Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-16 / 113. szám
1995. május 16., kedd Mozaik 7. oldal Balassi Bálint-díjat alapítottak a salgótarjáni Balassi könyvtárban A salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár vezetése, a Magyarországi Könyvtáros Egyesület Nógrád Megyei Szervezete, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének helyi alapszervezete és a könyvtár közalkalmazotti tanácsa Balassi Bálint-díjat alapított. A négy centiméter átmérőjű, kör alakú ezüst emlékérmet saját dolgozó a könyvtárban végzett kiemelkedő tevékenységéért, megyénkbeli külső személy az intézmény tartalmi munkája színvonalának emeléséért, a könyvkultúra értékeinek gyarapításáért nyerheti el. Kivételes esetben olyan Nógrádon, illetve az országhatáron túl élő személy is megkaphatja az elismerést, akinek az életműve, a helytállása példaképül szolgálhat a könyvtár egész kollektívája számára. A díjhoz, amennyiben nem intézményi alkalmazott a díjazott, pénzjutalom nem jár, az főleg erkölcsi jutalmazás. Saját dolgozó az elismerés első esetben történő elnyerésekor szintén nem részesül pénzjutalomban, második alkalommal egyhavi, harmadszorra kéthavi munkabér illeti meg. Háromnál többször a díj nem nyerhető el. Évente legfeljebb három díj adható ki. A díjazottakra javaslatot tehetnek a könyvtár dolgozói, valamint a felkért javas- lattevők. Ezek: a Nógrádi Történeti Múzeum, a Nógrád Megyei Levéltár, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, a nógrádi városi könyvtárak, a megyében található kiadók, a Magyarországi Könyvtáros Egyesület és a Népművelők Egyesülete helyi szervezete. A döntést a háromévenként újraválasztott, a könyvtár vezetőjéből és négy delegáltból álló kuratórium hozza meg, s az megfellebbezhetetlen. A díjakat az új könyvtár „születésnapján”, június 6-án az intézményben nyújtják át az arra érdemeseknek. (kolaj) Koraszülött jóléti állam? Pénzügyminiszterünk fogalmazott így: koraszülött jóléti állam vagyunk. Joggal használhatta ezt a stílusában sem szerencsés, hiszen akár sértésként is felfogható (koraszülött: fejletlen, tökéletlen a többihez képest) jelzőt? A század jóléti államainak története ismeretében semmiképp! Minden demokratikus állam előbb lett nagyon szociális, aztán gazdag. Aki ezt a sorrendet úgy akarja megfordítani, hogy előbb legyünk gazdagok, aztán majd jut a szociális célokra is, az nem tanult semmit az utolsó száz év tapasztalataiból. Svédország előbb lett nagyon szociálisan gondoskodó társadalom, aztán gazdagodott meg. Az Egyesült Államok szegényebb volt, mint mi ma, amikor Roose- welt meghirdette a New Deal-t. Japánban évszázados tradíciók gondoskodtak arról, hogy nivelláltak legyenek a jövedelmek. Ma is legfeljebb negyedét keresi egy japán nagyvállalati vezető annak, amit az Egyesült Államokban kapna ugyanazért a munkáért. Ezen az úton jár minden távol-keleti sikerország. A legsikeresebb Szingapúrban, hogy legyen elegendő költségvetési bevétel, a luxusautók után évi 120 ezer dollár az adó. De a családi pótlékhoz nem nyúlnak. Hazánkat koraszülött jóléti államnak azért sem lehet nevezni, mert minden társadalom jóléti rendszere a pénzügyi bürokraták pillanatnyi . hatalmánál sokkal mélyebb gyökerekből táplálkozik. Minket a győztes demokráciák önérdekből odadobtak a sztálini imperializmusnak, amely az állami gondoskodás tekintetében tele volt gazdaságilag megalapozatlan szociális ambíciókkal. A volt szocialista országok népei tehát két-három generáción keresztül hozzászoktak ahhoz, hogy a létminimum határán az államra számíthatnak. Ahhoz, hogy ezeket a szocialista rendszerben kialakított elvárásokat egyszerűen figyelmen kívül hagyhassuk, előbb a létminimum szintjén, sőt jóval az alatt élők számát kellene a mainak a töredékére csökkenteni ! Dr. Kopátsy Sándor Ha megtakarított pénzét biztonságban, de magas kamattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os kamatot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy teljes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. május 15-19-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. május 19. Évi bruttó kamata 28,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, valamint az OTP Bank kijelölt fiókjaiban a futamidő alatt napi árfolyamon adható, és vehető. Ugyanakkor vissza is váltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény • Magyar Hitelbank 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • Cooptourist Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 11. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) Kamatozó Kincstárj egy 1996/V Erős és biztonságos A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Fájdalomra fájdalom Eljött a tavasz, virágot vetett a finom zöldbe fordult legelő, amelyen gömbölyűdnek a télben behorpadt tehenek. De sehol az állattenyésztő. Pedig neki ott a helye a gulya nyomán. Nagy Sándor lenne a tenyésztő. Ő arról nevezetes, hogy vékony dongájú és hirtelen ősz, meg halk szavú, és még az igazi tenyésztő, aki, ha széles is az Ipoly mente határa, dombon fel, hegyre ki, völgybe le, réten át, motorkájával nyargal a tehenek után, megszólítva a pásztorokat is. Szemlesütve szokása mondani, tréfának vélhetően: „Gazda szeme hizlalja a jószágot.” Jószágból keze alatt jó néhány száz is van. Ráróstól le az ipolyi réten át, fel a Cseplyé- sig mindenütt szarvasmarha és szarvasmarha. De micsoda szép fényes szőrű jószágok. A BB féle Kft. tulajdonát képezik, húsnak valók. Nevelésük van Nagy Sándorra bízva. Combnyaktörés Már elmúltak a telet hajtó hónapok is, de az állattenyésztő sehol. De mit ad Isten, a legutóbbi felmelegedettebb nap delelőjén bicegve vánszorgott a neki idegen flaszteron. Még nézni is rossz volt. Az amúgy is vékonyka teste még véznábbnak tűnt. Az arca meg sápadt. A haja fehérebb lett, mint volt. A hangja inkább csak sóhajtás, mint beszéd. Most tette le a mankót. De ahhoz képest, hogy nemrég még ölben hordozták, most- habár gyengélkedik lába - mennyországban érzi magát. Búsan suttogja el nagy keservét: - Combnyaktörésem volt... Ezt kigondolni is fájdalom, nem még átélni. Pedig Nagy Sándor átélte. Hát ezért hiányzik ő a legelő gulya nyomából. Azt mondta: annak a hiánya, hogy nem láthatja a jószág tavaszi megújulását, csonttörési fájdalmai mellett a lelki fájdalmát is meghozta. Tekintetében lett minden keserűsége. Sikerek közt kudarc-Hát hogy van ez, fájdalomra fájdalom? Az biztos, őt, aki a jószághoz született, a keserűség fojtogathatja, hogy a rétek illata, a tej- szagú állatok helyett a szoba nyomasztó levegőjét kell elviselnie. Ezen a mi girbe-görbe földünkön, Karancsságtól Lu- dányhalászin át Szécsényig végiggürizte az igazi szarvasmarha-telepítés minden viszontagságát. Ságon az országos hírű fejőstehén-telep virágzott idejében. Ludányban az őshonos tehenészetet bízták rá. Majd Szécsény következett. Akkor már nyolcezer szarvas- marha ellátása lett a gondja, a legelők termőképességének növelésével. Érte kudarc is. Nem bírt megbirkózni a biotrágya hasznosításával. Benczúrjaivá következett. Zsíros János nyomdokain, ahol olyan tenyészbikák honosodtak meg, hogy ha elindultak, dübörgött lábuk alatt a föld. Végül Bagoly Lászlónál, a kft.-ben kötött ki. A gazda tudta, miért éppen Nagy Sándor kell neki. O ezt némileg megnyugodva nyugtázza is:- Mi a főnökkel jól megvoltunk ... Lemaradtak a kamionok De bekövetkezett a nem várt baj. Úgy tűnik, ez Nagy Sándor életét kettétörte. Az elmúlt őszszel, novemberi nyálkás időben jöttek a kereskedők, hogy viszik a marhát. Jó húsban, tet- szetősek voltak. Hogy elviszik, ez a dolog rendje, mert húsnak valók. De valamilyen oknál fogva a kamionok lemaradtak Szécsényben. Az állatokat pedig Horkára terelték össze. Itt van a rakodáshoz szükséges mindenféle felszerelés, alkalmatosság. Dél is elmúlt, mire a kereskedők észbe kaptak, hogy a kamionosokat nem jól igazították el. Persze kapkodni kezdtek, hiszen novemberben korán sötétedik. Már csak kisebb gulya volt hátra a berakodáshoz, körülzárva villanypásztorral. Nagy Sándor iparkodott volna az áramot kikapcsolni, amikor megcsúszott, rázuhant egy betonozott részre, ahonnét nem tudott felállni. Oláh Pali és Vitya, akik közelében voltak, emelték ki a sárból. Jó szándékkal, hogy legalább fedél legyen feje felett, betették az ott álló személykocsiba. De akkor már recsegett, ropogott, sajgott minden porcikája. Hát még, amikor a mentők kiemelték a kocsiból! Mondták is neki: akik oda ültették, rosszul tették. Ha a kiemelést kibírja, akkor ő egy hős. Kibírta, de ahogyan Vitya mondta, Sándorról csurgott a víz, pedig hideg volt. És ordított, ami olyan hangú lett, akár a sikoly, majd hörgésbe fulladt. Bizonytalan a jövő Erről Nagy Sándor azt mondja: — Én se nem láttam, se nem hallottam, csak fájdalmat éreztem. Most már lábadozik az állat- tenyésztő. De hogy mi lesz, hogyan alakul az élete, nem is sejti. Azt tudja a hegyek-völ- gyek illatos legelőjétől, az erre bóklászó gulyától búcsúznia kell. Aztán majd csak lesz valahogyan. Tekintetét a portól szürke járdára szegezi. Mély barázdák ülnek sápadt arcán. Bobál Gyula