Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-09 / 133. szám

1995. június 9., péntek Ország - Világ 9. oldal Társadalombiztosítás: hogyan tovább? Döntés helyett vitatkoztak A Balaton közepén kortyolhatunk a tóból Vízkörkép folyókról, tavakról ( Munkatársunktól ) Naponta több mint 2 millió köbméter szennyvíz jut az ország fel színi vizeibe, s évente mintegy 100 esetben fordul elő rendkívüli vízszennyezés. A számok önmagukban ugyan riasztóak, a szak­emberek azonban állítják: több év távlatában biztató tendenciá kát tükröznek, mert vizeink egészségi állapota fokozatosan javul A meghatározott szabványok alapján vizeink öt csoportba so­rolhatók: kiváló (mesterséges szennyező anyagoktól mentes), jó (nem jelentős szennyezett- ségű), tűrhető (esetenként az élővilág egy része elszaporodik, más része pusztul benne), szennyezett, illetve erősen szennyezett (mindkét kategóriá­ban már mérhető mennyiségben vannak jelen mérgező anyagok). Mint a környezetvédelmi tárca illetékeseitől megtudtuk: jelenleg sajnos egyetlen olyan álló- vagy folyóvizünk sincs, amely a kiváló minősítésnek megfelelne. A jó, azaz másod- osztályűak közé is csak a Dráva határ menti szakasza, a Tisza felső folyása, valamint - időn­kénti szennyezettség ellenére - a Körösök vidéke tartozik. Legna­gyobb folyónk, a Duna, a Tisza középső szakasza, a Fekete-Kö­rös és a Kettős-Körös csak a „tűrhető” jelzőt érdemli ki: vizük gyakran elsztneződik és bűzös szagot áraszt. A szennyezett, il­letve erősen szennyezettek cso­portjába tartozik a nagyobb vi­zek közül a Sajó és a Berettyó. A Balaton parti sávja - amelynek szélessége átlag 2 ki­lométer - most, az üdülési idény kezdetén a IMI. osztályba, vagyis a jó és a tűrhető kategóri­ába sorolható, de a főszezon má­sodik szakaszában valószínűleg eggyel alsóbb osztályba lép. A parti sávon túli víz viszont igen jó, sőt középtájon kiváló minő­ségű: olyan tiszta, hogy nyugod­tan lehet inni belőle. Nem így a Velencei-tóé, amelynek szeny- nyezettségi foka csak „tűrhető”, ám ha csappan vízkészlete, az egészségre is veszélyessé válhat. Az Országos Tisztiorvosi Szolgálatnál mindehhez azt tették hozzá, hogy a külön­böző kisebb tavak zömében nyugodtan fürdőzhetünk - ki­vétel talán csak a meglehető­sen szennyezett abaligeti és orfűi tó. Egyelőre tiszta a Ti- sza-tó valamint Tiszafürednél a holtág. Az alaptörvény alapozásának műhelytitkaiból A fél ország bírósághoz fordul? Kevés konkrét ismerete van az állampolgárnak az alkotmány tartalmáról. A szakemberek szerint ennek nem az érdekte­lenség az oka, hanem az, hogy viszonylag kevés olyan szaka­sza van, amely az egyes embert, a polgárt közvetlenül érintő jogokat fogalmazza meg és szavatolja - s ami van, az is job­bára általánosságban mozog. Talán a nyári napforduló tiszte­letére megszületik a társada­lombiztosítás idei költségve­tése. így ironizált az egyik kép­viselő az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén, amikor ismét áttértek a tb pénzügyi alapjai­nak 1995. évi előirányzatairól szóló törvényjavaslat általános vitájára. Az év elején ugyanis egyszer már a T. Ház előtt volt a Nyug­díj-biztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költ­ségvetése, de a kormány visz- szakérte átdolgozásra, hogy be­illessze a stabilizációs program keretébe. Az ellenzéki képvise­lők szerint ez nem sikerült, hi­szen a nemrég megszavazott Bokros-csomag hatásai az új változatban még nincsenek át­vezetve. A felszólaló honatyák a szá­mokkal, az összegekkel alig foglalkoztak, annál többet a két Az egyetemek és a főiskolák csaknem 34 ezer nappali ta­gozatos helyére az idén 86 ezer diák jelentkezett. Esti­levelező szakokat több mint 15 ezren vettek célba. Hol és mennyire lépi túl az érdek­lődés a lehetőségeket? Évek óta a Rendőrtiszti Főis­kola áll a népszerűségi lista élén 14-szeres túljelentkezés­sel. Szorosan követik a művé­szeti felsőoktatási intézmé­nyek: a színház-, zene-, tánc-, illetve képzőművészeti főis­kolák 12-13-szoros többletje­lentkezőjükkel. E szakokra kevés diákot vesznek fel, évente legfeljebb 80-100-an juthatnak be. A lehetőséghez képest négy- ötszörös az érdeklődés az államigazgatási főiskolán, a tudományegyetemek jogi karain pedig a felvehetők ágazat jövőjével. Lehet-e a tár­sadalombiztosítást piacosítani? Mit tartalmazzon a nyugdíjre­form? Miért is van szükség a biztosítási önkormányzatokra, s ha szükség van rájuk, miért mégis a kormány „viseli a ka­lapot”? Hogyan oldjuk meg az egészségügy hosszú távú mo­dernizálásának feladatát? Meg- születik-e harmadik ágazatként a baleseti és foglalkozás-egész­ségügyi biztosítás? - firtatták. Volt, aki az intellektuális krimik kategóriájába sorolta a tervezetet. De az is elhangzott, hogy itt sokan az amerikai biz­tosítási rendszert tekintik irányadónak, pedig Clinton el­nök éppen azért nyert, mert ígé­retet tett ennek az átalakítására, méghozzá visszafelé, a külön­böző biztosítók versenyétől a szolidaritási alapú megoldás irányába. S. Á. négyszerese kíván felvéte­lizni. A külkereskedelmi és a vendéglátó-ipari főiskola, a közgazdaság-tudományi egye­tem egy-egy helyére átlagosan négyen jelentkeznek. Az or­voskarokon a túljelentkezés általában kétszeres, a fogor­vosi karokon ennél jóval na­gyobb, mintegy négyszeres az érdeklődés. (A képzési ará­nyok mérséklését jelzi pél­dául, hogy a SOTE fogorvosi karára az idén csupán 60 fiatal juthat be.) A műszaki jellegű felsőok­tatásban átlagosan kétszerese a felvételizők száma a felve­hetőknek. Van viszont olyan kar, illetve szak, ahova min­den pályázónak lesz hely. Ide tartoznak például a kohómér­nöki karok is, tanulmányaik végeztével az itt végzettek tudnak a legkönnyebben elhe­lyezkedni. sz.e.-Várhatóan a jövő év végére napvilágot lát az ország új alap­törvénye - mondja dr. Lakatos László, az Igazságügyi Minisz­térium alkotmány-előkészítés­sel foglalkozó miniszteri biz­tosa. - Legfőbb sajátossága ép­pen az lesz, hogy - az állam­szervezeti célokkal szemben - elsődlegesen az emberi jogokra helyezi a hangsúlyt. Ennek szellemében a jogok érvényesí­tésének törvényes garanciáját is igyekszik biztosítani.- Úgy tudjuk, az új alaptör­vényben - az elgondolások sze­rint - helyet kap például az egészséges környezethez vagy a szociális biztonsághoz való jog is. Ennek alapján azonban akár a fél ország is bírósághoz for­dulhat...- Az alapkoncepció már meg­kezdett társadalmi vitáin és a szakmai egyeztetéseken az egyik sarkalatos kérdés éppen az, hogy az új alkotmányba az általános emberi jogok közül melyek ke­rüljenek be a törvényesen garan­tálható alapjogok közé, s melyek tartozzanak a kívánságok vagy a remények, más szóval az el­érendő célok kategóriájába. Pil­lanatnyilag ugyanis, az ország ismert gazdasági helyzetében, el­képzelhetetlen törvényes garan­ciavállalás a szociális biztonság­gal és az egészséggel összefüggő általános emberi jogok teljes kö­rére.- A gazdasági helyzettől némi­leg függetlenebb emberi jogokat, például a gyülekezési, az egyesü­lési és szólásszabadsághoz való jogot viszont szavatolni lehet. Ilyen vonatkozásokban az állam­polgárok jogbiztonságát minden bizonnyal erősíteni fogja az új alaptörvény. Németh Zs. Hármas találkozó színhe­lye lesz pénteken Kairó: Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter várha­tóan megbeszéléseket folytat Jichak Rabin izraeli minisz­terelnökkel és Hoszni Muba­rak egyiptomi államfővel. Egy amerikai tisztségviselő arról is beszámolt, hogy az amerikai diplomácia irányí­tója vasárnap Jerikóban ta­lálkozik Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetőjével. A NATO-tagországok vé­delmi miniszterei csütörtö­kön Brüsszelben kétnapos tanácskozást kezdtek amelynek második munka­napja immár a kelet-európai partnerekkel közösen zajlik majd. A megbeszélésen, amelyen részt vesz Keleti György védelmi miniszter is, „általános politikai vita és értékelés” várható a dél­szláv helyzetről és a béke- partneri együttműködésről. Az összes holttestet ki akarják ásni péntekig a men­tőalakulatok Nyeftyegorszk város romjai alól. A május végi szahalini földrengés­nek az utolsó adatok szerint 1743 halálos áldozata volt. Az új felsőoktatási tör­vénytervezet ellen tüntetett több ezer diák szerdán Bue­nos Airesben. A dokumen­tum bevezetné a tandíjakat, a tanárok teljesítményénekel- lenőrzését. Jogot adna az ál­lamnak arra, hogy rendelettel magánegyetemeket állítson fel és rögzítse a tanterveket. A bevándorlási politika reformjával foglalkozó ame­rikai bizottság az éves be­vándorlási kontingens jelen­tős kurtítását ajánlotta a kongresszusnak. A javaslat kiváltképpen a szakképzetlen munkások beáramlásának korlátozását szorgalmazta. Elfojtottak egy kisebb lá­zadást a hongkongi hatósá­gok a hazatelepítendő viet­nami menekültek egyik gyűj­tőtáborában. Mintegy hatvan „csónakos ember” lázadt fel tervezett hazaküldése ellen, de a telep őreinek és a kive­zényelt rendőrosztagoknak sikerült könnygáz bevetésé­vel feloszlatniuk a fenyegető tömeget. Elesett és térdtöréssel egy párizsi kórházban fek­szik Szvjatoszlav Richter. A világhírű orosz zongoramű­vész bal térdét megoperál­ták. Richter egy általa tá­mogatott rendezvényen kí­vánt részt venni a francia fővárosban. Egyre többen élnek a rokkantsági nyugdíj lehetőségével Tegnapi pénzünk mai értéke A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat legutóbbi közgyűlésén szó esett több olyan, az ellátásokkal kapcsolatos változásról, amely sok járadékra jogosultat érint. A testület mérlegelésre aján­lotta az illetékes kormányzati szerveknek, hogy ha a nyug­díjszerű szociális ellátások és a nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak terhére folyósított nyugellátások eme­lésére is sor kerül, azt egyide­jűleg kell megvalósítani. Tavaly az aktív korúaknak csupán 65 százaléka volt tény­leges kereső is. Az idősebbek körében ugyanakkor megnőtt a rokkantsági nyugdíj meg­szerzésére irányuló törekvés, sokan amennyire csak lehetett, előbbre hozták nyugdíjba vo­nulásuk idejét. Jelenleg a saját jogú nyugdíjban részesülők 30 százaléka rokkantként kap el­látást. Az utóbbi években egészé­ben hétnyolcadára csökkent a nyugdíjak átlagos reálértéke. Leginkább azoknak a pénze őrizte meg reálértékét, akik még 1979 előtt és legalább 35 évi munkaviszonnyal vonultak nyugalomba, illetve akik 1992- ig választották a nyugdíjazást és 40 év szolgálati idővel ren­delkeztek. Azok, akik keve­sebb szolgálati évet tudtak igazolni és 1983 és 1992 között kérték nyugdíjazásukat, 9-13 százalékos értékcsökkenést tapasztalhattak. Ami a nyugdíjreform terve­zetére vonatkozik: ez elsősor­ban a mai pályakezdőket, il­letve a harmincasokat érinti majd. A nyugdíjkiadások, mint a szakemberek megálla­pították, a legutóbbi négy esz­tendőben két és félszeresükre növekedtek. Magyar mini-művészek sikere. A sikert Japánban aratták, a díjakat Budapesten vették át azok a gyerekek, akik a Japán Mezőgazdasági Szövetkezetek nemzetközi rajzpályázatának százkilencvennyolc „trófeája” közül tizen­kilencet hoztak el. fotó: feb/diósi imre Legtöbb fiatal nyomozónak menne? Kohómémök kerestetik Vámraktárakban vár sorsára a kávé, a cigaretta, a szeszes ital Elégetésre ítélt tízmilliók Kávét, cigarettát, szeszes italt ma is zárjegy nélkül árulnak sok helyütt az országban, kijátszva a jövedéki törvényt s így tízmilliókkal megkárosítva az államkasszát. A határállomá­sokon és az ellenőrzött piacokon a vámosok, pénzügyőrök tonnaszám foglalnak le és koboznak el ilyen árukat, amelyek sorsa legtöbbször a megsemmisítés. Ugyanis ezt írja elő a jövedéki törvény — mondja Kaizinger Tibor alezredes, a Vám és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának főosztályve­zetője. A parlamenti vita során ily^n szigorú retorzió került a törvény szövegébe. A kávét - tanúk jelenlétében - tonna­szám égetik el gyárak kazánja­iban, szívességből, mert a vá­mosoknak egyetlen fillérjük sincs erre. A kávészövetség út­ján próbáltak megoldást ke­resni, azzal érvelve, hogy a minőségileg kifogásolható ká­vét természetesen meg kell semmisíteni, a kifogástalan terméket azonban fel lehetne dolgoztatni kávékivonatnak, nescafénak, cappuccinónak. Vállalkozó híján ez az ötlet nem valósult meg. Ami az italokat illeti: a le­foglalt, legtöbbször kifogásta­lan, eredeti csomagolású pa­lackok tartalmát a szeszgyá­rakban a cefrére öntik. A cigarettahegyeket is meg kell semmisíteniük a vámo­soknak. Felvetették ugyan, hogy a dohányárut jó áron le­hetne értékesíteni, ám az üz­letágban érdekelt cégek meg­torpedózták a javaslatot. An­nak ellenére, hogy a dohány, nagy mennyiségben égetve, erősen környezetszennyező, a szemétégető pedig egyetlen köbméter cigaretta megsem­misítéséért 80 ezer forintot kér. Sok vámhivatalban már mozdulni is alig lehet a ciga­rettabáláktól. Lesz-e megoldás? A jöve­déki törvény módosítása, benne a megsemmisítés szigo­rúságának oldásával, már a parlament asztalán van. Jó lenne sürgősséggel tárgyalni, hogy kevesebb milliónk égjen hamuvá. Hegedűs Eszter Háttér Törvény a szélsőségesek ellen Az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a terroristaellenes törvényt. A világ más részein e törvény elfogadása szinte magá­tól értetődő, de nem az Egyesült Államokban! Ahol az alkot­mány erejénél fogva, a személyiségi jogokra hivatkozva mind­eddig nem lehetett keresztülvinni a törvényhozáson. Amikor Oklahoma Cityben fel­robbant az óriás irodaház, az első jelentések szerint két „arab külsejű” alakot láttak a helyszí­nen. Ám alig erősödtek fel az arabellenes indulatok, sokak elképedésére kiderült, hogy a tömeggyilkos merénylettel nem vádolhatok külföldiek. Az első­rendű gyanúsított, Timothy McVeigh nem is lehetne ame­rikaibb: kiszolgált katona és fegyverbolond. Akárcsak sok­millió honfitársa. E fegyvermánia - a szabad­ság nevében - azt eredmé­nyezte, hogy az államokban ma több a lőfegyverrel elköve­tett gyilkosság, mint bárhol a világon. És azt is, hogy szélső­séges szervezetek, szekták ha­dat üzenhetnek - akár az ál­lamnak is. Vagy százezer ember tagja a mintegy 300 harcias szervezet­nek. Az USA 47 tagállamában vannak jelen. Ideológiájuk a fehérek faji felsőbbrendűségét, a militarizmust, illetve a vallási fanatizmust és ezek keverékét hirdeti. A legnagyobb közülük az „Árja nemzet” nevű. A hetve­nes években alapították, és tag­jait a Ku-Klux-Klan egykori híveiből toborozza. A „The Or­der” (A rend) elnevezésű cso­port 1983 óta tevékenykedik. Idahóban James Gritz, a viet­nami háború sokszorosan kitün­tetett veteránja - állítólag róla mintázták Rambót, a dzsungel­hőst - vezet egy fegyveres gár­dát. Ok mindannyian Washing­tonban látják az amerikai sza­badság fő ellenségeit. Az a tény, hogy a távoli tá­jak után az Egyesült Államok szívében is megjelent a váloga­tás nélkül gyilkoló terror, kijó- zanítólag hatott a kongresszusi képviselőkre. Végre megszüle­tett a terroristaellenes törvény. Heltai András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents