Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

1995. május 15., hétfő Olvasóktól - Olvasóknak ) 7. oldal A MASZEK ERŐMŰBŐL MASZEK ÁRAM CÍMŰ CIKKÜNK NYOMÁN Készek vagyunk a jobb hőszolgáltatásra A Tarjánhő központjában archív fotó A szolgaltatasok térén dolgo­zók valamennyien tapasztal­hatják, hogy fogyasztóik mi­lyen nehezen viselik a piaci feltételek megjelenését ebben a korábban államilag támo­gatott szektorban. Talán a hőszolgáltatók hely­zete a legkritikusabb, hiszen a 200-300 százalékos állami ár- kiegészítés megvonásával a fi­gyelem középpontjába kerül­tek. Mivel a fogyasztók számára esetenként elviselhetetlennek tűnnek a díjak, érthetően foko­zott érdeklődést keltenek olyan hírek, interjúk, riportok, ame­lyek alternatív megoldásokat ismertetnek a jelenlegi hőszol­gáltatással szemben. Csődbe jutott a Nógrádhő A közelmúltban a Nógrád Me­gyei Hírlap hasábjain megjelen­tek olcsó, alternatív hőszolgál­tatást ígérő cikkek. Mivel az emberek többsége vevő lehet az új típusú demagógiákra, szük­ségesnek tartottuk, hogy „hall­gattassák meg a másik fél is”. Salgótarjánban az 1991-ben megvont állami dotáció és az új hatósági ár csődbe vitte a Nóg- rádhőt. 1993-ban a felszámo­lásból 90 millió forint hitel fel­vételével váltotta ki az önkor­mányzat, amit a Tarjánhő Kft.-nek tovább hitelezett. Ezt követően viharos gyorsasággal 90 milliós értékű fűtőművet építtettünk lízing igénybe véte­lével. A teljes lízingdíj 182 mil­lió forint. Az 1992-ben önkormányzat által megállapított, jóváhagyott ár nem tartalmazta ezeket a költségeket. Az átalánydíjas elszámolás­ról 1993-ban tértünk át teljes körűen (az országban egyedül­álló) a mérés szerinti elszámo­lásra. Ettől kezdve a fűtési sze­zont követően 20-21 millió fo­rint (1993/94-es fűtési idény alapján) fűtésidíj-megtakarítást fizettünk vissza a lakosságnak, intézményeknek. Nem csoda tehát, hogy a megdöbbentő mértékű gázdíj­emelést követően, a hődíj mel­lett az alapdíjat is emelni kel­lett, hiszen az már nem fedezte a hiteltörlesztés és a lízing költ­ségeit. Eközben a társaság szervezetét folyamatosan kar­csúsítottuk. Salgótarjánban felröppent a hír az erőmű újraindításának lehetőségéről. Látható, hogy a 90 milliós beruházás milyen alapdíj-növekedést idézett elő, akkor vajon 10-15 milliárd (szénalapú) vagy 2-3 milliárd (olajalapú) forintos beruházás mit eredményezhet. Áramot szolgáltatni általában csak az Émász hálózatán lehet, amit az körülbelül 3,50 forinttal vesz át, majd 8,50 forintért elad. Vil­lamos energiát jelenleg csak sa­ját felhasználásra érdemes ter­melni, ezért foglalkozik a Tar­jánhő gázmotorok telepítésének gondolatával. Versenyezzen az erőmű! Nem a hőszolgáltató van mo­nopol helyzetben, akinek árait az önkormányzat hagyja jóvá, hanem a MÓL Rt., a gázszol­gáltatók és az erőművek. Sehol a civilizált világban nem adják magánkézbe a hőszolgáltatót. Az erőmű lehet magántulaj­donban, azután versenyezzen áraival. Erőmű már volt Salgótarján­ban, diktált áraival csődbe is vitte a hőszolgáltatást. Ha a fű­tőművet nem építi meg a Tar­jánhő Kft., akkor további, erő­művi hővételezés esetén -az 1995-ös áremelés után- 85 millió forinttal emelkedtek volna az energiaköltségek, a Mátrai Erőmű Rt. közlönyben közzé tett árai szerint. Másrészt, a készülő környe­zetvédelmi törvény értelmében a hagyományos szenes, vagy pakurás fűtési techno­lógia rövid időn belül megszün­tetendő Magyarországon. Az erőművet a várossal ösz- szekötő gőzvezeték 1993-ban selejtezésre került, mert feles­legessé vált. Miután a vezetéket bontó alumínium burkolat nap­ról napra fogyott, továbbá a fenntartásra sem akartunk köl­teni, 1994 nyarán meghirdettük eladását, bontási kötelezettség­gel. Erről értesítettük az erőmű­vet, majd az új tulajdonost is. A legkedvezőbb árajánlat elfoga­dása után 1995 tavaszán nyílott lehetőség a bontás megkezdé­sére. Ekkor lett fontos a Thermo 2000 Kft.-nek a távve­zeték, amely a szakvélemények szerint forró víz szállítására al­kalmatlan. A Tarjánhő számára viszont a víz az egyetlen lehet­séges hőhordozó. Innentől a vita már kívül esik a Tarjánhő kompetenciáján. Gyarmat tarjául hatása Természetesen, ha Kerekes úr, vagy valamelyik képviselője megkeresett volna bennünket azzal, hogy a gáz áránál alacso­nyabb áron tud energiát ter­melni és átadni, örömmel fo­gadtuk volna a lehetőséget. Megjegyezzük továbbá:- a távhővezeték nem képezi a Thermo 2000 Kft. tulajdonát, mindössze a pakuravezeték az övé,- amíg az erőmű új gazdájá­nak nincs konkrét elképzelése a majdani tevékenységéről, addig felelőtlen a lakosságot hamis il­lúziókban ringatni. A balassagyarmati hőszol­gáltatás új eleme olyan kisvál­lalkozásban végzett üzemelte­tés, amely a kazánok működte­tésével, felügyeletével, vala­mint kisebb meghibásodásának elhárításával foglalkozik. Ked­vező árat hirdet és magát alter­natívaként tünteti fel a sajtó se­gítségével a hagyományos hő­szolgáltatóval szemben. Ezek a hírek Salgótarjánban sem ma­radnak hatás nélkül. Salgótarján önkormányzata és a Tarjánhő Kft. megterem­tette a mérés szerinti - fogyasz­tásarányos elszámolás lehető­ségét, - tessék élni vele! Szabá­lyozzák a fűtőtesteket! Két év múlva kifizetésre ke­rül a hitel, a lízingteher, ami le­hetővé teszi az intenzív mű­szaki fejlesztést (pl. villamos áramot termelő gázmotor), eset­leg az alapdíj csökkentését. A Tarjánhő Kft. stratégiájá­nak középpontjában a fo­gyasztó áll. Uj elszámolási rendszert alakítunk ki, a költ­ségmegosztást saját kézbe vet­tük, a közös képviselőkkel kap­csolatot tartunk, észrevételeik tanulságait beépítjük napi munkánkba. A kintlévőségek behajtására megerősítettük díj­beszedői és jogi tevékenysé­günket. A jövőben a jelentő­sebb hátralékok mértékével egyenlő jelzáloggal terhelhet­jük meg a nem fizetők lakását. Mi a közös érdek? Szükség van erre, hiszen a tisz­tességes, törvénytisztelő, fizető fogyasztókra való tekintettel egész épületeket nem zárhatunk ki a szolgáltatásból, de az is el­fogadhatatlan, hogy a fizetés megtagadás „életstílussá” vál­jon. A működést veszélyeztető jelenségekkel szemben nem le­hetünk elnézőek, ez mindnyá­junk közös érdeke. Mindenképpen a távfűtésbe bekapcsolt fogyasztók érdeke, hogy alternatív energiahordo­zók álljanak rendelkezésre, s az így kialakult piacról a városi hőszolgáltató a legkedvezőbbet választhassa. Ezért készek va­gyunk tárgyalni akár a Thermo 2000 Kft.-vel is. Kokovai László ügyvezető igazgató Csákvári Csaba főmérnök Tarjánhő Szolgáltató-Elosztó Kft. Salgótarján Nem erre szavaztunk A törvényhozók szerintem szűk látókörrel rendelkeznek. Nem sorolom fel a Bok­ros-csomag hibáit, de azt igenis nagy hibának tartom, hogy a kormány nem tud munkát biztosítani a fiatalok­nak. Öt éve pedig csak tengőd­nek a családok is. Ellenben a privatizációból meggazdago­dottak, már-már milliárdo­sokká válnak. Ezeket kéne megszorító intézkedésekkel sújtani, nem pedig a leszegé­nyedett rétegeket. Ezt a kormány bezzeg fi­gyelmen kívül hagyja. Találó az a közmondás, miszerint a kutya a kutyát nem bántja. Visszatérve a munkanélkü­liekre: ők tehetnek róla, hogy azok? Ha nem, akkor ki ezért a felelős? Én negyven évet becsülettel egy munkahelyen ledolgoztam, s most munka- nélküli vagyok. Betöltöttem 56. életévemet. Most mini- málnyugdíjat rebesget a par­lament. Hát a képviselők csak ennyire értékelik a becsületes ember munkáját? Nem erre szavaztunk, nem az volt az ígéret, hogy a mun­kásból koldus lesz. Úgy lát­szik, tévedtünk! Slezák Sándor Salgótarján Olvasónk fényképalbumából Rohan az idő,... de az emlé- lében egy anyuka, aki egyéves kék megmaradnak - írja leve- kora óta egyedül neveli gyer­mekét!-Tamás fiam fényképe még kicsi gyermek korából való. Mára már már két szakma is van a kezében, letöltötte kato­naidejét és el­indult az élet göröngyös út­ján. Nagy öröm volt számára első önálló fize­tése. A fénykép közlésével meglepetést akarok neki szerezni mos­tani születés­napjára, mivel tortáját már 20 szál gyertya díszíti. A múlt már csak emléke­inkben él. A jelenünk és a jövőnk viszont még a miénk. Köszönettel: Varga Tamásné Bátonyterenye Az oldalakat szerkesztette: Kovács Margit Ma már Tamás katonaviseltßatalember Nem könnyű manapság történelemtanárnak (sem) lenni... Nem könnyű manapság diáknak lenni - hangzik el gyakran a gyerekek és felnőttek szájából. Szeretném hozzáfűzni: de ta­nárnak sem, különösen nem történelemtanárnak. Most nem a múltismeret tanításának gondjairól, az újabb források alapján történő történelmi átértékelésekről, a tananyag terjedelméről (mennyiségi, minőségi tekintetben) fejtem ki gondolataimat, hanem a jelenismeret - szűkítem, társadalomismeret - tanítá­sáról, taníthatóságáról. Mi is valójában a gond ezen a területen? Hiszen évről évre je­lennek meg ilyen jellegű tan­könyvek, a szakmai sajtó, a rá­dió, a televízió ontja az infor­mációt, országos és regionális tanácskozások segítik)?) a tör­ténelemtanárok munkáját. A probléma sokrétű. A társa­dalomismereti tankönyvek is­meretanyaga hiányos, sokszor elavult, nem tudja követni a változásokat. A nyolcadikos és az érettségi előtt álló gyerekek­nek villantanak fel némi isme­retet, pedig a többiek is kíván­csisággal szemlélődnek, jó-rossz tapasztalatókkal ren­delkeznek és saját szintjükön szeretnék megérteni. „Ember és társadalom” Akik olvasták a Magyar Hírlap mellékleteként a Nemzeti Alap­tanterv (NAT) nyers változatát, talán egyetértenek velem ab­ban, várható, hogy történik el­mozdulás a történelemtanítás ezen területén. A tantárgy az „Ember és tár­sadalom” nevet kapta. Ezen be­lül differenciálódik különböző - Honismeret - Történelem, Társadalmi ismeretek, Ember- ismeret - blokkokra. A szakma nem figyelt eléggé arra, hogy a gyermek a társa­dalmi környezet része, értelmi­leg, érzelmileg benne él. Ugyanakkor a fiatalok tájéko­zottsága nem kielégítő, a de­mokratikus közéletben való tu­datos részvételre felkészületle­nek. Messzemenően egyetértek a Nemzeti Alaptantervnek azzal a megfogalmazásával, hogy „Az Ember és társadalom köve­telményterülete, tartalma ösz- szetett nevelési feladatokat fog­lal magába. Ezért tananyagá­nak feldolgozása nem kapcsol­ható csupán egyetlen tantárgy­hoz, hanem tantárgy­közi megoldást igényel.” Ne tűnjék szerénytelenség­nek, ha most röviden ismerte­tem annak a munkának az eredményét, amit eddig végez­tünk -egy 4-5 fős történelmi munkacsoport, dr. Knausz Im­rének, a Budapesti Pedagógiai Intézet tudományos munkatár­sának irányításával - annak ér­dekében, hogy tanítványaink szeressék, értsék a történelmet, el tudjanak igazodni a jelenkori problémák „dzsungelében” is. Értelem és érzelem Helyi tantervet készítettünk - cél- és követelményrendszerrel a 4-6. évfolyamra -, hozzá szükséges taneszközöket (munkatankönyveket és video­filmét). „Társadalomismeret kisiskolásoknak” (9-12 évesek) a tantárgy elnevezése. Két alapvető cél vezérelt bennün­ket: 1. Elemi szinten bevezetni a gyerekeket a társadalmi kör­nyezet és a történelmi múlt is­meretébe. 2. A képességek fejlesztésével előkészíteni az alsó középfok magas absztrak­ciós szintet igénylő történelmi és társadalomismereti tanulmá­nyait. (A 6. évfolyam második félévében kezdődik a kronologikus történelemtaní­tás.) Pedagógiai elveink a követ­kezők: 1. A differenciálás elvének megvalósítása egyfelől a ké­pességek, másfelől az érdeklő­dés oldaláról történik. A tanuló is választhat tananyagot. 2. A program és a taneszkö­zök nem szabják meg lépésről lépésre a pedagógus tevékeny­ségét. 3. A moduláris építkezés elve alapján a tananyag rugal­mas, korszerűsíthető. 4. A közvetlen tapasztalat­ból való kiindulás elve a tan­anyagokat a gyerekek saját él­ményeihez, közvetlen környe­zetükhöz a jelenhez kapcsolja, innen jutnak el a múltba. 5. Az eszköztudás elsődle­gességének elve középpontjá­ban a képességek fejlesztése áll, a tanulói tevékenységek játsszák a főszerepet. 6. A tanulói vélemény-nyil­vánítás elve a problémák keze­lésére, a társadalmi jelenségek önálló értékelésére való felké­szítést szolgálja a vita módsze­rével. Az értelmi követelmények kitűzése mellett az ér­zelmi célkitűzések is egyenrangúságot élveznek. Természetesen nem feled­keztünk meg arról sem, hogy ez új tanítási tartalom, új tanulász- szervezést kíván, és új értéke­lési rendszert is követel. A tanulók Igényei A tartalomból ízelítőül kivá­lasztok néhány témát, amelyek a legnagyobb sikert aratták a gyerekek körében.-Saját családjuk, rokonsá­guk történetének felkutatása, emlékek, források alapján csa­ládfa készítése.-Legfontosabb nemzeti jel­képeink és ünnepeink megis­merése, címer, zászló terve­zése.- A lakóhely legfontosabb intézményeibe való ellátogatás, a város nevezetes szülötteivel való találkozás (honismereti tudnivalókkal való gazdago­dás).- A család gazdálkodásába való betekintés (személyes költségvetés, anyagi javak és szolgáltatások, szükségletek).- Pénzintézetek, a piac meg­látogatása (pénzváltási, - for­galmi, vásárlási gyakorlat)- Állami bevételek, kiadások régen és ma (éremgyűjtés, külföldi pénzek megisme­rése, a pénz őrzése).-Utazók, felfedezők, kuta­tók társául szegődtek képzelet­ben (valóságos útiélmények szerzése, közlekedés, közleke­dési eszközök, viselkedési for­mák gyakorlása).- Nagy magyar egyéniségek bemutatásával a nemzeti ha­gyományokhoz való kötődés.-írástörténetbe való bepil­lantás (korai írások, megfejthe­tetlen írások, az ábécé forra­dalma, a másolóktól a könyv- nyomtatásig, saját titkosírás ki­alakítása). A programot szabad modu­lokkal állandóan bővítjük a gyerekek igénye és a jelenkor időszerűségei alapján. Fentiek alapján bízom abban, hogy talán mégsem olyan ne­héz diáknak lenni nálunk a Pe­tőfiben ... Bakay Lászlóné Salgótarján, Petőfi Iskola történelemtanár igazgatóhelyettes * Ma 13.30 órakor mutatják be a 125 éves intézmény iskola­történeti kiadványát, 14 óra­kor pedig tanácskozást tarta­nak a Petőfi iskolában a tör­ténelemtanításról. Előadó és vitavezető: dr. Knausz Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents