Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-08 / 132. szám
1995. június 8., csütörtök 5. oldal Hazai Körkép Módosítják az első kárpótlási törvényt Meddig zártak az iratok? Tegnap az Országgyűlésben folytatódott a levéltári törvény általános vitája. A törvénytervezet a maradandó értékű iratok, vagyis a levéltári anyag védelmének, gyarapításának és kutathatóságának alapvető szabályait határozza meg. Alapelve, hogy a közlevéltárakban őrzött dokumentumokhoz való hozzáférést csak törvényben foglalt jogok vagy érdekek védelme alapján, meghatározott iratokra vonatkozóan és csak meghatározott időre szólóan lehet korlátozni. A hozzászólók valamennyien foglalkoztak a személyes adatok védelmének és a tudományos kutatás szabadságának ellentmondásával. Több képviselő fölvetette, hogy az Európában általánosan elfogadott 30 éves korlátozástól eltérően - a speciális magyar helyzetre tekintettel - az 1990 előtt keletkezett történelmi értékű iratok azonnal, de legalábbis 10-15 év elteltével megismerhetők, kutathatók legyenek. Az első kárpótlási törvény módosításán is dolgozik a parlament. A jelenlegi szabályozás szerint a kijelölt állami földek legfeljebb 50 százalékát azok között a kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, akik az árveréssel érintett településen laknak, illetve akiknek a termőföldtulajdona a település közigazgatási területén volt. Az árverésre bocsátható föld azonban csupán az igények egy részét képes kielégíteni. A földterületek jelentős hányadát nem a helybéliek szerezték meg. Ezért a kormány az állami földterület árverésén a helyben lakók érdekeit fokozottabban kívánja védeni. A módosítás az úgynevezett ötvenszázalékos arányt megemeli nyolcvan százalékra. Mádl Ferenc az ellenjelölt Az MDF, a KDNP és a Fidesz elnökei szerdán bejelentették: Mádl Ferencet, az előző kormányzat művelődési és közoktatási miniszterét jelölik államfőnek. A döntésről elmondták: ez a pártok tárgyalóküldöttségeinek megállapodása, amelyet a frakcióknak még meg kell erősíteniük. A jelölt személyéről szólva Giczy György (KDNP) arra helyezte a hangsúlyt, hogy Mádl Ferenc pártonkívüli, nagy tekintélyű tudós, aki tiszteletnek örvend az országban. Für Lajos (MDF) jogtudósi, törvényalkotói és művelődéspolitikusi erényeire hívta fel a figyelmet. Orbán Viktor (Fidesz) rámutatott: Mádl Ferenc egyetemi oktatóként is támogatta az Európához való csatlakozást, s jelölésével a három ellenzéki párt elkötelezte magát az antalli külpolitika folytatása mellett. Ki tekinthető egyedülálló szülőnek? Tudnivalók támogatásokról ( FEB-információ ) A jövedelempótló támogatásokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról tájékoztatták munkatársunkat a népjóléti tárca illetékesei. Azoknak az egyedülállóknak, akik családi pótlékra, gyermek- gondozási segélyre, anyasági támogatásra jogosultak, az újonnan megállapított összegű járandóságot az illetékesek késedelem nélkül akarják rendelkezésükre bocsátani. Jövedelem- és vagyon-nyilatkozatukat soron kívül bírálják el. Egyedülállónak az számít, aki családi állapota szerint hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él (kivéve, ha élettársa van). Ugyancsak egyedülállónak tekintendő, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít; akinek házastársa közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanul és nem folytat kereső tevékenységet. Hasonló megítélés alá esik, akinek házastársa beteg, illetve fogyatékos, és munkaképességét 67 százalékban elvesztette, állapota pedig orvosi vélemény szerint 1 éven belül nem változik; nyugellátásban, baleseti, illetve kivételes nyugellátásban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális segélyben, szociális járadékban, hadigondozási járadékban részesül; kényszergyógykezelés vagy 60 napon túli intézeti gyógykezelés alatt áll, előzetes letartóztatásban van, szabadság- vesztését tölti. A rendelkezések szerint a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának időtartama a jövőben 24 hónap lesz. Akik jelenleg részesülnek ebben a juttatásban, 1996. szeptember 1-jéig jogosultak rá. Azoknak, akik méltányossági alapon kérik gyermekgondozási segély megállapítását, igényüket a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtaniuk - a kérelmet ő továbbítja az elbírálásra illetékes népjóléti miniszterhez. A reform teljes bevezetése csak az új évezredben várható Zöld út az őszi nyugdíjemelésnek A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat tegnapi közgyűlésén tárgyalt a kormány által őszre javasolt nyugdíjemelésről. A költségvetés eredetileg 3,2 százalékos emelést irányzott elő, de a nettó jövedelmek várható idei alakulása miatt átlagosan 4 százalékos indokolt. A közgyűlés ezzel egyetértett, s úgy döntött, hogy a 4 százalékos emelés januárig visszamenőleges hatályú, az érintettek köre pedig legyen azonos azokkal, akik legutóbb, tehát márciusban nyugdíjemelésben részesültek. A mezőgazdasági járadékokat is a nyugdíjmérték szerint és azonos hatállyal emelik. Az egyéb nyugdíjszerű járulékoknál az emelés nem visszamenőleges hatályú, hanem szeptembertől érvényes. Mindezek alapján a saját jogú teljes nyugdíjellátások legalább havi 350, legfeljebb havi 1400 forinttal emelkednének. Az öregségi, rokkantsági résznyugdíj, az özvegyi és a szülői nyugdíj legfeljebb havi 900, az árvaellátás és a baleseti járadék legfeljebb 550 forinttal emelkedne. Az önkormányzat megtárgyalta és a kormány elé terjeszti a nyugdíjreform tervezetét is. Az új ellátórendszer az adófizetéssel és tartós helyben lakással megalapozott, meghatározott életkortól járó alapnyugdíjra, a kötelező biztosításban való részvétel alapján járó munkanyugdíjra, illetve az önkéntes szervezésű nyugdíjpénztárak által nyújtandó kiegészítő ellátásra épül. A reformról a közgyűlésen elmondták: bevezetése most, a kritikus gazdasági helyzetben - minden érdeme ellenére - roppant nehéznek ígérkezik. Az új nyugdíjkódex teljes egészében minden bizonnyal csak az új évezredben léphet életbe. A budapesti Kriminalexpon 11 ország több mint 100 kiállítója vonultat föl korszerű, új biztonságtecnikai, akusztikai és egyéb berendezéseket. Felvételünkön: egy számítógépre vitt ujjlenyomat, amely elektronikus úton pillanatok alatt továbbítható a nyilvántartó rendszerekbe és azonosítható. fotó: feb/diósi imre Kazinczy-díjas lett Csíkos Sándor és Mécs Károly színművész FOTÓ: FEB/BODÓ GÁBOR Nem változik a vizsgarend A felsőoktatási intézményekben június 21-22-én lesznek a központi írásbeli vizsgák magyarból, történelemből, földrajzból, ének-zenéből, orosz és olasz nyelvből, valamint technikából. A szóbeli felvételi vizsgákat július első két hetében tartják. Az eredmények értékelését július 17-én zárják le. A jelentkezőknek legkésőbb július 20- án kézhez kell kapniuk az értesítést a bizottságok döntéséről. Az idén még a tavalyival azonosak a felvételi vizsga és az értékelés szabályai. Eszerint a maximálisan elérhető 120 pont a hozott és a szerzett, legfeljebb 60-60 pontból tevődik össze. A vizsgázó előzetesen eldöntheti: a pontozáshoz az év végi jegyeit viszi, avagy a felvételi eredményét duplázza. Aki fellebbezni kíván, kérvényét az illetékes felsőoktatási intézmény rektorának címezze. Türelemtréning A Soros Alapítvány és a Másképp Alapítvány közös akciójaként csaknem ötven pedagógus úgynevezett türelem-tréningen vett részt az elmúlt napokban. A cél, hogy szakmai munkájuk során segítsék kigyomlálni a diákok fejéből, szívéből a kisebbségek, a másság iránti indokolatlan előítéleteket. A Soros Alapítvány szakkuratóriumának ügyvezető alelnöke szerint az oktatási programok - amelyeket kísérleti jelleggel öt gimnáziumban vezettek be - eredményesnek ígérkeznek a faji, nemzetiségi és egyéb előítéletek elleni fellépéshez, a toleráns, a másikat tisztelő felfogás terjesztéséhez. Ilyen szellemet sugalmazó munkafüzetekkel, tankönyvekkel, az ország huszonkét pontján pedig információs központokkal szándékoznak növelni a „türelemoktatás’' hatásosságát. Fertőzőbb az AIDS-nél Magyarországon évente átlagosan mintegy négyszáz, hepatitis B-vírus okozta megbetegedés fordul elő. Az esetek egy-öt százaléka halállal is végződhet. A májrák és a fertőző máj- gyulladás kórokozójaként számon tartott vírus százszor fertőzőbb, mint az AIDS! A vírus fokozottan veszélyezteti az egészségügyi intézményekben dolgozókat, a szexuális partnereiket sűrűn cserélőket, a homoszexuálisokat és a kábítószer-élvezőket. Minden fertőzött terjesztheti a vírust, egészen addig, amíg szervezetében megtalálható a kórokozó. Továbbra is fennmarad a 800 dolláros utazási keret Változnak a devizajogszabályok Várhatóan ősszel terjeszti a kormány a parlament elé a devizakódex tervezetét, amely a folyó műveletekben bel- és külföldiek számára egyaránt lehetővé teszi a nemzeti valuta szabad átváltását. Ezzel 1996. január 1-jétől a Nemzetközi Valutaalap (IMF) normáinak megfelelve - amely megengedi a tőkeműveletek terén bizonyos korlátozások fenntartását - a forint hivatalosan is konvertibilissé válhat - mondotta Farkasné Pakonyi Judit, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőhelyettese. A készülő törvény értelmében a vállalkozók a folyó műveleteknél szabadon átválthatják forintjukat, a szervezetek és természetes személyek esetében azonban fennmaradnak bizonyos korlátozások. Érvényben marad a magánszemélyek 800 dolláros utazási kerete. Bővül azonban a külföldi utazások esetén rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek köre: nemcsak belföldi, hanem külföldi irodánál is megrendelhető forintért a külföldi utazás, az annak során felmerülő, előre nem látható költségek kiegyenlítésére forintszámláról is teljesíthető átutalás. Idén április 1-jétől megszűnt a vállalkozók számára a konvertibilis valuta vételre felajánlási kötelezettsége - ekkortól vezették ugyanis be a vállalkozói devizaszámlát. A törvény a gazdálkodókat csak a hazautalási kötelezettséggel terheli. A külföldön végzett kereskedelmi tevékenységből származó bevételeket, a külföldről felvett hitelt, a külföldön alapított vállalat profitját hazai deviza- számlára kell utalni. A hazai tőkeműveleteket akkor terheli bejelentési kötelezettség, ha a külföldi részesedés meghaladja a 25 százalékot. Továbbra is devizahatósági engedélyhez kötődnek viszont a külföldiek Magyarországon végzett értékpapírtranzakciói. Mindennapi perpatvaraink ________________a jogász válaszol K özös a nyereség és a veszteség is Egy bonyolult műszaki eszköz megtervezésére és gyártására betéti társaság alakult. A kezdet azonban nem volt sikeres. A veszteségekért a társaság azt a beltagját okolta, aki az új műszaki elgondolást mint szellemi terméket a bt.-be bevitte. Időközben a feltaláló kilépett, de egyidejűleg a bt. képviselője aláíratott vele egy tartozáselismerő nyilatkozatot több mint 93 ezer forint veszteség megtérítéséről. A behajtás érdekében a bt. pert indított, a bizonyítási eljárás azonban meglepő fordulatot vett. Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemnek helyt adott, mert megállapította, hogy a termék engedélyeztetésével kapcsolatos kiadások - a gyártás meghiúsulása miatt - szükségtelenek voltak, ezt a veszteséget az alperes beltagnak kell megtérítenie. Az alperes nem fogadta el a döntést, fellebbezett, mivel kilépésekor a társaság nem számolt el vele, az őt megillető vagyonrészt nem fizették ki. A másodfokú bíróság a fellebbezést elfogadta és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Kezdetét vette a minden részletre kiterjedő igazságügyi szakértői bizonyítási eljárás. Kiderült, a társasági szerződés szerint a veszteséget meghatározott százalékos arányban kell viselniük a beltagoknak, ezért az alperest a kilépése idején alig több mint százezer forintos veszteségből mindössze 51 500 forint terhelheti. Ugyanakkor a társasági vagyonból csaknem 105 ezer forint illette volna meg, amit a tagsági viszony megszűnésekor a bt. köteles lett volna kiadni számára. Csakhogy az ügy ezzel nem ért véget: a szakértői véleményre támaszkodva most az alperes indított viszontkerese- tet. A meglehetősen hosszúra nyúlt bírósági eljárás végén fordult a kocka. Olyan ítélet született, amelynek alapján a felperesnek kell megfizetnie az alperest megillető járandóságot, és megtérítenie az időközben tetemesre duzzadt perköltséget is. dr. Lajer Erika
