Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-27 / 148. szám

1995. június 27., kedd Hazai Körkép 5. oldal Napirenden az oktatásügy Az ellenzék kívánságának meg­felelően Horn Gyula a parla­ment nyilvánossága előtt is megismételte: visszavonja a Süddeutsche Zeitungban meg­jelent interjújának azt a részét, amelyben egyes parlamenti pár­tokat szélsőséges mozgalmak támogatásával vádolt, így a nagy vihart kavart politikai ügy a lovagiasság szabályai szerint lezárult. Várhatóan ősszel megszűn­nek a tankerületi oktatási köz­pontok. Egyebek közt ezt tar­talmazza a közoktatási törvény tervezett módosítása, amelynek tárgyalását tegnap kezdte meg a Ház. A központok feladatait szétosztják a pedagógiai-szak­mai szolgáltatásokat ellátó in­tézmények és a főjegyzők, il­letve a megyei jogú városok jegyzői között. A megtakarított összegeket a tanügy céljaira használják fel. Fodor Gábor miniszter kitért arra, hogy a módosítás szerint csak az érintett önkormányza­tok megállapodása esetén lehet növelni a nyolcosztályos álta­lános iskola és a négyosztá­lyos gimnázium évfolyamainak számát. Pár(t)beszéd Szekeres Imrével a Bokros-csomagról Elpártoló szavazók: 7 százalék A Magyar Szocialista Párt par­lamenti frakciója nem akar bezárkózni az Országgyűlés üléstermének falai közé. S szükségét látja, hogy a nyitott­ság jegyében egyértelműen a társadalom tudomására hozza, mit gondol a holnapról. Ezt az igényt nyomatékosan fogalmazták meg a többségi kormányzópárt képviselőinek hétvégi tanácskozásán.- Hasonló fontosságot tulaj­donítanak-e annak, hogy meg­ismerjék: miként vélekedik a társadalom a Szocialista Párt­ról - kérdeztük Szekeres Imre frakcióvezetőtől.- Természetesen igen. Ugyan­akkor világosan látni kell: egy pártra a népszerűségi index ala­kulása önmagában nem lehet döntő befolyással. Munkánkban azokat a roppant súlyos feladato­kat tartjuk szem előtt, amelyek megoldása elkerülhetetlen.-Az azonban mégsem lehet mellékes, hogy támogatják-e a választók az önök tevékenysé­gét vagy elfordulnak a párttól, amelyre a szavazatukat adták.-Nyugodtan állíthatom - s ezt a közvélemény-kutatások eredményei is megerősítik -, hogy támogatottságunk stabil. Még akkor is, ha az egy évvel ezelőtt elért 33 százalékos listás eredményünk ma már csak 26- 27 százalékos rökonszenvben fejeződik ki. Az elveszett 6-7 százalék nem a többi párt bázi­sát erősíti, hanem azok táborát, akik várakozó álláspontra he­lyezkednek.-Nem tartanak attól, hogy „ földindulást” hoznak a július­ban életbe lépő megszorító in­tézkedések?- Azt hiszem, hogy korai volna máris jóslásokba bo­csátkozni. Lehet, hogy egyik­másik szigorítás éppen azokat nem fogja érinteni, akik most a legdühösebbek. Ezért azt mondom, hogy várjuk meg a Bokros-csomag igazi hatását. Jómagam bízom a társadalom józan mérlegelésében és meg­értésében. t. m. Népjóléti érdekegyeztetés A Népjóléti Érdekegyeztető Tanács tegnap az egészségügy modernizációs programjáról tárgyalt. A tanácskozáson elhangzott: a kórházak átalakításáról a me­gyék nagy többségében már döntöttek, s a konkrét elgondo­lások a jövő héten kerülnek a kormány elé. A megbeszélésen dr. Lépes Péter helyettes államtitkár el­mondta, hogy a már megkez­dett fogászati kezeléseket a je­lenlegi finanszírozás mellett be kell fejezni. Július elseje után pedig minden intézetnek el kell döntenie, kik azok, akik meg­maradnak közalkalmazotti stá­tusban, s a fogászati alapellá­tásban dolgoznak, és kik vesz­nek részt az egyéni, illetve a csoportos privatizációban. Az új díjak bevezetéséig hátralevő két hónapban eldől, milyen tari­fák szerint dolgoznak majd a fogorvosok. A szanatóriumok szintén kapnak türelmi időt az átál­lásra: még néhány hónapig vál­tozatlan feltételek mellett mű­ködnek: a tb-vel egyedi szerző­dést körnek, s meghatározzák a később finanszírozandó ágyak számát. Ha emiatt létszámleépí­tés válik szükségessé, a dolgo­zók végkielégítést kapnak. Elhangzott az érdekegyeztető fórumon, hogy a sportegészség­ügy a jövőben nem tartozik a tá­mogatott szakmák közé. A sport alkalmassági vizsgálatokat, il­letve az amatőr diáksporttal kap­csolatos teendőket az egészség- biztosító megtéríti. Ő. K. A nézetkülönbségeket a jövőben is vitákkal oldják meg Kényszerpályán a kabinet Horn Gyula kormányfő hétfőn újságíróknak időszerű kérdé­sekről nyilatkozott. Az MSZP testületéinek hétvégi tanács­kozásai kapcsán hangsúlyozta: - A párt képviselői tudják, hogy a lakosság nehezen vi­seli el a megszigorító intéz­kedéseket, de azzal is tisztá­ban vannak: egyesek saját lelki és szellemi válságukat a kormány válságaként igye­keznek feltüntetni. Sem az elnökség, sem a frakció ülé­sén nem vetődött fel, hogy kormányválság vagy bizalmi válság volna. A miniszterelnök hangsú­lyozta: a kormány kényszerpá­lyán mozog, hiszen a stabilizá­ciót a társadalom tűrőképessé­gével összhangban kell megva­lósítania. A rendelkezésére álló eszközöket a gazdasági növeke­dés előmozdítására kívánja át­csoportosítani, de megfogal­mazza azt a minimumot is, ame­lyet a családok, a fiatalok, a nyugdíjasok és a munkanélkü­liek számára az életkörülmé­nyekben minden körülmények között biztosít. Pál László felmentése kap­csán leszögezte, hogy az ipari és kereskedelmi miniszter menesztése kizárólag az ő fe­lelőssége. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az MSZP soha nem volt egységes párt, különböző irányzatok koalíciójaként mű­ködött eddig is. A nézetkülönb­ségeket azonban nem kizárá­sokkal, hanem vitákkal akarják a jövőben is megoldani. Nem a kőolaj a drága, hanem ami mögötte van Nem csak az állam üzlete a benzin Az árfolyamveszteségekre hivatkozva a MÓL egyes benzinek árát a literenkénti 100 forintos lélektani határ fölé emelte. Mi tornássza egyre feljebb az árakat? Az nem titok, hogy majd­nem 70 forint az államé. Kié az üzlet másik része? A múlt héten már beszámol­tunk a benzin árának újabb emeléséről. Akkor szerettük volna azt is megtudni, hogy mi, mennyibe kerül az immár 100 forintnál is drágább üzemanyagban. Ám a MÓL sajtóirodájának vezetője azzal szakította félbe a „számtan­órát”, hogy ha a cégen - azaz a legnagyobb forgalmazón - múlna, 28 forint 36 fillérért árulná a motorba valót, de hogy ezen belül mi mennyibe kerül, az üzleti titok.- Aligha lehet titok a kémia vagy a matematika - állítja egy magát megnevezni nem akaró tapasztalt kőolajipari szakember.-Hogyan számítható ki a benzin ára?- A dolog nem túl bonyo­lult, bár a benzin gyártási technológiája az idők folya­mán kicsit összetettebbé vált, mint ahogy azt korábban a tankönyvekben leírták. A desztillálás során a kőolaj mintegy 20 százaléka alakul alacsony oktánszámú ben­zinné. Ezután következik egy sor olyan eljárás, amelyből többek között a pb-gáz és a gázolaj is keletkezik. Az eljá­rás végső fázisában már 106- os oktánszámú benzin folyik a „csapokból”.-Tessék számolni! Egy hordó kőolaj - mintegy 160 li­ter - mostanság 17,50 dollárba kerül. Ez, 120 forintos dollár­ral számítva, kerekítve 2100 forint. Egy liter olaj tehát úgy 13 forintba kerül. Száz liter kőolajból a mai technológiák­kal 70-75 liter benzint készít­hetnek, 1 liter benzin tehát ­ha az átalakítás nem kerülne egyetlen fillérbe sem - alig több mint 9 forintba kerülne.-Akkor talán a forint leér­tékelésére érzékeny a benzin ára?- Ha mondjuk fél dollárral - 60 forinttal - emelkedik a kőolaj hordóára, akkor a ben­zin alapanyaga nem 9 forint, hanem 9,40.- Nem marad más, mint az előállítására fordított energia, az üzemek rezsije.- A technológia, a bevitt energia, a munkabér, és a többi ráfordítás, amit a köz­gazdaság hozzáadott új érték­nek nevez, a végtermék árát valamivel több mint a kétsze­resére emeli.- Mennyi tehát a benzin ön­költségi ára?- Húsz-huszonegy forintnál aligha lehet több, amit 28,36- ért adnak a MOL-nál. De aki nem hisz nekem, számoljon utána. Somfai Péter Százmilliárd szükséges az egyházi épületek visszaadásához Újabb felekezeti ingatlanlista A közelmúltban megállapodott a négy történelmi egyház' képviselője a miniszterelnökkel: ez év szeptember 30-áig az egyházak összeállítják a visszaigényelt ingatlanok listáját, majd egy vegyes bizottság dönt arról, 2001-ig mi kerüljön vissza felekezeti tulajdonba. A történelmi egyházak már több mint 1500 ingatlant visz- szakaptak. Ezeknek a helyzete tehát megnyugtatóan rendező­dött. További körülbelül 4000- nek a sorsa azonban még megoldásra vár. Ehhez önmagában a jó szándék kevés. Megfelelő kö­rülmények között kell ugyanis elhelyezni a volt rendházak, egyházi iskolák egészségügyi, szociális és más intézmények mai tulajdonosait, használóit. A minisztérium becslései sze­rint az elkövetkező hat-hét évben az ehhez szükséges összeg elérheti akár a száz- milliárdot is. Legutóbb tavaly májusban ültek tárgyalóasztalhoz ingat­lanügyben az illetékes bizott­ság tagjai. Ekkor 180 épületet vettek fel az úgynevezett in­gatlanrendezési jegyzékre. E témában, hogy elősegítse a gyorsabb döntést, - a minisz­térium kormány előterjesztést is készített, tekintettel arra. hogy bizonyos épületek, ingat­lanok sorsának rendezéséhez az érintett egyház kifejezetten ragaszkodik. Ezen a jegyzéken több, ki­emelten kezelt épület is sze­repel. Egyik például a Rad­nóti Miklós Gyakorló Gim­názium. A katolikus egyház javaslata, hogy a kormány el­sősorban az egyháznak feltét­lenül szükséges épületek visszaadását garantálja. A többi ingatlan ügyében pénz­beli kártalanításban állapod­hatnának meg. Jövedelemhiányos mezőgazdaság Súlyos veszteséget okoz az agrárágazatnak, hogy késik a gazdasági, pénzügyi stabili­záció, és hogy hiányos illetve ellentmondásos az agrársza­bályozás. Ä mezőgazdaság jelenleg is jövedelemhiánnyal küszködik. Egyfelől nincs elegendő pénz műszaki fejlesztésre, emiatt megfelelő minőségű áru előállí­tására sem. Másfelől nem kép­ződik olyan jövedelem, amely lehetővé tenné az agrárgazda­ságban dolgozóknak a nemzet- gazdaság más ágazataiéval azonos színvonalú megélheté­sét. A mezőgazdaságban a munkabér manapság bruttó 18 ezer forint. Nem jobb a helyzet az áru­termelő kisgazdaságokban sem: a szarvasmarhával foglalkozók jövedelme óránként bruttó 18-30 forint, a sertéssel foglal­kozók ugyanennyi idő alatt 54 forintot keresnek. A tavalyi évet a termelők egyharmada zárta veszteséggel. A társasvállalkozások adózat­lan nyeresége átlagosan 10 mil­lió forint volt, ami egy kombájn megvásárlásához sem ele­gendő, nemhogy a gazdaság növekedésének elindítására. Az agrárágazat tavalyi 2,4 százalékos növekedését tüzete­sebben megvizsgálva, kiderült, hogy az állattenyésztés 9 száza­lékkal visszaesett, és a növény- termesztésben elért 12 százalé­kos többlet is csupán az időjá­rás javára írható. Mindezek tükrében kell te­kinteni a kormány által 1995-re prognosztizált, a tavalyihoz ha­sonló 2-3 százalékos növeke­désre. Figyelembe véve, hogy az ágazatot öt év alatt 150 milliárd veszteség érte, a 2-3 százalékos éves növekedési ütemmel húsz év kell ahhoz, hogy elérjük az öt évvel ezelőtti szintet. / Elen a papíripar Kisebb létszám, mérséklődő teljesítmény. Ez jellemezte a negyedik havi ipari termei lést. Áz április 4,7 százalék­kal rosszabb eredményt ho­zott, mint az előző hónap - állapítja meg a KSH legfris­sebb jelentése. Az áprilisi termelés folyó áron elérte a 297,747 mil­liárd forintot, és 4,4 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben a dolgozói létszám 5 száza­lékkal csökkent. Legna­gyobb arányban, több mint 20 százalékkal, az előállított papír és papírtermékek mennyisége nőtt. Színarany tárgyi bizonyítékok a bírói pulpituson Magda Marinko tovább tagad A kecskeméti hármas gyilkosság ügyében beidézett tanúk ki­hallgatásával folytatódott hétfő reggel Magda Marinko és tár­sainak büntetőpere Budapesten, a Fővárosi Bíróságon. Többek között kihallgatták K. Erika kecskeméti lakost, aki az egyik áldozatnak, Horváth An- talnénak fodrásza volt. A tanú elmondta, hogy Horváthné a gyil­kosság előtti héten járt nála utol­jára. Rendkívül zárkózott, meg­tört asszonynak ismerte, aki jó­módban élt, sok drága arany ék­szert viselt. Elpanaszolta neki, hogy férje rendszeresen csalja. A fodrásznő tudomása szerint Horváth Antal Törökországból, Jugoszláviából és Olaszországból szerzett be különféle árakat. K. Erika a bírói pulpituson szemlére bocsátott arany ékszerek közül két karkötőt is látni vélt korábban az áldozat, Horváth Antalné kar­ján. Magda Marinko a délelőtt nagy részében csendesen, sőt néha már unottan viselkedett, újra és újra hajtogatva ártatlansá­gát. Később azonban egyre ide­gesebb lett, amikor a barátnőjé­nél, a szüleinél és a „haveri” kör­ben lefoglalt ékszerek eredetét firtatta a bíróság. Különösen sok szó esett ezen a napon is arról az Omega márkájú aranyóráról, amit az egyik tanú szerint Magda Marinko ajánlott eladásra és amely „lebuktatásá- ban” is jelentős szerepet játszott. Ilyen órája volt ugyanis a meg­gyilkolt Horváthnak... No meg még valakinek, F. Bélának, akit ugyancsak tanúként idézett be a rendőrség. F. Béla úgynevezett nemzetközi vállalkozó. Szabad­kán, Szegeden és Németország­ban állandó lakhelye van és üzleti kapcsolatai is szerteágazóak. Magda Marinkótól ő vásárolta meg a sajátjával azonos típusú órát - mintegy 120 ezer forintért - barátja születésnapjára. Magda Marinko alaposan le­szedte a keresztvizet a tanúról. F. Bélát a ,Jialálosztó” vádjai látha­tóan váratlanul érték: rosszul lett, s vizet kért, hogy magához téljen. Magdát ezúttal is rendre kellett utasítania a bírónak. A tárgya­lás kedden - továbbra is a ta­núk meghallgatásával - foly­tatódik. Lassan befejeződnek a szóbeli felvételi vizsgák az ország egyetemein és főiskoláin. A Közgazdaságtudományi Egyetem folyosóin is lehetett izgulni és találgatni: mit kérdeznek? . fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents