Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-19 / 116. szám

4. oldal Pénz -Piac - Gazdaság 1995. május 19., péntek Tulajdonosok a tarjáni építők Új gazdája van megyénk még mindig legnagyobb terme­lőkapacitású építőipari gazdálkodó szervezetének, a Nóg­rádi Általános Építőipari és Vállalkozási Kft.-nek. A sal­gótarjáni céget a saját dolgozóiból és a Strabag Hungária Építő Rt.-ből álló konzorcium vette meg. Az Állami Va­gyonügynökség március 21-én hozta meg döntését, le­zárva ezzel a magánosítás egy évig tartó folyamatát.-Pályázatában mit vállalt a konzorcium? - kérdeztem Mé­száros Györgyöt, a NÁEV Kft. ügyvezető igazgatóját.-Egyfelől: foglalkoztatja a jelenlegi 170 dolgozót. Másfe­lől: csaknem 70 millió forintot fektet be a társaságba. Gazdaváltás = biztonság- A munkavállalók a kft. va­gyonának hányad részét birto­kolják?- A tranzakció során értéke­sített állami üzletrész mintegy egynegyede jut a munkaválla­lók tulajdonába.-Mi a biztosíték rá, hogy a dolgozók résztulajdonosok is maradnak? Amennyiben a többségi tulajdonnal rendel­kező Strabag Hungária Építő Rt. jelentős törzstőke-emelést hajtana végre, úgy nem biztos, hogy a munkavállalók képesek volnának a hozzájárulást befi­zetni.- A dolgozókat nem lehet - úgymond - „kitúrni” a vagyon­ból, mivel résztulajdonuk a tör­vény szerint teljes körű jogbiz­tonságot élvez, azzal ők rendel­keznek. A feltőkésítés során a tőkeszerkezet valóban módo­sulhat, de ennek mértéke attól függ, hogy a közeljövőben mi­ként alakulnak a társaság gaz­dálkodásának feltételei és mu­tatói.- Mit jelent a gazdaváltás a NÁÉV Kft.-nek?-A tőkebefektetés eredmé­nyeként stabilizálódhat pénz­ügyi helyzetünk, s fejlesztésre is futja majd. Bővülnek a piaci lehetőségeink, hiszen tőke­Mészáros György: a dolgozókat nem lehet „kitúrni” a vagyonból GYURIÁN TIBOR FELVÉTELE-A náévesek hol dolgoznak jelenleg?- Budapesten autószalont építünk, s közreműködünk a Dunapláza üzletközpont kivite­lezési munkálataiban. Utóbbi területen huszonnyolc ember dolgozik, de a feladat teljesítése további termelőkapacitást is leköthet. Megyénkben a Kelet-Nógrád Com meg­bízásából telefonközpon­tokat és kiszolgáló helyi­ségeket építünk, továbbá Mihálygergén vízkezelő létesítményt készítünk. Ezek a megrendelések összességében mintegy százmilliós bevételt jelen­tenek számunkra.-Az utóbbi időben bo­csátottak-e el dolgozókat a társaságnál?- Leépítés jellegű elbo­csátások nem voltak, sőt, kis számban vettünk fel szakembereket. Alvállal­kozókat keresünk, hogy megnövekedett feladata­inknak maradéktalanul eleget tehessünk. erőnknél fogva ott is megrende­léshez juthatunk, ahol százmil­liós biztosítékot kell letennünk.' Mindent egybevetve: növeked­het forgalmunk, s hosszabb időszak után végre ismét nyere­ségesek lehetünk. Felvettek embereket- Milyen árbevétel elérése látszik lehetségesnek ebben az évben?-Konkrét számot nem sze­retnék mondani, mert kérdéses, ajánlataink közül melyikből lesz üzlet. Ami viszont bizo­nyos: a múlt évi háromszázmil­lió forintos árbevételünket az idén jelentősen meghaladjuk. Fejlődhet a társaság- Tehát vége a bizonyta­lanság időszakának, most már a jövőjüket építhetik a sal­gótarjáni építők.-Valóban fejlődhet társasá­gunk, javulhat teljesítőképes­sége, gyarapodhat jövedelme­zősége. Ez a velünk szemben támasztott követelmény, s az ál­talunk kitűzött cél is egyben. Szeretném kiemelni: a holt­pontról való elmozdulásban, il­letőleg társaságunk privatizáci­ójának ütemesebbé tételében sokat jelentett Boldvai László országgyűlési képviselő segít­sége. Közbenjárására remélhe­tően további pénz kerül Nógrád megye gazdaságába, s megin­dulhat a fejlődése. (kolaj) Mind több nógrádi kegyelemkenyéren (Folytatás az 1. oldalról) Áprilisban csupán a 20 év alatti munkanélküliek aránya csökkent 6,7, míg ellenpólus­ként az 56 év fölöttieké növe­kedett a legütemesebben, 7,1 százalékkal. A 26-45 év kö­zöttiek sávjában található a kegyelemkenyérre szorultak több mint hat tizede. A pályakezdő állástalanok háromszáznál többel, 1175-re mérséklődtek, s így arányuk már „csak” 6,6 százalékot képviselt a regisztrált állásta­lanok tömegében. A szakmunkásképzőben, il­letve szakiskolában tanultak már 57,2 százaléka volt képte­len elhelyezkedni, ugyanakkor a közép- és felsőfokú végzett­ségűek közül többen találtak megfelelő beosztást. A munkanélküliség átlagos időtartama 12 nappal növeke­dett, s elérte a 772 napot. Me­gyénkben egyre többen van­nak tartósan munka nélkül. Áprilisban 2673-an egy évnél, 10 ezer 669-en már két évnél régebben nem találtak munkát. A vizsgált időpontban az utcára tettek 32,9 százaléka munkanélküli járadékra, 4,6 százaléka pályakezdők mun­kanélküli segélyére, 48,8 szá­zaléka szociális, illetve jöve­delempótló támogatásra volt jogosult, 13,6 százaléka azon­ban nem szerzett jogosultságot semmilyen munkanélküli ellá­tásra. A munkanélküli ellátás­ban eltöltött idő átlagosan 157 nap volt. A munkanélküli járadék­ban, illetve pályakezdők mun­kanélküli segélyében részesü­lők bruttó 11 ezer 616 forint segélyt kaptak. A bejelentett üres állások száma tovább növekedett me­gyénkben, s április zárónapján 937 volt. Ennek ellenére száz munkanélkülire mindössze 5,2 munkahely jutott, tehát elmé­letileg is csak minden husza­dik tudott volna elhelyez­kedni. A múlt hónapban öt megyei székhelyű munkáltató száz­hatvannyolc dolgozó elbocsá­tását jelezte a megyei munka­ügyi központnak. Salgótarján térségében 50-en, Pásztó kör­zetében 11-en, Szécsény vidé­kén 40-en, Rétság környékén 67-en veszítik el majd most még meglévő állásukat. (K. L.) PIACI ÁRAK B.-gyarmat Pásztó B.-terenye Salgótaiján tojás 8-9 Ft/db 8-9 Ft/db 8.50 Ft/db 8.50-9 Ft/db burgonya (új) 180 Ft/kg 100-150 Ft/kg 100-150 Ft/kg 78-90 Ft/kg vöröshagyma 80 Ft/kg 80 Ft/kg 90 Ft/kg 80-90 Ft/kg fokhagyma 140 Ft/kg 150 Ft/kg 150 Ft/kg 160 Ft/kg petr. gyökér 120 Ft/kg 120 Ft/kg 90 Ft/kg 120-130 Ft/kg sárgarépa 120 Ft/kg 120 Ft/kg 25 Ft/csomó 130 Ft/kg fejes káposzta 80 Ft/kg 90 Ft/kg 80 Ft/kg 100 Ft/kg kelkáposzta 110 Ft/kg 110 Ft/kg 80-110 Ft/kg 120 Ft/kg karfiol 120 Ft/kg 150 Ft/kg 150-170 Ft/kg 200 Ft/kg karalábé 20 Ft/db 20-30 Ft/db 30-35 Ft/db 30 Ft/db paradicsom 240 Ft/kg 220-240 Ft/db 200-225 Ft/kg 200-240 Ft/kg zöldpaprika 20-30 Ft/db 10-25 Ft/db 10-30 Ft/db 10-35 Ft/db uborka 120 Ft/kg 120 Ft/kg 90-140 Ft/kg 140-150 Ft/kg saláta 20 Ft/db 20 Ft/db 15-20 Ft/db 20-30 Ft/db retek 15 Ft/csomó 10-20 Ft/csomó 15-20 Ft/csomó 20-25 Ft/csomó gomba 240 Ft/kg 200-220 Ft/kg 200 Ft/kg 200-240 Ft/kg MAGÁNKÉZBEN AZ ÉLELMISZERIPAR Haldokló cégek végnapjai Az élelmiszer-gazdaság pri­vatizációja során a 133,5 mil­liárd értékű élelmiszer-ipari vagyon 38,2 százaléka került külföldi tulajdonosok kezébe. Hazai magántulajdonosok 40.4 milliárd forint értékű vagyont vettek meg, 42.2 mil­liárdnyi rész felett pedig az állam rendelkezik. Az ágazat magánosításának kezdetén a hatékonyan működő vállalatok gyorsan elkeltek. A megmaradókra - például a hús- feldolgozó üzemekre - úgy tű­nik - nemigen akad komoly ér­deklődő. Mi lesz a sorsuk ezek­nek a vállalatoknak? - kérdez­tük Karakas János (MSZP) or­szággyűlési képviselőt, a me­zőgazdasági bizottság tagját. Az Állami Vagyonügynök­ség igazgatótanácsa újabb tíz élelmiszer-ipari vállalat priva­tizációjáról döntött. Ezekre várhatóan akad vevő, hiszen a szövetkezetek 170 százalékos árfolyamon válthatják majd be kárpótlási jegyeiket, ha élelmi­szer-feldolgozó üzemet akar­nak vásárolni. Kárpótlási je­gyeik ellenében tulajdonhá­nyadhoz juthatnak a mezőgaz­dasági kistermelők is. Vannak olyan cégek, ame­lyekről az állam eleve nem szándékozik lemondani. Ilyen például a Tokaj Kereskedőház Rt., amely a tervek szerint ál­lami tulajdonban marad. A nem kelendő, életképtelen cégeknél viszont a piac törvényei érvé­nyesülnek majd, előbb-utóbb felszámolják őket. Most a lát­szólag életképtelen vállalatok sorsa okoz fejtörést, mert ezek is nagy értéket képviselnek. A húsüzemek annak idején 11 millió sertés feldolgozására lé­tesültek, a munka nélkül ten­gődő gyárak nagy értékű be­rendezései valamilyen formá­ban esetleg átkerülhetnek más üzemekbe, bár ennek kicsi a va­lószínűsége, hiszen egyhamar aligha várható a vágásra szánt állatok számának jelentős nö­vekedése. De ha kínálnak is több vá­gómarhát, hízott sertést, aligha annyit, amennyire korábban a kapacitások épültek. Sorok az Agrobank előtt Hosszú sorokban várakoztak a napokban az Agrobank fiókjainál, hogy benyújthas­sák igényüket a betétbiztosí­tás összegére. A sietségre nincs okuk, hi­szen az Országos Betétbiztosí­tási Alap (ÓBA) csak június 12-étől kezdi meg a kifizetése­ket. A biztosítások beváltására valószínűleg nem is lesz szük­ség, hiszen kicsi az esélye, hogy az Agrobankot felszámol­ják - mondta Bányai Endre, az Állami Bankfelügyelet (BAF) által kirendelt ügyvezető. Sze­rinte a sorok rossz hatással vannak a bank iránti bizalomra, pedig hamarosan megszülethet a bankról a döntés. Biztató jel lehet, hogy a bank három magán cégtulajdonosa kedden letétbe helyezte a még náluk lévő, mintegy 430 millió forint névértékű Agrobank- részvényt. JAVUL A KÜLSÖ-BELSÖ EGYENSÚLY Féken tartható-e az infláció? A Gazdaságkutató Rt. előrejelzése A Gazdaságkutató Rt. elkészítette idei második jelentését a magyar gazdaság várható fejlődéséről. A prognózis szerint jelentősen, de a szükségesnél kisebb mértékben csökken a fo­lyó fizetési mérleg, a külkereskedelem és a költségvetés hiá­nya, valamicskét bővült az ipari termelés, ugyanakkor meg­lódult az infláció. Egymásnak némiképp ellent­mondó folyamatok jellemzik a magyar gazdaság idei alakulá­sát, állítja dr. Vértes András, a GKI elnök-vezérigazgatója. Tovább romlott a nemzetgaz­daság egyensúlya, ám a mik- rogazdaságban már felfedez­hetők a kedvező változások nyomai is. A költségvetéshez kapcso­lódó adómódosítások és a gyorsuló infláció miatt jelen­tősen csökkent a belföldi ke­reslet. A lakosság reáljöve­delme 4-5 százalékkal csök­kent csakúgy, mint az össze­gükben nagyobb megtakarítá­sok vásárlóereje, és ez a fo­gyasztás 3-4 százalékos visz- szaesésében jelentkezik. Az ellentmondásokat érté­kelve Vértes András hangsú­lyozta: a márciusi kormány- döntés elkerülhetetlen és alap­vetően helyes volt, ám hiá­nyolta mellőle az egyensúlyt javító átgondolt intézkedése­ket, a gazdaságpolitikai kon­cepciót. Sokszor még a szak­emberek sem látják pontosan mikor, minek az árát fizetjük. Nehéz esztendő vár ránk. Az infláció - szerény becslé­sek szerint - 29-30 százalék körül alakul, ha nem kerül sor számottevő energiaár-eme­lésre, ha nem gyorsul fel a béremelkedések 17-19 száza­lékra tervezett üteme. Ezzel együtt a mezőgazdasági felvá­sárlási árak és a szolgáltatások árai az általános inflációs mér­tékek körül alakulnak, ami a lakosságot érzékenyen érinti majd. À gazdasági bajok orvoslá­sának egyik kulcsa az export­import arányának javulása le­het. Az év első hónapjaiban a kiszállítások mennyisége 11- 13 százalékkal bővült, az im­port csak 1-2 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi mérleg várhatóan 3 milliárd dolláros hiánnyal zárul, ami egymilli- árddal kevesebb a tervezettnél. A termelés élénkülésének eddigi tendenciája várhatóan megtörik, ezért a cégek kény­telenek lesznek csökkenteni a létszámot, ami további mun­kanélküliséget szül. Az ipari miniszter a termelés dinami­kus növekedéséről beszél, a gazdaságkutatók azonban két­ségbe vonják ezt. Ha mégis igazak a miniszter számai, ak­kor a vállalatok valószínűleg raktárra termelnek majd, s a nemzeti össztermék látszóla­gos növekedése mögött nem lesznek bevételek, ez pedig kritikus pénzügyi helyzetbe hozhatja a vállalatokat. A GKI szerint mai gondja­inkat csak a versenyképessé­get, a vállalkozási kedvet tar­tósan javító intézkedések or­vosolhatják, mérsékelni kell a termelőkre háruló adóterheket és a gyorsuló inflációt is. Vér­tes András szerint az egyen­súlyjavító intézkedéseknek mielőbb ki kell egészülniük egy egységes, szerkezetjavító, modernizációs stratégiával. (somfai) Éteímiszer $zeszets ifsl Ruházkodás. Tartó« fo- doh&oyárti gyaw.tési ____________ ________________________cikkek E gyebeik* Szolgáltat** I 4991 ! 1992 CD 1993 A főbb termékcsoportok árának emelkedése. (Fogyasztói árindex, 1990=100) FORRÁS: KSH,GKI Rt. Kukatörvény A jövőben az ingatlantulajdo­nosok kötelesek igénybe venni , a település szolgáltatásai közül a szemétszállítást és a kémény- seprést. Jelentős módosítások árán fogadta el az országgyűlés az egyes helyi közszolgáltatá­sok kötelező igénybevételéről szóló törvényt. Eszerint az ön- kormányzatok rendeletben írják elő, hogy a településen kötelező jelleggel igénybe veendő köz­szolgáltatás elvégzésével mely vállalkozást bízzák meg. Az önkormányzati közgyűlés csak olyan vállalkozó jelentkezését hagyhatja jóvá, amelyik ponto­san megjelöli annak a műkö­dési területnek a határait, ahol a - teljes körű - közszolgáltatást, valamennyi tulajdonos részére, rendszeresen elvégzi. Az önkormányzatok kötele­sek nyilvános pályázatot kiírni e feladatok elvégzésére, s nem kizárt, hogy egyszerre több vál­lalkozás is megbízást nyerjen. Természetesen úgy, hogy tevé­kenységi területük fizikailag jól elhatárolható legyen. Például az egyes városrészekben, üdülő­övezetekben más-más vállalko­zások kapnak megbízást. Környezetvédelmi okokból korlátozhatják az önkormány­zatok a vállalkozók tevékeny­ségét, és bizonyos időközön­ként felülvizsgálhatják a vég­zett munka minőségét. Az en­gedély illetve a megbízás ugyanis nem örök érvényű. FEB * Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ( 1 egységre, forintban) Német márka 87,24 Osztrák schilling 12,41 USA dollár 125,14 ECU (Európai Unió) 161,27

Next

/
Thumbnails
Contents