Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

1995. június 27., kedd Olvasóktól - Olvasóknak 7. oldal A Hírlap postpjál A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Nem szűnik meg a baglyasi posta Olvasóink fényképalbumából - Ossza meg velünk emlékeit Emlék a harmincas évekből Múlt hétfői postánkban e ha­sábokon Kovács Miklós bag- lyasaljai lakos aggódva emelt szót a helyi fiókposta csök­kentett időben történő nyitva tartása és a helyi telefonbe­szélgetéseket lehetővé tévő te­lefonálás érdekében. A levéllel kapcsolatban a kérdésben illetékes személyt, a salgótarjáni főposta vezetőjét kerestük, azonban Fent Attila szabadságon való távolléte mi­att a helyettesével, Bláziné Szik­lai Katalinnal sikerült beszél­nünk. Ő a fentiekkel kapcsolat­ban a következőket közölte:- Forgalomfelmérés alapján nem indokolt, hogy a baglyasal- jai postát nyolcórás nyitva tar­tásban üzemeltessük. Erre és az általánosan is nehéz gazdasági Június 8-án kicsi, de lelkes csapattal, budapesti úticéllal gördült ki az autóbusz a bár- nai iskola elől. A buszon rend és tisztaság fogadott. A gépkocsivezető fi­gyelmessége is rendkívüli volt. Kávéval, levessel feltöltött au­tomata állt az utasok rendelke­zésére. Budapesten boldogan vettük birtokba a metrót. A ki­csiknek csodálatos élmény ma­rad. A Ferihegyi repülőtér után helyzetre való tekintettel történt döntés a nyitva tartás négy órára történő csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy reggel 8 órától 12 óráig tart nyitva a baglyasi posta minden munkanapon. Az eddig nyújtott szolgáltatások köre semmivel sem csökken. Nekünk nem célunk ennek a postának a megszüntetése, ettől jelenleg nem kell tartani a helybelieknek. A távolsági távbeszélő-for­galmat továbbra is folyamato­san biztosítjuk, a helyi beszél­getések csak a nyilvános fül­kékből lehetségesek. Mi nem kívánunk helyi be­szélgetésre alkalmas telefonál­lomást telepíteni a postán. Ilyen nyilvános állomás telepítése a Kelet Nógrád-Comfeladata. napunkat a budai Várban, majd a Városligetben, az állatkertben folytattuk. Egy koncertbe is be­lecsöppentünk: Halász Judit zenés műsorába. Ezután a Vi­dámpark következett. A Gló­busz Színháznál az Uborka című tévéműsor legújabb részét forgatták. Köszönjük a szervezőknek, a gépkocsivezetőnek azt a csodás élményt, amiben részünk volt. Susán Jánosné, Báma Szomszédom költöztetésekor a padlásról került elő a fenti fotó, amely Baglyasalja kul- túrotthonának futballpálya felőli részét ábrázolja. Őrzöm e különös felvételt, mert úgy érzem, kevés lehet belőle, s fő­leg nem sokan emlékezhetnek már ezekre a napokra. „A baglyasaljai bányatársu­Lassan nem lehet semmin csodálkozni, azon sem, hogy egyes üzletekben nincsenek árcédulák. Június 8-án a pavilonsoron lévő húsboltban jártam, ahol a felső polcon főtt császárhús volt elhelyezve, árcédula nél­kül. Egy szeletet kértem belőle. A vastag papírba burkolt szelet 18 dekára rúgott, melynek árát az eladó 144 forintban állapí­totta meg. Elkeserítő számomra, hogy minden újságban olyan ku­tyafajták vérengzéséről ol­vasni, amelyek még az embert is képesek darabokra szag­gatni. Nem állítom, hogy nem for­dulhatnak elő ilyen esetek. Saj­nos léteznek. De nem csak az említettek okozhatják a bajt, hanem más fajták is. Tapasztalatból tudom: ezek a kutyák is olyanok, akár a töb­biek. Tudnak szeretni, híze­legni, kedveskedni. Azonban kicsit több hajlam van bennük az agresszivitásra, mint más ku­tyatársaikban. De ez szeretettel, neveléssel, foglalkozással telje­lati iskolák Levente-százada" - adja tudtunkra a képeslap olda­lán lévő egysoros szöveg. A bejárat felett pedig ez a szöveg olvasható: „Hiszek Ma­gyarország feltámadásában”. Szerintem születésemkor, az 1930-as években készülhetett a felvétel, mivel még egy családi ház sem látható rajta. De se bo­Ezek után megkérdeztem, hogy erre a termékre miért nem tették ki az árcédulát? Mert ha láttam volna, elmaradt volna a vásárlás. Erre azt a választ kap­tam: - Csak nem fogom a falat teleragasztani árakkal? Miután az eladó belátta ér­telmetlen válaszát, megfogadta, hogy Jegközélebb a szalonnán is lesz árjelző tábla. Én viszont azt fogadtam meg, hogy csá­szárszalonnáért soha többé nem sen eltüntethető. Vannak azonban olyan gaz­dik, akik a kutyákat vadítják, tanítják az ölésre. A vérengző történeteket olvasva rájövünk: azok sem a kutyákról, hanem lényegében a gazdákról és azok gondolkodásmódjáról szólnak. Nekem is van olyan kutyám, amely szívesen megfogná a macskát, a kutyát, a csirkét, ha nem lenne nevelve. De ez cso­dálatos dolgokra képes. Ha kap egy diót, megtöri, a héját ki­köpi, a belsejét megeszi. A te­rasz szélén a fejét lefelé lógatva napozik. Lelegeli a ribizlit a bokorról. Tudja azt is, ha rosszat csi­kor, se fű, csak egyetlen egy árva fa van a láthatáron. Mára természetesen teljesen megváltozott a környék arcu­lata. Mintha a mögötte lévő domb is magasabb lenne a sok-sok házzal. Mindenesetre aki tanulmányozza e képet, rá kell jönnie, a mai divat is régi. Tolnai Gyula, Baglyasalja teszem be a lábam ebbe az üz­letbe, ahol olyan magasra érté­kelték, hogy túlhaladta a leg­drágább színhús árát is. Kíváncsiságból megnéztem a Pécskő Csemege kínálatát. Itt 661 forintba kerül kilója a leg­jobb minőségű, császárnak való hússzalonnának. Mert ugye a pénz, az nekem is pénz? dr. Gajzágó Aladár Salgótarján a kutyákat nál. Ilyenkor olyan hízelgésbe kezd, hogy ezek után már nem lehet bántani. Egyébként meg­védene bárkitől, bármitől, de amúgy a légynek sem árt. Van egy Staffordshire terrier kutyám is. Megkötve tartjuk, de korántsem azért, mert egy vad állat, hanem azért, mert annyira játékos, hogy a kertet is össze- hancúrozza. Esténként, ha már nincs olyan meleg, nagy játsza­dozásba kezd. Kutyáim soha senkit nem bántottak és bántanának, pedig a „vérengző ebek” fajtájába tar­toznak. Nyerges Balázs Salgótarján Korai pénzkeresés Egy gyermekhang szól be ajtómon:- Néni, néni, van újság­papírja? Kimegyek. Olyan tizen­két év körüli fiúcska néz rám riadtan. Kezében egy köteg összekötözött újságot szorongat.- Minek neked az újság? - faggatom.- Eladom, hogy legyen pénzem.-S mire akarod azt köl­teni?- Szeretnék fagylaltot enni. Anyukámék nem tud­nak rá pénzt adni, így hát meg akarom keresni a rá va­lót. Nem akartam hinni a fü­lemnek. Ilyen is létezik?-Mit adjak: ötven forin­tot vagy újságpapírt? - tet­tem fel neki a nagy kérdést. A gyermek lesüti szemét, álldogál egy darabig, s nem vállalkozik a válaszadásra. Majd hirtelen rám néz nagy szemeivel, s érzem, tőlem várja a választ. Én pedig odaadom neki mindkettőt. Illedelmesen megköszöni, szétbontja a köteget, s hozzáilleszti a friss szerzeményt. Apró ke­zeivel ügyetlenül, de ismét sikerül csomót kötnie a zsi­negen. Felemeli, s gyors léptekkel elsiet, s már ko­pogtat is a következő ház aj­taján.- koma ­Ot és fél Fejemen kötés. Öt és fél perce ülök itt. Persze néznek a horgászok, nézik, hogy horgászok, s az egyik rámkancsalít, mikor a csalit a tó vizébe dobom. Csak most jövök rá: rokon! Anyám ül a parton! S míg karjaimban tartom, eltelik egy nap, s eltelik még egy .. . ^ Szólok neki: Ébredj! S erre a szóra az ébresztőóra csörömpölni kezd, hogy reng belé a polc. Fejemen kötés. Öt és fél perc múlva nyolc. Kurucz Imre, Budapest Az oldalt szerkesztette: Kovács Margit Köszönet a segítőknek Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995. március 25-ei ülésén döntött a Kodály Zoltán Általános Iskola Fáy András körúti épületének iskolai célú meg­szüntetéséről. A kiadott határozat értel­mében a költözködés lebo­nyolítása, költségeinek ren­dezése az intézmény feladata. A bútorok, s más felszerelé­sek a központi épületbe tör­ténő leszállítására június 21- étől 23-áig került sor. Intézményünk vezetői, ne­velőtestülete mindent megtet­tek annak érdekében, hogy e feladat jó előkészítéssel, sike­resen megoldódjon. Köszönet az iskola minden felnőtt dolgozójának, a segítő tanulóknak, szülőknek, nagy­szülőknek, akik példás köz­reműködésükkel biztosították e hatalmas munka elvégzését. Ezúton szeretném megkö­szönni a Champion Kft. veze­tőinek, a Salgótransz Kft. tu­lajdonosainak, Eisler Ferenc képviselőnek hathatós támo­gatását. Ugyanis tehergépkocsikat, s egyéb járműveket biztosítot­tak az iskola felszereléseinek szállításához. Az intézmény jól működő belső és külső kapcsolatrend­szerét ezúttal is siker koro­názta, ami remélhetőleg eny­híteni fogja a szeptemberben induló tanév nehézségeit. Nádasdi István igazgató Egy szép pesti kirándulás Szükség van az árcédulára! Nemcsak szeretni kell írjon egy történetet! - Pircsi néni boldogsága Minden jó, ha a vége jó! - tartja a közmondás. Es ez így igaz! Mert a június 12-ei lap­számunkban „A műtét sike­rült, csak a beteg tűnt el” címmel közreadott történet is happy end-del végződött. Ugyanis az állatkórházból műtét után megszökött s már „leírt” macska napjainkban már az egerek ellen indít had­járatot. De mi is történt tu­lajdonképpen? * * * Ragyogó, napsütéses vasárnap van. Pircsi néni tizenegy óra felé érkezik haza. A szom­szédja már messziről kiabálja:-Itt volt az állatkórház or­vosa. Megvan az elveszettnek hitt macska. Lehet menni érte! Pircsi néni úgy vélte, viccel­nek vele. Hogy lenne már meg az a lesoványodott, megműtött macska tíz komisz, hideg, esős nap után. De azért a fiával mégis csak útrakelt a kórházba. — Tegnap reggel nyávogásra lettem figyelmes a rendelő ud­varán. A cseles cica adott élet­jelt magáról. Nagy nehezen megfogtuk, már a varratokat is kiszedtem belőle. Teljesen jól van, haza lehet vinni - mondta mosolyogva az orvos. Az állat azonban az ajtón ke­resztül újra eltűnt az udvar nagy füvében.- Kicsi cicám, hol vagy? - szólt a gazdi. Az orvos is aggódva figyelte az állat keresését. S hirtelen előtűnt a macska fekete-fehér háta, s óvatos léptek indultak feléje. Pircsi néni elölről, a fia meg hátulról próbálta megköze­líteni a riadt állatot, de az ismét egérutat nyert. így ment ez vagy húsz percig. A hajsza viszont nem ért vé­get. Mindannyian tudták: meg kell fogni! Ha most nem, akkor soha. Az állat iránti szeretet, a ki­tartás végül is sikerrel járt. A kis szökevény kosárba került, a tulaj kifújta magát, s az orvos is fellélegzett: munkája nem volt hiábavaló. Egy hét eltelte után Mirci ci­cát mintha kicserélték volna. Sebe teljesen begyógyult, jó ét­vággyal fogyasztja az elé rakott finom falatokat. Pircsi néni pe­dig boldog a megkerült macska miatt. Minden jóra fordult, mint a mesében. Bráth Margit Pásztó Ismerje fel, mi van a fotón! Salgótarján belvá­rosában készült legutóbbi képfelad­ványunk, amelyen az ÉVI ÁBC bevá­sárlóközpont tete­jén elhelyezett mo­numentális reklám- oszlop látható. Mai nyertesünk: Majer Lajos, Nagy- bátony, Lenin u. 18. E heti képfelad­ványunk különleges ablakokat ábrázol. Kérdésünk: melyik városunkban, mely épület részletét kapta lencsevégre fotósunk. Beküldési határ­idő: a megjelenést követő pénteki nap.

Next

/
Thumbnails
Contents