Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-09 / 107. szám

I 6. oldal Életmód - Szabadidő 1995. május 9., kedd Kivirágzott az Aranyág T eljesen mindegy, hogy mi­nek fogják nevezni - Ara­nyuszinak vagy Tapsónak - azt a bájos emblémafigurát, amelyet egy ötéves kisgyer­mek firkált papírra, de az biz­tos, hogy az Aranyág-akció beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. A mintegy hatórás televí­ziós műsorfolyam először is pénzt hozott a beteg gyere­keknek. Első nekifutásra kö­rülbelül húszmillió forintot, de az adakozás lehetősége még jó néhány napig fennáll. Nem tudom, hogy ez sok vagy kevés, ahhoz képest, amennyi orvosi műszerre a kórházak­nak szükségük van - gyanítom, hogy netfi lesz nehéz elkölteniük -, de az er­kölcsi érték sokkal nagyobb a beruházhatnál. Ismét bebizonyosodott, hogy értelmes célokra, a baj­ban lévők megtámogatására nagyon sokan azonnal meg­mozdulnak és kézzelfogható segítséget is nyújtanak a rá­szorultaknak. Volt, aki milliós nagyság­rendben is tudott gondol­kodni, másnak csak száz fo­rintra futotta, de a lényeget tekintve a két gesztus között nincs különbség. Egy kis­nyugdíjasnak, egy nagycsalá­dosnak néhány forintról le­mondani ugyanannyit jelent­het, mint egy a jól menő vál­lalkozónak, vagy vállalkozás­nak a százezrekről. ATem ünneprontásnak szá- 1V nom, de megemlítem: ahogy néztem a licitálók ne­mes párharcát, a fellépő mű­vészek meghatott igyekezetét, a műsorban megszólalók segí­teni akarását, szüntelenül az járt a fejemben: ha ilyen em­berségesek tudunk lenni anyák napján, egy szép moz­galom kapcsán, vajon miért vagyunk gyarlók, irigyek, acsarkodók, sokszor még go­noszak is a szürke hétközna­pokon? Csongrády Béla Múzsák, ha találkoznak Voith Ági, (aki holnap este a Vidám Színpad előadásán újra Salgótarjánban vendégszere­pei) és Csala Zsuzsa fotó: p: tóth László A salgótarjáni színházbarátok jól tudják: a József Attila Mű­velődési Központban bemuta­tott előadásokon hosszú évek óta mindig jelen van egy fotós is, masinájával együtt. Előzete­sen engedélyt kér a művészek­től - nagy többségüktől meg is kapja -, hogy megvillantat- hassa gépét. Nesztelenül dolgo­zik, ellesi a művészek jellegze­tes mozdulatait, kifejező pózait, gesztusait, megörökíti a soha vissza nem térő pillanatokat. Munkái nyomán való­ságos színház- történeti gyűj­temény alakult már ki. A kor­társ magyar színművészet színe-java megtalálható archívumában. Jó néhányukat sajnos már csak az emlé­kezés élteti. P. Tóth László - mert róla van szó- alkotásainak egy része ál­landóan lát­ható a József Attila Műve­lődési Köz­pontban, de esetenként csoportos és önálló kiállítá­sok keretében is bemutatja színházi felvételeit. Május 10-én, szerdán a Tolna megyei Tamásiban nyílik meg legújabb tárlata. Megnyi­tóbeszédet mond: Tóth Csaba, a József Attila Művelődési Köz­pont igazgatója. P. Tóth László színházi fotói a Nógrád megyei szellemi élet követeként lesznek jelen május 28-áig a kultúrájáról mindig is híres dunántúli or­szágrészben. Cs. B. SALGÓBÁNYÁN SZÜLETETT ZENTHE FERENC Ha nem játszhatna, erdész lenne Tenkes kapitánya A Szomszédok népszerű Takács ura a minap ünnepelte 75. szü­letésnapját. Lehetetlen - gondoljuk sokan. És valóban, Zenthe Ferencen nem látszik a kora. Munkabírása is a régi: a Szabó családon és a Szomszédokon kívül három színdarabban is ját­szik. A Madách Színházban a József, a Játékszínben a Furcsa pár és Az Ifjú Gárda előadásain.- Egyáltalán: mikor pihen?- Szakítok rá időt. Csak­ugyan sokat dolgozom, de az egészségem megőrzéséhez a pihenésre és a kikapcsolódásra is szükségem van. A csalá­dommal Mátraházára, Nosz- vajra megyünk leggyakrabban. Nagyokat sétálunk az erdőben a csend, a jó levegő pedig segít feltöltődni. Ilyenkor megszűnik a külvilág, az ember csupán a természet hangjaira figyel. Nincs utódja a pályán-Elegendő volna a fiatalos külső megőrzéséhez egy-egy kiadós erdei séta?-Azért emellett még rend­szeresen járok- úszni, nyáron pedig a fiammal vitorlázunk a Balatonon. No persze, már ő a kormányos. Régóta nem iszom feketét, és abbahagytam a do­hányzást is. Amellett, hogy ká­ros, még be is rekedek tőle. Ne­kem nincs olyan orgánumom, mint Bessenyeinek vagy Gábor Miklósnak, de a hangomra ne­kem is vigyázni kell.- Ha már a családjáról esett szó, van utódja a pályán?-Nincs. Az első házassá­gomból született egy fiam, de őt nem vonzotta a színészet.- Örül ennek vagy bánkódik miatta?- Inkább örülök, mert én már tudom, hogy milyen rögös és kiszolgáltatott ez a pálya: a szí­nész vagy megkapja a szerepet vagy nem. Ámbár az is igaz, hogy egy koros férfiszínésznek sokkal kedvezőbb a helyzete, mint női pályatársainak, mert idősebb korában is sokszor játszhat még főszerepet. Gon­doljunk csak Lear királyra, - a nagymama - korú női főhősök ritkábbak. Kényszerítő körülmények- Kitől örökölhette a színész­mesterség szeretetét?- Nem tudom. A családunk­ban orvosok, mérnökök voltak. Apám mindenáron azt akarta, hogy a közgazdasági egyetemre iratkozzam be, amit én meg is tettem. Ott találkoztam Pécsi Sándorral, aki a jogra járt. Együtt mentünk el felvételizni a Színművészeti Főiskolára, ahová föl is vettek. Apám kö­rülbelül fél év múlva tudta meg, hogy már máshol tanulok. Ak­kor bizony nem örült túlságo­san, de később megbékélt a vá­lasztásommal.- Pályakezdőként több vidéki színházban is játszott.- Győrött és Pécsett egy- egy, Debrecenben három évig. A kezdéshez vidéki társulatot választottam és nem bántam meg. Rengeteget tanultam ott, remek partnerekkel dolgoztam együtt és persze kipróbálhattam magam operettben, prózában egyaránt. Pesten esetleg évente egy színdarabban játszhattam volna.- Kapott valaha olyan szere­peket, amelyekről érezte, hogy nem illenek Önre?-Természetesen. Ilyen min­denkivel előfordul. Egyrészt az ember sok mindent megpróbál eljátszani, még akkor is, ha tudja, hogy nem illik rá. Más­részt: vannak bizonyos kény­szerítő körülmények”. Ha a színész nem fogadja el azt, amit fölajánlanak neki. akkor nem biztos, hogy legközelebb is megkeresik.- Melyik alakítására emlékszik vissza a legszívesebben?- Nehéz a választás. Sok olyan szerepem volt, amiről azt mondtam: -Jaj, de kár meg­válni tőle. Ilyen volt például a Scapin furfangjaiban a címsze­rep vagy a Szentivánéji álom­ban Zuboly és Puck. De még sorolhatnám. Sok a,legkedvesebb”- Ki volt a legkedvesebb partnere?- Sok „legkedvesebb” van. Ez azért is lehet így, mert min­denkivel jól kijövök. Összefér­hető természetem van.- Vágyott bizonyos szere­pekre?- Sosem voltak szerepál­maim, mert hiszen az életem minden szakaszában kaptam jó szerepeket. Szívesen játszottam sorozatokban is. így aztán eszembe sem jutott vágyni va­lamire, mert mindig volt felada­tom.- Mit nem próbált még?- Verset mondani.- Miért?- Talán közrejátszanak a régi május elsejei kötelező vers­mondások, amelyekbe mindig belesültem. Ez megmaradhatott bennem, mert egyszer egy Brecht-darabban játszottunk. Á szövegben volt egy rövid vers. Mindvégig izgultam, nehogy elfelejtsem.- Azt kell csinálni, amihez az ember a legjobban ért. Én a verset olvasni, böngészni szere­tem. Szavaláskor a színész a sa­ját személyében van jelen, ön­magát kell adnia. Én azt szere­tem, ha valaki mást játszhatok el. Ma már nem olyan derűs- Önről azt mondják, hogy rendkívül vidám, derűs egyéni­ség.- Vidámabb voltam, de saj­nos mára már kissé megkopott a jókedvem. Látva, hogy mi zajlik Magyarországon a politi­kában és a közéletben, bizony, nem sok okunk van a vidám­ságra.-Ha a jó szerencse nem erre a pályára vezérli, milyen fog­lalkozást választott volna?- Csakis erdész lettem volna. Csodálatos együtt élni a termé­szettel, és figyelni a változásait. Ennél szebbnek - nehézségei­vel együtt - csak a színészmes­terséget tartom! A. M. Megdőltek az árvízi rekordok Negyedszázada pusztított a Tisza-völgyi árvíz, amely - mai árakon számolva - 50 milliárd forint kárt okozott a Szabolcs-Szatmár megyei tér­ségben. Azon a télvégén és tavasz­előn egymást követték az igen ritka légköri jelenségnek szá­mító, a Tirrén-tenger vidékéről érkező ciklonok. A szinte fo­lyamatosan hulló csapadék ha­tására 1970 április közepéig há­rom árhullám vonult le a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr szabolcsi szakaszán. Kéthetes szünet után, május elején újabb heves esőzések voltak, különö­sen a határ túlsó oldalán. A folyók újra áradni kezdtek, s az országhatár mentén lévő vízmércéknél sorra dőltek meg a korábbi maximumrekordok. Május 14-én a Tisza vízszintje Tiszabecsnél elérte a töltések koronáját, sőt három kilomé­ternyi hosszan a gátakon át ki­öntött. Kicsapott a víz a Batár- patakból, és a Sáréger-csator- nából is. Azután a Túr határ- szelvényi részén átszakadt a töltés, majd a Szamoson követ­kezett be gátszakadás. A Tisza és a Szamos, vala­mint a Szamos és a Kraszna kö­zött összesen 437 négyzetkilo­méternyi terület került víz alá, negyven szabolcsi településen pusztított az ár. A víz martaléka lett 5200 épület, 2000 pedig részben rongálódott meg. Az értékekből a lakosság többnyire csak egy batyunyit, hátizsák­nyit tudott megmenteni, s a ház­tetőkön, vagy a fákon kapasz­kodva várta a segítséget. Az árvízkatasztrófa 25. év­fordulója alkalmából május 13- án, emlékülést rendeznek a fe­hérgyarmati művelődési köz­pontban, ahol a történtek fel­elevenítése mellett a szakembe­rek a térség jelenlegi árvízvé­delmi helyzetét is értékelik. Nép vise le les menyasszonyok - A világ népvisele­teinek menyasszonyi ruháit mutatja be egy párizsi áruház. Az idén sok fiatal ilyen ruhákban áll majd oltár elé. TIZENKÉTEZER REMÉNYKEDŐ ÖRÖKBEFOGADÓ Nagyon erős a gyermek utáni vágy Miközben 26 ezer gyermek­ről az államnak kell gondos­kodnia, gyermektelenséggel sújtott házaspárok azt fon­tolgatják, hogy örökbe fo­gadjanak-e gyermeket. A gyermek iránti vágy minden egészséges lelkületű ember­ben él, ám az elhatározásnak nemcsak jogi, társadalmi nehézségei vannak, hanem emberi sorsokat érintő lelki oldala és következményei is. Nyílt és titkos...- Talán kezdjük a nehezebbnek látszó kérdéssel: hazánkban mi­lyen módon, felt ételekkel és jogi keretek között történhet az örökbefogadás ?- Az örökbefogadás első fo­kon a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartozik, a minisz­térium a másodfokú hatóság szerepét tölti be - tájékoztatott dr. Forgács László.-Alapjában kétfajta módo­zat létezik. Az egyik az úgyne­vezett nyílt örökbefogadás, amikor ismert személy, házas­társ, rokon, ismerős az örökbe­fogadó. A másik, amikor a szülő általa ismeretlen személy javára mond le a gyermekről. Ilyenkor a gyermeket állami nevelésbe veszik, «ezzel párhu­zamosan a szülő felügyeleti joga megszűnik. E változat jo­gilag vitatott, mert ha a szülő később meggondolná magát, vagy helyzete javulna, a le­mondó nyilatkozat alapján el­vesztett szülői felügyeleti jogát a bíróság sem állíthatja vissza. Erre ugyanis csak akkor lenne lehetőség, ha a megszű­nés is bírói ítélet alapján követ­kezett volna be. A titkos örök- befogadás az állami gondosko­dás keretein belül élő gyerme­kek örökbefogadása. Az állam által nevelt gyermekeké, illetve azoké az intézeti nevelt gyer­mekeké, akiket a gyámhatóság örökbe fogadhatóvá nyilvání­tott. Titkos örökbefogadás ese­tén a szülő értesítést nem kap, és az örökbefogadást sem fel­lebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. Felnő a per végére?-Jogilag nem vitatható ez az eljárás?-Elvileg kétségtelenül támad­ható. Ám azért van rá szükség, hogy felgyorsulhassanak az örökbefogadási eljárások. Ko­rábban ugyanis, ha a szülő nem járult hozzá az örökbefogadás­hoz, bírósági pert kellett indí­tani, ami hosszas procedúrával jár. Ez ugyan az örökbe fogad­hatóvá nyilvánításnál is fennáll, hiszen a gyámügyi határozat végső fokon bíróság előtt meg­támadható.-A bírósági perek gyakran évekig tartanak. Közben a gyermek esélyei romlanak, ugyanis köztudott, hogy az örökbefogadók minél fiatalabb gyermeket szeretnének. Jelen­leg 12 ezerre tehető az örökbe fogadható intézeti és állami ne­velt gyermekek száma és évente mintegy ezer örökbefo­gadás történik hazánkban.- Milyen feltételeik, kiköté­seik vannak a magyar örökbe­fogadóknak?- Mint említettem, főként kisgyermeket keresnek, általá­ban hároméves korig. Tekintet­tel azonban arra, hogy ilyen gyermekből kevés van, a le­endő szülők gyakran évekig vá­rakoznak. De más kikötések miatt is: például ne legyen be­teg, vagy cigány. Az utóbbi időkben leleményes emberek igyekeznek „segíteni” a gondo­kon, örökbefogadások közvetí­tésével foglalkoznak.- A kórházak szülészeti osz­tályain megismerkednek olyan szülő anyákkal, akik nem kí­vánják gyermeküket felnevelni, és ezeket összeismertetik örökbe fogadni szándékozó szülőkkel. Ilyenkor nyűt örök- befogadással kerül hozzájuk a gyermek, holott a vér szerinti anya gyakran akkor látja az örökbefogadókat először, és olyanoknak adja oda gyerme­két, akikről semmit nem tud.-Az állami örökbefogadási eljárásokban az örökbefoga­dóknak milyen feltételeknek kell megfelelniük? Alkalmassági vizsgálat A nyílt örökbefogadásnál a gyakorlatban a környezetta­nulmányon és a jövedelmi helyzeten kívül semmit nem vizsgálnak a gyámhatóságok. A titkos örökbefogadásoknál né­mileg alaposabb az előkészület, de korántsem olyan, mint amire szükség volna.- Külföldön e téren sokkal alaposabb egyrészt az alkal­masság vizsgálata, másrészt az örökbefogadók felkészítése. Egy gyermek felnevelésére vál­lalkozni nem csekély feladat, annak a szülőnek is gondja van, aki a sajátját neveli. Sokkal na­gyobb tehát a veszély, ha ide­gen gyermekről van szó. A. H.

Next

/
Thumbnails
Contents