Nógrád Megyei Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
1995. június 16., péntek Hazai Körkép 9. oldal Nem mindenkinek jut jól fizetett állás Változatok a végkielégítésre Végkielégítésről, kisebb és nagyobb pénzek felvételéről, sorsáról - politikai felhanggal, vagy csak az állampolgári kíváncsiság kapcsán - sok szó esik manapság. A Munka törvény- könyve módosítása a szűk réteget érintő, rendkívül magas összegek megszerzésének lehetőségét mostanában szabályozta. A jelenlegi szabályozás kimondja: „A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.” Ha valaki a munkahelyén legalább három évig egyhuzamban dolgozott, egyhavi fizetést vihet haza végkielégítésként. Ötévi munka esetén ez kéthavi, tíz évnél három hónapi, tizenöt évnél négyhavi, húszévi munkaviszony után öt-, legalább huszonöt évi munka esetén pedig hathavi átlagkeresetnek megfelelő összeget jelenti. Ha valakinek öt évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt felmondanak, további három hónapnyi átlagkeresetet kaphat. (Viszont semmiféle vég- kielégítés nem jár, ha idő előtt, vagy betegség okán vonul valaki nyugalomba.) Ez a kifizetési mód tulajdonképpen nem más, mint a munka nélkül maradónak nyújtott törvényes és minimális segítség. Ahol az állam is tulajdonos, ott a munka törvény- könyvében szabályozott vég- kielégítés rendszerint megfelelően történik. Más a helyzet a magánkézben levő cégeknél, ahol alkudni is lehet. Megegyezhet például munkáltató és munkavállaló abban, hogy három évre szóló szerződést kötnek s ha a munkaviszonyt előbb megszakítja a munkáltató, úgy akár tízhavi végkielégítés is ütheti dolgozója markát. Nem minden búcsúpénz végkielégítés. Ha például meghatározott tartamra szóló szerződést idő előtt felbont a munkáltató, akkor köteles a hátralevő időre - de legfeljebb egy évre - járó átlagkeresetet kifizetni. Ez azonban nem végkielégítés! A végkielégítés összegébe a felmondási időre járó fizetés nem tartozik bele. Államigazgatás fogyókúrán Egy karcsúsító beavatkozáson, azaz létszámleépítésen már nagyjából-egészében túlestek a közhivatalok: a kabinet áprilisi határozata - első ütemként - 10 százalékos csökkentésre kötelezte a tárcákat. Tegnap a kormány a folytatásról döntött. Ezúttal a köztisztviselői álláshelyek számát további 1820- szal kell mérsékelni. A kormányhatározat szerint a leépítéseket differenciáltan hajtják végre, egyebek közt az igazgatási struktúra eddigi és folyamatban levő egyszerűsítésének tapasztalatait is figyelembe véve. Ennek jegyében most például az Igazságügyi Minisztérium és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mentesül a csökkentés kötelezettsége alól. A külügyi tárcára vonatkozó döntés szerint az új külképviseleti szervezet létrehozása során kell - a korábbi összlétszámhoz képest - legalább 5 százalékos megtakarítást elérni. A kabinet a földművelésügyi tárcát arra hívta fel, hogy az 1991-ben született törvény alapján létrehozott földművelésügyi hivatalok és más szervek feladatait vizsgálja meg. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az ágazat területén 981 állást szüntet meg, vagyis 15 százaléknál nagyobb arányú leépítést hajt végre. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén pedig a 15 százalékos csökkentést a közlekedési és hírközlési felügyeletek átszervezésének eredményeit figyelembe véve kell végrehajtani. A kormány elhatározta, hogy törvényjavaslatban - a parlamenttől sürgősségi tárgyalást kérve - kezdeményezi a tankerületi oktatási központok megszüntetését is, mert további működésük szükségtelen. Nem szolgáltatás jellegű feladataik az önkormányzatokhoz, a szolgáltató jellegűek pedig a megfelelő pedagógiai intézményekhez telepíthető. A módosítás nyomán a kormány a Nemzeti Alaptantervet és ennek alaprendeleteit rendeletben adja ki. A tervezet szigorúan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett növelhető a 8 osztályos általános iskolák, illetve a 4 osztályos gimnáziumok évfolyamainak száma. Nagygyűlésen ismertette programját a köztársaságielnök-jelölt Mádl: Nyílt lehet a verseny „Parasztlegényből kinőtt arisztokrata", így jellemezték egyetemi évfolyamtársai a hatgyerekes bándi földműves- családban, 1931-ben született Mádl Ferencet. A veszprémi piarista gimnázium után a pécsi egyetem jogi karán, majd Strasbourg- ban, a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karon tanult. 1971-ig dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia apparátusában. Az ELVE jogi karán tanszékvezető egyetemi tanár. Négy évig volt megszakítás nélkül az Antall-, illetve a Bo- ross-kabinet tagja. Tevékenykedett szakértőként a hazai gazdasági válság levezetésére programot kidolgozó Kék Szalag, illetve a Híd csoport munkatársaként, volt AVU igazgatótanácsi tag, kormányzati „főprivatizá- tor”, 1993 februárjától 1994 júniusáig pedig kultuszminiszter. 1994 novemberében tartotta meg akadémiai székfoglalóját. Nős, egy gyermek édesapja. Mádl Ferenc, a három ellenzéki párt közös köztár- sasági-elnök-jelöltje csütörtökön Budapesten, az Erkel Színházban lapunk zártakor kezdődött nagygyűlésen összegezte, hogy megválasztása esetén milyen törekvések, célok szellemében töltené be magas közjogi méltóságát. A jelölése utáni napokban programjáról több sajtó- nyilatkozatban szólt - az alábbiakban ezekből az interjúkból ismertetünk részleteket.-Ki kell állnunk a határon túli magyarság érdekeiért, hogy a magyarok hazánkon kívül is jól érezhessék magukat... Bizalomerősítő lépéseket kell tennünk a szomszédos országok pártjai, kormányai és parlamentjei felé, hogy kiteljesedjék a kisebbségek egyéni, kulturális és területi autonómiája. Az államfői, illetve a kormányzati munka kapcsán Mádl Ferenc így fogalmazott: - Osztom azt a véleményt, hogy a magyar hagyományok védelme és politikai kultúránk aktív kormányzati szerepet igényel, óvakodnék viszont, a jogi képzettség ebben segít is, hogy szakszerűtlen, vagy rossz tanácsok alapján felesleges konfliktusokkal, felesleges félreértésekkel terheljem a közvéleményt... Alkotmányossági kontrollt kérnék a kormány stabilizációs programjáról és köztársasági elnöki jogkörömet a lehetséges mértékig bevetném a családok és a jövő nemzedék védelmében... Nem foglalnék állást egyik párt nézetével szemben, vagy mellett.-A törvényalkotásban pótolni kell a hiányokat, egyértelmű jogszabályok megalkotásával, amelyeket értenek az emberek és a gazdaság szereplői. Jelöléséről szólva ezeket mondta: - A jelöltséget szimbolikusnak tartom, mely kifejezi a polgári ellenzéki pártok egységét. Amiért elvállaltam, abban az is motivált, segítsem az antalli örökség tovább vitelét. A társadalom jobb lehetőségeket keres, ez is oka annak, hogy létrejött a három ellenzéki párt konszenzusa, és alternatíva felmutatása... A verseny nyílt lehet, magam alázattal és tisztelettel fogadtam el a felkérést. Megmenti a vállalatokat a csődmenedzser? « Az utóbbi években új szakma született hazánkban: a csődmenedzsereké. Ezeket az alapvetően többdiplomás, vezetői gyakorlattal rendelkező, vállalkozó szellemű szakembereket az Állami Vagyonügynökség képezte ki azért, hogy legyen kiket a bajba jutott cégek élére állítania. Egyikük Agostonné dr. Eg- ressy Anna vállalati biztosként már a második céget „csődmenedzseli”.-Miként alakul ki egy-egy vállalatnál a csődhelyzet?- Forrása több is lehet, de oka csak egy. Nevezetesen az, hogy átmenetileg vagy tartósan megbomlik az összhang a gazdálkodás és a környezet között.- Mi történik akkor, ha már beütött a csőd?- Természetesen előfordulhat a gazdasági környezetben olyan gyors változás, amelyhez egyszerűen nincs elegendő idő alkalmazkodni. Amennyiben még helyes reagálással megmenthető a helyzet, akkor a válság csak átmeneti lesz. Más esetekben azonban a fáziskésés olyan nagymértékű lehet, hogy csak komoly beavatkozással, a dolgok mélyre ható átrendezésével próbálkozhatunk. Ilyenkor teljes átszervezéssel vagy az életképes részek gyors leválasztásával, az életképtelenek megszüntetésével lehet a legkisebb veszteséggel megúszni a teljes felszámolást.-Milyen konkrét lépéseket várnak a csődmenedzsertől?-Első a gyors helyzetfelmérés, hogy a problémával tisztában legyünk. Tájékozódni kell az érintett partnerek szándékai felől is. Itt a hitelezők és a tulajdonos véleménye a meghatározó, hiszen elsődlegesen tőlük lehet segítséget várni. A helyzetfeltárás alapján programot kell kidolgozni, amelyben a cég jövőbeni sorsát vázolva javaslatot teszünk a szükséges tulajdonosi döntésekre.- Ön már talpra állított csődbe jutott céget. Milyen törvénybeli, gyakorlati változtatásokat tartana szükségesnek, hogy a jövőben kevesebben kerüljenek válságba?- Sokat segítene, ha a csődtörvény olyan alapokon nyugodna, amelyek révén kellő időben kiderülne, hogy válság közeleg. Ez megkönnyítené az életképes cégek megmentését, s az életképtelenek rendezett megszüntetését. Fontos lenne a büntető törvénykönyv módosítása is. A munka törvény- könyvében pedig külön fejezetre lenne szükség a válság- helyzetről. Az ügy Az egész ország arról beszélt, mit kellett volna tennie a pénzügyminiszternek a végkielégítésével. A többséget az bántotta, hogy valaki megint több pénzt kapott, mint amennyit valaha megkereshetünk. Engem a jelenség bántott. Kotorásztunk valaki zsebében. Hogy miért? Mert ő meg — míg a dolgát teszi - a mi zsebünkben kotorászik, (sp) Új tv-csatoma Előreláthatóan 24 kelet-kö- zép-európai ország képviselői vesznek részt azon a nemzetközi konferencián, amely új műholdas csatorna, az Alfa TV létrehozatalát készíti elő. A térség mintegy 400 millió lakójának szánt, főként gazdasági és kulturális műsorokat a tervek szerint 7 nyelven - köztük magyarul is - közvetítik majd, a többiek, a kisebb népcsoportok számára anyanyelvükön, teletexttel feliratozzák az adásokat. Az Alfa TV működési költségeit nemzetközi alapítványból kívánják fedezni. A kuratórium tiszteletbeli elnöke Josef von Ferenczy, a neves magyar származású német médiamenedzser, elnöke pedig Vizi E. Szilveszter akadémikus. Ha az előkészítő konferencia sikeres lesz, a jövő év végén az Alfa TV megkezdi kísérleti adásait. Szabadsághalasztás Ha az ellenzék a kormány stabilizációs programjával összefüggő törvény kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordul, a közjogi testület elhalasztja nyári szabadságát. Ezt Sólyom László, az Alkotmány- bíróság elnöke jelentette be csütörtökön Kecskeméten, a Nemzetközi Alkotmányozási Konferencia megkezdése alkalmával tartott sajtótájékoztatón. A döntés kapcsán kifejtette: a törvény megvitatásának soronkívülisége nem lesz rendkívüli. Az Alkotmánybíróság a nagy tömegeket érintő ügyekben, például 1990-ben a kamatadó kérdésében, korábban is igyekezett sürgősen állást foglalni. A köztársasági elnök aláírásával megerősített törvénycsomagnak pedig számos olyan rendelkezése van, amely a lakosság, a családok, a munkavállalók széles körét érinti. Illem és jó modor a fő - a tisztelt Házban is Törvénykezés - újságból Megesik, hogy az a bizonyos csizma csakugyan fölkerül az asztalra. Vagy legalábbis arra a le-fölhajtható asztalkára, amely a képviselői padsorokban ülőknek jegyzetelésre szolgál. A lábát e szokatlan helyen pihentető honatyát az elnök udvarias, de határozott intelemben részesítette a tisztelt Házhoz nem illő pozitúráért. Az eset kapcsán megkérdeztük az Országgyűlés illetékeseit, hogy van-e belsőszabályzat vagy előírás a törvényhozók viselkedésére, magatartására. A honanyáknak is tucatnyi újságot kell átolvasniuk... Front van? Sokan kérdezik ezt mostanában, különböző panaszokkal küszködve. Ám a meteorológus, Aigner Szilárd arról tájékoztat bennünket: semmi rendkívüli nincs a mostani időjárásban. Igaz viszont, hogy a nagyon megemelkedett páratartalom és az időnkénti magas hőmérséklet - amely meleg-fronti hatással jár-a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket erősen megviseli. Célszerű, ha ebben az időszakban sok folyadékot fogyasztunk, és a verítékkel távozó ásványi sókat is pótoljuk.Rostosgyümölcsleveket, vagy friss gyümölcsöt fo- gyasszunk.Javítjákaközérze- tet,fokozzákatűrőképességet az ásványi anyagokkal dúsított vizek is. Ő. K.-Kizárólag a minden állampolgárra érvényes általános szabályok érvényesek a képviselőkre is - hangzott a válasz. Olyan előírás van, hogy az ülésteremben például tilos a dohányzás. Aki rá akar gyújtani, a folyosón megteheti. Ott - régi hagyatékként - olyan csillogó réz hamutartók vannak, amelyeknek mélyedései számozottak: ha be kell „ugrani” a terembe, mondjuk szavazni, utána ki-ki megtalálja a maga cigarettáját.- Az öltözködésben szintén csak a szokásjog ad eligazítást. Korábban egyeduralkodó volt a sötét ruha. A rendszerváltás után polgárjogot kapott a nyakkendő nélküli, lazább viselet, a fiatalabb képviselők körében a farmer is. Utóbb ők is visszatértek a „polgári”, nyakkendős öltözékhez.- Olykor szó éri a Ház elejét, hogy tanácskozás közben a képviselők az újságokat bújják. Mentségükre szóljon, hogy míg másoknak általában elegendő egy-egy lap elolvasása, a honatyáknak tucatnyinál is többet kell átolvasniuk, ha sokoldalúan akarnak tájékozódni.- Illemtani szótár sincs, amely felsorolná, milyen jelzők, kitételek nem illenek a parlamenti vitákhoz. Csak az etikai érzék a mérvadó, amely szerint főként a személyeskedő, a politikai ellenfelet emberi méltóságában sértő megnyilatkozást kell kerülni. Szerencsére ritka eset, hogy a nyelvi „illemszabály” megsértése miatt az elnöknek kell figyelmeztetnie valamelyik képviselőt. Koós Tamás
