Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

6. oldal Közélet - Kultúra 1995. április 25., kedd Nyugat-nógrádi szövetség alakult NYÖSZ a rövid neve a Nyugat-nógrádi Önkormányzatok Szövetségének. Bevallottan a települési önkormányzatok halk nyöszörgését, azaz gyenge érdekérvényesítő képességét akarja felerősíteni ez az összefogás. Érsekvadkerten április 7-én 14 község polgármesterei határozták el az új területi szövetség megalapítását. Ilyen önkéntes társulás működését engedélyezi az önkormányzati törvény, szorgalmazza a poli­tika. Mégis kevés hasonló szervezet működik eredményesen, mert szerény gazdálkodási önállósággal rendelkeznek a helyi önkormányzatok. Nógrád megyében az or­szágos átlagnál is kedvezőtle­nebb a helyzet: nagyon cse­kély mértékűek a területfej­lesztő, munkahelyteremtő be­ruházások. A megye középső és nyugati térségében is mé­lyül a válság, a területet a to­vábbi lesüllyedés veszélye fe­nyegeti. „ Magad, uram, ha szolgád nincsen” - vallják ezért a súlyos kihívást ér­zékelő önkormányzatok. Megyei fejlesztési tanács Új helyzet teremtődhet hama­rosan, ha a parlament elfo­gadja a területfejlesztési tör­vényt. A törvénytervezet ösz- szességében nem adhat több pénzt az elmaradott térségek felemelésére, sőt a költségve­tési megszorítások miatt csök­kenhetnek a területfejlesztési pénzalapok. Ez az egyik kihívás. A má­sik változás várhatóan az ilyen alapok kezelésében, szétosztá­sának új formájában jelentke­zik. Valószínűleg megyei terü­letfejlesztési tanács alakul minden megyében a törvény rendelkezése alapján. Még nyitott kérdés, hogy túlsúlyo­san vállalkozási alapon, vagy a területi önkormányzat szer­vezésében áll fel ez az új testü­let. Döntési jogköre minden­képpen jelentős lesz a megyei fejlesztési alapok elosztásá­ban. Olyan milliárdokról is szó lehet, amelyeket eddig a települések saját jogon közvet­lenül a központi állami költ­ségvetéstől kaptak. Ez a kellemes állapot az önkormányzati törvény módo­sításával részben már tavaly megszűnt. A második kihívás tehát úgy jelenik meg a nyugat-nóg­rádi települési önkormányza­tok számára, hogy az új me­gyei területfejlesztési tanács­ban milyen súllyal képviselhe­tik saját elemi érdekeiket. Összefogással nyilván többre jutnak, mintha elszigetelten próbálkoznának. Nagy tételek forognak kockán: folytatni kell a megkezdett vízügyi, te­lefon-fejlesztési, . gázveze­ték-építési beruházásokat. Alkalmas a követésre A fejlesztések megtartása és befejezése minden település fontos közös érdeke. A leg­több beruházás, fejlesztés azonban együtt érinti a balas­sagyarmati, a szécsenyi es a rétsági vonzáskörzetet. Nyil­vánvalóan csak egy százezres lélekszámú térségben érdemes és gazdaságos a közös önkor­mányzati beruházások megva­lósítása. Az önkormányzatok társulása, szövetkezése első­sorban ezért létkérdés Nógrád középső, nyugati és délnyugati területein. Hasonló társulás előbb-utóbb Salgótarján kör­nyékén és Pásztó-Bátonytere- nye vonzáskörzetében is létre­jön. Ezek a kistérségek, ter­mészetes vonzáskörzetek a megyei területfejlesztési ta­nács új szervezetében önma­guknak kellő súlyt, befolyást szerezhetnek. Ellenkező eset­ben a megyei testületben meghatározóvá más érdekek válhatnának. Nagy úr a kényszer A NYÖSZ alakuló ülését a múlt héten Érsekvadkerten tar­tották. A polgármesterek itt fogadták el az új szervezet végleges alapszabályát, alakí­tották ki teljes programját. Kezdeményezésük országos szinten is példaértékű, mert ilyen átfogó társulás kevés tér­ségben működik hatékonyan. Hiába, a kényszer nagy úr, az időbeni ébredés viszont jobb indulási lehetőséget biz­tosíthat a nyugat-nógrádi ön- kormányzatoknak. A tizen­négy község önkormányzati kezdeményezése nyitott: vár­ják a többi falvak és városok csatlakozását. Bilecz Endre ZÖLDI LÁSZLÓ MACSKAKÖRÖMPÖRKÖLTJE Nők mondják - magukról, másokról Nyertes Zsuzsa remek társaságban: Koós János És Bajor Imre A fogyókúra célja Szerettem volna bebizonyítani azoknak a férfiaknak, akik va­laha fülig szerelmesek voltak belém, hogy nem méltatlanra pazarolták az érzelmeiket. Pécsi Ildikó színésznő, szocia­lista párti országgyűlési képvi­selő, aki néhány hónap alatt 130 kilóból 27-et leadott. Aerobic Tíz évvel ezelőtt még magától volt feszes rajtam minden, most erre egy kicsit rá kell segíteni. Nyertes Zsuzsa színésznő, Férfiakról, önkritikusan Egy nagyon nagy bajuk van: hazudósak, de erre is mi kény­szerítjük őket. Molnár Piroska színésznő, Pornófilm Ha elcsodálkozik valaki azon, hogy miért vállalok ilyesmit, megkérdezem tőle, hogy hon­nan tud róla. Tarján Gyöngyi ápolónő, por­nószínésznő, az országos sztrip­tízverseny győztese Alapi István hamarosan újra jön Salgótarjánból indult - a nevezetes Eddán keresztül - az országos hírnév felé Salgótarjánban született, in­nen indult a karrierje. Or­szágszerte ismert, sőt elismert zenész. Alapi Istvánt, az Edda egykori gitárosát a kulisszák mögött kerestük fel.-Szívesen jár vissza Salgó­tarjánba zenélni?- Persze. Amúgy is rendsze­resen járok haza - hétvégen­ként - a szüléimhez, a baráta­imhoz, s természetesen zenélni is szeretettel jövök.- Hogyan jött létre, kinek az ötlete volt az Alapi István és ze­nekara együttes? Gondolom, ebben a névadónak komoly sze­repe volt.- Elég gyakran zenéltünk együtt, például, amikor valami­lyen lemezfelvétel volt, ők kí­sértek engem. Innen jött az öt­let, hogy akkor már alakítsunk egy zenekart. Hetényi Zsolt, a dobosunk például Katona Klári zenekarában, a Révész BSM-nél, Demjén Ferencnél is, az Azok a fiúk együttesben is dobol. Amolyan szállingózó dobos. Vincze Pál, a billentyűs is érdekes figurája a csapatnak, ugyanis zeneiskolai tanár és karvezető, nem igazán része a hazai pop-rock világnak. Né­meth Zsolt, a basszusgitáros szintén csak a zene, a jazz sze- retete miatt van velünk, hiszen főállásban üzletember. Egyéb­ként a bécsi zeneakadémián ta­nult jazz szakon, és a mostani koncerten is fantasztikusan ját­szott. Hasonló a zenei érdeklő­désünk, tulajdonképpen így ta­láltunk egymásra.-Hallhatnánk az új lemez­ről, amelyről az egészséges életmód fesztiválon is játszot­tak? Érdekelne bennünket, mi az a fúziós jazz?- Sajnos azt még nem tudom előre megmondani, mikor fog megjelenni a lemez, mert telje­sen önerőből, szponzorok nél­kül csináljuk, nincsen lemeztár­saság, amely támogatná ezt a készülő CD-t. A fúziós jazz nem igazán elterjedt műfaj Ma­gyarországon, nem is értem, miért. A mai modem zenék közé tartozik, a rock és a jazz ötvözete, a 60-as, 70-es évek­ben is nagy divat volt. Benső­ségesebb hangvételű zene, amely egy klubban atmoszférát teremt. Ezzel azt akarom mon­dani, hogy nem olyan helyre való, ahol zúg a háttérben a 7/a-s busz. Itt éppen ezért a har­sányabb darabokat játszotok.- Hogyan alakult a magáné­lete? Abban is olyan szeren­csés, mint a színpadon?- Na igen. Azt még nem mondhatom, hogy elváltam, de a napokban ez is lezajlik majd. Sajnos így alakult, ez az élet­forma nem kedvez a családi életnek. Van egy gyönyörű öt és fél éves kislányom, aki jö­vőre már iskolába megy. Ezen­kívül van egy élettársam.-Reméljük, mihamarabb is­mét eljönnek zenéim Salgótar­jánba. már kész CD-lemezzel...-Igen, már tervbe vettük, hogy valamilyen formában jö­vünk. Szeretnénk egy kedve­zőbb helyen, zárt teremben is eljátszani ezt a fantasztikus ze­nét. Szamosi Eszter Elba menti találkozás - 50 év múlva Meg akarják ismételni a tör­ténelmet: a háború befejezése után ötven évvel az amerikai és a szovjet főszereplők visz- szaemlékeznek a legendás ta­lálkozásra az Elba menti Torgaunál. A ma 71 éves William Ro­bertson, volt amerikai hadnagy fél évszázaddal ezelőtti felde­rítő osztagával ismét járőr szol­gálatra akar indulni. Akkori egyenruhájában egy öreg dzsippel Lipcséből Torgau felé veszi az irányt. Elkíséri őket a most 73 éves . volt szovjet hadnagy, Alek- szander Szilvacsko. Ezzel az út­tal kívánják visszaidézni azt a találkozót, amely 1945. április 25-én jött létre. A találkozóról legendák - noha öt nappal előbb Strehlánál már találkoz­tak - láttak napvilágot. A legendás híd ma már nem áll. Egy évvel ezelőtt lebontot­ták. Az Elba partján azonban William Robertson és Alek- szander Szilvacsko a helyszí­nen a Lenn a folyóparton című híres dal hangjaira készített ha­rangjátékkal emlékeznek meg a történelmi eseményről. Vármegyei Duma - közelről nézve smét szenvedélyes, de soros (nem György) ülését tartotta a Vármegyei Duma, amit nevezhe­tünk akár me gye gyűlésnek is. A felállás, illetve a felülés szokásos módon zajlott. Az alispánok ka­réja és a kötelezően önkéntes hallgatóság között időnként dön­tési helyzetbe kerültek a Duma tagjai. Helyzetbe hozták magukat, mint egykor a dolinkai arénában szárnyaló fekete sasok. (Jaj, most BSE-t kéne mondanom...!) Apropó, foci! A kezdőrúgást követően, ami hátulról jött, Ka- szásch már az első percben előre­ívelte a tizedik napirendi pontot, így lett az utolsó ítéletből első ösz- szecsapás. Pontosabban az első becsapódás. Ugyanis egy nagy darab Skúló csapódott a Megyei Dumába, amit Abonynak lőttek ki. A Duma szocialista része emiatt még félidő előtt elhagyta a pályát. Egy bokros területen talált csomag alapján ahhoz ragasz­kodtak, hogy drasztikusan csökkenteni kell az importot. Miután nem találták meg a fő­jegyzőjelöltön a zárjegyet, ki­vonultak a napirend dumájáról. Természetesen a jövedéki tör­vény alapján később visszajöt­tek. Közben a bent lévők válasz­tottak maguknak csillagot. A le­látón elénekelték a „Sej, nagy Abonyban már csak egy torony látszik” című nótát. A nézők kö­zött elterjedt a hír: a szociknak nem volt igazuk, mert Nógrád vármegyében, hatványozottan halmozott hátrányos helyzete miatt, nincs is jogász. Aki lenne, az meg pont most jár egyetemre. Különben is a fő­jegyző elárulta magát: sok ba­rátja van a szocialisták között, meg külön jó barátja még a La­kos László. Amúgy meg vissza­jött az ősi gyökerekhez, ame­lyek ma éppen Szlovákiában vannak. Szóval, e kis inter-mez- telenség után helyreállt a rend a pályán. Fontos alispán úr, aki - mint elmondta - nem tud mit mondani. Mármint a tényekről. Bár azok nagyon makacs dol­gok, de akármilyen Frissen ol­vasta a húsz plusz húsz kilónyi anyagot, nem jutott a végére. Talán villanyfényes mérkőzések kellenének, vagy be lehetne ik­tatni a három műszakos alis­pánt. Frissen olvasó mentségére legyen mondva, matemati­kus játékostársam kiszámította: „Bármely bürokratikus szerve­zetben a papírfogyasztás annak arányában nő, minél több be­számolót írsz arról a kevésről, amit elvégeztél. Akkor áll be egyensúly, amikor már egész munkaidőben a semmiről adsz számot." M iután áthidaltunk néhány kompetencia-deficitet, ro­hamosan közeledett a mérkőzés vége. Összesen tizenhat beadás, pontosabban napirend tarkí­totta a Megyei Duma játékterét. Az újabb vihart mégsem úszta meg senki. A játékvezető meg­lepő módon labdához jutott (bár itt nála kell legyen egész meccs alatt), látványosan felfu­tott a jobb szélen. Mindenki be­adást várt. Ehelyett kiüríttette a stadiont. Zárt kapus mérkőzés! Ne tudd meg (sőt meg sem tud­hatod). milyen adok-kapok kez­dődött! Amikor mindenki a föl­dön fekve elhatárolódott a já­tékstílustól, döntés született a grudfocistákról. Azokról az önkéntes amatő­rökről, akik a bírósági csapa­tokban (megyei osztályban) ját­szanak. Úgy is nevezik őket, hogy népi ülnökök. Kiderült vi­szont, hogy az ötvenötös keret­ből heten nem népi ülnökök, hanem népi álnokok. A jobb­szélső, magával rántva a libe­rális beállást, elhitette a bíró­val, hogy a hét civil jelöltön lévő mez régi és gyűrött. Hiába mosták Persillel, jelenlegi fakó színe az eredeti pirosat juttatja eszükbe az uraknak. A jelenlévő megyei szövetségi kapitány hi­ába bizonygatta, hogy becsüle­tes, sőt megröntgenezett (bo­csánat, átvilágított!) magyar emberekről van szó, működésbe lépett a szavazógép, akarom mondani az eredményjelző tábla. Mondta is este az anyó­som: „Fiam, akinél az arany, az állapítja meg a szabályo­kat.” Erre én: „Na, de Mama, hát miféle arany ez!?” Huncut- kásan rám kacsintott: „Milyen arany, milyen arany, nem látod, hogy futtatott...? Mindent egy­bevetve tehát, jó Duma, férces munka volt! A pálya melletti kricsmiben aztán jól kidumál­tuk magunkat. Odajött a vezér- szurkoló, megtörölte sörhabos bajuszát, és kirukkolt: Jól je­gyezzétek meg dumagépek! Négyfajta ember van. Aki béké­sen üldögél és nem csinál sem­mit. Aki békés üldögélésről szónokol. Aki csinál valamit. És végül, aki arról szónokol, hogy csinálni kéne valamit. T falóban! Bár fontos tudni, ki V bújt el a falóban! Ebbe me­redtünk. Ja, és abba, hogy ta­lálkozunk a következő Várme­gyei Duma után. Veletek, ugyanitt! -démosz-

Next

/
Thumbnails
Contents