Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-27 / 98. szám
6. oldal Pásztói Kerekasztal 1995. április 27., csütörtök LAKOSSÁGI BETEKINTÉSRE, MEGÍTÉLÉSRE NYÚJTJÁK ÁT AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉST Városatyák nyilatkoznak a lehetőségekről A lakosság, a választópolgárok iránt érzett tisztelet, a részletesebb tájékoztatás, valamint a város életébe, gondjaiba való erőteljesebb bekapcsolódás, az azonos és eltérő felfogások megítélésének érdekében dr. Dobrovoczky István polgármester kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetésre került sor azzal a céllal, hogy a képviselők egy része, a pártok vezetői kifejthessék, milyennek látják, minősítik, ítélik meg az idei költségvetést. A meghívott pártok közül a Vállalkozók Pártja, valamint a Fidesz nem képviseltette magát. A Kereszténydemokrata Néppártot Tari István, az MSZP-t Reviczki László, az MDF-et Szőliősi Miklós, a Munkáspártot Kürti József, az SZDSZ-t pedig Köves Tibor képviselte. Százötven milliót ad az önkormányzat Első témaként a költségvetés szerkezete, stratégiája, a város működése gondolatkörben hangzottak el a vélemények. Tari István: -Összességében áttekinthető, hasznosítható. Engem nem annyira a szerkezet, mint a tartalom foglalkozTari István tat. A jelenlegi körülmények között az elfogadott költségvetés az adott színvonalon biztosítja a város intézményeinek működtetését. Alapvető követelmény a költségvetés folyamatos karbantartása. Bármilyen változtatás csak akkor következhet be, ha megvan az ellen- tételezése is. Végső soron a dokumentumban benne van a stratégia is. A képviselő-testület a polgármesterrel és az apparátussal együtt munkálkodjon a sikeres végrehajtásán. Szőliősi Miklós: - A költségvetés hármas felosztása meglepő eredményt hozott számomra. Az egészségügyi és a szociálpolitika 31,7 százalékban, az oktatás-művelődés 22,3, a polgármesteri hivatal pedig 46 százalékban részesedik a költségvetésből. Ebből is kitetszik, hogy nem egészen megalapozott az az állítás, mely szerint a művelődési és oktatási intézmények viszik el a költségvetés hetven százalékát. Az önkormányzati támogatás csupán 29,6 százalék. Hogy jó Szőliősi Miklós vagy kevésbé jó a stratégia, azt én nem tudom megítélni. Kürti József: - A költségvetés olyan meglévő jogszabályi és törvényi előírásokból indul ki, s olyan tükör, amely megmutatja az előző években elvégzett munkát, azt a szándékot, ahová el akarunk jutni. Az idei stratégia az előző évi hiány megszüntetésére, az adósság- terhektől való megszabadulásra épül, ami a hosszú távú működéshez szükséges. Végtelenül' zavar, hogy az egészségügyi ellátásban nem szerepel külön a kórház és az alapellátás költeppi ppnvp Köves Tibor: - Az SZDSZ megválasztott képviselői tudták, hogy a válság rendezése csak a képviselő-testület, a hivatal és az intézmények közös összefogásával kezelhető. Felismerték, hogy kényszerhelyzetben vannak és hogy döntéseik nem lesznek, nem lehetnek népszerűek. Itt most nem lehet megjátszani a „jó bácsi” szerepét. Reviczki László: - Szerkezetileg elfogadható, az állami normatívákra és a város bevételi lehetőségeire épül. Az elfogadott 87 milliós hiány jóval nagyobb lesz. Ugyanis a bevételi források erősen beszűkültek, az intézményeket viszont működtetni kell. A hiány mellett szükséges fenntartani a működőképességet. Dr. Dobrovoczky István: -A mostani szerkezet tartalmazza azt a jövőképet is, amelyet a képviselő-testület stratégiaként meghatározott. Szerkezete pedig azért fontos, hogy a város polgárai belenézhessenek, érthető 'legyen számukra, megismerjék, tudják, hogy mit kapnak, mire számíthatnak, ugyanakkor az is fontos, hogy semmi se legyen elrejtve. A forma és a tartalom egysége nagyon fontos, mert jelzi, hogy a költségvetés mit tud magából kihozni. Szerintem a költségvetés kiegészítésére szükség lesz. A kórház 24,8 százalékkal részesedik a büdzséből, a szociális ellátásra csupán 6 százalék jut. Ebben az évben az önkormányzatnak a 205 milliós állami normatívához 150 millió forintot kell előteremteni, hogy eleget tehessen az alapellátási feladatainak. A meglévő adósságtól nem lehet megszabadulni, optimális mértékben fenn kell tartani. Az európai értékrend, az ön- kormányzati törvény, a város és intézményei működtetése, az államtól való függősségi viszony lazítása egyaránt eldöntötték a város számára és javára az elmúlt 4 évben, hogy az ön- kormányzatnak vállalkozni is kell. Nincs más alternatíva a helyi bevételek fokozására és a foglalkoztatási gondok enyhítésére, mert az egyre elszegényedő középréteg helyi adóval nem terhelhető. Vállalkozás hiányában, vagy annak visszafejlesztésével ez a helyi bevételi forrás - 1995-ben 30 millió - nem egészíthetné ki a költség- vetést. Bevételi forrás lehet a jó vállalkozás A költségvetés hiánya, oka, tartalma, az adósságállomány, a felvett hitelek nagysága, tartalma, mindkettő kezelhetősége volt a következő vitatott kérdés. T. I.: -Az adósságállománynak két fő oka van. A működési, fenntartási költségek növekedtek, az állami normatíva viszont csökkent. A belső források hiányoznak. Amire az önkormányzat joggal számított, az országos gazdasági környezet miatt óriási elmaradás következett be. A hitel nagyságát saját forrásból, vagy külső pénzek bevonásával lehet mérsékelni. Bevételi forrás lehet a jó vállalkozás is. Ezeknek legyen nyereségtartalma, és rövid idő alatt térüljenek meg. Egyébként adósságállományunk kezelhető, a tűrés határán van. K. J.: - A vállalkozói magatartásra az elmúlt években tényleg szükség volt. Ezek azonban nem nagyon tükrözték a stratégiát. Hiányzott a kellő szakértelem. Ezen kívül az intézmények Kürti József vezetői hozzászoktak ahhoz, hogy a támogatások automatikusan növekednek. Ez az állapot megszűnt, kedvezőtlen pénzügyi hatásai jelentkeznek a költségvetésben. Amennyiben mérséklődtek volna a dologi kiadások, akkor ma nem lenne ilyen feszültség a költségvetésben. Szerintem is az adósságállomány kezelhető, de tovább nem növelhető. K. T.: - A költségvetés elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a hiány mértéke ne haladja meg a bevétel tíz százalékát. Ennek érdekében a kiadások csökkentése és a bevételek növelése volt a cél. Az elfogadott költségvetési rendelet három fejezetben és 29 paragrafusban határozza meg azokat a feladatokat, mely a képviselő- testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzati intézményekre kötelező. R. L.: - A hiány egyik oka- a már évek óta feszítő probléma - a város intézményeinek állami támogatása és a tényleges működési költségek között található jelentős különbség, ami nagy tehertétel az önkormányzat számára, az intézményeknek pedig a működőképesReviczki László ségét terheli meg egyre nagyobb mértékben. A másik ok pedig az a néhány vállalkozás, amelyben az önkormányzat jelentős pénzügyi sikertelenséget könyvelhet el. Az Unimil Kft. példája arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi válsághelyzetben az önkormányzat többet nem kockáztathat. Dr. D. L: -Az önkormányzat az Unimilnek adott 23 millióját a termelés beindulása után kamatostól visszakapja. Ha akkor nem cselekszik a Mechanikai Vállalat megvétele ügyében, akkor ma nagyobb lenne a munkanélküliség. Ezen kívül a város stratégiájához tartozott, hogy oldja a függőséget a kormány és az önkormányzat között, kihasználja a kínálkozó lehetőségeket, törekedjen a gazdag város gazdag polgárai helyes koncepció megvalósítására, vagyis középtávon gondolkodjon. A nem jó kockázat- vállalás miatt eddig egyetlen intézmény működését sem kellett megszüntetni, optimális fejlesztés esetén pedig nyereséghez jut a város. A Mechanika 14 milliós ráfizetése mögött három évig csaknem 140 embernek a folyamatos munkája húzódik meg. Európai értékrendben vállalkozni nem a közpénz elherdálását jelenti. A stratégiát pedig mindig a mindenkori állami lehetőségekhez szükséges igazítani. A sokat emlegetett Mechanika - áfa nélküli - vételára 86 millió forint volt — ezzel szemben a városnak ehhez képest összesen 89 millió térül meg ez év július 31-éig bezárólag. (A gyár megvásárlásához korábban felvett 67 millió forint hitel és kamatai alapvetően megtérültek.) A létszám igazodik a feladatokhoz A stratégia, a taktika, a hiány csökkentése - bevételek növelése, kiadások mérséklése, az alapfunkció ellátása, vállalt és speciális feladatok (kórház, gimnázium, kollégium) köré csoportosultak az alábbi vélemények, állásfoglalások. T. L: - Olyan nagyság- rendű a hiány, hogy komolytalanság volna feltételezni további csökkentésének lehetőségét. A növekedést szükséges megakadályozni. A képviselő- testületi döntés végrehajtása minden vezetőtől mindennapos feladatot követel, nehogy a mínusz előjellel ellátott kiadások növekedjenek, ne okozzanak sem kicsi, sem nagy problémát. A bevételnél egyetlen forrás az állami normatíva, a többi bizonytalan. E veszélyhelyzetet megelőzni csak a likviditási terv következetes végrehajtásával lehetséges. A gazdasági helyzet, a kiadások csökkentése az eddigi megszorításokon kívül még többre kényszeríti az önkormányzatot. A vállalkozásbarát és vállalkozói önkormányzatot csak szakemberekkel lehet és szabad megvalósítani. A létszámot pedig mindig a feladatokhoz szükséges igazítani. A nagy kérdés, hogy jól, vagy jobban tudjuk ezt megoldani. Rendkívül nagy gondot jelentene, ha le kellene mondanunk a vállalt feladatokról, bár nincs kizárva ennek bekövetkezte sem. Sz. M.: -A közfeladatok elsődleges ellátása mellett nem szabad elzárkózni a vállalkozásbarátságról sem. Ennek ösztönzési módja: telekjuttatás, infrastruktúra és adókedvezmény legyen. K. J.: - Kiindulópont a mérce. A stratégia az alapintézményeknél a gondolkodás megváltoztatása. Az egyéb, vagy a speciális igényeknél a rendező elv az legyen, hogy az önkormányzat azok teljesítéséhez mennyit tud adni. Egyáltalán, tud-e valamivel hozzájárulni, s mennyit szükséges vállalniuk a szülőknek. Ezen kívül felülvizsgálatra szorulnak az azonos feladatokat ellátó intézmények között meglévő jelentős költségvetési különbségek. Egyébként a stratégia stílusváltást is jelent. Az intézmények élére menedzsereket szükséges kinevezni, a kizárólagos szakmai feladatokat pedig a helyettesekre szükséges bízni. Az önkormányzat a bevételek növelésénél számoljon a tulajdonában lévő jelentős földbirtok bérbe adásával, egy nagykereskedelmi piac létrehozásával. K. T.: - A rendelet végrehajtását negyedévenként meg Köves Tibor kell vizsgálni. A féléves teljesítés ismeretében lehet csak foglalkozni a középfokú oktatás és a kórház kérdésével. Szem előtt kell tartani a város érdekeit és a megye fogadókészségét. A városnak le kell mondani minden veszteséges vállalkozásról. Közpénzen a vállalkozásokat segíteni, és nem kockázatosán vállalkozni kell. R. L.: -A hiány kezelése az elfogadott költségvetési koncepció következetes végrehajtását követeli meg. A bevételek növelése volna a legkézenfekvőbb megoldás, de jelenleg ez tűnik a legnehezebben elérhetőbbnek. A hasznos vállalkozásokat támogatni kell, de a „vállalkozói önkormányzat” eddigi gyakorlatát meg kell szüntetni. Bevételt további adónöveléssel nem lehet elérni, mert ezt sem a lakosság, sem a képviselő-testület nem támogatná. Jelenleg csak néhány jelentősebb ingatlan értékesítése jelenthet számottevő bevételt. A kiadások csökkentésének sajnos az intézmények működtetésének további racionalizálása lehet a meghatározója. A vállalt feladatokhoz pedig továbbra is meg kell teremtenünk a működési feltételeket. Dr. D. I.: -Az éves költségvetés meghatározó részét az intézmények viszik el, a hiány Dr. Dobrovoczky István 90 százaléka náluk jelentkezik, emiatt nagyon kevés pénz jut a város infrastruktúrájának fejlesztésére. Az intézményeket - beleértve a polgármesteri hivatalt is — át kell világítani, a pótlólagos források bevonása érdekében, továbbá szükség van a belső struktúra megváltozott körülményekhez való igazítására is. A bázisszemlélet tarthatatlan, a kormány a nulla bázisú szemléletet kívánja meghonosítani, ami azt jelenti, hogy az adott feladathoz igazodik a szervezet és a létszám. Az ön- kormányzat saját pénzéből hatmilliót költ a bölcsődére, melyhez egyetlen fillér állami támogatást sem kap. A két általános iskola 27, a középfokú intézmények - gimnázium, kollégium - 12 millió pluszt kapnak az önkormányzattól. A település ellátásához - beleértve a polgármesteri hivatal költségeit is - 63 millió kell. Az ön- kormányzati hitel a hiányban 80 milliót jelent, amennyiben a jelenlegi stratégiát változatlanul fenntartjuk. A város működésének tervezett 87 millió forintos hiánya az intézmények további racionalizálása után - amely létszámcsökkentés nélkül nem valósulhat meg — még lényeges mértékben csökkenthető akkor is, ha ennek eredménye a felmentések és végkielégítés utáni kifizetések miatt csak a jövő évben tapasztalható. Gyarapodjon a Táros vagyona Befejezésül a stabilizáció, vagy (és) gazdasági növekedés (vagyonnövelés, vagyonvesztés) gondolatkörben ütköztek a vélemények. T. L: -A polgármester úr és a testület között a nagy kérdés, hogy milyen alapokra lehetne rárakni az 1995-96-os költségvetési évet. Ha hitelt vesz fel, akkor zárt pályán mozog a testület. A vagyongazdálkodásban ne legyen meghatározó a minden áron való eladás, de ezt a megoldást sem lehet átmeneti megoldásként elfogadni. Mivel az önkormányzat megalapozott, jól előkészített döntésekkel rendelkezik, ezeknek mielőbbi megvalósítása a polgármester és a képviselő-testület kompromisszumos együttműködésével jöhet létre. Ehhez kérem a sajtó segítségét. Sz. M.: - A stabilitás érdekében szükség van külső tőke bevonására, és vállalkozásbarát önkormányzatra. Az önkormányzat vagyonát működtetni kell. Nem vagyok híve az eladásnak. Ha viszont a vagyon jó kezekbe kerül, akkor az eladás is biztosan megtérül. K. J.: - A bevételt és kiadást szükséges egyensúlyba hozni. Ebből kell a stratégiánál kiindulni. Nem biztos, hogy a kintlévőségeket továbbra is fenn kell tartani. A Zsigmond Étterem és Kávéház működtetéséhez olyan vállalkozókat kell keresni, akik nyereséget termelnek. K. T.: - Az elmaradott városi infrastruktúra fejlesztése érdekében a cél- és címzett támogatásokat kell megpályázni, hogy ily módon is gyarapodjon a város vagyona. Ha kell, akkor az önerő vállalása érdekében átmenetileg le kell mondani az eddig gazdaságtalanul használt vagyonról is. R. L.: - Válsághelyzetben vagyunk. Illúzió ilyen helyzetben még csak beszélni is a vagyonnövelésről. Nem lehet más célunk, mint a város működő- képességének fenntartása, a csődhelyzet elkerülése. Csak ezután lehet a stabilizálás feladatait meghatározni. Dr. D. I.: -Sem válság- helyzet, sem csőd nincs. Ez akkor lesz, ha nem mérjük fel és nem mérlegeljük az intézmények - benne a hivatal - struktúra-változtatási kényszerét. Minden indokolatlan forint a város fejlesztéséből elvont pénz. Ahol pedig az állam sem nyújt pénzt a szolgáltatáshoz, például a bölcsőde, ott legfeljebb az önkormányzati támogatást, és nem a tényleges finanszírozást kell mérsékelni. Továbbra sem támogatom a Zsigmond Étterem és Kávéház, valamint az Émász szolgálati lakásának eladását, mert mindkettő a város lakóinak közérdekét szolgálja. A véleményeket lejegyezte Venesz Károly
