Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-02 / 128. szám
6. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. június 2., péntek Szécsényi vízbekötés - engedményekkel Néhány éve a Szécsény környékiek és különösen a hollóköiek nagyon megérezték a víz hiányát, mert a szükségesnél jóval kevesebb csörgött a csapokon és a közkifolyókon. Szerencsére a helyzet megváltozott, jelentős állami és helyi támogatással a térség vezetékes ivóvízellátása megoldódott. Az önkormányzatok teljesítik az ivóvíz-ellátási kötelezettségeiket, jól működtetik a vízműközvagyonukat. Az ezzel megbízott Észak-Nóg- rád Vízmű Kft. igazgatója, Joó Miklós szerint még fokozni is lehetne a vízfelhasználást. Műszaki helyettese, Bagosi Sándor is megerősíti ezt a véleményt. Elegendő az ivóvíz-Naponta ötezer fogyasztóval vagyunk kapcsolatban, 1500 köbméter vizet szolgáltatunk - mondja az igazgató. - Elegendő ivóvíz áll rendelkezésünkre, így nincs akadálya annak, hogy szélesítsük a vízfelhasználók körét.-De az önkormányzatok a hálózatra épített közkifolyókat is leszereltetik?-Valóban több polgármesteri hivatal így „védekezik” azokkal szemben, akik a közpénzen vásárolt ivóvizet nem háztartási célra használták. Úgy vélem, más megoldást kellett volna alkalmazni.- Azt mondják a falvak lakói, hogy nincs fedezetük a vízbekötésekre, és nem számíthatnak helyi támogatásra sem?- Ismerjük a családok nehéz helyzetét. Mégis sokan vannak olyanok, akik a lakásuk komfortjának javítása céljából a vízbekötés mellett döntöttek. A községekben ötven százalékos a vízbekötési arány, és segítjük azokat, kik a vezetékes ivóvíz bevezetését tervezik lakásukba.- Hogyan, milyen módon?-Május végéig tartott az a kedvezményeket nyújtó akciónk, amely tizenhárom településen volt érvényben, csaknem kétszázan éltek a lehetőséggel.- Milyen kedvezményeket biztosítottak a számukra?- Engedményes díjakat, amelyek a tervezési és a bekötési költséget mérsékelték, biztosítottunk kamatmentes kölcsönt is. De említhetném a szerelvények kedvezőbb árát is. A szakmérnök igazgató arról is szólt, hogy az elmúlt év októberétől működtetik azt a vízműközvagyont, amelyet a térség önkormányzatai kaptak vissza - kiválás után - a megyei vízmű vagyonából. Szennyvíz a kútba- Minden község csatlakozott a káeftéjükhöz?- Két település nem, más vízügyi szervezettel keresik az együttműködést, nógrádmegye- rieknek és a nógrádszakáliak- nak van ilyen törekvése.- Milyen létszámmal dolgoznak? - érdeklődtem Bagosi Sándortól.- 38 dolgozónk van, létszám- leépítés gyakorlatilag nem volt. Szakképzett műszaki csoport végzi a vízszolgáltatást, a szennyvízkezelést, a szükséges helyreállító és karbantartó munkákat, bekötéseket, mérési és a mosatási feladatokat. Mi végezzük a vízdíj beszedését, számítógépen dolgozzuk fel az adatokat.- Szakgárdánk egyik legfontosabb feladata a felszín közeli vízbázis védelme, a „sérülékeny” kútjaink óvása. Sokan mégsem gondolnak a lakók közül arra, hogy környezetük talajvízét védjék. Ez önkormányzati kérdés is. Tudunk arról, hogy van olyan személy, aki az ásott kútjába vezeti a szennyvizet. Több más szabálytalanságot is felderítettünk. Kedvező tapasztalatok Joó Miklóstól azt is megérdeklődtük, hogy miért kerül ilyen sokba az ivóvíz?-Nem vagyunk nyereségérdekeitek, központilag van szabályozva az is, hogy a vízdíjba mennyi bérfejlesztést építhetünk be - válaszolta. — Az éves vízdíjbevételünk 100 millió forint körüli és ez alig fedezi azt a költséget, amely a központi támogatás és a vízelőállítás tényleges költsége közötti különbség. Sokba kerül a vízvezetékek mosatása, az energia, csaknem kétmilliót fizettünk a rendszeres vízvizsgálatokért - sorolja.- Milyen díjtétellel dolgoznak?- A közületi jellegű fogyasztóink 13 890 forintot, a lakosság 7800-át fizet egy köbméter vízért. Ehhez kapcsolódik még egy 12 százalékos áfa-költség.- Ki állapítja meg a vízdíjat?-Ilyen jogköre az önkormányzatoknak van, közösen gyakorolják.- A megyei vízműtől való kiválás előnyös volt?- Tapasztalataink, visszajelzéseink szerint igen - felelte Bagosi Sándor. - Az önkormányzatok a vízműközvagyonukat tulajdonosként ellenőrizhetik. Szolgáltatásainkkal elégedettek a fogyasztóink. Szé- csényben folytatjuk a csatornahálózat építését és Pöstény- pusztán is fontos vízbázisvédelmi munka veszi a kezdetét. Rácz András Hiánycikk nincs, csak pénztelenség Hétköznaponként a salgótarjáni piacon is elsősorban nézelődő embereket látni, akik minden forintnyi kiadást alaposan meggondolnak.-Ilyenkor nagyon gyér a forgalom - panaszolják a zöldségárusok.-Az emberek csak hét végén, esetleg hétfőn jönnek bevásárolni. Ezen persze nem is lehet csodálkozni a magas árak miatt. Egy kiló újkrumpli lassan már többe kerül, mint a hús, amelyből viszont bőven van választék. A boltok egymást túllicitálva hirdetik a húsféleségek árleszállítását, hogy kedvükben járjanak a vevőknek. A vasasztalok mögött öreg nénikék ácsorognak, kínálgatják áruikat. Egész nap kint állnak, sokszor hiába. Havonta kell négyzetméterenként helypénzt fizetniük, továbbá a naponta kipakolt áru után is. Az emberek szívesebben vásárolnak itt, mint a városközpontban, ahol szinte minden drágább, és gyakran az eladók sem beszélnek a legudvariasabb hangnemben. Hiánycikk nincs, csak pénztelenség. A ruhaárusok is asztalonként fizetnek, de ha valaki egész hónapra igényt tart a helyére, annak hetente három asztalt előre ki kell bérelnie. A választék elég nagy, sok, butikokban kínált ruhát is meg lehet itt venni. Igaz, a minőség nem mindig ugyanolyan, és senki sem ad garanciát.-Más nem fogy, csak a zoknikat viszik, mint a cukrot. Egész nap kint vagyunk, de hát valamiből meg kell élni. Használt ruhák kiaggatva a kerítésre, három asztal megpakolva: ez a szabadtéri turkáló. Tulajdonosa bizonytalanul méricskél, nem tudja mire vélni a kérdezősködést.- Persze, fizetni kell. Miért, mit gondoltak, ingyen lehetünk itt? Azt kérdezik, hogy megéri-e? Nem, nem éri meg, de mit tegyek? Nekünk, nézelődőknek sokszor eszünkbe sem jut, hogy ők is kényszerűségből adják magasabb áron a portékáikat, mert minden drágul, és nekik is kell valahogyan pénzt keresniük. Esztergomi Éva PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótaiján tojás 8 Ft/db 8-9 Ft/db 8-9 Ft/db 8.50-9 Ft/db burgonya 150-160 Ft/kg 150-180 Ft/kg 170-200 Ft/kg 150-180 Ft/kg vöröshagyma 80 Ft/kg 50-80 Ft/kg 40-90 Ft/kg 50-60 Ft/kg fokhagyma 140 Ft/kg 150 Ft/kg 160 Ft/kg 120-160 Ft/kg sárgarépa 35 Ft/csomó 35-40 Ft/csomó 35-45 Ft/csomó 20-40 Ft/kg petr. gyökér 35 Ft/csomó 35-40 Ft/csomó 40-65 Ft/csomó 40-50 Ft/kg karfiol 120 Ft/kg 100-150 Ft/kg 140-160 Ft/kg 150-180 Ft/kg kelkáposzta 80 Ft/kg 90 Ft/kg 90-120 Ft/kg 120 Ft/kg karalábé 15 Ft/db 50 Ft/db 15-35 Ft/db 10-30 Ft/db fejes káposzta 80 Ft/kg 90 Ft/kg 60-100 Ft/kg 100 Ft/kg fejes saláta 15 Ft/db 10-15 Ft/db 10 Ft/db 15-20 Ft/db retek 10-15 Ft/csomó 10-20 Ft/csomó 15 Ft/csomó 15-30 Ft/csomó paradicsom 220 Ft/kg 200-250 Ft/kg 180-260 Ft/kg 240-250 Ft/kg zöldpaprika 15-30 Ft/db 15-30 Ft/db 15-35 Ft/db 15-35 Ft/db banán 150 Ft/kg 140-160 Ft/kg 130-135 Ft/kg 129-159 Ft/kg narancs 130 Ft/kg 130-150 Ft/kg 130-150 Ft/kg 99-129 Ft/kg A föld bajjal (is) jár Az utóbbi években többször citálták a mondást, azé a föld, aki megműveli. Arról már kevesebb szó esett, hogy akié a föld, annak kötelessége meg is művelni. A földtörvénynek a termőföld védelméről szóló pasz- szusa ugyanis kötelezően előírja a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosítását. Amennyiben a tulajdonos nem termel(tet) rajta, a talaj- védelmi munkálatokat akkor is el kell végez(tet)nie, és a földet termőképes állapotban tar- ta(t)nia. Ha a gazdálkodó úgy dönt, hogy földjét ezentúl más célra fogja használni, ezt is megteheti, de csak a földhivatal engedélyének beszerzése után. Ilyen, más célú hasznosításnak tekinthető, ha a termőföld eredeti funkciójától olyan mértékben tér el, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik. Például, ha valaki külterületi földjét belterületivé nyilváníttatja, és akként hasznosítja. Azt sem árt tudni, hogy aki megszerzi a földhivatal engedélyét termőföldjének más célú hasznosítására, még nem mentesül rögvest kötelezettségei alól. A jogszabály ugyanis előírja, hogy a gazdálkodó a „váltásig”, a termőföldre vonatkozó általános hasznosítási, illetve művelési feladatainak tegyen eleget. (Újvári) Az 1995 május 25-31 között érvényes napi szabadpiaci árak (Ft/kg) FORRÁS: fm-aku Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 87,94 Osztrák schilling 12,51 USA-dollár 126,22 ECU (Európai Unió) 163,16 Budapest kontra vidék - az ezredfordulón Változik a megyeszékhelyek szerepe Mérsékelni kell az elmaradott térségek leszakadásának ütemét Nyilvánosságra hozták a kormány modernizációs programjának tervezetét, amely kiemelten foglalkozik a gazdasági szerkezetváltás problémáival. E dokumentum szerint a ki- sebb-nagyobb vidéki városoknak meghatározó szerepük lesz az ezredforduló magyar gazdaságának korszerűsödésében. Korábban a területfejlesztési elképzelések egyet jelentettek a gazdaságilag fejletlen körzetek iparosításával. A modem piacgazdaságban a regionális politika ennél sokkal többet ígér: számba veszi a szennyezett környezetből, a nagy munkanélküliségből, és az ott élők alacsony iskolázottságából adódó helyi hátrányokat is. A következő tíz-tizenöt évben - állapítja meg a kormány modernizációs programjának tervezete - mindenekelőtt a válságövezetek további leszakadását kell megállítani, majd meg kell teremteni a fejlődés forrásait. Tény: a rendszerváltást követő években a gazdasági talajukat vesztett üzemek elsőként a vidéki telephelyeket számolták fel, vagy szűkítették a külső bedolgozók körét. A külföldi befektetők is inkább a fővárosban, vagy jobb esetben az ország nyugati felében kerestek üzleti partnereket, az ország kétharmada ezzel lépéshátrányba került. Amikor valamelyik tájegységen az új vállalkozások megpróbálnak gyökeret ereszteni, először is azt mérlegelik, megvannak-e a környéken a termeléshez szükséges szolgáltatások, milyen a lakosság korösszetétele, iskolázottsága. Ezeket a szempontokat mérlegelték eddig is mindazok, akik a Budapest-Bécs és a Pécs- Kecskemét-Szeged-Debrecen „tengelyen” fektették be pénzüket. A következő években várhatóan végleg háttérbe szorulnak a kitermelő- és a nehézipari ágazatok, helyüket a feldolgozóipar, a tudás- és munkaigényes szakmák veszik át. A híradástechnikában, a gyógyszeriparban például mind a szakmai kultúra, mind a fejlődéshez elengedhetetlen újító készség már ma is jelen van. Ezek a gyárak a nagyvárosok környékére települnek, kutatóközpontokat hoznak majd létre, kiépítik beszállítói holdudvamkat is. A modernizációs folyamatok központjai a kisebb-na- gyobb városok lesznek. A mezőgazdasági- és élelmiszer- ipari kulcsüzemek a kisvárosok vidékén szintén megteremtik majd a maguk háttérbirodalmát a programkészítők reményei szerint. Az ezredfordulón túlmutató program új megvilágításba helyezi a Budapest-vidék ellentéteket. Míg a fővárosnak Kelet- közép-Európa más fővárosaival kell majd versenyeznie, a vidék határainkon belül önálló szerephez juthat. Már nemcsak Budapest kiváltsága lesz, hanem az ország keleti és nyugati határvidékein is megjelenik a csúcs- technológiával, exportra is dolgozó ipar. A „belső vidék” - Kecskemét, Szolnok, Salgótarján, de még Pécs, Szeged, Debrecen is - a főváros közvetítésével kapcsolódik majd az európai- és a világkereskedelemhez. Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Székesfehérvár Úiburgonva 120-200 120-200 120-160 180-190 130-180 _ Kelkáposzta 70-100 80- 90 65- 80 90-100 70- 80Korai s.répa/cs. 10- 60 25- 65 14- 35 50- 55 10- 50Korai petr./cs. 30- 80 35- 75 15- 40 50- 70 15- 60Sóska 70-100 0-100 70- 80 80- 80 40- 70 — Uborka 90-140 80-120 90-120 140-180 60-180Zöldborsó 100-200 160-180 180-200 170-170 90-220 — Paradicsom 100-220 200-280 190-230 260-280 160-220 — Alma/kg ill. db 40-160 80-160 50- 60 80-200 140-180Tojás/db 5,5-8,5 7,0-9,0 6,5-8,0 8,0-10,0 8,0-9,0 Az Állami Számvevőszék jelentése Az Agrobank-ügy háttere Csütörtökön hozták nyilvánosságra az Állami Számvevőszék által az Agrobankban végzett vizsgálat megállapításait. Ezek szerint felelősség terheli a Pénzügyminisztériumot és az Állami Bankfelügyeletet a bankban kialakult helyzetért. A számvevőszék szerint sem a Pénzügyminisztérium, sem a bankfelügyelet nem kezelte súlyuknak megfelelően azokat az információkat, amelyek még tavaly novemberben tudomásukra jutottak a pénzintézetről, és emiatt a szükséges intézkedéseket szintén elmulasztották. Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke szerint a Pénzügyminisztériumot azért is felelősség terheli, mert mint a bankkonszolidációt követően a bank legnagyobb tulajdonosa - késlekedett álláspontjának kialakításával, s túl későn született egyértelmű döntés arról, hogy milyen tervei vannak a bankkal, s egyáltalán meg akarja-e menteni. Az ÁSZ szerint a likviditási válságot közvetlenül a tavaly novemberi rendőrségi intézkedések váltották ki, melyek hatására a megriadt ügyfelek mintegy 7,2 milliárd forint betétet vontak ki. Ilyen mértékű betétkivonás nyomán bármely hazai bank stabilitása megrendülne. írásos dokumentumok hiányában viszont a számvevőszék nem tudta tisztázni, hogy a rendőrségi akcióért kit, vagy kiket terhel a felelősség. (FEB) Ötmilliárd a válság ára Csökken a szarvasmarha-állomány A szarvasmarha-tenyésztés továbbra is válságban van, annak ellenére, hogy az év első negyedében a tehénállomány 8 ezerrel, a szarvasmarha-állomány 44 ezerrel növekedett - állapították meg a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának tegnapi ülésén. A szakértők szerint a válság legfontosabb okai: a tejfogyasztás drasztikus - 8 százalékos - csökkenése; a tejtermelés hatékonyságának visszaesése; általában a mezőgazdasági termelők fizetőképességének súlyos gondjai; a tejipar nem eléggé meggondolt átalakítása és magánosítása, valamint az erősen támogatott - elsősorban az EK- országokból származó - tej-, tejtermék- és marhahúsimport. A szarvasmarha-állomány jelenleg mindössze 42 százaléka az 1981-1985-ös évek átlagának. A gazdaságok összesen mintegy 950 ezer szarvasmarhát tartanak, ebből hozzávetőlegesen 415 ezer a tehén. A szakértők becslése szerint az az idén további csökkenés várható, az év végére 400-410 ezer tehénnel és 880 ezer körüli teljes állománnyal számolnak. A megtermelt tej mennyisége pedig 1,8 milliárd liter körül lesz. Az ágazat talpra állításához mintegy 5 milliárd forintra lenne szükség, ám ennek csak töredéke, mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A külföldi cégek megjelenése egyébiránt nem ártott az ágazatnak, hiszen tőkét és technológiát hoztak a hazai tejiparba.
