Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-02 / 101. szám
6. oldal Olvasóktól - Olvasóknak 1995. május 2„ kedd Sérült az egyenlő elbánás elve Az a tény, hogy a kárpótlási jegyek „mély zuhanása” bekövetkezett, néhány pozitív elemmel is vegyül, amit az érdekeltekkel vázlatosan itt ismertetek. Megjelent az 1/1995./II. 8./ alkotmánybírói határozat, amely nem kedvező a hadifoglyokra, azonban leírja, hogy számos helyen kell az 1992. évi XXXII. tv-t ( az úgynevezett 3. kárpótlási törvény) 1995. szeptember 30-áig az országgyűlésnek korrigálni. Az alkotmánybírói határozat 1.11. pontja kifogásolja a 3. kpt. 12. paragrafus/3/bekezdését, mely az 1956-os forradalommal kapcsolatosan kollektív felelősségre vonást ír le. Ez a rendelkezés sérti az egyenlőség és egyenlő elbánás elvét, mely a demokratikus jogállamban megengedhetetlen. Továbbá ebből következhet, hogy az 1956-os forradalomban kapott elismerés kollektiven nem zárhatja ki a kárpótlást. Az alkotmánybírói határozat továbbra is kirekeszti a nyugati hadifoglyokat a kárpótlásból, mert nyugaton nem volt köteles a munka, de ha a hadifogoly dolgozott, akkor azt meg is fizették. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy csak 1945. augusztus 1-jétől számít kényszer- munkának a Szovjetunióban végzett hadifogolymunka, mely kötelező volt. Az alkotmánybírói határozat - fő irányvonalát tekintve - helyes, mert az úgynevezett Dunába lőttek hozzátartozóira nézve kedvező megállapítást tesz. Azért a hadifoglyokat ilyen eget verő sérelem nem érte. Ezért az országgyűlésnek a hadifogoly-sérelmeket is rendezni kellene. 1995. április 3-ától már kérhették az emelt életjáradékot, de csak azok, akiknek sérelme vagyoni jogi természetű, s ezek elvétele miatt szenvedtek sérelmet. Az emelt életjáradék az 1995. évi XIV. törvény szerint férfi károsultakat 12 évig, női károsultakat 15 évig illeti meg. Alapvető, hogy a károsultak alanyi jogon kérjék az életjáradékot, vagyis a kárpótlási jegyet ők kapták és nem vásárolták. Az ügyben határozatot a megyei • nyugdíjigazgatóság hoz. A Volt Hadifoglyok Bajtársi Egyesülete megyei szervezete minden hétfőn 13 órától, hadigondozotti ellátás ügyében 14 órától tart fogadóórát a TESZ helyiségében (Salgótarján, Rákóczi ut 13. I. emelet.) A tanácsadás díjtalan. Dehény Zoltán megyei titkár elsősorban hadigondozotti ügyekben fogadja az érdeklődőket. A vagyoni jogon károsodtak is 60. életévük betöltésétől kaphatnak kárpótlást, de ezt az életkort 1991. december 31-én kellett hogy betöltsék, vagy, ha 67 százalékos egészségkárosodottak. Ez utóbbi - tehát rokkant esetében - az emelt ösz- szegű kárpótlás nincsen életkorhoz kötve. Dr. Kecskés Géza VHBSZ megyei elnök Olvasóink fényképalbumából „Négyes ikreket szült Kati nevű (hétéves) anyakecskénk. Mellékelten küldünk egy fotót a boldog kecskecsaládról. A kis gi- dákat ötnapos korukban vettük lencsevégre - jött a hír és fénykép Kálióról, André Tibortól és nejétől, akik - mint írták — régi előfizetőink közé tartoznak. így hát természetesen dupla örömmel teszünk eleget a házaspár közlési kérelmének. Továbbra is várjuk olvasóinktól, előfizetőinktől fényképalbumuk egy-egy kedves darabját. Ne feledjék, a ' felvételek közlésével meglephetik szeretettjeiket, ismerőseiket, vagy ezáltal egy régi, kedves emlék felidézői is lehetnek! A beküldött fényképeket továbbra is térítés nélkül tudjuk közreadni. írjon egy történetet: Következetesség Jó pár éve már, hogy elbeszélgettem egy idős bácsival, aki több, régen megtörtént eseményt mesélt el, ami közvetlen vele esett meg élete folyamán. Ezekből adok most közre egyet. Fiatal legény ke voltam - mondta az öreg. - Udvarolgat- tam, s annak rendje-módja szerint szerelmes lettem. Egy takaros kislányba szerettem bele, akit feleségül is vettem. Mi sokan voltunk testvérek, kellett a pénz a család eltartásához. így hát már gyerekfejjel mentem dolgozni. Pásztornak szegődtem több éven át. Sok mindent megtanultam. Fiatalon kerültem a bányába, ahol mint csillés vállaltam munkát. Úgy gondoltam, van már jövedelmem, megnősülök. Az após házához mentem lakni. Ő is bányász volt, én is. Volt egy kis földje, két ökre. Amolyan kétlaki életet élt mint annyian mások. Történt egyszer, hogy ő délelőtt dolgozott, én pedig délután. Krumpliásáshoz készülődtünk. Befogtam a két ökröt és mentünk a határba. Ott aztán az állatokat kifogtam a járomból és a kocsihoz kötöttem, hogy egyenek az ott lévő takarmányból. A krumpliszedéssel délig nem végeztünk. A megállapodás az volt, hogy délután apósom kijön, befogja az ökröket a szekérbe és a zsákokban lévő krumplit hazahozza. De a jószágokat sehogyan sem tudta befogni a járomba. Hiába voltak a hosszú kísérletezések, nem vezettek eredményre. Végül a megrakott szekeret otthagyták, a két ökröt pedig hazahajtották. Kezdődött a találgatás: - A vő megrontotta, ki tudja mit csinált vele - mondogatta az anyósom. Éjjel, amikor hazaértem a munkából, a feleségem újságolta a történteket. Kérdőre is vont, hogy mit tettem az ökrökkel, mert nem tudták befogni. Mosolyogtam, tiltakoztam, de hiába. Az egészet átgondolva, virradat előtt felkeltem és halkan kivezettem az ökröket az udvarról. A határban befogtam a szekérbe és fél órán belül az udvaron voltam a krumplival. Apósom, anyósom akkor keltek fel, s nem hittek a szemüknek. Apósom szégyellte az egészet. Csak annyit kérdezett: — Mondd már el, hogyan csináltad?-Úgy, hogy a cselő ökröt jobb oldalra, a hajsz ökröt pedig a megszokott oldalra fogtam be - válaszoltam büszkén. Legalább az ökör legyen következetes. Pintér Balázs Nemti A 6. és a 7. oldalt az olvasók leveleiből szerkesztette: Kovács Margit Pásztón szükség van a kórházra! Büszkén valljuk és mondjuk is, hogy Pásztó a Mátra egyik kapuja, s évszázadok óta a régió gazdasági, kereskedelmi, művelődési és egészségügyi központja is. Nemrégiben, amikor a várossá válás feltételeit „kellett teljesíteni”, ezek a szempontok fontos érvként jöttek szóba. Az oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése mindig kiemelt feladat volt: ennek is köszönhető a jelenlegi, az igényeket nagyrészt kielégítő állapot. A viharfelhők azonban már gyülekeznek a Mátra és Cserhát koszorúzta völgy lakóinak feje felett is, hiszen az ország mai gazdasági, pénzügyi kilátásai előbb-utóbb minket is végveszélybe sodorhatnak. Történik ez akkor, ha nem valósul meg a kórház tervezett rekonstrukciója, sőt, -erre már országos példák is vannak -, ha a pásztói egészségügyi központ is a kisvárosok kórházainak sorsára jut, vagyis a tervek szerint leépítik, visszafejlesztik vagy megszüntetik. Ez már szó szerint is élet-halál kérdése lehet! A pásztói kórház nemcsak a helybéliek számára, hanem a környező községek, néha még a szomszédos megyék lakóinak is biztosítja az emberséges, a lelkiismeretes és gyakran az életet is mentő szolgáltatást. Évszázados előzmények Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor a helybeli történészek a hajdani mezőváros történetét kutatták és írták - ezek egyike voltam én is -, számtalan adat birtokába jutottak, jutottunk. A legkorábbi adatok a XV. századból valók. Nem véletlen, ugyanis az egyre virágzóbb mezőváros 1407-ben Zsigmond királytól a budai polgárokat megillető privilégiumokat kapott, s polgárai már akkor is városi igényekkel éltek: iskolája, fürdője és ispotálya is volt. Ez utóbbi még nem kórház, hanem menedékház, ahol a betegek ápolása mellett a szegényekről és elesettekről is gondoskodtak, s ezt az áldozatos munkát az ispotályosok rendjéhez tartozó apácák végezték. A török időkről és az azt követő évszázadokról egészség- ügyi vonatkozásban semmi jót nem lehet mondani. Különösen lesújtó adatokat találunk az 1811 -es Canonica Visitatio feljegyzései között, amelyek szerint az akkori plébános nem győzte a híveit arra buzdítani, hogy idejében kérjék az orvos segítségét, s így előzzék meg a bajt. A tapasztalatok szerint csak akkor fordultak orvoshoz, amikor már alig lehetett segíteni a betegen. Főleg nagy számban haltak meg a gyermekek. Érdemes átlapozni a korabeli és a későbbi halotti anyakönyveket, s bizony a kép nagyon elszomorító: a bejegyzettek közül átlagosan minden 10 halottból 5-6 gyermek. Aktív századelő Az elszegényedett településen 1902-ben gróf Almásy Kálmán és felesége, gróf Keglevich Margit gyűjtést indított kórház létesítésére. A község és a környék életében ezért is hozott döntő változást az 1908-ban felépült és ugyanez év szeptember 28-án megnyílt Alapítványi Margit Kórház. Az eredetileg tervezett 24 ágy már 1911-ben kevésnek bizonyult, s ezért vált szükségessé a 64 beteg befogadására való bővítése. 1914-ben már röntgennel is rendelkezett a kórház, amely ebben az időben vidéki viszonylatban még ritkaság- számba ment. A következő évtizedekben, 1928-ban és 1939-ben újabb bővítésekre került sor. Ézek eredményeként a belgyógyászati és sebészeti osztályok mellett „százszorosán fontos volt, hogy Pásztón, a legszegényebb nógrádi és hevesi falvak központjában olyan szülőotthon létesüljön, amely biztosíték arra, hogy a gyermekhalandóság arányszáma az országosnál magasabbra itt sem emelkedik” - olvashatjuk a Heves Vármegye című újság 1939. április 8-án megjelent számában. A kórház fennmaradt adatai szerint ezekben az években 1200-1300 beteget ápoltak a különböző osztályokon, s a végzett műtétek száma 585 volt. A betegek gyógyítását mindössze három-négy orvos végezte. A második világháború után csak 1946-ban kezdte meg működését a kórház: a bejegyzett 19 beteget két orvos, hét apáca, egy műtős altiszt, három takarítónő és két mindenes látta el. Tájegységi szerep Az elkövetkező évek, évtizedek a pásztói egészségügy intenzív fejlődését bizonyítják. Jelenleg a kórház 153 ággyal rendelkezik (néhány, évvel ezelőtt ez a szám 190 volt), jól felszerelt műtőkkel, ambuláns lehetőségekkel, őrzőszobákkal és laboratóriumokkal áll a gyógyító munka szolgálatában. Az orvosok száma 35, de a rendelőkben és a körzetekben dolgozókkal együtt ez a szám megközelíti a 60 főt. Az intézmény alkalmazottainak összlétszáma 350 körül van. 1994-ben a betegforgalom kb. 6000, de a rendelők, a laboratóriumok, a tüdőgondozó és a fogászati szak- rendelés eseteinek együttes száma mintegy 180 ezer. A történelmi visszatekintés és az összegyűjtött adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Pásztói Városi Kórház jelentőségét az egészségvédelem és a gyógyítás vonatkozásában is determinálja a tájegységben elfoglalt központi szerepe. Pintér Nándor középiskolai tanár A naponkénti nagyvizit ebben az intézetben is jelentős esemény gyurián t. archív fotója Barátság klub: olcsó Görögország Ha még a kedves olvasó nem döntötte el, hol tölti szabadságát, a Barátság klubbal - amely nyolc esztendeje működik -, 10 napos pénztárcakímélő görögországi üdülésre indulhat. A Budapesttől ezer kilométerre délre, az Égei-tenger partján Astro- valtán, illetve Vrasnán összkomfortos lakásokban várják az érdeklődőket. Minden apartmanban van hűtőszekrény, főzési lehetőség, de egy magyar és görög étteremben is lehet étkezni. A tenger tiszta, a part homokos, tavasszal és ősszel a hőmérséklet 20-30, míg nyáron eléri a 40 fokot. A nyaralók kényelmes, emeletes, nyugati típusú autóbusszal utaznak, minden kedden és a következő hét csütörtökjén jönnek haza. Az utasok fakultatív kirándulást tehetnek a világhírű Meteorák- hoz, Thesszalonikiba. Az üdülés május 2-án kezdődik és október 3-án fejeződik be. Az út májusban 12 ezer, a nyári hónapokban 17 ezer forintba kerüL Nyugdíjasoknak, május 9-én és 16-án kedvezményt adnak. Jelentkezni lehet Salgótarjánban a Fő tér 1. sz. alatt. Tel.: 317-244/121-es mellék. Kedvelt kirándulási célpont: a Meteora kolostoregyüttes André Tibor és neje Katival és négy gidájával
