Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-07 / 131. szám
6. oldal Pénz -Piac - Gazdaság 1995. június 7., szerda Bútor kicsiknek és nagyobbaknak - A Szécsényi Bútoripari Kft.-benn az óvodai bútorokon kívül különböző színű gyermek és ifjúsági szekrénysorokat is gyártanak, fotó: r. t. Jobbak az agrárexport kilátásai Várhatóan növekszik a növényi termékek kivitele Tavaly 2314 milliárd dollárt tett ki az agrárexport és 1,078 milliárdot az agrárimport. Annak ellenére, hogy az agrártermékek behozatala egyharmadával nőtt 1994- ben az előző évihez képest, az export és az import egyenlege kedvezőbben alakult a vártnál, mert az agrártermékek kivitele is jócskán - 17 százalékkal - nőtt. Botos Károly, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának elnökhelyettese laptársunknak nyilatkozva elmondta, hogy az idén az állati termékek exportjában nem várható jelentős áttörés, a növényi termékek esetében - ha folytatódik a kedvező időjárás - ki- sebb-nagyobb mértékben növekedhet a kivitel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idén mintegy 5,3 millió sertés termelése valószínűsíthető, . :ú 4,1 millió darab a belföldi igények kielégítésére szolgál, 1,2 millió mehet külpiacokra. Mivel a vágómarha-állomány az elmúlt évben tovább csökkent, s ez a tendencia várhatóan az idén is folytatódik, a tavalyi 200 ezer helyett ebben az évben csupán 180 ezer vágómarha feldolgozásával számolhat a húsipar. Ami a gabonaexport alakulását illeti: az idén mintegy 4,7- 4,8 millió tonnás búzatermés várható. Ebből a mennyiségből 2,8-3 millió tonna a belföldi felhasználás fedezetéül szolgál. A kukoricatermés az idén 5 millió tonna körül lesz a szakemberek szerint, ebből 3,5 millió a hazai takarmányozás céljaira kell, 420 ezer tonna pedig ipari felhasználásra kerül, illetve a következő év vetőmag- szükségleteit elégíti ki. A maradék 1—1,1 millió tonnát - a teljes mennyiség mintegy húsz százalékát - exportálhatják a termelők. Az elmúlt évek aszályos időjárása után az idén úgy tűnik, megállhat az évek óta tartó csökkenés, s a gabonatermelés ismételten növekedésnek indulhat. A nyolcvanas évek 12-14 millió tonnás eredményeinek túlszárnyalására azonban még egy ideig várni kell. Tőkebehozatal és -kivitel hazánkban Az elmúlt három evben a nemzetközi tőke elsősorban Dél-Amerika, majd a Távol- Kelet és csak harmadsorban a Közép-Kelet-Európa felé áramlott. Sokan azt mondják, hogy Magyarország a régión belül elvesztette vonzerejét, és az Európa keleti fertályára tartó tőke más célállomásokat keres magának. - így van ez? - kérdeztük Szűcs Zsuzsát, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetőjét.-A statisztikai adatok ennek az ellenkezőjét mutatják. 1989-től folyamatosan, több mint 8 és fél milliárd dollár értékű tőke áramlott be hazánkba. Ezzel még mindig vezetünk a régióban. A külföldi tőke megfontolásai között a legfontosabb a stabil, kiszámítható, átlátható, vállalkozásbarát környezet, minden más ösztönző erő csak hab a tortán.- A beáramló tőke nagysága tehát inkább növekszik?- 1990-ben 3814 vegyesvállalat alakult, tavalyelőtt viszont már több, szám szerint 4431. Pontos számukat csak abból tudhatjuk meg, hogy hányán fizetnek adót. Miután a tavaly alakult vállalatok adatait most dolgozzák fel, így csak az 1993-as év számai állnak rendelkezésünkre. Akkor 15205 vegyesvállalat működött az országban.- Milyen az összetételük? Kis-, közép-, vagy nagyvállalatokról beszélhetünk?- Persze a számok sem mellékesek, de annál többet ér, hogy minden komoly tőkeexportőr, aki nekünk fontos, már bent van az országban. A világ 50 legnagyobb multinacionális vállalatából harmincnak van érdekeltsége nálunk. Ezek a nemzetközi cégek annyira integrálják a világ gazdasági tevékenységét, hogy akik nincsenek velük kapcsolatban, azok menthetetlenül a {teremre sodródnak. Ha nem segítenek, hogy a kisebb-nagyobb nemzeti vállalatok beszállítóként bekapcsolódhassanak a világ-, gazdasági körforgásba, akkor annak beláthatatlan következményei lehetnek.- Sokan úgy vélik, ez a sok külföldi alig várja, hogy vállalkozása valami hasznot hozzon, amit azután azonnal kivisznek az országból.- Elkerülhetetlen, hogy néhány kalandor is vállalkozzon nálunk, de a komoly beruházók távlatokban gondolkodnak és bővíteni kívánják beruházásaikat.- Magyarország nemcsak importál tőkét, hanem exportál is. Hová?- Az elmúlt négy évben 1280 magyar érdekeltségű vegyesvállalatot alapítottak külföldön, főleg a környező országokban. A FÁK-ban 367, Csehországban és Szlovákiában 177, Németországban 119, Ausztriában 70 közös vállalatunk működik, sőt 26 van az USA-ban is. Tavaly 222 magyar vegyesvállalatot alapítottak külföldön, 29 millió 200 ezer dollár alaptőkével. A 34 régebbi vállalat közel 5 millió dollár értékű tőkeemelést is végrehajtott már. Milliárdos vámcsalások 1995-ben A vám- és pénzügyőrök az idén, május 25-éig összesített adatok szerint 5963 bűncselekményt és szabálysértést derítettek fel, és 10 milliárd forint értékű áru miatt indítottak eljárást. Májusban is több esetben hiúsítottak meg a VPOP munkatársai embercsempészetet. Az országból kifelé haladó Balt Orient expressz egyik román hálókocsijának a mosdójában a tükör mögötti üregben talált meg a szobi vámhivatal munkatársa egy jugoszláv és egy ukrán állampolgárt. A hegyeshalmi vámhivatal egy német állampolgár, W. Günter ellen indított eljárást, mert bejelentés nélkül próbált meg behozni az országba 3240 pár cipőt és két mosógépet, összesen 4,5 millió forint értékben. A biharkeresztesi vámhivatalnál egy magyar autóbuszon 6 millió forint értékű török eredetű ruhaneműt, műszaki cikket kíséreltek meg behozni az országba. A Ferihegyi repülőtéren devizagazdálkodás megsértése miatt kezdeményeztek bűnvádi eljárást Á. Zoltán magyar állampolgár ellen, aki egy római kori gyűrűt, egy kelta drachmát, egy Árpád-kori tálpénzt és 2058 darab III. és IV. századi bronzérmét akart kicsempészni. Szombathelytől Záhonyig: mégis megépül a Déli Autópálya Készül a koncessziós pályázat Évekig folyt a huzavona a tervek szerint Vas, Zala, Somogy, Baranya, Tolna, Csongrád, Békés, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megyén áthaladó autópálya megépítéséről. Kisvállalkozási konferencia A cél közös, minél zökkenőmentesebben alakítsuk át a kelet-európai országok társadalmát a kis- és középvállalkozások fejlesztése révén. A nyugati országoknak is meg kell érteniük, hogy tapasztalataikat egy az egyben nem lehet átvenni a kelet-eurőpai régióban. Többek között ezt hangoztatta Göncz Árpád köztársasági elnök a Kisvállalkozás-fejlesztési Konferencián kedden Budapesten. A tanácskozáson a Kelet- Európát támogató főbb donorszervezetek képviselői, nemzetközi szakértők, valamint az érintett országok kisvállalkozásait támogató szervezetek, kormányzati szervek vesznek részt. Göncz Árpád hangsúlyozta, hogy ebben a térségben is fel kell ismemi: a demokrácia íratlan és írott szabályait mindenkor be kell tartani, azaz a szerződések, a megállapodások akkor is érvényesek, ha azok esetleg szóban köttetnek. Ennek megértéséhez Kelet- Európában is időre van szükség, hogy kialakulhasson a szükséges üzleti kultúra. Az elnök szerint a versenygazdaságnak vesztesei is vannak, ám a vereségek nem örökérvényűek. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 88,43 Osztrák schilling 12,58 USA-dollár 125,21 ECU (Európai Unió) 164,00 Köztudomású, hogy a magyar közlekedési rendszer öröklött gondja a főváros-centrikus sugaras úthálózat. Amikor végre akadt egy reális elképzelés, amely ezt némiképp oldhatná, ki tudja miért, azt is négy évig ellenezték. Ám a közlekedési tárca véleménye megváltozott, ez a kormány támogatja és ösztönzi a Déli Autópálya mielőbbi megépítését, és felvette az országos autópálya-hálózati tervbe. Amint megvannak a befektetők, azonnal kiírják a koncessziós pályázatot, amely szerint 50 év múlva az autópálya az állam tulajdon lesz. Dr. Nagy Ervintől, a Déli Autópálya Rt. vezérigazgatójától kérdeztük, miként folytatják Az egyik hitelt németországi ipari beruházásokra kínálja az intézet. Mivel nemzetiségi megkötés nincsen, akár külföldi, így magyar vállalkozók is igénybe vehetik. A teljesítendő feltétel az, hogy a vállalkozás éves forgalma ne haladja meg az 1 milliárd márkát. Főleg ingatlanok megvásárlására, építkezésre, gépek, a munkát a megváltozott helyzetben? A vezérigazgató elmondta, hogy először is kidolgozták a Déli Autópálya projektjét, majd kimentek vele a pénzpiacra. Áz amerikai National Bank, az USA harmadik legnagyobb bankja, s a világ 10 legnagyobb bankházának egyike, felvállalta a program pénzügyi előkészítését. A csapatnak olyan világhírű tagjai vannak mint az Arthur Andersen és a McKenna Co. angol jogi és pénzügyi tanácsadók. Az általuk elkészített finanszírozási menetrend többek között azt is tartalmazza, hogy már tíz évvel a munkálatok megkezdése után, a kamat- és tőketerhek visszafizetése időjárművek beszerzésére, valamint szabadalmak, licencek vásárlására kérhető. Elsősorban környezetvédelmi beruházásokhoz, új termékek, eljárások kifejlesztéséhez és piaci bevezetésének finanszírozásához folyósítja az intézet. Külön érdekessége, hogy a kutatás-fejlesztési szakaszban a beruházási költségek mellett elszakában is, jelentős osztalékot fizet a vállalkozás. Elmondta a vezérigazgató azt is, hogy még ebben az évben szeretnék kiírni és lebonyolítani a koncessziós pályázatot. Külön apparátus foglalkozik majd a földterületek felvásárlásával, hogy jövőre megindulhasson az építkezés. A 730 kilométeres autópálya munkálatait 8-10 építővállalattal kívánják megkezdeni, amelyekkel 80-100 kilométeres útszakaszok megépítésére kötnének szerződést. Ha az autópálya néhány év alatt elkészül, Vas megyei végpontja csatlakozik a Lisszabonból induló, Spanyol- és Olaszországon, valamint Ausztrián át vezető autópályához. A hazai szakasz másik vége az ukrajnai határnál lesz, onnan tovább haladva ketté válhatna egyrészt Tallin, másrészt Moszkva, majd Szentpétervár felé. Koós számolhatók a személyi, utazási, anyag- és számítógépköltségek is. A másik hitelért azok a vegyesvállalatok folyamodhatnak, amelyeknek legalább egy része német tulajdonú. Az elgondolás célja, hogy elősegítse a kelet-európai államok integrációját az Európai Unióba. így jó eséllyel folyamodhatnak kölcsönért régiónk vállalkozói hazai beruházásaikhoz! A hitel maximális ösz- szege 10 millió márka, amely a beruházás teljes árának 75 százalékát fedezheti. (B.Zs.-FEB) Hitelek vegyesvállalatoknak és németországi beruházásokhoz Az integráció szolgálatában A frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet - a KFW - Németországon kívül a kelet-európai államok kis- és középvállalkozóinak is nyújt anyagi segítséget. Hiteleit általában kedvező kamattal, hosszú lejáratra adja (akár 20 évre is!) és a megállapodás szerinti türelmi idő közbeiktatásával. A hitelkérelmeket gyorsan és bürokráciamentesen bírálja el. Egy dollárt ér a magyar bor Változik a borexport támogatási rendszere Az exportőrök eddig forintárbevételük után igényelhették az állami támogatást, ezentúl dollárbevételük számít - tudtuk meg Urbán Andrástól. A Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács főtitkára elmondta azt is, hogy az új támogatási forma 1995-tól differenciáltan vehető igénybe. Az exportőrök habzóbor és pezsgő esetén dolláronként 28, palackozott áru eladásakor pedig minden dollár után 34 forint támogatást kapnak. A hordós borokat a mennyiség függvényében támogatják, literenként 15 forinttal. A szövetség szeretné elérni, hogy a jövőben ne csak az exportőrök juthassanak kedvezményhez, hanem valamilyen arányban a termelők is részesedhessenek belőle. A külpiacon jelenleg átlagosan valamivel több mint egy dollárt fizetnek a magyar borokért. Ez az összeg a korábbi időszakhoz képest mintegy 10-15 százalékkal növekedett. Urbán szerint a szerény siker elsősorban a marketing munkának köszönhető, bár tagadhatatlan, hogy a drágulásban közrejátszott a szerkezetváltás, kevesebb hordós-, és több palackozott bort exportálunk, de a minőség is sokat javult. A várható borkivitelről szólva a főtitkár elmondta: tavaly 915 ezer hektoliter ital hagyta el az országot, az idén is ennyire számítanak. Ha azonban nem tudják megállítani a szőlő termőterületének csökkenését, akkor a következő években aligha lesz mit exportálni. Abban az esetben,' ha a folyamatot sikerül megállítani, a szakemberek hosszú távon 1- 1,2 millió hektoliterre becsülik hazánk éves borexportját. A magyar borok legnagyobb felvevő piaca - annak ellenére, hogy az elmúlt évben visszaesett a kivitel - még ma is Németország. Az utóbbi időben reményteljessé vált a brit borpiac is. Anglia ma már a legjelentősebb vásárlónk: tavaly a hordósbor kivitelét kétszeresére, a palackozottét pedig 10 százalékkal növeltük. Viszonylag szerényebb az EFTA felvevő piaca. Palackos exportunknak mindössze 15, a hordósnak 2o százaléka kerül ezekbe az országokba. Á Magyarország és az Európa Unió között létrejött kereskedelmi - vámkedvezményt tartalmazó - megállapodás szerint hazánk 1998-ig méltányos elbírálásban részesül. Vámkedvezménnyel sokkal több bort exportálhatunk az EU-ba, mint amennyit a tagországokból importálunk. Ezt a lehetőséget azonban hordósbor esetében eddig nem tudtuk kihasználni, pezsgőből is kevesebbet sikerült leszállítani, mint amennyire lehetőségünk lett volna, egyedül a palackozott bor exportjában közelítettük meg a kedvezményes kvótát. Borexportunknak mintegy lo százaléka utazik a világ különböző távoli tájaira: Új Zélandra, Tajvanra, Venezuelába, Costa Ricába, a Zöldfoki szigetekre. A legtöbb palackot az USA és Kanada vásárolja tőlünk. (újvári)
