Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-03 / 102. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. május 3., szerda ELNYERHETŐ TÁMOGATÁSOK A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI ALAPBÓL Az agrárkamara életéből Tőlük kériietünk tanácsokat Boszorkány] árás, sok széna, kevés széna... Május a megújulás hónapja. Ekkor tartják a Madarak és fák napját, ilyenkor van ideje a májfa vagy májusfa állításának, amikről a „régiek” így szólnak: május elsejére virradó éjfélkor a legények ki-ki szeretőjének állított májusfát. A 10-15 méter magas gyertyán, vagy nyír leginkább lopott fa volt. Pántlikát, selyemkendőt és egy átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. A fa ledöntésére hónap végén került sor. A bort, a munkában segédkező legények fogyasztották el. — A hiedelem szerint május 1-e előtti éjszaka a boszorkányjárás legfontosabb dátuma.- Hűvös május: sok szalma, sok széna; száraz május: száraz esztendő.- A májusi eső örömet hoz a gazdának. Ha májusban sokat dörög, úgy bő esztendő lészen; Ha a május nedves, a június száraz lesz. Az Országgyűlés 1992. év végén alkotta meg a földművelésügyi alapokról szóló törvényt. A már korábban is működött négy alap mellé két újat - mezőgazdasági fejlesztési alap és az állattenyésztési alap - hozott létre. Rendeltetését, a felhasználható pénzügyi forrás nagyságát tekintve a fejlesztési alap bír meghatározó jelentőséggel. Dr. Musztács László, a kamara titkára Minden sakk-nagymester vallja, hogy paraszt nélkül nem lehet csatát nyerni, míg a vezérvesztés nem jelent csatavesztést. Úgy gondolom, néhány (néhány?!) állami, politikai „nagyvezért” sakk-tanfolyamra kellene beíratni - átképzés címén - jövedelemkiegészítő pótlék folyósítása mellett.- Mondom mindezt, mint szövetkezeti jogász, akinek mezőgazdasági kötődése mély gyökerű. 1971-től 1985-ig a ku- tasi (Somogy megye), 1985-től 1994-ig a karancssági, az end- refalvai és a litkei szövetkezetekben dolgoztam. 1992-től a csoportosan kivált és újjáalakult egyházasgergei Dobroda Szövetkezet társadalmi elnöke vagyok. A gazdasági kamarák megalakítását nem tudom eredményként kezelni, mert késésben van, másrészről pedig az állami vezetés - kifarolva az önmagára rótt kötelezettségek teljesítése elől - nem súlyának megfelelően kezeli a gazdasági kamarákat, ezen belül eleget tenni ezen - törvényben rögzített - kamarai feladatoknak, amelyeket nem vertikum orientáltsággal (termelés, kereskedelem, élelmiszer-gazdaság) alkottak, bár arra kiválóan alkalSakkjáték a gazdaságban más, hogy az ágazatokat, de még az ágazaton belülieket is szembeállítsák egymással. A kamaráknak nem az az alapvető feladatuk, hogy részt vegyenek a gazdasági válság kezelésében, mert ott már sokan bábáskodnak és bájolognak, hanem az, hogy a gazdaságot összeszer- veződéssel, közterületként, közigazgatási jogkörökkel új alapokra helyezze és érvényesítse a magyar gazdaságban résztvevők érdekeit, akkor is, ha az nem esik egybe bizonyos társadalmi elit szándékával. A kamarák nem lehetnek a túlburjánzott államhatalom kinyújtott karjai, amely nem azonos a kormányzati, érdekképviseleti szervekkel való együttműködés fontosságával. Továbbá a kamarák feladat- és hatáskör alkalmasságuk megítélésében ne azon személyek és szervek véleménye legyen a mérleg nyelve, akik eddig sem tudták bizonyítani alkalmasságukat, hanem a feladatok és cselekvések sora, személy szerint pedig azok, akik a magyar gazdaság - ezáltal a kamarák - aktív résztvevői. Az ő véle— ményalakításuk már nemcsak jog, hanem kötelesség is, s ők e jogokkal és kötelezettségekkel csak élnek és nem visszaélnek. Sürgős állami beavatkozásra vár az elmaradott térségek mezőgazdasága Pataki László, a B. A. Z. Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Mayer Antal, a Nógrád Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetsége elnöke, Gulácsi Mihály, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mg. Termelők Érdekvédelmi Szövetsége elnöke és Katona György, a Heves Megyei Agrár-érdekvédelmi Szövetség elnöke írta alá azt a levelet, melyben javaslatot tesznek a gazdaságilag elmaradott, kedvezőtlen termelőhelyi adottságok között gazdálkodók problémáinak kezelésére. elmaradott térségek mezőgazdasági termelői a MOSZ-tól még határozottabb és következetesebb fellépést kívánnak a gazdálkodásban meglévő feszültségek megoldására.” Ezen alapból támogatható - egyebek között - a mezőgazda- sági szaktanácsadó-rendszer létrehozásának elősegítése, működtetése, így különösen:-az agrárvállalkozók szak- tanácsadási költségeinek részbeni térítése,- a szaktanácsadási infrastruktúra fejlesztése,- szaktanácsadók képzési költségeihez való hozzájárulás. A támogatás általános célja a mező- és erdőgazdálkodási területen dolgozó agrárvállalkozókat segítő szaktanácsadói rendszer működési feltételeinek javítása. A rendszer működésének alapja azon Szaktanácsadói Névjegyzék, amelybe a bekerülés feltételrendszerét a földművelésügyi miniszter 10/1993. (III. 17.) FM. rendelete szabályozza és az itt regisztrált szak- tanácsadók (jogi személyek, jogi személy nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók):- támogatást igényelhetnek, illetve- akik - a szaktanácsadói szolgáltatása után - azt kérik. Tehát, ha valamely agrárvállalkozás a névjegyzékben szereplő szaktanácsadó szolgáltatását veszi igénybe, így a kifizetett (és számlával igazolt) díjtétel bizonyos százalékát a fejlesztési alap terhére visszaigényelheti. Ez vonatkozik eseti megbízásra, s egész évre szóló szerződéses jogviszonyra is. Úgy gondoljuk, hogy ezt különösen fontos tudni most, amikor a mezőgazdasági és erdészeti alap részletes feltétel- rendszere napjainkban válik ismertté (amely a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként fog megjelenni) és e forrásból elnyerhető támogatások egy részéhez pályázati rendszerben lehet hozzájutni. Gazdaságilag előnyösebb a vállalkozás számára, ha névjegyzékben regisztrált szaktanácsadóval készítteti el pályázatát. Ezért is tesszük közzé most a névjegyzékben szereplő megyei székhelyű szaktanácsadóink listáját. A szaktanácsadáshoz kapcsolódó különböző jogcímeken igényelhető támogatások működtetését jelenleg az Földművelésügyi Minisztérium Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatala fogja össze. N+N Agro Kft. (3162 Ságúj- falu, Kossuth u. 32.), telefon: nincs, szakterület: szántóföldi növénytermesztés, takarmány- gazdálkodás, állattenyésztés, kisállattenyésztés, növényvédelem, erdőgazdálkodás, műszaki technika. „Bgy. Közgazda” BT. (2660 Balassagyarmat, Hunyadi út 42.) 35/314—352, szántóföldi növénytermesztés, kertészeti növénytermesztés, takarmány- gazdálkodás, gyepgazdálkodás, növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás. Mayer Antal (2646 Drégely- palánk, Felszabadulás út 2.) 35/367-350, szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés. Saródi Péter (3182 Karancs- lapujtő, Rákóczi út 64) 32/311- 577, erdőgazdálkodás. Fodor Imre (2660 Balassagyarmat, Török I. út 19.) 35/312—628, erdőgazdálkodás. Homolya József (3100 Salgótarján, Kismarti út 6.) 32(312-823, erdőgazdálkodás, természet- és környezetvédelem. Dr. Döbrei Tamás (2660 Balassagyarmat, Vörösmarty út 6.) 35/312-943, szántóföldi növénytermesztés, szőlészet, borászat, biotermelés, kertészeti növénytermelés, növény- védelem, vállalkozás szervezés, marketing. Dr. Radván Mihály (3182 Karancslapujtő, Lenin út 12.) Karancslapujtő 150, növény- termesztés, takarmánygazdálkodás, állattenyésztés, számviteli, üzletviteli tanácsadás. Tóth József (3100 Salgótarján, Csókás krt. 10.) 32/311- 995, erdőgazdálkodás és faipar, vadgazdálkodás. Rottenhoffer Lajos Attila (3100 Salgótarján, Àrany J. út 9.) 32/314-929, erdőgazdálkodás, vadászat, vadgazdálkodás. Tóth Ágoston (2660 Balassagyarmat, Mártírok út 72/a.) 35/312—516, erdőgazdálkodás. Bacsa Béla (2660 Balassagyarmat, Komjáthy u. 4.) 35/312-051, növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás. Simkó István Győző (2660 Balassagyarmat, Váci M. út 49.) 36/311—242, erdőgazdálkodás, faipar. Kárpáti István (3060 Pásztó), Kazinczy út 3.) 32/360-374, szántóföldi növénytermelés, kertészeti növénytermelés, szőlészet, borászat, növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás. Percze József (3100 Salgótarján, Medves krt. 55. 1/4.) telefon: nincs (7) állattenyésztés. Varga József (3170 Szé- csény, Kun B. út 16.) 32/370- 018, szántóföldi növénytermesztés, takarmánygazdálkodás, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás. Hajas István (3078 Bátonyte- renye, Klapka út 37.) 32/354- 535, szántóföldi növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás, biotermelés, pénzügyi tanácsadás. Jamrik István (3170 Szé- csény, Rákóczi út 1.) 32/370- 134, erdőgazdálkodás, fahasználat. Soós Ottó (3170 Szécsény, Kun Béla út 34.) 32/370-913, szántóföldi növénytermesztés, takarmánygazdálkodás, gyepgazdálkodás, növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás, üzlet és számvitel, pénzügy. Mezősoft Egyesülés (3100 Salgótarján, Füleki út 91.) szántóföldi növénytermesztés, takarmánygazdálkodás, gyepgazdálkodás, állattenyésztés, kisállattenyésztés, növényvédelem, tápanyaggazdálkodás, műszaki technika, biotermelés, közgazdaság, pénzügy, üzemszervezés. „A./ Az elmaradott térségek mező- gazdasága működőképességének fenntartása érdekében azonnali kormányzati döntés és sürgős állami beavatkozás szükséges. Az itt felhalmozódott TB, APEH, banki tartozások rendezésével javítani kell a hitelképességet. Kormányzati koordinációval azonnal meg kell kezdeni a kedvezőtlen adottságú térségek struktúraátalakítását. A megvalósításhoz szükséges forrásokat a térségfejlesztési támogatások és más decentralizált alapok átcsoportosításával biztosítani kell. B./ A kormány a modernizációs programjában, illetve az agrárorientációs törvény mielőbbi megalkotása során döntse el, hogy szükség van-e a kedvezőtlen adottságú térségek termelésére, gazdálkodására. Ennek függvényében fogalmazza meg a kedvezőtlen adottságú térségek agrárfejlesztésével kapcsolatos álláspontját is (szerkezetváltás, vertikumfejlesztés, termőföld-hasznosítás, foglalkoztatás, fenntartó mezőgazdaság). 1./ A gazdaságilag elmaradott térségek besorolásánál a munkanélküliség és a földminőség kapjon kiemelt szerepet. 2.1 Az agrártámogatási rendszer továbbfejlesztésén túl érvényesíteni kell a termelők differenciált támogatásának elvét, a kedvezőtlen adottságú térségek, illetve termelők egyedi vagy rásegítő támogatásának szükségességét (alaptámogatás, forgóeszköz-támogatás, teljes állami hitelgarancia stb.) 3./ Az exporttámogatás rendszerét úgy szükséges átalakítani, hogy a támogatás az alapanyagérték arányában illesse meg a termelőt. 4.1 A támogatási fonnák között meg kell szüntetni a kamattámogatás elsődlegességét és a célok súlyozásával a vissza nem térítendő támogatások körét bővíteni, mértékét érdemi módon növelni szükséges. 5. / A rendelkezésre álló támogatási forrásokat egyes támogatási célok közötti rövid és hosszabb távú feladatok súlyozásának megfelelően át kell csoportosítani. 6. / A foglalkoztatási alapok működtetését, a vissza nem térítendő támogatást úgy kell átcsoportosítani, hogy az elmaradott térségekben gazdálkodó mezőgazdasági szervezetek foglalkoztatási terheit enyhítse, bérjárulékok átvállalásával is segítse. 7. / A jövedelemhiány és a vagyonvesztés miatt a térségben a támogatási reorganizáció kiemelt állami segítése sürgető feladat. C./ Az új területfejlesztési törvény fogalmazza meg a hátrányos helyzetű térséget preferáló, az egyenlőtlenségek mérséklésére irányuló feladatokat, a végrehajtás eszközrendszerét. A további leszakadás megállítása jogos követelésünk. A megyei területfejlesztési tanácsban a mezőgazdasági termelők érdekképviseleti szervezete kapjon teljes jogú tagságot. A gazdaságilag Asszonyom! Amíg Ön bevásárol, mi főzünk. Fazömargarin INGYENES KOSTOLO! Májusban Ont is vendégül látja a Hera háziasszonya. Kóstolónkon meggyőződhet róla, hogy Hérával minden étel sokkal finomabb. És mindezt szokásos bevásárlása közben. Keresse háziasszonyunkat a nagyobb boltokban. Hera. Kiemeli az ételek valódi ízét. A következő városokban látja Önt vendégül a Hera háziasszonya: Salgótarján: május 3., 4., 5., 6., Szécsény: május 10., 11., 12., 13.
