Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-11 / 109. szám

2. oldal Ország - Világ 1995. május 11., csütörtök Szedik az aknákat - A horvát rendőrség különleges alakulatai éppen egy olyan hídról szedik fel az aknákat, amely összeköti a közelmúltban elfoglalt területeket Bosznia szerbek lakta részével. Az ENSZ ezen a hídon szállította át később azokat a szerbeket, akik nem kí­vántak horvát fennhatóság alatt élni. fotó: feb-reuters Feszültség és kudarc a csúcson Moszkva - A Kreml Katalin termében Borisz Jelcin és Bili Clinton négyszemközti talál­kozójával tegnap megkezdő­dött az orosz-amerikai csúcs- találkozó. Az eredetileg tervezettnél lé­nyegesen hosszabb, mintegy négyórás tárgyalás során nem sikerült dűlőre jutnia Borisz Jelcin és Bili Clinton elnöknek a Washington által élesen el­lenzett orosz-iráni atomüzlet ügyében. A „probléma alapos elemzése” végett a kérdést a Gore-Csernomirgyin bizott­ságra bízták, amely ajánlást tesz az elnököknek. Öt közös nyilatkozatban ál­lapodott meg a két államfő, azonban a másik vitás kérdés, a NATO bővítésének ügye nem szerepel a közzéteendő közös nyilatkozatok sorában. A meg­lehetősen feszült tárgyalások után jutott megállapodásra Jel­cin és Clinton az öt közös nyi­latkozatról. Ezek az európai biztonsági kérdésekre, a gazda­sági együttműködésre, az atom­fegyverek elterjedésének meg­akadályozására, valamint a kié­gett atomerőművi fűtőanyag katonai célú újrafelhasználásra történő átadásának megakadá­lyozására, illetve a rakétavé­delmi rendszerekre vonatkoz­nak. A két ország vezetői meg­erősítik a rakétavédelmi rend­szerek korlátozásáról szóló 1972-es szerződés érvényét, s kifejezik: különbséget kell tenni a hadászati és taktikai ra­kétavédelmi rendszerek között. Jelcin és Clinton négyszem­közti találkozója után kezdő­dött meg a tárgyalóküldöttsé­gek bevonásával tartott máso­dik forduló, amelynek során biztonságpolitikai és külpoliti­kai, valamint gazdasági kérdé­seket vitattak meg. Találkozott a két külügyminiszter, Andrej Kozirev és Warren Christopher. Az orosz-iráni reaktorüzlet mellett a jugoszláviai helyzetet, a csecsen válságot, s az EBESZ szerepét vitatták meg. Christopher a találkozó után közölte, hogy az orosz-iráni re­aktorüzlet ügyében „közös nyi­latkozatra vonatkozó javaslatot tettek” az elnököknek. Az amerikai külügyminiszter azt is elmondta: kifejezésre jut­tatta reményét, hogy a csecsen- földi katonai cselekményekre vonatkozó moratórium állandó lesz. A jelen lévő Andrej Kozi­rev azonban nem volt hajlandó kommentálni Christopher kije­lentését. Egyetértés az atomsorompóról Az atomsorompó-szerződés- röl tanácskozó New York-i konferencia főbb küldöttségei szerdára virradóan egyetér­tésre jutottak az egyezmény határozatlan időre való meg­hosszabbítását lehetővé tevő alapvető dokumentumokban. Döntésre vár még az Izrael csatlakozására és az izraeli nuk­leáris tevékenységnek a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség ellenőrzése alá helyezésére vonatkozó arab javaslat. így a konferencia határozata legko­rábban csütörtök reggelre vár­ható. Három alapvető doku­mentum kerül majd a konferen­cia elé. Ezek közül jogi érvény­nyel csak a szerződés határozat­lan időre való meghosszabbítá­sát kimondó határozat bír majd. A további két, politikai jel­legű dokumentum közül az egyik az egyezményt rendsze­resen felülvizsgáló tárgyalások­ról rendelkezik, a másik pedig az egyezmény bizonyos pont­jait hangsúlyozó elvi nyilatko­zat. E nyilatkozat kiemeli az egyezmény sorsdöntő szerepét, megemlítve a 178 tagország mellett a csatlakozástól elzár­kózott három tényleges atom­hatalmat (Izrael, Pakisztán és India), felhívja az öt nagyha­talmat a leszerelési tárgyalások jóhiszemű folytatására, az atomkísérletek 1996-tól való végleges betiltására, és atom­fegyvermentes övezetek létre­hozására - többek között a Kö­zel-Keleten. Az atomhatalmak állásfoglalását, amely szerint nem használnak atomfegyvert az ilyennel nem rendelkező or­szágok ellen, a nyilatkozat elég­telennek minősíti, és jogi szintre kívánja emelni. Hangsú­lyozza minden országnak a bé­kés célú nukleáris technológiá­hoz való jogát. Sógori összefogás a békéért Magyarország és Ausztria együttműködik a békefenntar­tásban az ENSZ égisze alatt és első alkalommal - az év máso­dik felében - Cipruson vetik be a tavaly ősszel kiképzett ma­gyar békefenntartó század egyik szakaszát. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette be tegnap Budapesten azt követően, hogy befejezte tárgyalásait osztrák partneré­vel, Wemer Fasslabenddel. A magyar védelmi tárca ve­zetője elmondta, hogy mintegy 40 katona utazik majd a sziget- országba és az induló költségek- különböző szükséges eszkö­zök beszerzésével - 88 millió forintot tesznek ki. Az összeget- amelyet utólag az ENSZ részben megtérít - a központi költségvetésből teremtik elő. A magyar békefenntartók kiuta­zását a kormány nemrég jóvá­hagyta és a katonákat nemso­kára Ausztriában készítik fel a feladatra. Elutasító munkavállalók A munkavállalói oldal eluta­sította a pótköltségvetés ter­vezetét a Költségvetési In­tézmények Érdekegyeztető Tanácsának tegnap, Buda­pesten tartott ülésén. Az intézmények, szolgáltatá­sok ellehetetlenüléséért a kor­mányt terheli a felelősség - ál­lapították meg a munkavállalók képviselői, akik eszmecserére is csak azzal a kikötéssel voltak hajlandók, hogy ezzel nem a kormány javaslatait kívánják legitimálni. A munkavállalói oldal nehezményezte, hogy a kormány már a pótköltségvetés elfogadása előtt, visszamenőle­gesen 3 százalékkal csökken­tette a költségvetési intézmé­nyek személyi jellegű kiadásai­nak keretét. Mégsem lesz gyakorlótér (Felvidéki tudósítónktól) Anton Barbierik, a Rozsnyói Járási Környezetvédelmi Hiva­tal vezetője beleegyezett, hogy a páratlan természeti értékű és szépségű Szilicei-fennsíkon ka­tonai gyakorlóteret létesítsenek - számoltunk be róla nemrég. A hír kiszivárgása után tilta­kozási hullám indult, amelynek végül a Rozsnyón állomásozó katonai alakulat parancsnoka vetett véget, aki kijelentette, hogy a természetvédelmi kör­zetben sem most, sem később nem szándékoznak katonai gyakorlóteret létesíteni. A tiszt szavai nyomán a Rozsnyói Járási Környezetvé­delmi Hivatal vezetője írásban is visszavonta a beleegyezését. (farkas) Kamatozó Kincstárjegy 1996/V Eros es biztonságos Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, de magas ka­mattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb idő­re lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Magyar Állampapír, a Kama­tozó Kincstárjegy teljes biz­tonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, valamint az OTP Bank kije­lölt fiókjaiban a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor vissza is váltható, de ek­kor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamato­zó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. május 15-19-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. május 19. Évi bruttó kamata 28,5%. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpa­pír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os ka­matot biztosít. Természetesen, mint minden A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény • Magyar Hitelbank 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • Cooptourist Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 11. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents