Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

1995. június 1., csütörtök Pénz - Piac - Gazdaság 7. oldal A kereskedelmi és iparkamara életéből Országos kamarai hírek Olvasóinkat a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara legfontosabb történéseivel is szeretnénk megismertetni. Idegenforgalmi bizottság A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Idegenforgalmi Bi­zottsága Keszthelyi Pétert, az MKIK főtitkárhelyettesét vá­lasztotta meg a bizottság titká­rává. A bizottság április végéig el­készíti a kamara idegenfor­galmi stratégiáját és azt kibőví­tett ülésen a szakma érdekkép­viseleti szervezeteivel megvi­tatja. A bizottság állást foglalt az Országos Idegenforgalmi Hivatal rendelettervezetéről, amely az utazásszervező, -érté­kesítő és közvetítő tevékenysé­get hivatott szabályozni. Az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak megküldött kamarai vélemény a következőket tar­talmazza: az idegenforgalmi tevékenységet végző vállalko­zások, cégek engedélyezését, ellenőrzését és regisztrációját a megyei kamarák készek miha­marabb átvenni. Az utazók biztonsága érde­kében egyetért a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara azzal az OIH javaslattal, hogy a je­lenlegi balesetbiztosítás mellett az utazásszervezők az utas személyére szóló felelősségbiz­tosítást kötelesek kötni. Ezzel egyértelműen elkerülhető, hogy az utasokat bármilyen kár érje. így a felelősségbiztosítás meg­kötésével egyidejűleg a kauciós kötelezettséget meg kell szün­tetni. Szakképzettségi feltételként a kamara kizárólag a cég leg­alább egy alkalmazottjánál mi­nimum középfokú szakirányú végzettséget és két év gyakorla­tot tart elfogadhatónak. A kamara egyetért az uta­zásszervezői és ügynöki tevé­kenység egyértelmű megkü­lönböztetésével, amelyet a cég köteles minden esetben az utazó tudomására hozni. Az Idegenforgalmi Bizottság hamarosan meghívásos pályá­zatot ír ki a kamarai utazások lebonyolítására és fontosnak tartja, hogy szerepet kapjon a jövő évi „Magyarország 1100 éves” ünnepi rendezvénysoro­zat irányításában és szervezé­sében. Etikai bizottság A bizottság tagjai a területi kereskedelmi és iparkamarák etikai bizottságának elnökei. A bizottság ülésén elfogadta az ügyrendjét, illetve megvá­lasztotta tisztségviselőit. A bizottság feladata a kereske­delmi és az ipartevékenysé­gek terén irányadó piaci etikai szabályok kidolgozása, fo­lyamatos karbantartása és ér­telmezése. Ezen szabályok, valamint a tisztességtelen pi­aci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatáro­zott, tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendel­kezések érvényesülésének fi­gyelemmel kísérése. Bérmegállapodás Az Érdekegyeztető Tanács­ban létrejött országos bér­megállapodások lényegéről az 50 főnél több dolgozót fog­lalkoztatott gazdálkodókat közvetlenül értesítették, de a kisebb vállalkozásokat nem. Minden gazdálkodónak a megkötött, vagy módosított bérmegállapodásról kötelező statisztikaként adatlapot kell kitölteni és azt az Országos Munkaügyi Központnak meg kell küldeni! Információért az Országos Munkaügyi Központ Infor­mációs és Gazdaságelemző Irodájához lehet fordulni. MAI MOTTÓNK: Eladni legjobban a gyakorlatban lehet megtanulni A gyakorlatot nem helyettesít- többet ér, mint az azonnali si- személyednek szól. Egy eladó heti semmi. A visszautasítást a kér. Meg kell tanulni, hogy az legjobb tanítómesterei a pró- saját bőrödön megtapasztalni elutasítás legtöbbször nem a bálkozások és a hibák. Választott bíróság és a kamara A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarák képviselőivel együtt a választott bíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. tv-ben foglaltak szerinti választott bíróságok lét­rehozásának lehetőségével foglalkozik. Az előkészítés során az országosan egységes megalakulás és az azonos működési keretek kialakítása fogalmazódott meg követendő elvként.- Mi szól a választott bíróságok megalakítása mellett?- Nógrád megyében az el­múlt év során több mint 400 gazdasági ügy indult a gazdál­kodó szervezetek között, ami indokolja a bíróság felállítását. A peres felek döntésétől füg­gően ezen ügyek többsége a vá­lasztott bíróság hatáskörébe ke­rülhetne. Meddig tartanak a perek?-A jelenlegi gazdasági perek esetén nem ritka a 2 évet meg­haladó időtartamú eljárás, ami kisebb gazdálkodó szerve­zetek csődhelyzetét idézheti elő és a gazdaság fejlődése szem­pontjából tarthatatlan. A válasz­tott-bírósági eljárás egyfokú, jogorvoslatra nincs lehetőség, ezáltal az eljárás időtartama le­rövidül. Az eljárási szabály ter­vezete eljárási határidőnként legfeljebb 6 hónapot jelöl meg.- A bíráknak az ügyfelek ál­tal történő kiválasztása bi­zalmi elven alapul, ami a ma­gyar jogrendben más területen nem létezik. Amennyiben egy bíró jár el, mindkét peres fél választ egy- egy bírót, akik közösen választ­ják ki az egy eljáró bírót. Ugyanezen elv érvényesül a bí­rói tanács választásánál, a két bíró által választott harmadik személy az elnök. Pártatlanság elve-A választott-bírósági eljárás nem nyilvános. A bírósági tár­gyaláson nem vehet részt ide­gen és az ügyről sem hozható nyilvánosságra semmilyen in­formáció.-A választott-bírósági eljá­rás illetéke a tervezet szerint a jelenlegi gazdasági bírósági el­járás illetékénél alacsonyabb. A Nógrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara a vá­lasztott bíróság megalakításá­nak jelentőségét a vállalkozók számára kedvező körülmé­nyek melletti gyors eljáráso­kon kívül abban látja, hogy a választott bírói testület kivá­lasztásánál érvényre juthat a legmagasabb szintű szakmai igény, a pártatlanság és elfo­gulatlanság. A vállalkozók érdekében A választott bíróságok megala­kításában az igazságügyi kor­mányzat, a bíróságok és az ügy­felek érdekei egybeesnek, mert az ügyek nagy száma miatt az igazságszolgáltatás folyamata nagymértékben lelassult, haté­konysága alacsony szintű. A választott bíróság megala­kításához a feltételeket a kama­rának kell biztosítani, de létre­hozásával egy olyan szolgálta­tást tudnánk nyújtani, amely a peres gazdasági ügyek megol­dásában nagy segítséget jelen­tene a vállalkozóknak. Üzleti ajánlataink: kiállítások, vásárok Plzen: Plzen ’95 - Nemzetközi gasztronómiai és élelmiszer- ipari kiállítás, 1995. június 23- ától 28-áig; Restaurant ’95 - Nemzetközi vendéglátó és szál­lodaipari kiállítás, 1995. au­gusztus 20-ától 23-áig; Dunaszerdahely: Duna Expo ’95 - 2; Nemzetközi kiál­lítás és vásár (általános), 1995. június 28-ától július 2-áig; Törökország, Isztambul: az ENSZ településfejlesztési kon­ferenciájához kapcsolódóan HABITAT Szakkiállítás 1995. június 3-10; fő témája: újszerű, olcsó és környezetbarát építke­zés és településfejlesztés; Üzleti ajánlatok: Török sü­tőipari berendezéseket gyártó cég, amely termékeinek 80 szá­zalékát exportálja Kelet- és Nyugat-Európába, valamint ázsiai országokba, magyaror­szági képviselőt keres.- Szlovák export-import cég ajánlja tapasztalatait és kapcso­latait textil- és bőripari bér­munka-lehetőségek területén. A kiállítások részletes leírása és az ajánlatokat tevő külföldi cégek bemutatkozása a kama­ránál ingyenesen megkapható.-Szlovák cég keres 100 va­gon cseresznyét, a későbbiek­ben pedig szilvát ipari feldol­gozásra.- Szlovák cég ajánlja fel szabad kapacitását raklapok gyártására, valamint fa fűré­száru szállítására.- A somoskői benzinkúttól 20 km-re ruhakészítést vállal szlovák vállalkozás bérmunká­ban. Falusi turizmus Kelet-Európábán Üdülés Romániában, erdélyi fa­lun, tanyán címmel katalógus jelent meg a Közép-Kelet-Eu- rópai Zöld Falusi Vendégfoga­dásért Szövetség kiadásában. Csáky Csaba elnök el­mondta, hogy a nemzetközi szövetség három éve működik, és tudatosan vállalja a volt szocialista országok tanyai, fa­lusi vendégfogadásának fej­lesztését. A régió szervezetbe tömö­rült tagjai felismerték, hogy érdekeik - országhatártól füg­getlenül - ezen a téren is közö­sek. Egymás segítése, a tapasz­talatok átadása nélkül a falusi turizmust támogató szerveze­tek valamennyi érintett or­szágban kizárólag magukra lennének utalva, és elszakad­nának az idegenforgalmat is befolyásoló európai folyama­toktól. Az együttműködés keretében a szövetség június közepén konferenciát rendez Ukrajná­ban, a közép-kelet-európai tér­ség falusi vendégfogadásának fejlesztéséről. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy magyar kezdemé­nyezésre létrehozták a Hidak a határon - a barátságos hatósá­gért, lakosságért elnevezésű nyílt nemzetközi alapítványt, amelynek célja kezdeményezé­sek és javaslatok kidolgozása az európai határok jobb átjárha­tósága érdekében. Az idegenforgalom számára ugyanis sem a színvonal, sem a bevétel szempontjából nem mindegy, milyen viszonyok uralkodnak a határátkelőhelye­ken. És az sem, miként fogad­ják egy-egy országban az ide­geneket, legyenek azok akár pénzes turisták, akár vékony pénztárcájú látogatók, útleve­lük színétől függetlenül. Űj szövetkezeti törvényre várva Elültek a politikai viharok Sokan szövetkezet-ellenes- séggel vádolják az MSZP-t- párton belül és kívül egy­aránt. Szemére vetik a kor­mánynak, hogy nem érzé­kelhető a mezőgazdaságban az MSZP által hirdetett szövetkezetbarát politika.- Mennyiben helytállóak ezek a vádak? - kérdeztük Orosz Sándor szocialista or­szággyűlési képviselőtől, a parlament mezőgazdasági bi­zottságának elnökétől.-El kell ismemi, hogy a Hom-kabinet és az MSZP frakció ezideig nem teljesen váltotta valóra meghirdetett szövetkezetpolitikáját. Ebből azonban még nem követke­zik, hogy állandóan, imama- lomszerűen bizonygatnia kel­lene a termelőszövetkezetek létjogosultságát. Annál is kevésbé, mivel manapság senki sem vitatja el a szövetkezni vágyóktól a tsz- alapítás jogát. Ideje lenne végre szakítani - jómagunk­nak is - azzal a rossz beideg­ződéssel, hogy régi és új szö­vetkezetekről beszéljünk, megbélyegezve ezzel azokat az embereket és közössége­ket, akiknek az érdekeit tény­legesen képviselni kívánjuk. A szektorsemlegességet il­letően pedig nem árt újragon­dolni, mit is értünk e fogalom alatt. Tudomásul kell venni, hogy a piaci résztvevők kö­zött különbségek vannak, és a kisgazdaságok kevésbé ver­senyképesek, mint a nagyok. Számolni kell a kistermelők meglétével, ezért a verseny­helyzet feltételeit illik tisztes­ségesen kiépíteni. Akkor já­runk el helyesen, ha olyan szövetkezésbarát környezetet teremtünk, amely arra inspi­rálja a magántermelőket, hogy gondjukat-bajukat egy­mással szövetkezve próbálják megoldani. Orosz Sándor az elmúlt hónapok sikerének könyveli el, hogy a szövetkezetek körül megszűntek a politikai viha­rok, ám ez az apró eredmé­nyek ellenére is kevés. Ezért a következő időszak legfonto­sabb teendőjének az új szö­vetkezeti törvény megalkotá­sát tartja. Újvári Gizella Nyereséges a Szerencsejáték Rt. Megszabadult azoktól a vál­lalkozásaitól a Szerencsejáték Rt., amelyek nem tartoztak szorosan az alaptevékenysé­géhez, s ennek nyomán tavaly már nyereséggel zárhatott. Az 1993-as év 487 millió forintos veszteségével szem­ben az elmúlt évi mérlegben 113 millió forint nyereséget, könyvelhetett el - jelentette be szerdán Pongrácz Antal, a társaság elnöke. A 18,5 milliárd forintos forgalmat lebonyolító társa­ság az idén tovább szeretné bővíteni piacait. Többek között új típusú já­tékokat vezet be, és hálózatát is kiterjeszti a szerencsejáté­kok állami monopóliumának letéteményese. A kisvállalkozásokra is gondol az Eximbank Exporthitel és garancia Országkockázatok A-tói D-ig Megkezdte exporttámogató tevékenységét az állam által egy évvel ezelőtt létrehozott pénzintézet, az Eximbank. Már csaknem ötven hitelké­relmezővel tárgyalnak. Dr. Kolláth György, az Exim­bank elnök-vezérigazgatója elmondta, a pénzintézet a ke­reskedelmi bankokkal együtt­működve kedvezményes hite­lekkel segíti azokat a hazai ex­portőröket, akik hozzájárulhat­nak a gazdaság fejlődéséhez, a külső és belső pénzügyi egyen­súly megteremtéséhez. A bank alapvető feladata a közép- és hosszú távú exportfi­nanszírozás, amelyen belül megkülönböztetett szerepet kapnak a nagyobb volumenű üzletek. Ezen túlmenően a banknak módja van korlátozott mértékben rövidlejáratú hitelek odaítélésére is csakúgy, mint a kis- és középvállalkozások tá­mogatására. Az új pénzintézet egyúttal ál­lami készfizető kezesként átve­szi a pénzügyminisztériumtól az energiaimporthoz kapcso­lódó - a hazai importőrök szá­mára szükséges - garancia nyújtását. Trautmann Agnes ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy a hiteligénylés lehetőségéről le­vélben értesítették a száz leg­nagyobb hazai exportőrt és a harminc legnagyobb kereske­delmi bankot. Pillanatnyilag már csaknem ötven hitelkérelmezővel tár­gyalnak. A legtöbben közülük mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kiviteléhez kértek támogatást, de számos ipari cég is jelentkezett. A bank szakemberei minden ügyletet alaposan megvizsgál­nak, hiszen nem mindegy, hogy ki, milyen országba exportál, kivel köt üzletet. A nemzetközi helyzetnek megfelelően az or­szágokat is A-tól D-ig, külön­böző kockázati kategóriákba sorolják, és X-szel jelölik az üz­leti szempontból igen veszélyes helyeket. Politikai és gazdasági kockázatokra egyaránt lehet biztosítást kötni a bank mellett működő Magyar Exporthitel Biztosítónál (MEHIB). Ez a biztosítás egyébként az export­hitel felvételének feltétele is egyben. Az Eximbank és a MEHIB minden egyes hitelkérelmet egyedileg mérlegel, és a feltéte­leket is alkalmanként állapítja meg az egyes üzletekre. A pillanatnyi helyzet azt tük­rözi, hogy a legtöbben a volt szocialista országokba kívánják küldeni termékeiket, pedig ezek többsége - politikai, gazdasági helyzetük miatt - a nagyon kockázatos kategóriába soro­landó. Emellett persze szép számban akadnak Nyugat-Eu­rópába és a távolabbi orszá­gokba szállító vállalkozások is. Pulay Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint Ma­gyarországon majd a piacnak kell eldöntenie, hány bankra van szükség. Az Eximbank fontos kiegé­szítője a hazai bankrendszer­nek, s a főtitkár úgy ítéli meg, hogy a közeljövőben további, speciális szolgáltatásokat nyújtó pénzintézetekre is szük­ség lesz: többek között lakás- építési takarékpénztárakra és földjelzálog-hitelezőkre. (Németh) Agrárkamarák: rajt júliusban Együttműködési megálla­podást írt alá a minap a Földművelésügyi Miniszté­rium és a Magyar Agrárka­mara. E dokumentum tar­talmazza a többi között azo­kat az állami feladatokat, amelyeket a jövőben az ag­rárkamarák látnak majd el. Várhatóan július 1-től a megyei földművelésügyi hivatalok helyett már az ag­rárkamarák intézik a vetés­támogatási feladatokat, iga­zolják a jogosultságot a tá­mogatási előlegre és az ál­lami garanciavállalásra. Ezek a szervezetek fog­lalkoznak majd az elemi csapások okozta károk fel­mérésével, a termésbecslés­sel, a terméshozam-kiesés igazolásával. Ők adják ki a gázolaj-felhasználás után visszajáró fogyasztási adó visszatérítéséhez szükséges bizonylatokat is. Jelentős feladatuk a falugazdászok helyébe lépő gazdajegyzők hálózatának megszervezése. A leendő gazdajegyzők jú­nius 10-ig pályázhatnak a 650 meglévő poszt kéthar­madára. A Budapesti Agrárkama­ránál megtudtuk, hogy az FM a kamarai feladatok el­látására az idén 300 millió forint támogatást nyújt, me­lyet havonta, 50 millió fo­rintos részletekben folyósít. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 88,97 Osztrák schilling 12,65 USA-dollár 123,52 ECU (Európai Unió) 164,12

Next

/
Thumbnails
Contents