Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-18 / 115. szám
1995. május 18., csütörtök Diákpanoráma 7. oldal Háromból egy-Az év diákújságírója A Diákújságírók Egyesülete 1994-ben pályázatot hirdetett. Takács Bernadette (a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szak- középiskola tanulója), aki gyakran írt cikkeket a Diákpanorámának, itt megjelent munkáival pályázott. És nyert... Elnyerte Az év diákújságírója címet, amellyel az ország három legjobb diákújságíróját tüntették ki. Bernadette az alábbiakon beszámol a díjkiosztó gáláról, és e hasábokon olvasható a népszerű Geszti Péterrel készí- Takács Bernadette tett interjúja is. Felejthetetlen buli volt... A pályázatot több kategóriában hirdették meg. Pályázhattak újságírók megjelent cikkeikkel, diákszerkesztőségek diákújsággal, stúdiók di- ákrádió-programmal és ka- zettaküldő szolgálattal. Május 6-án a budapesti Kontyfa úti iskolában rendezték a Diákújságírók Egyesülete által meghirdetett országos pályázat díjkiosztó gáláját. Hangulatos műsor keretében a nyertesek a DUE elnökétől vehették át az oklevelet és a pénzjutalmat. A gálaműsoron fellépett St. Martin, Sipos F.Tamás, a Rockszínház tánckara, az Eu- rópa-bajnok aerobic-csoport és showtánc-csoport. A jó hangulat tetőfokára hágott. A délutáni színes programban először Geszti Péter vezetésével lezajlott a tombolahúzás, természetesen nem minden derű nélkül. A pinceklubban ezután különböző programok váltották egymást, jó riportkészítési lehetőség adódott. Vendégek voltak: Geszti Péter, Csisztu Zsuzsa és Vitár Róbert, a Telesport munkatársai, a Hol-Mi?, a Reggeli csúcs és az Ifjúsági Magazin szerkesztői, akik elmondtak néhány kulisz- szatitkot is saját élményeikkel, munkájukkal kapcsolatban. Volt bőven alkalom a kérdésekre, beszélgetésre, autogrammkérésre és fényké- pezkedésre. A szponzorok ínycsiklandó finomságaiból rendezett kóstoló is nagy sikernek örvendett, csakúgy, mint a tombolahúzás, melynek igen értékesek voltak a nyereményei. Felejthetetlen élmény volt. Lányok, fiúk, ha már az idei gáláról lemaradtatok, a jövő évin feltétlenül részt kell vennetek! T. B. MEGÁLL AZ ÉSZ - A DALLAS UTÁN Hab a „Geszti-pürén” A Diákújságírók Egyesülete sajtófesztiválján volt alkalmam néhány kérdést feltenni Geszti Péternek, akit mindenki jól ismer, ha máshonnan nem, a tévé képernyőjéről.- Mostanában kevesebbet látunk a képernyőn. Mivel töltőd az idődet?- Tömören: pénzt keresek. Bővebben: nyakig ülök a munkában. Először is reklám- szövegeket írok, plakátokat tervezek, szóval minden olyasmit, amihez nem értek. Továbbá Békés Pál forgató- könyvéhez, A dzsungel könyve című musicalhez dalszövegeket írok, nagyon elfoglalt vagyok. Aztán ott van még a Megáll az ész című műsorom, amely most új műsoridőben lesz, és átkerül a TV 1-es csatornára, a Dallas után, péntek este lesz (ez itt a reklám helye), úgyhogy négymillió álmos magyar fog látni engem a képernyőn, miután kimegy a konyhába egy kis frissítőért, és közben bekapcsolva hagyja a tévét. Aztán van egy házam, amit egyszerűen nem tudok befejezni, van egy kutyám. Mostanában nem látom őt se. Szóvirágkertész- Mindenki szóvirágkertészként ismer. Honnan veszed az ötleteidet? Előre kitalálod, vagy spontán jönnek elő belőled?-Nem szoktam előre megtervezni, mit mondok. Sok mindent szeretnék egyszerre elmondani, ez tapasztalható a gyors beszédemen is. Rögtönzőm minden poénomat, mindenről eszembe jut valami odaillő, és rögtön kimondom, van rutinom benne. Régóta csinálom, körülbelül hétéves korom óta. Persze sokan nem értik, mit is mondok néha, ugyanis két dolog beszélni és mondani is valamit. Van, amikor tényleg furcsa dolgokat kombinálok, amelyek sokak számára távol állnak egymástól. Olyan mindez, mint a gesztenyepüré, csak akkor lehet rárakni a tejszínhabot, ha van mire. Nos, rögtönözni is csak biztos alapra lehet. Déry az eszmény- Nem félsz, hogy egyszer kifogysz az ötletekből?- Nem. Mégpedig azért nem, mert erre van egy egyszerű recept. Olvasni kell, tájékozódni kell, információt gyűjteni, tévét nézni, színházba járni, barátkozni és nyitottnak kell lenni mindenre, ez a titka!- Van újságíró mintaképed?- Konkrétan egy ember nincs, inkább sok emberből gyúrnám össze az ideális újságírót, mert sok újságíró van, akiből egy-egy tulajdonságot kiragadnék.-Talán a leginkább Déry János az, aki megfelelne az eszményi újságíró modelljének, ugyanis ő sokat írt, és a műsorain is látszott ez a világos, érthető, jól szerkesztettség, ami nekem nagyon tetszett.- Sokan csodálkoztak, amikor a Rapülök és az ÁSZ is végleg leköszönt. Konkrétan mik voltak az okai?- A Rapülők jó buli volt, de egy idő után mentálisan elegem lett belőle. Az egész arról szólt, hogy volt (és van is) három jó barát, akik együtt jót akartak csinálni. Jó alkalom volt, hogy kiélhessük benne minden infantilizmusunkat és bohémságunkat, de egy bizonyos idő után eljutottunk egy olyan pontra, hogy újat kell adnunk és megújulnunk. Biztosan mindenki érezte, például sportolók is, hogy fel lehet jutni a csúcsra, ott is lehet maradni egy ideig, de aztán az út már csak lefelé vezet, és egyszer csak azt veszed észre, hogy nem tudsz újat felmutatni. Megrekedtél, és nem tudsz jobbat nyújtani. Ezt az érzést akartuk megelőzni. Az ASZ-szal ugyanez a helyzet. Nem akartam harmincévesen teljesen kiégni és beskatulyá- zódni. „Azonkívül ideje lenne megkomolyodni”! - ezt tényleg én mondtam? A jelen a folyó jövő Az ÁSZ gárdája nagyon jó csapat volt, ám mindenkit megviselt, hogy 5 évig minden évben legalább egy hónapot vidéken töltöttünk, szóval fárasztó volt. Tudni kell megállni és abbahagyni, ha az ember úgy érzi, hogy kezd ellaposodni a dolog, amit csinál. — Mik a terveid a jövőre? — A jövő az állandó múlt és az állandó jelen, mert a jelen a folyó jövő, nem? Nos, szeretném befejezni a musicalt, amelynek anyagából még lemez is készül majd. Egyébként szeretnék egy olyan úgynevezett szindikált rádióadást a DUE kazettaküldő szolgálat mintájára, hogy egy kazettára felmondok mondjuk egy zenei show-t, természetesen sok poénnal, meg egyebekkel, és szétkülde- ném sok rádiónak. Tévés műsort is szeretnék még, de az az igazság, hogy nincs időm műsoridő után rohangálni. Ajtónyikorgással Aztán itt van a Megáll az ész is. A múltkor is gondban voltunk, mert elfogyott a külföldi anyag, úgyhogy el kellett ha- lasztanunk a felvételt.- Viszont kitaláltunk egy új kezdést a műsornak, ami egy Friderikusz-show előtti szöveghez hasonló:- Kényelmesen elhelyezkedtek, izgatottak már? Akkor jó, mert jön a szenzációs, nagyszerű show ... Majd mindezek után ajtónyikorgás és bejövök én egy lerobbant lépcsőházba, ahol két üres helyre a lakónévjegyzéken mi beírjuk Jockey Ewing nevét. Ez az abszolút unalmas külső megjelenés és semmitmondó környezet pontosan a show szövegének ellentéte. Tele vagyok ötletekkel. Ennyi. Takács Bernadette Az oldal mondata: A film nem más, mint percenként huszonnégy- szeres igazság! Jean-Luc Godard Viki színésznőnek készül Szorcsik Viktória - akit mindenki csak Vikinek ismer - lett a győztese Salgótarjánban a József Attila tiszteletére rendezett szavalóversenynek. Vele beszélgettem a versenyről, távlati terveiről.-Hogyan lehetett bekerülni a vers- és prózamondóversenyre?- A gimnázium nevezett be mint versmondót. E nemes vetélkedőt pedig minden évben megrendezik nagy költőnk születésnapja alkalmából.- Milyen volt a mezőny?- Negyvenegyen voltunk, zömében lányok. Jól felkészült versenytársaim voltak.- Számítottál rá, hogy te viszed el a pálmát?- Csak titkon reméltem.- Hogyan és kinek a segítségével készültél a versenyre?- Felkészítőm dr. Cseplák Györgyné, aki valaha a Petőfi iskola termeiben „koptatta” a katedrát, de most már nyugdíjas. Neki nagyon sokat köszönhetek.- Mi szeretnél lenni?- Színésznő. Varga Zsuzsanna Madách Imre Gimnázium Táncgála, kedves vendégekkel - A finn testvériskola képviselői és a ragyolci néptánccsoport részvételével rendezte meg a Kodály iskola Salgótarjánban, a városi sportcsarnokban a tánc ünnepét. fotó: Bábel László Az oldalt szerkesztette: Sándor Mária Rendhagyó irodalomóra a Táncsicsban Sándor Zoltán előadóművész val ragadta a közönséget Az iskola hasznos intézmény. Hogy kinek? - kérdezheted. Hát neked, hisz ott nevelnek téged, hogy úgy mondjam: ragad rád valami. Itt nem pusztán a tananyagra, elsajátítására gondolok. Egy iskolát leginkább a diákjain keresztül lehet jellemezni. Tudod, madarat tolláról, iskolát diákjáról __ D élelőttönként azok a felnőttek körülötted azért tevékenykednek, hogy Te legyél! Pontosabban, hogy valamilyen legyél! Lehetőleg okos, művelt, értelmes lény. E célért pedig előadókat hívnak, előadásokat szerveznek, előadásokat tartanak, rendezvényeket rendeznek, és megpróbálnak nyitottá tenni minden új törekvés iránt. Ennek jegyében a Táncsics Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola immár sokadszor rendezett rendhagyó irodalomórát. Pál József, a Palócföld című folyóirat főszerkesztője tartott előadást Nagy Lászlóról és Pilinszky Jánosról. Arról a magá- Nagy Lászlóról, aki a bartóki programot a legteljesebben valósította meg a költészetben, és arról a Pilinszkyről, akit gyerekkorában szinte csak nők vettek körül. Az iskolai tananyagot jól kiegészítette az előadás, a most érettségizőknek különösen hasznos volt. Más megközelítésben ismerkedhettünk meg költők életrajzával, költeményeivel, művészetük jelentőségével, fő motívumaikkal. Az órán Sándor Zoltán előadóművész olvasott fel a költők versei közül. Egy megelőző, ugyancsak rendhagyó órán, szintén Pál József előadása keretében már képet kaptunk a huszadik századi magyar líra irányairól, stílusairól, íróiról, költőiről, a mostani előadás ennek folytatásaként hangzott el. Élmény volt. Roger Martin du Gard egyszer régen rájött valamire. Áz embernek építenie kell valamire életét, személyiségét. És ezt az alapot fiatalon kell lerakni. Keress egy szilárd támaszt, egy eszmét, egy művészeti irányzatot, amit igazán a magadévá tudsz tenni. Egy rendszert, egy stílust, egy egyszer s mindenkorra megtámadhatatlan szemléletet, amire felépítheted gondolataidat, amiben mindig megkapaszkodhatsz. Különben arra leszel kárhoztatva, hogy időnként felülvizsgáld támaszpontodat, és rögtönzésszerűen újra állítsd helyre a magad egyensúlyát. És hogy megtudd, mi is az, amit a te ízlésedhez, gondolatvilágodhoz a legközelebb áll, arra a legalkalmasabb hely az iskola! Ezt szolgálta ez az óra is. „Próbáld lassacskán fölfedezni valódi egyéniségedet. Fordíts rá elég időt, nem sürgős. Sokáig kell tapogatózni, míg megtudja az ember, ki is ő. De ha megtalálod önmagadat, vesd el gyorsan a kölcsönvett ruhát!.’’ (R. Martin du Gard) Szanyi Nóra Pál József irodalmi előadása mindig élményt nyújt „Az élet olyan, mint egy doboz bonbon... ” Legutóbb a Forrest Gump című filmre vonult át a diáksereg az Apolló moziba. Forrest Gump, a. Tom Hanks által alakított kisfiú járógépet visel, szinte az egész világ ellensége. A környezete „másnak” tekinti, s megpróbálja ki- rekeszteni. De édesanyja mindig mellette áll. Ő az, aki úgy tudja megmagyarázni a dolgokat, hogy a kisfiú megértse. Tőle tanulja Forrest, hogy „Az élet olyan, mint egy doboz bonbon. Az ember nem tudja, hogy mit vesz ki belőle.” Forrest naivságával, véletlen fölfedezett tehetségével, őszinte érzésvilágával túlnő az úgynevezett „normális” embereken. Érdemi sikereit kiváló futásának köszönheti. Ezzel mindent elér, amiről sokan nem is álmodhatnak. Hatalmas vagyont szerez, amivel megsegít egy családot. Legigazibb barátja egy lány. Személyükben két világ mindig találkozik, és mindig elválik. Szerelmük gyümölcse, a kis Forrest lesz életének nagy ajándéka. Mit üzem a film? Szeressétek Forrest Gumpot! Szeressétek őket! Zvara Enikő
