Nógrád Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-24 / 171. szám
Megyei Körkép 1995. július 24., hétfő Hiányzik a fogyasztóvédelmi törvény Molnár Tibor az érdekvédelem megváltozott körülményeiről Molnár Tibor 1965 óta foglalkozik fogyasztóvédelemmel. Az rendelkezésre álló díj? Megke- első ilyen civil szerveződésnek, a Fogyasztók Országos Tanácsa Nógrád megyei szervezetének elnöke lett. A tanács 1990-ben feloszlott. Néhány éve Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület néven újjászerveződött. A Nógrád megyei szervezet tevékenységéről, a fogyasztó- védelem megváltozott körülményeiről, lehetőségeiről és korlátáiról beszél Molnár Tibor, aki újra a megyei szervezet elnöke. Központban a fogyasztó-Milyen célokat tűztek maguk elé az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei szervezetei?- Ami az általános célokat illeti: az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat hasznosan segíthetik a civil szervezetek. A munkához az országos egyesületnek jelentős szakmai és anyagi segítséget nyújtott a hásonló német szervezet. ' ‘ - Munkánk középpontjában á!fogyasztó áll. Felvilágosítjuk, tájékoztatjuk őket a lehetőségeikről. Ehhez igénybe vesszük a nyilvánosságot, az oktatást, a képzést is. így többek között Balassagyarmaton a szakmun- kás és szakközépiskolában előadásokat tartunk a fogyasztók érdekvédelméről, módszereiről, az érdekvédelemmel foglalkozó hatósági és civil szervezetek tevékenységéről. Hasonlóképpen tesszük ezt a kereske- délmi és vendéglátó szervezetek szakmai tanfolyamain is. Tanácsadó irodánkban pedig a konkrét ügyekben adunk eligazítást a fogyasztóknak. Abban, hogy ha sérelem érte őket, hol kereshetik az igazukat.- És hol kereshetik?- Ott, ahol a sérelmet elszenvedték. Ha nem kapnak megfelelő elégtételt, akkor felkereshetik az irodánkat Salgótarjánban, BalassagyArmaton, ' Pásztón és most már Szécsény- ben, Rútságon és Bátonytere- nyén is. Természetesen a korábbi értelemben vett foggyasz- tóvédelmi munkáról ma már nem beszélhetünk. Nem ellenőrizzük a boltokat és nem büntetjük a vásárlókat megkárosító bolti dolgozókat. Erre nincs jogosítványunk, hiszen nem hatóságként működünk. Magunk intézkedünk, és ha ennek nincs foganatja, akkor továbbítjuk a panaszt a hatóságokhoz, így a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez, a Fogyasztó- védelmi Felügyelőséghez. Többségében eredménnyel képviseljük a fogyasztók érdekeit.- Élnek a lehetőséggel a fogyasztók? Sokan keresik meg önöket a fogadónapokon?- Nem mondhatnám, hogy tolonganak nálunk az emberek. Talán nem ismernek eléggé bennünket, s nincsenek tisztában saját lehetőségeikkel sem. Ennél súlyosabb gondnak tartom azonban, hogy a lakosság jelentős része igen nehéz körülmények között él. Anyagi és szociális gondok nyomasztják őket, kilátástalannak érzik a helyzetüket, közömbösek. Molnár Tibor: A fogyasztó- védelem társadalmi alapon meglehetősen nehézkes Eredménytelen, fölösleges tevékenységnek tartják az érdek- védelmi munkát. Dolgunk azért így is van. restük a társaság vezetőit, akik elmondták, szorult helyzetben vannak. A távfűtőmű építésének költségeit ugyanis teljes egészében rájuk testálta az ön- kormányzat. Ők fizetik a lízingelést, törlesztik a hitelt és annak kamatait.- Mivel a fűtési díj nem kevés, a fogyasztók egy része képtelen arra, hogy kifizesse, így a működéshez a kft.-nek újabb hitelt kell felvennie. A javítás, a karbantartás ugyancsak sok pénzt emészt fel. Ezért kényszerülnek az árak emelésére. Az indokokat - bár ennek senki nem örül - elfogadhatónak tartjuk, az áremelés nem sért törvényeket. Bízzanak bennünk-Megítélése szerint: milyen segítségre van szükségük? Hogyan lehetne ismertebbé és sikeresebbé tenni a fogyasztóvédelmet?- Igen nagy szükségét látom annak, hogy végre megszülessen a fogyasztóvédelmi törvény. Ez sok mindent - helyzetünket, lehetőségeinket, erkölcsi és anyagi támogatásunkat - a helyére tenné. Azt gondolom, nemcsak az anyagiak, hanem a szemléletbeli zavarok is rendeződnének ezzel a döntéssel.- De itt a helyi szervezeteknél is végig kell gondolni egy sor dolgot. Azt többek között, hogy a fogyasztóvédelmi munka társadalmi alapon meglehetősen nehéz. Az önkormányzatok - miután erre sem joguk, sem erejük nincs - nem foglalkoznak a fogyasztók érdekvédelmével. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hôgÿ-'u" legtöbb városfjftkbaiT az' önkormányzatok hathatós 'segítségével jöttek létre és működnek a tanácsadó irodáink. Arra is van példa, hogy a tanácsadó iroda munkatársait - közöttük önkormányzati alkalmazottakat - a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vizsgálataihoz segítségül kéri.-Tudom, hogy az ország, benne Nógrád megye, s azon belül is Salgótarján város meglehetősen nehéz helyzetben van. Mégis fontosnak tartom, hogy a hatóságok nagyobb figyelemmel kísérjék, nem utolsósorban pedig anyagiakkal is támogassák a tanácsadó irodák tevékenységét.- Csakis így juthatunk el oda, hogy a fogyasztók tudjanak a létezésünkről, s bízzanak benne, higyjék el, munkánk az ő érdekeiket szolgálja. Tevékenységünk eredményesebb is lehet, ha hozzáértő, elkötelezett emberek végzik. V.G. Panasz a Tarjánhőre- títlTyÁ fetfêiuàiirêfêÎ?K-tések?- Elsősorban a termékek minőségét kifogásolják a vásárlók, s a távhőellátással kapcsolatban is sok panasz érkezett hozzánk. Csak a példa kedvéért mondom el a következő esetet. Megkeresett bennünket egy salgótarjáni vásárló, hogy a hatezer forintért vásárolt sportcipőnek rövid idő alatt levált a talpa. Visszavitte a boltba, de az eladó elhárította magától a felelősséget. Mi elmondtuk a vásárlónak: nem neki kell futni a pénze után. A bolt kötelessége a hibás árut megvizsgáltatni, és ha szükséges, kicserélni. Néhány nap múlva a vásárló jelezte, rendezték a dolgot.- Jó néhányan tettek panaszt a Taijánhő Kft.-re is. Azt kifogásolták, miért emelik a rendelkezésre álló díjat 83 és a tényleges fűtés díját 63 százalékkal? Egyáltalán mit jelent a Pompázó virágkosarak - Különleges kellék felhasználásával készítik a salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. kertészetében az akár egy hétig is pompázó virágkosarakat. A szekfűből, gerberából, liliomból, rózsából, kardvirágból álló kompozíciók a legnagyobb kánikulában is megőrzik pompájukat, Ennek ellenére teremdekorációkhoz sokan ragaszkodnak a művirág kosarakhoz. Képünkön: Balázs Zoltánná munka közben. fotó: gy. t Megint több nógrádi kegyelemkenyéren (Folytatás az 1. oldalról) Júniusban Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó és Bá- tonyterenye térségében növekedett, míg Szécsény és Rétság környékén kis mértékben csökkent az utcára kerültek száma. A munkanélküliek egyharma- dát a tarjáni munkaügyi központban regisztrálták, de mégsem itt volt a legsúlyosabb a helyzet. Tudniillik Bátonytere- nye vidékén minden ötödik munkaképeskorú kárhoztatott állástalanságra. A második e nem éppen dicséretes listán Salgótarján és környéke (a mutató 16,91 százalék), harmadik Szécsény régiója (16,85 százalék). Az érem másik oldala: Balassagyarmat környékén „csak 13,6 az aktívak és a regisztrált munkanélküliek egymáshoz viszonyított aránya. Az állástalanok 61,5 százaléka férfi, 38,5 százaléka nő, átlagéletkoruk 35,6 év, némiképpen csökkent az előző hónaphoz képest. A 20 év alatti állástalanok száma erőteljesen növekedett, az 56 év fölöttieké kis mértékben mérséklődött. A ke- nyelemkenyérre szorultak 72 százaléka tartozik a 21-45 év közötti korosztályba, vagyis a leginkább „hadra foghatók” vannak legtöbben kenyérkereseti lehetőség nélkül. A tengő-lengők táborába kerültek több mint négyötöde fizikai állományú. Ezen belül a szakmunkások 36, a betanított munkások 34, a segédmunkások 17 százalékot képviseltek. A szellemi foglalkozásúak között az ügyintézői, illetve az ügyviteli munkakörökben elhelyezkedni szándékozó állástalanok száma volt a legmagasabb. A júniusi nyilvántartásban szereplők 11 százaléka még a nyolc osztályt sem végezte el, 37 százalékuk kijárta az általános iskolát. Egyharmaduk szakmunkásképzőben, illetőleg szakiskolában szerzett képesítést. A munkanélküliek 17 százaléka rendelkezett érettségivel, míg viszonylag kis hányaduk volt diplomás. A regisztrált munkanélküliek csaknem egyharmada munka- nélküli járadékra, 3,5 százaléka pályakezdők munkanélküli segélyére, közel 54 százaléka szociális, vagy jövedelempótló támogatásra tarthatott igényt, míg 12,4 százaléka semmilyen munkanélküli ellátásra nem szerzett jogosultságot. A munkanélküli ellátásban eltöltött idő átlagosan 161 nap volt júniusban. A munkanélküliség időtartama valamicskét csökkent, s így 727 nap lett. Két évnél régebben nem tud a számára megfelelő beosztásban elhelyezkedni több mint 10 ezer ember, tehát a munkanélküliek majd kétötöde, (kolaj) A munkanélküliség időtartama szerinti összetétel változása, 1995. június Munkanélküliség időtartama (nap) 1994. június 1995. május 1995. június Index(%) előző év=100 % előző hó=100%- 30 746 372 701 93,97- 188,44 31 - 90 902 678 662 73,39 97,64 91 -180 1289 965 979 75,95 101,45 181 -360 2947 2113 1928 65,42 91,24 361 -720 4685 2362 2302 49,14 97,46 7208233 10071 10139 123,15 100,68 Összesen: 18802 16561 16711 88.88 100,91 r% I 22. HCT E heti játékunk az AMSTEL Kereskedelmi Kft. támogatásával jöhetett létre! mUUi NYEREMÉNY: AMSTEL ajándékcsomag Kedves Olvasó! Hétfőtől szombatig mindennap megmutatunk egy számot - amelyet közjegyzőjelenlétében sorsoltunk ki-, s a hat nap elteltével egy előfizetői kódot kapunk. A kód tulajdonosa, ha a hét minden napján rendelkezett előfizetéssel, megnyerte a heti nyereményt. Ha Ön nyert, akkorjelentkezzen a 32/316-455-ös telefonszámon ! Jó játékot kíván Onnejc a Nógrád Megyei Hírlap! A MAI NYERŐSZÁM: I ? ? ? ? KÍYMCSISKOPÓ -ELŐVONAL Mihalilt Júlia rovata -Telefon: 32-316-455 Miért mindig csak a szomszédé büdös..? Rovatunk naponta várja kedves olvasóink közérdekű vagy egyéni gondjaikkal kapcsolatos kíváncsiskodó kérdéseit, észrevételeit. A 3I0-589-es telefonon naponta, 10—töl 13 óráig kereshetik szerkesztőségünket, de személyesen és levélben is fordulhatnak hozzánk. Ugyanezen a számon éjjelnappal hívható az üzenetrögzítőnk. Jelzéseiket folyamatosan jegyezzük. Válasz Karancsaljáról Korábban volt szó rovatunkban arról, hogy Karancsalján a jelek szerint gondok van a szippantással. Az egyik helybeli ugyanis úgy tudja, a munkát végző vállalkozó a határban szabadul meg a tartály tartalmától. Segítségünkkel kívánta ezt a faluvezetés tudomására hozni. A hivatalban - a polgármester távollétében — kérdésünkre a jegyző válaszolt: nem tudott a problémáról. Ponyi Ferenc polgármesternek a következő a véleménye:- Szabálytalanságról nem érkezett bejelentés a hivatalunkhoz. Korábban azonban szóban már jeleztek ilyen „vétséget”, s a „tetteseket” figyelmeztettük. ígérték, nem járnak el szabályellenesen, azonban ezt ellenőrizni szinte lehetetlen. Sajnos, sokan ki sem szippantanák a derítőket, (ezt részben a magas költségekkel magyarázzák), szabad folyást engedve tartalmuknak. És mindig a szomszédé a büdös... Egyik megoldás sem bocsánatos bűn. A végleges orvoslást azonban az annyira remélt szennyvíz- rendszer megépítése hozza meg majd. Tavaly - Karancskeszi, Karancslapujtő és Karancsalja községek közös beruházásaként- a fogadó szennyvíztelep már elkészült.-Tehát nem csupán az ön- kormányzat akaratán múlt és múlik, hogy ’92 óta végre a rendszer is megépüljön. Viszont, a szabálysértési eljárást a jegyzőhöz leadott hivatalos bejelentésre addig is lefolytatjuk- mondta Ponyi Ferenc. Hozzászól az erdészet Lévárdi György a salgótarjáni erdészet részéről megerősítette azt, amire a karan- csaljai asszony a helyi vezetők figyelmét fel kívánta hívni. Elmondta, hogy a karancsaljai erdőrészen már nekik is jóné- hányszor okozott bosszúságot az előírások megszegése, a szennyvízürítés, mellyel tönkre teszik az erdőt. Felháborítónak tartják a felelőtlen eljárást, mellyel nem csak nekik, hanem a kömyezetszeny- nyezés révén a falu lakóinak is ártanak. Hiszen például esőzések alkalmával a talajvízzel szennyező anyagok kerülhetnek a kutak vizébe, veszélyeztetve minden ott élő egészségét.
