Nógrád Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-12 / 110. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. május 12., péntek Sportruházat Kazárról - A Senior Váci Kötöttárugyár Rt. helyi üzemében készülnek a gyár saját fejlesztésű sportruházati termékei. A Fibri fantázianévre hallgató termékből kü­lönféle fazonú és szín-összeállítású árucikkeket készítenek a kazári varrónők. fotó: rigó Csökken az állam gazdasági szerepe A minap elfogadott privatizációs törvény célja a magántulaj­donra épülő gazdasági viszonyok erősítése, az állami tulajdon csökkentésének gyorsítása, az állami tulajdonban lévő vállal­kozói vagyon piaci alapokon történő magántulajdonba jutta­tása és az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése. TÖRVÉNY SZÜLETETT A KÖZBESZERZÉSRŐL Nyilvánosság és tiszta versenyhelyzet Az országgyűlés által az el­múlt napokban elfogadott törvény szigorú szabályokat szab a közbeszerzésekre, biz­tosítva azok nyilvánosságát, és azt, hogy a pályázók között érvényesüljön a tiszta ver­senyhelyzet. 1996. december 31-éig áru- beszerzés esetén 10 millió, épí­tési beruházásoknál 20 millió, építési műszaki terv készítésé­nél 5 millió, szolgáltatás meg­rendelése esetén szintén 5 mil­lió forint az a határ, amely felett a törvényben meghatározott vá­sárlásoknál érvényesíteni kell az előírásokat. A jogszabály általában kiter­jed az állami és önkormányzati intézményekre, illetve a költ­ségvetési szervekre, a köztestü­letekre és közalapítványokra, valamint az ezen szervezetek által létrehozott alapítványokra és szervezetekre. Ugyancsak a törvény szabá­lyait kell alkalmazni azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek állami támogatásban részesülnek, illetve, akik kifize­téseire az állam garanciát vál­lal. Az országos regionális vagy helyi közszolgáltató tevékeny­séget végző, és a beszerzéssel érintett piac egészén jogszabá­lyon alapuló kizárólagos jogo­sítvánnyal rendelkezőnek is ezeket a szabályokat kell elfo­gadniuk. A közbeszerzési törvény egy új intézmény, a Közbeszerzé­sek Tanácsa létrehozásáról is intézkedik. Feladata a törvény betartásának felügyelete és ja­vaslatok készítése a közbeszer­zési eljárás tökéletesítésére. A tanácsnak 21 tagja van, akik képviselik az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket. A tanácsban az állami szervezeteken és in­tézményeken kívül helyet kap­nak a tb- és a helyi önkor­mányzatok, a gazdasági és szakmai kamarák, valamint a Magyar Tudományos Akadé­mia képviselői. A munkáltatók országos ér­dekképviseleti szervei és a gaz­dasági kamarák összesen hét személyt jelölhetnek a ta­nácsba, amelynek fontos szerve a Közbeszerzési Döntőbizott­ság. Ide fordulhatnak azok, akik közbeszerzési eljárást ki­fogásolnak valamilyen okból. A Közbeszerzési Tanács saját hivatalos kiadványt jelentet meg Közbeszerzési Értesítő címmel. A közbeszerzési eljárás fő fajtái a nyílt, a meghívásos, il­letve a tárgyalásos eljárás. A nyílt eljárásban bármilyen bel­földi székhelyű cég részt vehet, míg a meghívásos eljárásban a meghívottak tehetnek ajánlatot. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasz­tottakkal szabadon tárgyal. A pályázatokat a Közbeszerzési Értesítőben kötelezően közzé kell tenni. Lehetőség van úgy­nevezett előminősítő eljárásra is. A törvény részletesen meg­szabja, hogy a pályázatnak, il­letve a hirdetménynek mit kell tartalmaznia, és azt is, hogy az ajánlattevő, illetve az ajánlat­kérő mikor térhet el az ajánla­tában foglaltaktól. A nyilvánosságnak a döntés után is messzemenően érvénye­sülnie kell, mert az ajánlat elbí­rálójának döntését szintén közzé kell tennie. A törvény in­tézkedéseinek többsége 1995. november 1-jén lép hatályba. A törvény rendelkezik az Ál­lami Privatizációs és Vagyon­kezelő Részvénytársaság létre­hozásáról. Ehhez a szervezet­hez kerülnek az ÁVÜ-től és az ÁV Rt.-től, illetve a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől azok az állami tulajdonrészek, amelyek az állam vállalkozói tulajdonrészét képviselik. Tartós állami tulajdon Ez az állami vagyon az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonná válik. Nem tartoznak a törvény hatá­lya alá: az Állami Fejlesztési Intézet Rt., egyes, az igaz­ságügy-miniszter hatáskörébe tartozó cégek, az állami tulaj­donban lévő erdők és a tartós állami tulajdonban lévő rehabi­litációs és munkaterápiás célú gazdasági társaságok. A priva­tizációs törvény meghatározza a tartós állami tulajdonban tart­ható vagyon körét. Ezek az or­szágos közüzemi vállalatok, a stratégiai ágazatokhoz tartozó vállalatok, illetve a honvédelmi vagy más különleges feladatot megvalósító cégek. Általában a tartósan állami tulajdonban ma­radó cégeknél az állami része­sedés 50 százalék plusz egy szavazat, de a privatizációs tör­vény kivételesen kisebb része­sedést is kiköthet. Az ezeket Az országgyűlés elsöprő többséggel elfogadta az egyes helyi közszolgáltatások köte­lező igénybevételéről szóló törvényjavaslatot. A törvény kimondja, hogy az adott önkormányzatok területén lakó ingatlantulajdonosoknak azokkal a közszolgálatot végző cégekkel és vállalkozókkal kell elszállíttatniuk az ingatlanuk területén keletkezett szilárd és folyékony hulladékot, akikkel a helyi hatalom erről szerződést kötött. Amennyiben a tulajdo­nosok korábban más szolgálta­tóval egyeztek meg a hulladék felsoroló listáról a kormány előterjesztésére az országgyű­lés dönt, mint ahogy a kormány döntése alapján jóváhagyási joga van az országgyűlésnek a nemzetgazdaság működőké­pessége szempontjából jelentős társaságok privatizációs kon­cepciójának kérdésében is. A társaság felügyelő bizott­ságának szintén 11 tagja van, elnökét a kormány az Állami Számvevőszék javaslatára ne­vezi ki, hat tagját az országgyű­lési képviselőcsoportok által je­löltek közül, egy-egy tagot pe­dig az Érdekegyeztető Tanács munkáltatói, illetve munkavál­lalói oldalának javaslata alap­ján nevezi ki a kormány. Értékesítési módok Az értékesítés főbb módjai a közvetlen eladás, a tőkepiac in­tézményrendszerén keresztül történő értékesítés, a befekte­tési célú alapokon vagy társa­ságokon keresztül megvalósuló magánosítás és az úgynevezett egyszerűsített privatizáció. Versenyeztetés nélküli eladásra csak kivételes esetekben ad le­hetőséget a privatizációs tör­vény. A legújabb privatizációs technika az egyszerűsített pri­vatizáció, amelyet olyan cé­elszállításáról, úgy nem kötele­sek igénybe venni az egyébként kötelező önkormányzati szol­gáltatásokat. A közszolgáltatás igénybevé­telének díját, fizetésének rend­jét, az esetleges kedvezmények és mentességek eseteit az ön- kormányzat rendeletben álla­pítja meg. Az önkormányzatok a vál­lalkozókat pályázat útján vá­lasztják ki, miután meggyőződ­tek arról, hogy a hulladék meg­felelő elszállítására és elhelye­zésére képesek. A törvény nem hárít az önkormányzatokra fel­geknél lehet alkalmazni, ame­lyeknek saját tőkéje nem ha­ladja meg a 600 millió forintot, és nem foglalkoztatnak 500-nál több dolgozót. Kedvezményes vásárlás Az ebbe a körbe bevont cégek­ről 1995. szeptember 30-áig, il­letve 1995. december 31-éig köteles jegyzéket készíteni az ÁPV Rt. Ezt követően a meg­hirdetett cégekre készpénzes ajánlatot lehet tenni. Amennyiben nem érkezik megfelelő ajánlat, akkor a cég vezetőinek és dolgozóinak tár­saságai kapnak lehetőséget a vásárlásra. A megvételre akkor van lehetőségük, ha legalább a cég 50 százalékára tesznek ajánlatot. A készpénzes bevétel 10 százalékát visszakapja a tár­saság és azt alaptőke-emelésre kell használnia úgy, hogy a pénzt 50-50 százalékban a ve­zetők, illetve a dolgozók térítés nélküli tulajdonszerzésére kell fordítani. Más kedvezményes vásárlási konstrukciókat- részletfizetés; privatizációs lízing; vezetői és munkavállalói kivásárlás; Munkavállalói Résztulajdonosi Program, Eg­zisztencia-hitel - is meghatároz a törvény. Új elem a vagyonke­zelés szabályozása. Vagyonke­zelési szerződés megkötésére akkor jogosult az ÁPV Rt., ha a cég értékesítése meghiúsul. Az új privatizációs jogsza­bály a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. tétlen szabályozási kötelezett­séget. A kérdés rendezését az tette égetően szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság a közel­múltban több olyan önkor­mányzati rendeletet semmisített meg, amely a köztisztaság fenn­tartását szabályozta. A legfőbb bírói testület azzal indokolta döntéseit, hogy a fogyasztó és a szolgáltató között szerződéses kapcsolat áll fenn, amelyre nézve a Ptk. rendelkezései az irányadóak. E jogviszony köte­lező létrehozását azonban kizá­rólag törvény vagy kormány- rendelet írhatja elő. Kötelező helyi közszolgáltatások Megpezsdült a búzapiac Időnként parázs viták alakul­tak ki az újtermésü malmi búza határidejének kereske­delme során a Budapesti Áru­tőzsde határidős gabonapia­cán. Az előbbi termény lejáratai közül természetesen az augusz­tusi volt a főszereplő, erre a terminre kereskedtek a legna­gyobb volumenben a brókerek. Ezen tőzsdecikk gyakorlatilag összes jegyzése csökkenő ten­denciát mutatott. A takarmány- kukorica piacán inkább az el­adók voltak aktívak, de ajánla­taik csak egy esetben eredmé­nyeztek üzletkötést. A takarmánybúza és árpa jegyzései szintén estek, míg a napraforgó októberi árfolyama kismértékben emelkedett. A hét első tőzsdenapján 135 kontrak­tus volumen mellett 31 millió forint forgalmat realizáltak a brókerek. Öntözési kiállítás és vásár Országos öntözési kiállítás és vásár lesz május 18-21 között Szarvason, az Öntözési Ku­tató Intézetben s telepein. Az 1986 óta évről évre sorra kerülő rendezvény alkalmat te­remt az öntözés műszaki, me­zőgazdasági és vízügyi részével foglalkozó szakembereknek a találkozásra, a tapasztalatcse­rére, az eredmények bemutatá­sára. A résztvevők hasznos is­mereteket szerezhetnek a me­zőgazdaságot egy évtizede sújtó aszályról, az öntözési le­hetőségekről és a vízgazdálko­dással összefüggő kutatások, fejlesztések helyzetéről. A ren­dezvény május 18-án a szar­vasi mezőgazdasági főiskolán öntözési tanácskozással kezdő­dik, majd a nap folyamán az Öntözési Kutató Intézet mű­szaki kísérleti telepén nyílik meg a kiállítás és vásár, amely­hez más-más helyszíneken gyepnemesítési, vetőmag-ter­mesztési, legelő-hasznosítási, juhtenyésztési és tejfeldolgo­zási szakbemutatók kapcsolód­nak. Május 19-én, pénteken a kiállítók fórumán a hazai öntö­zőgépgyártás gondjairól foly­tatnak eszmecserét. Május 20-án és 21-én, szom­baton és vasárnap a vásárba lá­togatók ingyenes sétahajón közlekedhetnek a Holt-Körö­sön a Bolza-kastély és a kiállí­tóhely között. MAGYAR ^SUZUKI Hűtő árak Nincs: áremelés. Vannak: új, légkondicionált modellek Jöhet a nyári hőség, jöhet a fogyasztási adó-zivatar és az ár-láz! A Suzuki idejében gondoskodott arról, hogy Önt egyik se zavarja. A raktárkészlet erejéig valamennyi hazai modell árát sikerült a kellemes fogyaszthatósághoz szükséges hőfokon tartani: akciós árainkban a 10%-os fogyasztási adónak nyomát sem látja! 600 db légkondicionálóval szerelt Suzuki Summemek pedig nemcsak az ára, de az utastere is olyan hűvös, amilyenről a forró napokon eddig legfeljebb csak álmodott. Hűtött autók és hűtött árak a Suzuki márkakereskedőknél! Ne késlekedjen! Csípje el melegében! SUZUKI. A mi autónk. s Márkakereskedőink: BALASSAGYARMAT Privát-Transz Autó Bt. Kővári u. 11. Tel.: (35) 310-429 • RÉTSÁG Nomszer Kft. Pusztaszántói út 2. Tel.: (35) 350-189 • SALGÓTARJÁN Tarján-Plaszt Kft. Rákóczi út 247. Tel.: (32) 310-944

Next

/
Thumbnails
Contents