Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-06-07 / 105. szám

4. oldal Szentkút 1995. május 6., szombat Sok ezer embert várnak a bazilika 25. évfordulójára Rend és tisztaság kell a lelki nyugalomhoz Tavaly júliusban új házfönök került a szentkúti kegyhelyre Nyikon Márton atya személyében. Az idősen is dinamikus, pe­dagógus pap meghatározott feladattal érkezett ide. S egy na­gyon fontos feladatot megoldott, amit e hét végén ünnepelnek meg a kegyhelyen.-Milyen feladattal érkezett Szent kútra? - kérdeztem a készséges atyát.- Egyik feladatom volt, hogy a templom megkezdett külső restaurálását határidőre befe­jezzük. Ez sajnos augusztus 15-e volt és sokféle tényező közbejötté miatt nem tudtuk be­tartani. Különösen a nagy me­leg akadályozta a munkát, ami miatt a vakolatot nem lehetett a falakra felvinni, mert megégett volna. Október elsején aztán befejeztük a külső javítást. A műemléki bizottság, a rendi ve­zetőség és a bátonyterenyei in­gatlankezelő vállalat mint kivi­telező szép munkát végzett. Ezt követően a külső gyóntatóud­var külső vakolatát is levertük és ugyanezzel az anyaggal csi­náltuk meg. A templom az Isten háza- Márton atya, mondjon önma­gáról valamit.- Esztergomban voltam harmincegy éven keresztül, majd 1981-ben kerültem Buda­pestre. Egy évig káplán voltam, majd plébános lettem, miután az elődöm meghalt. Rendi ve­zetőségünk megkért, hogy jöj­jek ide, s fejezzem be ezt a templom-rekonstrukciót. Már ott is hasonlóképpen nagy épít­kezést vezettem le. Hittanter­meket építettünk, templom külső, belső víztelenítését ol­dottuk meg, mert nem volt szi­Nyikon Márton házfőnök getelve. Azután jött a szentély teljes rendbe tétele, végül a templom belső festése. Volt munka bőven.- Ezek szerint Ón a lelki szolgálat mellett mindig meg­oldott valamilyen materiális feladatot is?- Igen, kettős feladatot lát el az ember. A templom az Isten háza és annak szépnek kell lenni. Amint mondottam is mindig a híveknek, a külső ta­karítás is hozzájárul, meg a tel­keknek a művelése is. A kettő összhangban van. E nélkül nem képzelhető el. Egy szeméttele­pen a hívő nem érzi jól magát, de az Isten sem. Látni kell, hogy a mai rohanó világban, amikor az emberek egymást sá- rozzák be, valahol lelki nyu­galmat kell találniuk, amihez elengedhetetlen a környezet rendje és tisztasága. A lelkileg, testileg kikészült embereknek a templomban és a környezeté­ben - aminek olyannak kell lennie, mint egy oázisnak - nemcsak lelkileg kell felüdülni, hanem testileg is. A napokban rengetegen jártak itt. Bizony, jöttek olyan fiatalok is, akik az űjrafestett padokon trappoltak. Szóvá tettem nekik, mire el­küldték valahová. Elszomorod­tam, hogy legalább a benne lévő munkát értékelnék. Volt azonban egy másik társaság a fiatalok között. Utánuk egy szemétlapát piszkot nem kellett eltakarítani, úgy viselkedtek. Ebből látszik, hogy van bennük fogékonyság, de van bennük óriási nevelési hiány is. Ez ko­moly negatívum. Lelki béke igénye S én mint pedagógus - mert a pap egyben az is - szeretném nevelni az embereket a szépre. S ha erre fogékonyak, akkor még van remény. S ha szép a környezet és a templom, akkor másképpen jön be az ide láto­gató és másképpen fog el­menni. Nyilván, hogy az embe­reket nemcsak a külső, hanem a belső, a hely szelleme által ki­váltott áhítat is megragadja. Higgye el, kell ez az emberek­nek, hiszen ki vannak éhezve a lelki békére.-E hét végén milyen jubile­umot ünnepelnek a kegyhelyen?- Amióta mi, ferencesek visszajöttünk, azon dolgozunk, hogy a hely szelleméhez méltó környezetet alakítsunk ki a hí­vőknek és az ide látogató ér­deklődőknek. Ezt szolgálja a templom külső felújítása is. Mivel Szentkutat hosszú idő óta hétről hétre búcsúsok ezrei keresik fel, ezt a nagy buzgósá- got méltányolta az Apostoli Szentszék azzal, hogy az év minden napjára teljes búcsú el­végzését engedélyezte. A kegyhelyen a húsvéti gyónás egész évben érvényesen elvé­gezhető. Százanya szobra VI. Pál pápa pedig „Basilica Minor” rangra emelte a temp­lomot. E megtisztelő rang el­érésének huszonötödik évfor­dulóját ünnepeljük ezen a hét végén. A szabadtéri oltárnál pedig korábban olyan anya­gokkal kenték be a faszobrot, ami káros volt. A szobrot resta­uráltuk és újrafestettük. Ennek a munkának a kivitelezését je­lentős anyagi segítséggel támo­gatták a fóti cigányok, akik azt mondták, hogy a Szűzanya szobrának szépnek kell lenni. Az adományozók nevét emlék­tábla örökíti meg. így tehát most - mivel anyák napja is van - á szobrot is meg­szenteljük és a földi édesanyák mellett megünnepeljük az égi anyát is.- Úgy vélem, hogy fontos lenne az anyatiszteletet elmé­lyíteni, mert az anya a család összetartója, s bizony nagy ba­jok mutatkoznak a családokban is. P. A. Remeték és ferencesek Szentkút kegyhely Mátraverebélytöl 5 km-re fekszik. A régi Verebély a Zagyva folyó bal partján épült, a Mátra hegység al­jában, innen a név. Szentkút azonban a Cserhát hegység egyik vadregényes völgyében, az Esztergomi Főegyházmegye terüle­tén, az egri érsekség, a rozsnyói és a váci püspökség egyházme­gyei határán található. Szentelés, hálaadás: búcsújárás egész évben Május 7. - A templom bazili­kává avatásának 25. évfordu­lója. A szabadtéri lourdes-i ol­tár szobrainak megszentelése. Hivatások vasárnapja. Május 28. - Urunk menybe­menetelének ünnepe. Június 3-4. - Pünkösd ünnepe (nagybúcsú). Június 11. - Szentháromság és Szent Antal ünnepe. Június 18. - Űrnapja. Június 25. - Szűz Mária Szep­lőtelen Szíve és Szent László ünnepe. Július 2. - Sarlós Boldogasz- szony ünnepe. Szentségimádás. Július 16. - Karmelhegyi Bol­dogasszony ünnepe. Július 22-23. - Szent Anna ünnepe (nagybúcsú). Augusztus 6. - Havas Boldo­gasszony és Urunk színe válto­zásának ünnepe. Augusztus 13-15. - Nagybol­dogasszony ünnepe (főbúcsú). Augusztus 18-20. - Ferences ifjúsági búcsú. Augusztus 20. - Szent István ünnepe. Szentségimádás. Augusztus 27. - Hálaadás a termésért. Szeptember 9-10. Kisboldogasszony ünnepe (nagybúcsú). Szeptember 17. - A Fájdalmas Szűzanya ünnepe. Október 1. - Szent Ferenc. Október 8. - Rózsafüzér Ki­rálynéja és Magyarok Nagyasz- szonya ünnep. Október 29. - Búcsú halottain- kért. November 26. - Krisztus Ki­rály ünnepe, Szent Erzsébet és Szent Katalin ünnepe. December 10. - Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Amit jó, ha tudnak a látogatók A szentkúti búcsúkat a szentségimádási napok (jú­lius 2-a és augusztus 20-a) kivételével mindig vasárnap tartják. Kora reggeltől gyóntatás, áldoztatás, szentmisék. Fél 11-től a főmise történik, szent­beszéddel, a szabadtéri oltár­nál, utána szentséges körme­net. Délután fél 3-kor litánia, utána a csoportok elbúcsúzása a kegy szobornál. A nagybúcsúk előtti szom­baton fél 11-kor nagymise, este szentséges körmenet, szentmise, szentbeszéddel, este 21 órakor szentóra, 23 órakor keresztét a halottakért. A főbúcsút szombat reggel 6-kor misével nyitják, utána ugyanaz a program, mint a nagybúcsúknál, de éjféli mise is van. Lelki gondozás: egész évben történik. A csoportok érkezését azonban különösen hétköznapra és kisbúcsúkra feltétlenül két héttel előbb je­lezzék, mert helyben csak egy lelkész lakik. Keresztelést, es- ketést csak a kérelmező hívő otthoni illetékes plébánosának előzetes írásbeli engedélyével végeznek. Az időpontot előze­tesen meg kell beszélni, lehe­tőleg ne búcsús napokra. A vonattal érkezők a Buda­pest Keleti pályaudvar-Hat- van-Salgótarján vonalon köz­lekedve ne Mátraverebélyen szánjanak le, hanem Nagybá- tonyban. Innen autóbuszon közelíthetik meg a 6 kilomé­terre lévő kegy helyet. Nagy­búcsúk alkalmával szükség szerint mentesítő járatokat is indítanak. Gépkocsival a 21. sz. főútról Mátraverebélyen át, illetve Nagybátonytói közelít­hetik meg a kegyhelyet. Az út­vonal 5-6 kilométer. A na­gyobb búcsúkon a közeli par­kolóhelyeket már szombaton elfoglalják. A vasárnap érke­zők (Kányás bányatelepről) 2- 4 km gyaloglásra számítsanak. Orvosi ügyelet a nagybú­csúkon van a lelkészségen. Étkezési lehetőség: hétköz­nap a helyi fuszerüzletben és italboltban, 7-15 óráig. Búcsúk alkalmával pecsenyesütők, mozgóbüfék árusítanak. Ét­termi kiszolgálás csoportok­nak előre megrendelhető a környező helységekben: Mát­raverebélyen bisztró, Nagybá- tonyban étterem, bisztró, Kis- terenyén bisztró áll rendelke­zésre. Kissé távolabb, a 21. sz. főút pásztói elágazásánál a Cserhátvölgye étterem, illetve Pásztón és Salgótarjánban ét­termek vannak. Kulturált éjjeli szálláslehe­tőség a környék turistaházai­ban lehetséges, így Ko- zárd-Nagymezőn (23 km) 54 ágy, Salgótarján-Eresztvény- ben (30 km) 173 ágy áll ren­delkezésre. A szentkúti lel­készség (címe: Mátravere- bély-Szentkút 3077 ) szerény felszerelésű tömegszállásai a búcsúk éjszakáira levélben előre lefoglalhatok. Áldásért zarándokolnak Szentkútra a hívek Emléktábla őrzi az adományozók nevét Észak-Magyarország leglá­togatottabb kegyhelyének ere­dete visszanyúlik Szt. László királyunk uralkodásáig (1077-1095). Történeti tény, hogy Szt. Lászlónak erős harcai voltak ezen a környéken a moldvai kunokkal, akik 1091-ben eljutottak erre a kör­nyékre is. A néphagyomány szerint a felderítő útra egyedül merészkedő királyra rátörtek a kunok. A veszedelem láttán a király megsarkantyúzta Szög nevű lovát, átugratta az előtte tátongó szakadékot. Tovaro­hanó lovának patkói nyomán fakadtak volna a völgy forrásai. Történeti tény, hogy a meghó­dolt és megkeresztelt kunok közül sokakat telepítettek le ezen a környéken. A „Szent László-forrás” a templomtól északnyugatra 500 méter távol­ságra található, a Szt. László-szakadék mélyén. A mai kéttornyú templom 1756-63 között épült Almásy János kegyúr és a búcsús hívek adományából, Ballagh Antal Adám remete buzgó vezetése alatt. Már ekkor megépítettek négy szobát is a sekrestye mellé. Ezekbe először a reme­ték költöztek. 1772-ben feren­ces barátok telepedtek le. To­vább építették a kolostort, lel- kigyakorlatos házat, búcsúsz- szállásokat, a lourdes-i barlan­got, a kálvária-kápolnát, végez­ték a búcsúsok lelki gondozását 1950-ig. A kegytemplom 27,5 m hosszú, 17,5 m széles, az oltár képeit Hollós Endre festette, a mennyezetét Stoffek Albin. Jubileum - Negyedszázada lett „Basilica Minor”

Next

/
Thumbnails
Contents