Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17-18 / 140. szám

2. oldal 1995. június 17., szombat Salgótarján És Környéke Salgótarján és környéke Röviden Bárna - A nagyrészt már kiépült ivóvízvezeték-háló­zat vastalanító berendezését telepíti ezekben a napokban egy szentesi cég. A munká­val augusztusban végeznek, a hálózat próbaüzemelését szeptemberre ütemezték. Karancsberény - A hét eleji tomboló viharok házak és melléképületek tetejét rongálták meg, a hatalmas esőzések vízzel árasztották el a kutakat, a pincéket, s most közmunkások dolgoz­nak a károk elhárításán. Ta­nulva a történtekből, kitisz­títják az árkokat, hogy újabb esőzésekkor az áradat zavar­talanul levonulhasson. Karancskeszi - Ma zárul az immár hagyományos népművészeti tábor, melyen csaknem hetven gyerek vesz részt a Dobroda-völgyi tele­pülésekből. Az egy hét alatt a fiúk és lányok népi hang­szerekkel és népi tánccal ismerkedtek, szőni tanultak. Mátraszele - A polgármes­ter minden szerdán, az al­polgármester minden máso­dik szerdán fogadja az ügyes-bajos gondjaikkal hozzá forduló lakosokat. Salgótarján - A Kohász Művelődési Központban minden hétfőn és szerdán délelőtt 10 órától progra­mokat szerveznek a gyere­keknek. A többi között ve­télkedőket, drámajátékokat rendeznek számukra, számí- tógépezhetnek, sakkozhat­nak, bábozhatnak, fotózhat­nak, bélyeget gyűjthetnek, felkereshetik az uszodát és a strandot, kirándulhatnak. Az oldalt szerkesztette Kolaj László Hétfői lapszámunkban Balassagyarmat és környéke Csak a vállalatok válogathatnak A síküveggyárban nincs felvétel, csak elbocsátás (Folytatás az 1. oldalról) Csinos nő csukja be maga mögött az ajtót. Megállítom: — Milyen munkát keres? Jó, ha akad munka Keserű nevetés kíséretében érkezik a válasz:-Hol van már az a világ, amikor az ember válogathatott. Most örülhet, ha egyáltalán akad valami... Érettségizett statisztikus­bérelszámoló kétéves szakmai tanfolyammal. Dolgozott a ko­hászati üzemekben, a KSH- ban, a Nógrádkemél. Aztán 1989-ben merész ötlete támadt: vállalkozó lett. Nem volt sike­res a próbálkozás. Másfél éve, hogy munkahelyet keres. így került kapcsolatba egy miskolci céggel. Iskolaszereket ámít, szerződéssel, jutalékért.- Most azt várom, hogy a cég kifizessen. Munkanélküli segélyt nem kapok. Elhelyez­kedni meg szinte lehetetlen. Ahol eddig jelentkeztem, vagy én nem bírtam a munkát, vagy elutasítottak - mondja csügged­ten. Még 13 éve van a nyugdíjig, ha nem emelik a korhatárt.-Az átképzést nem ajánlot­ták?-A gépírást, a szövegszer­kesztést szívesen csinálnám, ha biztosan tudnám, hogy dolgoz­hatnék. - Némi gondolkodás után folytatja: - De azért, hogy még egy bizonyítványom le­gyen, nincs értelme.-Valójában több az állás, mint ami a nyilvánosság előtt megjelenik. De így is szerény az ajánlat, ha a munkanélküliek magas számát nézem. Az üze­mek, a vállalkozók, a szak­munkások, a betanított munká­sok közül egyaránt válogathat­nak - magyarázza Tordai László, a munkaügyi központ csoportvezetője. Mit tehet a munkaügyi köz­pont? Felveszi a várakozási lis­tára a munkanélkülieket, és az érdekek alapján megpróbálja „összehozni” a munkavállaló­kat a munkaadókkal. Marad a fekete munka?-Ez bizony nem mindig si­kerül - ismeri el Tordai László. - Az üzemek, a vállalkozók gyakran kihasználják a munka- nélküliek szorult helyzetét. A bérek rendszerint alacsonyak, több helyen alig haladják meg a munkanélküli segélyt. Aztán, ha emellett nem a szakmában kínálnak lehetőséget, naponta utazni is kell az egy-kétezer fo­rint különbségért, bizony sokan meggondolják magukat. Nem­csak a nők, a férfiak is inkább a segélyt választják. A segélyezés feltételeit, mér­tékét a foglalkoztatási törvény szabályozza. Ha a feltételek adottak, akkor fizetnek. Az összeg nem lehet kevesebb 8 600-nál, s több 18 000 forint­nál. Egy év után mindez meg­szűnik, és a továbbiakban az önkormányzat folyósítja a jö­vedelempótló támogatást. Ez szerényebb a munkanélküli se­gélynél, mellette nem lehet ál­lást keresni. Ám aki nagyon akar, talál olyan vállalkozót, aki foglalkoztatja. S ha a mun­kavállaló nem ragaszkodik a társadalombiztosításhoz, több a pénze. A fekete munka ellenőr­zése egyelőre - valljuk be - még nem elég hatékony. Van, akinek sikerül Tordai László meggyőződés­sel állítja, hogy a munkaügyi központ sok mindennel próbál­kozik, hogy segítsen a munka- nélkülieken. Szinte napi kap­csolatot tartanak a vállalatok­kal. Sorolja az üzemeket, ame­lyek jelentős támogatást kaptak a foglalkoztatási alapból, mert tartós munkanélkülieknek ad­tak munkalehetőséget. Ezekben a napokban mérik föl,'hogy az üzemeknek, a vállalkozóknak konkrétan milyen munkaerőre van szükségük. Az átképzést az igényeknek megfelelően szer­vezik. Már kifelé tartok, amikor bamahajú, bamaszemű asszony jön velem szembe. Messziről sugárzik arcáról a derű.- Kijelentkezni jövök. Talál­tam munkát - mondja.-Hol? - kérdezik egyszerre többen is.-A Karancshúsnál. Takarí­tani fogok, meg ládákat mosok. Ez is munka - nyugtázza elé­gedetten. (V. G.) (Következik: A segély is elfogy egyszer!) Állásajánlatok Tarján térségében Kucsera és Társa Bt., Etes, Rákóczi út 105.: 1 karosszéria- lakatos, 15-20 ezer, 1 fényező, 15-20 ezer; Kokova Kft., Bp. 1610 XVI. Margit út 114.: 8 autófényező (Ikarus), 30- 50 ezer, 5 járművük szerelő (Ikarus), 30-50 ezer; Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár, Salgótarján, Rákó­czi út 141: 5 min. hegesztő (AWI-elektróda), 20-30 ezer; Kenderesi és Társai Kft., Sal­gótarján, Rákóczi út 233: 1 autófényező, 20-30 ezer; Fa- Héj Építő és Kereskedelmi Kft., Salgótarján, Hősök út: 4 asztalos, 13-20 ezer; Érdért Lombker Kft., Bátonytere- nye, Köztársaság út 8.: 1 fű­részgépkezelő (gatter), 17- 20 ezer; Kazinczi Sándorné vállalkozó, Salgótarján, Gaz­daság út 5.: 4 varrónő, 12- 18 ezer; Traumtex Gyártó és Kereskedelmi, Etes, Művelő­dési út 1.: 11 szabó-varrónő, 13-20 ezer, 4 betanított var­rónő, 12,2-18 ezer; Pálfi László vállalkozó, 8622 Móricz Zs.. út 73/g: 1 konyhai mészáros, 20-25 ezer, 1 szakács, 30-50 ezer, 2 kony­halány, 20-30 ezer, 1 pizza­sütő, 30-40 ezer; Vas-Unicoop Kft.: 17 kőműves, 25-37 ezer, 2 ács-állványozó, 25-37 ezer, 2 vasbetonszerelő, 25-37 ezer; NÁÉV Kft., Salgótarján, Szerpentin út 3.: 6 kőműves, 17- 25 ezer, 6 ács-állványozó, 18- 25 ezer; 5 vasbetonszerelő, 17-25 ezer; Európa Biztosító, Salgótarján, Fő tér 1.: 50 üz­letkötő (jutalékos); Providen­cia Biztosító, Salgótarján, Múzeum tér 8.: 9 értékesítési munkatárs, 15-50 ezer forint. Kívánságra szabott nyár Kazár - A gyerekek igényei­hez igazodó nyári szabadidős elfoglaltságot kínál a vakáci- ózóknak a művelődési ház. Szerdánként 10-től 15 óráig a lányok sütni, főzni tanulhat­nak, s a terítés aranyszabá­lyait is elsajátíthatják. S ha netán elunnák a kony­haművészet tanulgatását a ,Jcisgazdasszonyok”, meg­próbálkozhatnak a gyöngyfű­zéssel, a szakajtófonassal, il­letőleg megismerhetik a gyógynövényeket. Ugyanis 3- tól 5-ig kötetlen programokon vehetnek majd részt. A fiúk hajót modellezhet­nek, videózhatnak vagy sak­kozhatnak. A gombázás, a természetjárás sem maradhat ki a kellemetes teendők sorá­ból, melyet a nyár végén au­tóbusz-kirándulással zárnak. Budapesti katolikus általános iskolások táboroztak Zabaron Nemrégiben több mint harminc budapesti általános iskolás és tanár egy hétig vendégeskedett Zabaron. A korábbi ismeret­ségből kialakult jó kapcsolat révén a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola egyik tanuló- csoportja olyan szándékkal lá­togatott el szűkebb pátriánkba, hogy megismerkedjen a termé­szeti, a néprajzi környezettel és a helyi szokásokkal. A fővárosi tanulókat az erre a célra legalkalmasabb környe­zetben, a helyi plébánia épüle­tében helyezték el. A gyerekek tanáraik vezetésével naponta innen indultak a környék érde­kességeinek megtekintésére, a tapasztalatszerző kirándulá­sokra. A nagyváros zsivajához szokott lányok és fiúk gazdag vidéki élményanyaggal és kel­lemes emlékekkel utaztak haza. Zabar vendégei minden bi­zonnyal jó hírét költik majd nemcsak a községnek, hanem egész Nógrád megyének. Több bús a Karancshústól - A piaci lehetőségek függvényében növeli termelését a salgótarjáni Karancshús Rt., s májusban az eddigi legnagyobb, 65 millió forintos ár­bevételt érte el. Az elmúlt két hét eredményei azt mutatják, hogy tartani tudják a felpörgetett munkatempót, s június­ban sikerül megismételni az előző hónap remek forgalmát. Képünkön: Sáfi János és Murár Dezső szállításra készíti elő az ínycsiklandó termékeket. fotó: gyurián tibor Mindenki csak Pipi néninek ismeri Balassi-díjasok ­Balassi Bálint-díjat alapított a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár vezetése, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének alapszervezete, a Magyar Könyvtáros Egyesület megyei szervezete és az intézmény közalkalmazotti tanácsa. Az első kitüntetettek között van Nagy Zoltánná Bodrogi Erzsébet, a könyvtár munkatársa.-Mióta dolgozik a könyves szakmában?- Még 1960-ban jöttem a megyei könyvtárba, a feldol­gozó részlegbe. Akkoriban a Nógrádi Hirdető helyén volt a könyvtár. Bár négy éve már nyugdíjas vagyok, a szívem még mindig ide húz. Szeretnék mindaddig a könyvek nyilván­tartásával, leltározásával, selej­tezésével foglalkozni, amíg igényt tartanak a munkámra, meg amíg az egészségem is bírja. Hogy ez egy év, két év, azt nem tudhatja az ember előre. Ahogy a sors hozza. Én nem ijedek meg semmilyen fi­zikai munkától. Sokan el nem tudják képzelni, hogy egy könyvtárosnak egy nap hány ki­lométert kell megtenni, hány mázsa könyvet kell cipelni. Ré­gebben még több volt a munka, hiszen nem voltak szállítóko­csik. Mozgalmas élete volt- Ilyen sorsot képzelt el ma­gának?- Nem tudom. A háború után nagy volt a szegénység, örül­^ _________‘Hw_____ N agy Zoltánné: A könyv meg­határozó a gyermek életében tünk, ha középiskolába járhat­tunk. Mindig szerettem kézi­munkázni, varmi. Akkor még azt mondtam, hogy varrónő le­szek, aztán ez elmaradt. De nem bántam meg a választáso­mat, mert szeretek itt lenni. Elég mozgalmas életem volt. Mindig mondtam, ha annyi fo­rintom lenne, ahány könyvet megemeltem, ahány cédulát raktam a katalógusba, akkor én most nagyon gazdag lennék! A díj - megbecsülés- Hogyan fogadta a díjat?- Nagyon meglepődtem rajta, de meg kell mondanom, nagyon jól esett. Én ezt megbe­csülésnek érzem.- Másképp néznek-e most önre a munkatársai?-Hogy miként néznek rám, azt nem tudom. Mindannyian fiatalabbak nálam, úgy tekinte­nek rám, mint anyjukra. Min­denki csak Pipi néninek ismer.-Hogy látja, fejlődik-e a könyvtár, gazdagabbak-e a kul­turális programjai?-A programok jók volná­nak, fejlődne is a könyvtár, ha pénz lenne. De kevés van, s ez a nehéz gazdasági helyzet von- zata. A nagyvállalatok, ame­lyek azelőtt patronálták a kultú­rát, megszűntek. Ez a könyvtár túl nagy ahhoz, hogy egy-két magánvállalkozó finanszírozza. Az állam sem tudja annyival dotálni a közművelődést, amennyi elég lenne. A szépiro­dalmi műből nem elég egy-két példány. Ha most nem vesszük meg ezeket a könyveket, akkor olyan űr keletkezik erre az idő­szakra, amelyet nem lehet pó­tolni.- A kisgyerek életében mennyire meghatározó a könyv?- Személyiségének egész fejlődésében nagyon meghatá­rozó. Jónak tartom, hogy az óvodásokat, az iskolásokat el­hozzák a könyvtárba, a peda­gógusok próbálják őket a könyvszeretetre, az olvasásra nevelni. Meg arra is, hogy a ké­sőbbiekben tudjanak a kataló­gusokban, a polcok között tájé­kozódni. Muszáj alkalmazkodni — A könyvtáros szakmában eltöltött három és fél évtized mire tanította meg önt?-Az élet folyton változik, alkalmazkodni kell hozzá. Saj­nos, sokszor muszáj megal­kudni is. A lényeg: lépést kell tartani a korral! Szanyi Nóra

Next

/
Thumbnails
Contents