Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

1995. május 9., kedd Mozaik 7. oldal 125 ÉVES A SALGÓTARJÁNI PETŐFI SÁNDOR ISKOLA „Minden ember tehetséges” - vallják A Salgó-Tarjáni Vasfinomító Társulat dolgozói gyermekei­nek nevelése-képzése céljából 1870-ben elemi népiskolát alapított. Az egy tantermes épületben Porázik György az első tanító az 53 diákot 3 nyelven: szlovákul, magyarul és németül oktatta. Az új épületet, mint „az or­szág legkorszerűbb iskoláját” Klebeisberg Kuno kultuszmi­niszter avatta fel 1929-ben. Napjainkban 720 tanulóval 62 pedagógus foglalkozik két szép épületben. A formálódó 12 évfolyamos modell tankönyvei a 125 éves intézmény alkotó pedagógusai­nak közreműködésével készül­nek. A volt társulati iskola ma már megyei és országos bemu­tatókat * is vállaló bázisintéz­mény. Az intézmény gazdag prog­rammal emlékezett, illetve em­lékezik meg a jeles évforduló­ról. Mottójukat Moholy-Nagy Lászlótól választották: „Min­den ember tehetséges". Március 12-én Petőfi-vetél- kedőt szervezetek a városi isko­lák tanulói számára. Áprilisban és májusban sportversenyek voltak, illetve lesznek, külföldi résztvevőkkel. Május 11-én 10 órakor játé­kos emlékezést tartanak, ekkor adják át a pályázatok díjait is a sportcsarnokban. Május 12-én 11 órakor avat­ják fel Porázik György emlék­tábláját. Május 12-én 16 órakor „Al­kotó tanárok - alkotó diákok” című kiállítás nyílik a József Attila Művelődési Központban. Ugyanott tartják 16.15 órakor a központi ünnepséget, megem­lékezést is. Május 15-én 13.30 órakor mutatják be az iskolatörténeti kiadványt, 14 órakor pedig tu­dományos tanácskozást tarta­nak a történelemtanításról. Május 22-én 14 órakor isko­latörténeti vetélkedő lesz. Május 23-án 17 órakor a Meselánc című játékot mutat­ják be a József Attila Művelő­dési Központban. Június 10-én 9.30 órakor rendezik a ballagást és a tanév­zárót a Kohász Stadionban. Létfontosságúak az üzemi tanácsok Az első üzemitanács-választások óta alig két esztendő telt el. Az 1992. évi XXII. törvény, amely létrehozta ezt a sajátos jog- intézményt, azt célozta, hogy a munkavállalók törvényes kere­tek között beleszólhassanak saját sorsuk alakításába. Tehát létfontosságú ez az új in­tézmény, annál is inkább, mert az elmúlt öt évben közel másfél millió munkahely szűnt meg, a nyilvántartott munkanélküliek száma - ha olykor átmenetileg csökken is - a 600 ezer felé kú­szik és további elbocsátások révén e folyamat nem állt meg. Az üzemi tanácsok a munka- vállalók számára törvényes fegyvert jelentenek, a munka­adók részére viszont értékes segítséget nyújthatnak, mert biztonságos alapot szolgáltat­nak a rövid távú és a hosszabb időre szóló termelési, fejlesz­tési programok megvalósításá­hoz, ugyanakkor eszközei le­hetnek a legsúlyosabb konflik­tusok elhárításának, megelőzé­sének. A fent említett törvény értelmében május 19-e és 26-a között az országban ismét üzemi tanácsokat választanak, illetve, ahol még nem alakultak meg, ott először kerül sor erre a fontos eseményre. Noha már két éve működnek hazánkban az üzemi tanácsok, mégis viszonylag kevés isme­rettel rendelkezünk róluk. Ezért arra kértük dr. Herczog Lászlót, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkárát, hogy tájé­koztassa olvasóinkat az üzemi tanácsok eddigi működésének tapasztalatairól és a közeli vá­lasztásokkal összefüggő tenni­valókról.- A sikereik és kudarcaik mélyebb okainak vizsgálatára nem vállaikozhatom - mondta Herczog László -, annyit azon­ban állíthatok, hogy a rövid idő alatt is számottevő eredménye­ket mutathatnak föl az először választott üzemi tanácsok. Per­sze csak ott, ahol komolyan vet­ték szerepüket, ahol együttmű­ködésre kész partnerekre talál­tak a munkáltatói oldalon, és ahol megfelelő segítséget kap­tak a szakszervezetektől.- Az üzemi tanácsok sikerei­nek kulcsát igazából a megvá­lasztott tagok és elnökök ké­pességeiben, tenni akarásában találhatjuk meg. És ez figyel­meztető tanulság a mostani vá­lasztásokra nézve is. Továbbá az is, hogy a jövőben több fi­gyelmet és megbecsülést érde­melnek, akik e nehéz időkben, a munkavállalók képviselőiként nagy felelősséget vállalnak magukra, keményen dolgoznak az üzemi tanácsok eredményes működéséért.-Most vélhetően kedvezőb­bek a feltételek, mivel mind a munkavállalóknak, mind az üzemi tanács tagságára jelöl­teknek, már ahol működtek ilyen intézmények, nem isme­retlen a szerepük és feladatuk. Az is pozitív előjel, hogy a munkaadók körében egyre töb­ben ismerik fel az üzemi taná­csok előnyét, hasznát, s mind nagyobb együttműködési kész­séget, kevesebb ellenállást ta­núsítanak az új intézmény iránt.- A már említett törvény sze­rint valóban kell, és nem csu­pán lehetséges az üzemi taná­csok megválasztása. Tehát, kö­telező a törvény szerint minden olyan helyen, ahol az 51 főt meghaladja a munkavállalók létszáma, ahol pedig 15—nél többen dolgoznak, ott üzemi megbízottakat kell választani, akinek a jogai azonosak az üzemi tanácséval. DUNA-IPOLY NEMZETI ÖRÖKSÉG PROGRAM Madárvárta a vád ártéri erdőben Nógrád megye déli határán túl fekvő Vácnak több olyan ne­vezetessége is van, amely utunkba esik, s érdemes előtte megállni. A városból a Gombás patak hídján át utazhatunk tovább Budapest felé. Ilyen barokk szobros átjáró, mint ami­lyen a Gombás patakon vezet, egyetlenként található az or­szágban. Történelmi nevezetessége, hogy 1849. április 10-én itt rohamoztak Földvári Károly ezredes honvédéi Götz gene­rális osztrák vezér csapatai ellen, s dicsőséggel foglalták visz- sza tőlük Vácott. Érdemes erre a történelmi múltra is emlékezni, ha arra járunk, netán a hídról pár lé­pésnyire áll a sportstadion va­lamelyik NB I-es labda­rúgó-mérkőzésére látogatunk el. A stadionon túl, a Dunába torkolló patak bal oldalán elte­rülő városliget szélét ártéri erdő szegélyezi, s itt található az a földrajzi pont, ahol a he­gyek világából kilépő folyam délnek fordulva, az alföldi szakaszát kezdi kiépíteni. Ezen a ponton építette fel a holland kormány segítségével tavaly októberben a Göncöl Alapítvány azt az erdei tanös­vényt, amely a tervek szerint része lesz a Duna-Ipoly Nem­zeti Örökség Program kiépíté­sének. Szintén holland támo­gatással, az országhatárt je- lentőTpoly folyón túli, szlovák területeket is érintve. A nemzetközi megnyitót a közelmúltban tartották meg, s ezen ott volt Hans Kampf, a Holland Mezőgazdasági és Természetvédelmi Miniszté­rium képviselője, Peter Veen, a Holland Királyi Természet- védelmi Egyesület elnöke, va­lamint az Ipoly Unió szlová­kiai elnöke, Volent József. A holland vendégek a többi meghívottal együtt örömmel húztak combig érő gumicsiz­mát, hogy begázoljanak az el­öntött dunai ártérre, s gyö­nyörködjenek a fűzligetek, nádasok, zöldellő páfrányok, réti füzények világában, cso­dálják a vízben lebegő csigá­kat, menekülő kétéltűeket, a madárvártán megfigyelhessék a manapság már ritkán látható jégmadarat, függő cinegét, szárcsát, szürkegémet, s hall­hassák a fülemüle énekét. Úgy nyilatkoztak, hogy Hollandia Közép-Európától egészen Bulgáriáig szeretné hasonló rezervátumlánc létrehozását segíteni, hogy az emberiség­nek maradjon emléke, legyen ismerete az őstermészetről. Czippán Katalin, a Göncöl Alapítvány elnöke is ezt a célt jelölte meg. A közeli Göncöl Klubba ér­kező látogatók vezető segítsé­gével, a klubban kölcsönzött távcsővel járhatják végig a ha­talmas ősparkot. Kovács T. István Főpapi titok az új pápaesélyes A kulisszák mögött megkez­dődött a jelenlegi pápa, II. János Pál utódjának a kijelö­lése. Az olasz újság szerint már hónapok óta zajlik a pápavá­lasztó konklávé előkészítése, amelyre egyébként is minden esetben - a nyilvánosság teljes kizárásával- már akkor sort kerítenek, amikor a mindenkori egyházfő hatalma teljében ül Szent Péter trónján. Rómában, a Lateráni egye­temen a közelmúltban került sor arra a megbeszélésre, ame­lyen a leginkább esélyes szemé­lyeket számításba Vették. Ez ma még főpapi titok, de a választás demokráciájának követelése is hangot kapott. A keleti egyház egyébként már régóta követeli a nagyobb önállóságot, s ehhez az utóbbi időben a nyugatiak is csatlakoztak, elsősorban a mo­narchikus hagyomány megre­formálásának igényével. Az említett tanácskozás szűkszavú közleménye szerint: „az igazi választási rendszerek irányába történő nyitás igénye merült fel”. Sőt, a Szentszék ér­zékenységét bíráló vélemények is elhangzottak, elsősorban azért, mert a régebben alkalma­zott népszavazás újraélesztését ellenzi. A kereszténység első évszá­zadaiban ugyanis - még mielőtt Róma püspöke az egyház veze­tőjévé vált volna - a püspökö­ket az egyházmegyék népe vá­lasztotta. A történészek sebesü­lésekkel, sőt halállal is járó kor­teskedéseket is feljegyeztek egyik-másik jelölt hívei, illetve ellenzői körében, de a püspököt mégiscsak a nép választotta. Mindazonáltal biztosra ve­hető, hogy a mostani tanácsko­zás nem kérdőjelezte meg a pá­paválasztás jelenlegi rendsze­rét, a vita arra irányult, hogy a hívők közössége, az egyház­megyék papjai és világiak a je­löltek kiválasztásában kapjanak nagyobb lehetőséget. Nehéz elképzelni, hogy Ka­rol Wojtyla bármit is módosít­son, de hogy a téma jelen lesz az utódját megvá­lasztó konklávén, ez biztosra vehető. EURÓPAI FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉP Két kritikus térség Magyarországon Elkészült a német Münchener Rück cég egész Európára vo­natkozó földrengés-veszélyez- tetettségi térképe. A német szakemberek szerint Eszak- kelet-Magyarország veszély­telen zónának minősül, ahol minden valószínűség szerint ötös erősségűnél nagyobb földrengéssel nem kell szá­molni. Magyarország két kritikus térsége, Jászberény-Szolnok- Kecskemét, valamint Tatabá­nya és Győr között helyezkedik el. Fél évezred statisztikája alapján hetes erősségűnél na­gyobb földrengést azonban - legalábbis az elkövetkezendő ötven évben - ezen a területen sem valószínűsítenek. Japán szakemberek a néme­teket megelőzve készítették el földrengés-előrejelzésüket. Ők az egyik legnagyobb rengés helyszíneként a Kárpát-meden­cét jelölik meg, még­pedig a második évezred fordu­lóján. Megkérdeztük Tóth Lászlót, a Földrengésjelző Obszervató­rium tudományos munkatársát, aki a fentiekkel kapcsolatban elmondta, hogy a földrengések előfordulása és gyakorisága alapján túl nagy különbséget nem lehet tenni Magyarország különböző területeire vonatko­zóan. Hazánk földrengések szempontjából egy szeizmikus zóna közelében, a világ máso­dik legveszélyeztetettebb terü­letéhez tartozó mediterrán tér­ség határán helyezkedik el. Bár egyelőre félelemre nincs ok, a lehetőséggel mindig szá­molni kell. TISZTESSÉGTELEN TÁMADÁS A POLITIKAI BÁSTYA MÖGÜL „... mindenki azt mond, amit akar’? Az orvosi rendelő zsúfolva. A betegek fokozatosan vesztik el türelmüket. Izegnek-mozognak, majd megindul a beszélgetés. Téma a napi politika. Elszaba­dulnak az indulatok. Az egyik asszony megemelt hangon pró­bálja a szóáradatot lecsillapí­tani. Gyári nyugdíjas, megvi­selt, szókincse meglehetősen szerény. - Én megértem a kormányt. . . .Eddig jutott, mert szomszédja durván lehur­rogja: — Mert maga kommu­nista ... Feszült csend, amit a gyári nyugdíjas tör meg:-Én soha nem voltam sem­milyen pártnak tagja, de maga az volt.. . Szavait zűrzavar kíséri. Ak­kor lanyhul, amikor többen is a gyárinak adnak igazat. Ők is­merik egymást. — Sírjában foroghat Montes­quieu, akinek a híres, ma sűrűn használt mondását idézik: „Szabad országban mindenki azt mond, amit akar, és azt le is írhatja!" A szép gondolatok mára csú­nyán eltorzultak. Sokan nem a realitásnak, hanem a pártjuk színeinek megfelelően fogadják a másik véleményét. De nincs is ezen csodálkozni való, amikor naponta át kell élnünk az or­szágházi csatákat. Ilyenné for­málódtunk. Panaszkodik az egyik öreg volt politikai fogoly. Saját ber­kein belül eltérő lett a vélemé­nye a szervezete vezetőjétől: egyszerűen leütötték. Hát, ki érti ezt? Tisztességtelenül, durva megnyilvánulásoktól kísérve folynak a napi küzdelmek. A kö­zelmúltban számon kérték a nyilvánosság előtt is a nyilván­valóan törvénytelenül vagyon­hoz jutott embert. Politikai bás­tyát épített maga köré, onnan támadott. A szabálytalanságát feltárókat becsmérelte, rágal­mazta. Megbánást dehogyis ta­núsított. És erre azt mondják: ilyen a világ. A másik ilyen tévelygő nem az eszméit ajánló vitában bocsátkozik hatalmának meg­erősítésére, hanem ellenfeleit becsmérli, becsületükbe gázol, hangoskodik. És vannak hallga­tói. Bizony, ófrancia forradalom szépséges, mindenkinek jogot biztosító ideáját megcsúfolják. Nem a nézeteket tisztázó, a má­sik véleményét is tiszteletben tartó viták zajlanak, hanem az eltérő véleménynek kíméletlen lehurrogását tapasztalni. A megjelent írásokra förmedvé- nyekkel válaszolnak, meghami­sítva a valóságot. Riccione olasz városka pol­gármesteri hivatalának ven­dége voltam. Ott átéltem igazi kulturált, tudatos célokat szol­gáló vitákat a legkülönbözőbb pártok részvételével. Arról szereztem tudomást, hogy a vita tartalmát a politikai és általános műveltség hatá­rozza meg, értelmét pedig tár­sadalmi hasznossága. Bobál Gyula Jó barátok - Egy kis vaddisznó a játszótársuk a va­dászgyerekeknek, miután az anyját vesztett védtelen állat bemászott a vadászházba. A patinás iskola épülete az Acélgyári úton

Next

/
Thumbnails
Contents