Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

1995. május 30., kedd Megyei Körkép 3. oldal Kinek lehet félnivalója? römmel nyugtázta a mi­nap a miniszterelnök, hogy a választások óta nincs félnivalójuk az embereknek vi­lágnézetük, politikai meggyő­ződésük, véleményük miatt. Ez valóban siker, ámbár demok­ráciában nem egészen vív­mány, hanem alapkövetel­mény. Általában pedig azt mondom, az átlagpolgár azért nem mindig hajtja le nyugod­tan a fejét esténként. Hogy is lenne zavartalan sokak álma, amikor a munka­nélküliségből, a követhetetlen áremelkedésekből eredő létbi­zonytalanság ott lebeg a fejük felett, ha ugyan még nem csa­pott le az a bizonyos pallos. De fordítsuk meg a kérdést! Nincs-e pici félnivalója a kormánynak mostanában ? Mert a vélemény-nyilvánítás, politikai hitvallás szabadsá­gától felbátorodott emberek néha egy egész országot lebé­nítani képes vasutassztrájkot is beindítanak, ha kell, s eh­hez bármikor társulhat a pe­dagógusok, esetleg más ága­zat, szakma sztrájkja. A kor­mány helyében én biztosan nem lennék teljesen elégedett a Bokros-csomag fogadtatá­sával, hiszen míg nyugaton többségében méltatják, kicsi hazánkban nem csak az ellen­zék, hanem az egyre inkább ellenzékire váltó közvélemény is szembeszáll az elhíresült programmal és annak kitalá­lójával. A Jem is tudom, érdé mes-e 1V dicsekedni azzal, hogy nálunk nem félnek az embe­rek. Az olyan demokrácia, amelyben félnek, ugyebár nem demokrácia. Ámbár a kormánynak - ha csak ezt az egyet tudja majd’ egyeszten- dős működése alatt felmutatni - lehet félnivalója. Hiszen az emberek nem félnek. L. E. Gyarmati és diósjenői tehetségek Balassagyarmat - Kiállítás­megnyitó lesz ma délután öt órakor a Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola galériájában. Az in­tézmény képzőművészeti tan­szakos növendékei mellett idén először mutatkoznak be a diós­jenői tagozat tehetségei. Pénzes Géza tagozatvezető tanár nyitja meg az 57 tanuló 102 munkájából összeállított tárlatot. Ipoly-parti rendőrbravúr (Folytatás az 1. oldalról) A harmadik bűntett hétfőn hajnalban, két óra körül esett meg. Négy rimóci lakos, két fiatalkorú, egy férfi és egy nő társaságában utazott át Gyar­maton. A buszpályaudvarnál úgy döntöttek, nem mennek to­vább üres kézzel. Feltörték a büfét, s ötvenezer forint érték­ben pakoltak fel csokoládét, italt és dohányárut. Patvarc felé, a földutakon szerettek volna távozni a városból, ám a járőrök szemfülesek voltak. Gyanússá vált számukra a négy gyalogló, s végül a csomagok is előkerültek (d. g.) Japán színvonalon - A néhány hetes felújítás után újra kinyitott tegnap a salgótarjáni Fotolux Főnix fotócikk­szakkereskedés. A japán Fuji cég magyarországi hálózatot épít ki, és ennek egyik tagja a megyeszékhelyen lévő üzlet. A laboratórium a japán színvonal előállítására képes, a Fuji szállítja a szükséges vegyszereket, és a használt anyagokat el is viszi, tehát a környezetet nem szennyezik. fotó: rigó Hangverseny a templomban - Élményt jelentő, pünkösd-köszöntő hangversenyt rendeztek vasárnap este a salgótar­jáni református templomban. A Salgótarjáni Pedagóguskórus mellett fellépett a megyeszékhely Bolyai János Gimnáziumának leánykara és a Füleki Férfikar (képünkön). Több produkciót vastapssal köszöntött a közönség. fotó: gyurián Górcső alatt a tarjáni önkormányzati cégek (Folytatás az 1. oldalról) -Nem is volna értelme a véka alá rejteni a mérleginfor­mációkat, mert hozzáférhetőek a cégbíróságon - így Kokovai László, a Tarjánhő Kft. ügyve­zető igazgatója.- Milyen eredménnyel zárták a múlt esztendőt? Bodnár Benedek: - A ter­vezett 700 ezer forint veszte­séggel szemben 400 ezres nye­reséget értünk el. Vállalkozása­ink pluszbevételét visszaforgat­tuk az alaptevékenységbe. Tóth Edit: -Tavaly 100 millió forint fölötti értékű ön- kormányzati vagyont értékesí­tettünk, s bérbeadásokkal 53 milliós árbevételhez juttattuk a várost. A megbízatási díjon túlmenően további 5-6 milliós bevételt könyvelhettünk el. Kokovai László: - A múlt évet 16 milliós ráfizetéssel zár­tuk, mivel csak lízingelésre 42 millió, hitelek törlesztésére 28 millió forintot fizettünk ki. Ám, ha a fűtőerőműtől vásároltuk volna a hőt, 40 millióval több lett volna a kiadásunk.- Hallhatnánk a tervekről? Bodnár Benedek: - Az idén is 200 milliós árbevételt kell elér­nünk, miként tavaly. Egyre csökkenő létszámmal. . . Tóth Edit: - Üzleti tervünk­ben 170 milliós árbevétel sze­repel. Az idén már magáncégek megbízásából is értékesítünk. Kokovai László: - Hárommil­liós nyereségre számítunk. Már 90 millióval lesz kisebb a költ­ségünk, mintha vennénk a hőt.-Miért kellett zárt ülést el­rendelni, hiszen a cégek üzleti titkait senki nem firtatta? - kér­deztem Puszta Bélát.- De firtathatta volna. Egyébként nem a sajtó miatt maradtak zárva az ajtók ... (kolaj) Őshonos, pompás tyúkok Debercsényben Rohanó világunkban egyre halványodik az állatok iránti szere­tet, gondoskodás. Szerencsére akadnak kivételek is. Közéjük tartozik dr. Szabolcs István, aki Debercsény határában, egy kis tanyán magyar őshonos tyúkokat tenyészt.- Hogyan kezdődött?- Gödöllőn szereztem ag­rármérnöki diplomát. Pályám elején baromfitenyésztéssel foglalkoztam Bábolnán, de az élet úgy hozta, hogy ipari pá­lyára kerültem. így mondha­tom: nosztalgiából, hobbiból kezdtem hozzá az őshonos faj­ták tenyésztéséhez. Hat éve Debercsényben bérelek egy régi lepusztult gazdasági épüle­tet, melyet rendbe hoztam, és megkezdtem a tenyésztést. Ma már közel ezemégyszáz tyúk­ból áll az állományom.- Milyenfajtákat tenyészt?-Tulajdonképpen itt van a magyar baromfi génbank egy része. A fajták: magyar sárga, magyar kendermagos, magyar fehér és ennek a kopasz nyakú változata, valamint az erdélyi fekete kopasz nyakú.-Hol találhatók még ősho­nos tyúkok?- Komplett állomány az enyémen kívül a gödöllői kisál­lattenyésztő, kutatóintézetnél található, ahová az Állami Génbank került állami vállal­kozásban. A debreceni egyetem hódmezővásárhelyi karán talál­ható magyar kendermagos és a Pannon Agráregyetem moson­magyaróvári karán magyar sárga.- Mennyire jövedelmező a vállalkozása?-Az állami támogatás elle­nére most sikerült eljutnom oda, hogy már nem vesztesé­Az erdélyi kopasz nyakúakból teljes fajtakört tervez a gazda ges, de még nyereség nem kép­ződött; talán majd az elkövet­kezendő időben. Üzleti vállal­kozásra kifizetődőbbek a hibrid fajták. Nálam a fő cél az állo­mány fönntartása. Külföldön már bebizonyosodott, hogy ezek a fajták elsőrangúan al­kalmasak biotojás előállítására. Ez a jövő, Franciaországban az éves szinten előállított mező- gazdasági termékek hat száza­léka már bio.- Kik a vásárlói?- Főleg magánszemélyek vásárolnak kis tételben, de elő­fordult, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parknak is szállítot­tam. A termékeim: keltető to­jás, naposcsibe és előnevelt csirke.- További tervei?-Szeretnék egy elkülönített állományt létrehozni, hogy az ideális kereszteződést biztosí­tani tudjam. A fajtákat is bőví­teni. Erdélyi tenyésztőkkel fel­vettem a kapcsolatot, talán si­kerül importálnom az erdélyi kopasz nyakúak minden válto­zatából, és akkor teljes lesz a fajtaköröm. -Tresó­Vélemények a pásztói kórház megmaradásának szükségességéről Kiállnak a megmaradás mellett A pásztói kórház megmen­tése, illetve az előző Ország­gyűlés által megszavazott rekonstrukció megvalósítása nemcsak a város, hanem a vonzáskörzetébe tartozó több mint 20 község állam­polgárainak is legsajátosabb érdeke. Ezért írták alá a vonzáskörzetbe tartozó köz­ségek polgármesterei Pásztó önkormányzatának ezzel kapcsolatos állásfoglalását.-A földrajzi helyzet és az elmúlt időszakban meghono­sodott gyakorlat alapján a kórházi ápolást igénylő beteg állampolgárok részére a lege­lőnyösebb megoldás a pásztói kórház. Vannak, akik szívesen fekszenek be, míg mások bi­zonyos tekintetben elégedet­lenkednek. Ettől függetlenül még mindig kedvezőbb a pásztói kórházban gyógyulni, mint Hatvanba, Aszódra vagy Budapestre utazni. Valószínű, tőlünk is részt vesznek a csü­törtöki pásztói demonstráción - tájékoztat Kiss Gergely palo- tási polgármester.- így is gond van az egész­ségünkkel, ezért mindannyian félünk attól, hogy netán meg­szüntetik a pásztói kórházat - mondja bevezetésképpen A. I. héhalmi állampolgár. — Szá­munkra ma még ez elképzel­hetetlen. Ha mégis Salgótar­jánba, Balassagyarmatra kel­lene menni, akkor menet köz­ben a nagyobb távolság miatt bekövetkezhet a tragédia. Az sem mindegy, hogy a régi or­voshoz, vagy teljesen ismeret­len helyre kerül-e a beteg. De ha tiltakozunk, vajon lesz-e eredménye?- Jó lenne, ha megmaradna a pásztói kórház - kezdte Ko­vács Tibor, az egyházasdenge- legi önkormányzat polgármes­tere. - Nem megszüntetni, in­kább fejleszteni kellene. Ugyanis a községből más, jobban felszerelt kórházba, így Kerepestarcsára is eljárnak a gyógyulni vágyók. Ezért a re­konstrukcióra feltétlenül szük­ség van. Ami pedig a közleke­dést illeti, a salgótarjáni kór­házban fekvőkhöz a hozzátar­tozóknak reggel 6 órakor kell elindulni, hogy a látogatási időre odaérjenek, s csak este tudnak visszajönni. Napozás: tízig vagy délután négytől! Nógrád megyei ÁNTSZ Salgótarján 120 Állomás: 1 Kocsi Paraméter 03 Dátum: ’95/05/27 A. Küszöb: 100 F. Küszöb: 110 Egység: g/m3 Minimum: 12.1 Maximum: 118.9 Átlag: 67.8 Érvényességi feltétel: 75% 09 10 11 12 13 14 15 16 1 1 1 23 24 Salgótarjánban óránként mérik a talajközeli ózonszintet (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Dömsödy Péter, megyei tisztifőorvos szerint ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy az elvékonyodott, illetve lyukas ózonréteg miatt megerő­södött az ultraviola-sugárzás.- Köbméterenként száz mik- rogramm a határérték, ám ezt a mért adatok meghaladták, s várható a további emelkedés. Minél magasabbak az értékek, annál jobban kell védekezni az UV-sugárzástól, amely káros az egészségre, mert elősegítheti a bőrrák kialakulását. (A méré­sekről az ÁNTSZ segítségével rendszeresen tájékoztatunk.) Dr. Magyari Ildikó, a Bőr- és Nemibeteg-gondozó vezető fő­orvosa szintén a napsugárzás okozta elváltozások, a mela­noma, vagyis a bőrrák megelő­zésére hívta fel a figyelmet. Délelőtt tíztől délután négyig nem szabad napozni, aki sza­badban dolgozik, használjon fényvédő krémet, világos színű pamutruhát, és a szemeket is védő szalmakalapot vegyen fel.

Next

/
Thumbnails
Contents