Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-19 / 141. szám
4. oldal Világtükör 1995. június 19., hétfő Moszkva eltökélte, hogy békepartner lesz Orosz-amerikai csúcs Halifaxban Bili Clinton amerikai elnök ismét leszögezte orosz partnere előtt, hogy megítélése szerint a csecsenföldi viszályra nincs katonai megoldás: az erőszak körforgását meg kell törni, mert a tartós rendezést csak a politikai tárgyalások biztosíthatják. Az orosz és az amerikai elnök a hetek csúcsértekezletének otthont adó kanadai kikötővárosban. Halifaxban találkozott egymással szombat délután, a tanácskozás végeztével. Akkor még egyik tárgyalófél sem tudhatta, hogy miként alakul a túszdráma egy kis orosz városka kórházában. 38 millió dolláros kölcsönt hagyott jóvá a Világbank a budapesti közlekedés fejlesztésére. A hitelt 15 évre adják, egyebek között a fővárosi buszpark korszerűsítésére, villamospályák felújítására, az automata járműmegfigyelőrendszer kiépítésére, a műszaki-gazdasági hatékonyságot növelő programok megvalósítására és szakemberképzésre. Nyílt levélben készül felszólítani Michal Kováé köztársasági elnököt a Szlovák Nemzeti Párt, hogy tiltakozzék Göncz Árpád magyar államfő oxfordi kijelentése ellen. A kormány- koalícióhoz tartozó párt szerint a Magyar Köztársaság elnöke azt mondta, hogy „az avarok után a magyarok érkeztek elsőnek, majd honosodtak meg, találtak otthonra a Kárpát-medencében ezerszáz esztendővel ezelőtt, és ezért is tudtak integrálódni a korabeli Európába”. A Szlovák Nemzeti Párt Göncz Árpád kijelentését „durva történelemferdítésnek” tekinti. Először fordul elő a II. világháború óta, hogy a Romániában törvényen kívül helyezett egykori fasiszta mozgalom, a Vasgárda nyári táborozásra hívja híveit. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) közleményben adta tudtuk megítélése szerint a román parlament felsőházában nemrég elfogadott oktatási törvény nem felel meg sem a román alkotmánynak, sem az európai integrációs követelményeknek, mert egyértelműen csorbítja a kisebbségi jogokat. Jóváhagyták a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) első közgyűlésének résztvevői szombaton az eddig érdekvédelmi szervezetként tevékenykedő tömörülés párttá alakulásáról szóló javaslatot. A közgyűlés Csubela Ferencet választotta elnökévé és döntött arról is, hogy elfogadja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) által javasolt együttműködési ajánlatot. Rossz telet zártak a svájci szállodások: 13,61 millió szállodai vendégéjszakával 15 év óta a leggyengébb teljesítményt érték el. A hírügynökségi jelentések a tartós hóhiányt, a karácsonyi ünnepek alatti rossz időt és a svájci frank megerősödését kárhoztatják azért, hogy a fellendülés elmaradt a szállodaiparban. Gigantikus méretű alkotást tervez felállítani a német-lengyel határon Scott Thoe amerikai-norvég művész. A „Páncélosok a békéért” nevű, egy kilométer hosszú békehidat mintegy 40 ezer kiselejtezett páncélosból szeretné fölépíteni. Ötletéhez már megnyerte neves politikusok támogatását. Amerikai hivatalos forrásokból munkamegbeszélésnek minősítették a tárgyalásukat, amelyen áttekintették a két országot érintő kérdések széles körét, azon belül is a csecsenföldi konfliktust, az európai biztonságot és az orosz-iráni reaktorügyletet. A kétoldalú találkozó elején az orosz elnök indulatosan beszéli a bugyonnovszki esetről, és Csecsenföldet a „nemzetközi terrorizmus, a korrupció és a szervezett bűnözés központjának” nevezte. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő elmondta, hogy az európai biztonsággal kapcsolatos ügyek áttekintésénél Borisz Jelcin nyomatékossá tette: Moszkva eltökélt szándéka a békepartnerségi programban való részvételének kiteljesítése. Bili Clinton nagy jelentőségűnek nevezte az orosz elnök javaslatát, hogy jövőre rendezzenek magas szintű értekezletet Moszkvában, a nukleáris biztonsággal összefüggő kérdésekről, többek közt a hasadóanyagok csempészésének megakadályozásáról. Á két vezető reményét fejezte ki az iránt is, hogy a nukleáris fegyvereket harmadoló START II szerződést mielőbb ratifikálja a két ország parlamentje. A péntek esti munkavacsorán nagy teret szenteltek azoknak a kérdéseknek, hogy miképpen lehetne Oroszországot integrálni a nemzetközi kereskedelmi és pénzügyi rendszerbe. A résztvevők közös nyilatkozatukban üdvözölték az Európai Unió hozzájárulását a közép- és kelet-európai államokkal való együttműködés kiszélesítéséhez, és anélkül, hogy említést tettek volna a NATO- bővítésről, a békepartnerségi program kihasználására ösztönözték az érdekelt országokat. Asszonyok és gyermekek hagyják el a bugyonnovszki kórházat. Az orosz alakulatok szombati támadása után a terroristák 157 túszt engedtek szabadon. fotó: feb/reuters Csemomirgyin tárgyalt a vezérrel A túszok életéért cserébe az oroszok leteszik a fegyvert Viktor Csemomirgyin orosz kormányfő és a dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházát megszállva tartó terroristák vezére, Samil Baszajev közös közleményt adott ki, amely rögzíti: a csecsen fegyveresek szabadon engedik foglyaikat, cserébe Moszkva beszünteti a harci cselekményeket Csecsenföldön s tárgyalásokat kezd Groznijban, a csecsen fegyveresek képviselőivel. Vasárnap az ostromlott kórházból a terroristák elengedtek újabb 79 túszt, többnyire nőket és gyerekeket. A Halifaxból hazatért Borisz Jelcin orosz elnök éles hangú nyilatkozatban ítélte el a bugyonnovszki terrortámadás végrehajtóit. Moszkvában már össze is állították az orosz tárgyalódelegációt, amely vasárnap déltől készen állt a tárgyalások megkezdésére. A csecsen terroristák vezetője, Baszajev garanciákat kért az orosz féltől, jelezve: a túszok egy részét csak akkor engedik szabadon, ha az oroszok betartják ígéreteiket. Azt is követelte, hogy az Orosz Föderáció területén rendezzenek népszavazást Csecsenföld státusáról, de a miniszterelnök ettől elzárkózott, mondván, a referendum kiírása nem az ő hatásköre. A biztató eredmények ellenére az orosz városban rendkívül feszült a helyzet. Vasárnap délelőtt tűzpárbaj hangjait is hallották, de nem sikerült kideríteni, ki kit lőtt. Megdöbbentette a világot a hír, miszerint a terroristák öt túszukat kivégezték. A válságövezetből érkezett az a hír is, hogy az orosz belügyi alakulatok katonái lelőttek egy orosz újságírónőt és német férjét, akik a német Focus magazin tudósítóiként érkeztek a helyszínre. Az újságírók már elhagyták az utolsó ellenőrző pontot, amikor a katonák rájuk lőttek. Hétszáz lövedék naponta A bosnyák elnök nem adja föl a harcot Heves harcok voltak vasárnap reggel a kormánycsapatok és a boszniai szerbek között a Bosznia északkeleti részén fekvő Tuzlánál, ahol negyven perc leforgása alatt több mint 700 tüzérségi lövedék csapódott be. Vasárnap reggel Szarajevó körül is szórványos tüzérségi tűz hallatszott, de a városban viszonylagos nyugalom uralkodott. A boszniai szerbek nem engedtek továbbmenni két, Kelet-Boszniába tartó ENSZ- konvojt - közölte vasárnap egy ENSZ-forrás. A Srebre- nicába és Gorazsdéba tartó konvojokat szombaton tartóztatták fel, annak ellenére, hogy rendelkeztek a boszniai szerb hatóságok megfelelő papírjaival. Alija Izetbegovics boszniai elnök szombat este kijelentette, hogy a kormánycsapatok „előbb vagy utóbb felszabadítják Szarajevót”. A csütörtökön elindított katonai művelet a terveknek megfelelően folytatódik - húzta alá az elnök beszédében. Izetbegovics a rádióban és a televízióban közvetített nyilatkozatában hangoztatta, nem veszi figyelembe a harcok beszüntetését sürgető, külföldről érkező felhívásokat, mert „a világ sem tett semmit Szarajevóért”. Egyelőre ellenzi az amerikai szenátus Tilos lesz a komputerszex? Hamarosan a washingtoni szenátus elé kerül az a törvényjavaslat, amely előírja, hogy a számítógépes on-line-hálózato- kon tiltsák be a pornográf anyagok terjesztését. Az előterjesztés szerint százezer dolláros pénzbírság sújtja majd mindazokat, akiknek tudtával fiatalkorúak számára ezen az úton hozzáférhetővé válnak az obszcén üzenetek. Az úgynevezett cyberszex tiltását bírálják különböző polgárjogi szervezetek, mert ebben a szabad véleményalkotás megnyirbálását látják. Több mint nyolcvan képviselő azonban másként vélekedik. Például Patrícia Shao, aki saját 13 éves lányát rajtakapta, amint a számítógép utasításait követve egyik barátnőjével a cyberszexet gyakorolta. Egyelőre nem tudni, vajon Clinton elnök áldását adja- e a törvényjavaslatra. Ászok a prágai stadionban. Václav Havel elnök jelenlétében Martina Navratilova kilenc év után először játszott hazai pályán a hétvégén. fotó: feb/reuters Olajpóker a Kaukázusban Kíméletlen harc a pénzért, hatalomért, befolyásért Mi a kaukázusi nagy olajpóker tétje? Kincset érő mezők, meglevő vagy még csak tervezett vezetékek és egy háború sújtotta térség bonyolult kapcsolatai. Ám nehéz megállapítani, hol vannak valóban ütőlapok, és hol kezdődik a blöffölés. Baku már nem a Szovjetunióhoz, hanem Azerbajdzsánhoz tartozik, az északabbra fekvő tengizi mezők pedig Kazahsztán részét képezik. Grúzia és Örményország szintén önálló olajhatalom, és kiaknázásra várnak Türkmenisztán és a Kaszpi-ten- ger partvidékének természeti kincsei is. A Bakuból, Tengiz- ből induló olajvezetékek azonban éppen Csecsenföldön egyesülnek, és haladnak a Feketetenger irányába. Az olajreményekben bizakodó országok kíméletlen harcot folytatnak egymással, s mindinkább orosz-amerikai párviadal bontakozik ki az olajvidék feletti befolyásért. Washingtonban kijelentették: „Az érintett országok tisztában vannak vele, hogy hátrányos számukra a Moszkvától való függőség.” Ahhoz azonban, hogy Oroszország ellenőrzése alá vonja az immár független országok olajkonzorciumait legalább 30-40 milliárd dollár kellene. Ezt csak Amerika tudná megfizetni. A kitermelésnél is bonyolultabb feladat a szállítás. Kézenfekvő lenne, hogy Bakuból Észak-Iránon át haladjon egy csővezeték, de ez a mai körülmények között elfogadhatatlan az amerikaiaknak. Bizonytalan a Földközi-tenger partján fekvő ceyhani olajkikötő is, mert az útvonal a törökországi kurd területeken át vezet. Az oroszok Novorosszijszk kikötőjét ajánlják, de a tartályautók nem szívesen használják a szűk Boszpomsz-szorost. A bolgár ellenjavaslat: a bulgáriai Burgaszból csővezetéken a törökökkel „ősellenség” görög Alexandropulosz kikötőjébe kerüljön a fekete arany. A póker tehát folytatódik. Réti Ervin Kelendő árucikk az újszülött Nyugat-Európában Gyermekkereskedelem videóval „A németek, franciák úgy jönnek hozzánk gyerekért, mintha krumplit vennének” - nyilatkozik az államilag engedélyezett, örökbefogadásokkal foglalkozó lengyel Gyermekbarát Társaság munkatársa. Tavaly a külföldiek által adoptált háromezer lengyel kisgyerekből kétezret közvetlenül a kórházakból, árvaházakból, egyedülálló anyák szállásairól válogattak össze. A gyermek ugyanis - főként ha világos bőrű. európai külsejű - igen jó áru. Mindenekelőtt azok számára, akik rábeszélik a nincstelen, elesett fiatal anyákat arra, hogy „jó pénzért” adják örökbe porontyukat. A jó pénz persze a gyermekkereskedőket illeti, mert az anyák legfeljebb alamizsnát kapnak magzatukért. Azok a meddő párok pedig, akiknek végre teljesül életük leghőbb vágya, vagyonokat áldoznak egy-egy csöppségért. Ráadásul az esetek nem kis részében lopott gyereket vesznek. Ukrajnában, a Ívovi járási kórház vezető főorvosa és ötven bűntársa több száz csecsemőt adott el az anyák és a hatóságok kijátszásával. Németországban a minap bukott le egy argentin gyermekkereskedő: ügynökei 25 babát fillérekért vettek a délamerikai országban, és több tízezer márkáért adták el őket. Az ENSZ gyermekszervezete (UNICEF) szerint a világban mintegy ötmillió házaspár szeretne gyereket örökbe fogadni. Latin-Amerikában, Ázsia és Afrika országaiban legalább 100 millió apróság él számkivetve. Elképesztő tehát a kínálat. Csakhogy az utódért áhítozók mindenekelőtt fehér babát szeretnének. A kelet-európai, a közép-ázsiai országok kitűnő beszerzési forrásnak bizonyulnak. Akadnak élelmes kereskedők, akik videón mutatják be folyton frissülő kínálatukat a potenciális vásárlóknak. Tehetik, mert eddig mindössze húsz ország írta alá a hágai megállapodást, amely szerint csak állami-hatósági engedéllyel szabad gyermeket külföldinek örökbe adni. Győri K. László
