullan­csok előszeretettel fúrják be magukat. Ha időben felfedez­zük és elpusztítjuk, akkor nem kerülhet vírus a szervezetbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents