Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-21 / 93. szám

4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1995. április 21., péntek LASSAN NEGYVENEVES LESZ A SOHA SEM TÁMOGATOTT MÉH A mostohagyerek szerencséje .. .Néha éppen az, hogy mostoha. Es ezt tessék nagyon komo­lyan venni! A lassan negyvenéves MÉH például azért nem omlott össze, mert soha nem kapott egy árva garast sem, mindig ki kellett gazdálkodnia a nyereséget. Még az átkos- ban is. Most csak folytatni kell, amit évtizedekkel ezelőtt el­kezdtek - igaz, manapság már ez sem könnyű. Annak idején az illetékesek sehogy sem tudták eldönteni, hogy ipari vagy kereskedelmi cégről van szó. így aztán akármelyik ágazatot fejlesztet­ték, a MÉH mindig kimaradt. De így legalább nem érte őket váratlanul a rendszerváltás... A fele mégis tönkrement A tröszt már régen felbomlott. A hat vállalatrész közül három hazai kézbe került. A többit egy francia cég szerezte meg — s rövid időn belül utcára küldte a dolgozók többségét. Salgótarjánban viszont minden maradt a régiben: 35 emberrel és négy szerződéses partnerrel dolgoznak. Kubina István megyei üzletigazgató azt sem tagadja, hogy az utóbbi években visszaesett a forgalom.- 1990-ben 20-25 ezer tonna árut adtunk fel, most 10-15 ezret. A csökkenés te­hát tízezres nagyságrendű.-Az okok?- A környékbeli üzemek csődje és a konkurensek meg­jelenése. A megyében most is több százan foglalkoznak szí­nesfém-felvásárlással.- Ezt egyebek között a vas­úti és ipari kábelek bánják.- Mi nyilvántartást veze­tünk az eladókról: megvan a név, a cím és a személyi iga­zolvány száma. Ennél többet már nem tehetünk.-Netán a lopott fényso­rompó-akkumulátorokat is ki tudják szúrni?- Nem, de nincs is rá szük­ség. Ide ugyanis nem hoznak ilyesmit - a 25 ezer forintos akkumulátor kilójáért 2 forin­tot kapna a tolvaj. Ennyiért még lehozni sem érdemes.In- kább eladja valakinek 10 ezer­ért...- Ha már itt tartunk: meny­nyit fizetnek a fémhulladékért?- Az sok mindentől függ. A lyukas lábasért, vagy a Wart- burg-kaszniért kilónként csak 4 forintot, a vörösrézért vi­szont 220-at.- Ki veszi át a MÉH-töl az ócskavasat?-Elővásárlási joga van a három magyar kohászati üzemnek —Dunaújváros, Di­ósgyőr, Ózd -, amiről ők le­mondanak, az mehet kül­földre. Német, osztrák, olasz és szlovén cégekkel kereske­dünk, de vannak belga és hol­land vevőink is. Ha leáll a gyár-A világpiaci árak dominál­nak. Az átvételi ár általában nem éri el a világpiacit, legfel­jebb megközelíti. Hogy mi­lyen mértékben, az leginkább attól függ, hogy az illető cég éppen mennyire van megszo­rulva... Fontos az is, hogy az adott fém mennyire kelendő a piacon. Ha sok kell belőle - drágábban veszik be.- Vannak-e állandó szállí­tóik?- Főleg nagyvállalatoktól kapjuk a fémet - sajnos, egyre kevesebbet. Nekünk ugyanis az lenne az érdekünk, hogy rendszeresen jöjjön az áru. Ehelyett most ott tartunk, hogy sokszor még a szer­számgépeket is behozzák. Ez pedig nagyon rossz előjel. Ahol már a termelőberendezé­seket selejtezik, ott nem indul be a munka egyhamar. Papír - ami elérhető...- Felment a hulladékpapír ára is. Két éve még fillérekért vet­ték be, most 5-8 forint kilója. Mivel magyarázható ez?- Például azzal, hogy az egész világon drágul a fa és a cellulóz. Selejtpapírból is le­het bármit csinálni, csak tech­nológia kérdése. Egyébként, ha a gyárak újra csak 30 fillért adnak az áruért, akkor nekünk is lépni kell. Visszafelé.- Régen a rongyot is bevet­ték...- Most is. A minőséggel együtt változik az ár - kettőtől húsz forintig. A jobbját elad­juk géptisztító rongynak, a többi a papírgyáraké.- A környezetvédők rém­álma a kólásfiakon, a mű­anyag fólia és az autógumi. Tudnak-e segíteni az újra­hasznosításban ?- Sajnos, egyelőre nem. Ál­lami beavatkozásra lenne szükség, a termékdíjas rend­szer bevezetésére. Tehát a vá­sárló nemcsak a kólát és a pa­lackot fizetné meg, hanem az újrahasznosítást is - a tízforin­tos palack árából ötöt az kapna, aki visszahozza, ötöt meg az, aki • feldolgozza. Egyébként is tudomásul kell venni, hogy a gumi és a mű­anyag veszélyes hulladék. Egyelőre csak eldobni lehet őket - vagy meggyújtani. Bár ez sem igazi, hiszen egyik sem ég el. Csak a környék lesz tőle tele füsttel... S.J.F. Befellegzik a KGST-piacoknak? A 35/1995. (IV.5.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról rendelkezett. A jogszabály értelmében 1995. július 1-jétől vá­sárt, illetve piacot a helyi önkormányzatokon kívül csak azok a „devizabelföldi” gazdálkodó szervezetek és gazdálkodónak nem minősülő jogi személyek rendezhetnek, illetve tarthatnak fenn, amelyeket a vásár, illetve a piac fekvése szerinti település/ kerület jegyzője nyilvántartásba vett. Világgazdaság- sorokban BÉCS - Magyarország az első helyen áll az osztrák cégek kül­földi beruházásainak célorszá­gai között. A Bank Austria megrendelésére készített leg­frissebb tanulmány szerint a ke­leti országokban befektetett összesen 24 miHiárd schilling- ből 15,9 milliárd - a befekteté­sek több mint hatvan százaléka- jut Magyarországra. Messze lemaradva a második Csehor­szág 3,4 milliárd schillinggel - 17,3 százalékkal, Szlovákiába 2 milliárd schilling tőke került, s a listán ezután következik Len­gyelország és Szlovénia. A cé­gek számát tekintve Ausztriá­nak összesen 10 800 keleti vál­lalkozása van, ebből 5 ezer a magyar partnerű vegyes válla­lat. Imponáló teljesítményével Ausztria Németország és Ame­rika után a harmadik legna­gyobb kelet-európai befektető. PRÁGA - Csehországban ta­valy 862,4 millió dollár volt a közvetlen külföldi befektetések értéke. A Cseh Nemzeti Bank adatai szerint ez megközelítő­leg 52 százalékkal haladja meg az 1993. évit. A külföldi beru­házók listáját Németország ve­zeti, 48,4 százalékos résza­ránnyal. Sorrendben a második legnagyobb befektető Ausztria volt (9,2 százalék), ezután Franciaország (8,9 százalék) és az Egyesült Államok (4,6 szá­zalék) következett. ZÁGRÁB - Horvátországban tavaly 409,8 millió márkára csökkent a külföldi beruházá­sok összege az 1993. évi 475,9 millió márkáról. Tavaly is a német cégek álltak az első he­lyen a beruházók listáján, ará­nyuk 24,24 százalék volt. Egy évvel korábban azonban még 43,46 százalékot tudhattak ma­gukénak. Csak emlékeztetőül: Horvátországban 1992-ben a külföldi befektetése értéke még 617,4 millió márka volt. ** PÁRIZS - A francia elnökvá­lasztási kampány az elmúlt na­pokban a frank helyzetét is megingatta. Ez a Francia Bank főnökének, Jean-Claude Tri- chet-nek és a legesélyesebb el­nökjelöltnek, Jacques Chi- rac-nak a szóváltására vezet­hető vissza: a bankvezető a múlt héten figyelmeztette a je­lölteket a béremelési ígéretek veszélyeire, az infláció megló­dulására. Chirac így reagált: „A Nemzeti Bank kormányzójának nem az a dolga, hogy meg­mondja a kormánynak, milyen gazdaságpolitikát kell folytat­nia”. Edouard Balladur kor­mányfő, Chirac riválisa a jegy­bank elnökének védelmezője­ként lépett fel, Chirac pedig magyarázkodásra kényszerült. A nyilvántartásba vétel felté­tele, hogy a kérelmező rendel­kezzen a szükséges szakható­sági engedélyekkel, egyéni vál­lalkozó esetében az egyéni cégként történt cégbejegyzés­sel. További követelmény: az említett célra kiszemelt terület­nek meg kell felelnie a piac, il­letve a vásár szakmai jellege ál­tal indokolt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat- és növény-egészségügyi, környe­zetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi előírásoknak. A terület gazdájának az el­adóhelyek számának megfelelő gépkocsi-parkolóhelyet kell tudnia felmutatni. A feltételeket teljesítő gazdálkodókat a rende­let felhatalmazza az általuk rendezett vagy fenntartott vá­sár, illetve piac nyitvatartási idejének meghatározására, a jogszabályi rendelkezéseket megszegő árusokkal és vásár­lókkal szemben kiszabható pótdíj, továbbá a helypénz és az elárusító helyiségek rendelke­zésre bocsátása esetén fize­tendő díjak megállapítására. Elvileg a legális KGST-pia- cok végét jelentő a szabály, mi­szerint a vásárokon és piacokon csak devizabelföldiek árusít­hatnak. Fontos szabály, hogy a már működő vásárok, illetve piacok rendezői, fenntartói leg­később 1995. október 1-ig köte­lesek a nyilvántartásba beje­lentkezni, ellenkező esetben a jegyző eddigi tevékenységüket megtiltja. (Magyar Közlöny, 1995/26. számából) Pihenőhotel A napi - vagy éppen éjszakai - rohanás közepette rövid pihe­nésre ad alkalmat japán üzlet­embereknek egy új találmány: a pihenőhotel. Az Ásahi Simbun jelentése szerint egy élelmes japán üzletember még tavaly decemberben nyitotta meg vál­lalkozását Oszaka egyik köz­ponti irodaépületében, s üzlete azóta is virágzik. Az erre a célra bérelt emele­ten kilenc egyszemélyes turis­tasátor és öt pihenőszék áll a szundítani kívánó fáradt japá­nok rendelkezésére. Egy félórás szunyókálás a sá­torban háromszáz jenbe (min­tegy négyszáz forintba) kerül. Ugyanez az idő a székben csak kétszáz jen. A legtöbb sátor- és székbérlő legkevesebb egyórás pihenésre érkezik - írja a brit hírügynökség, a Reuter. MUTASD MEG AZ ÍRÁSODAT, MEGMONDOM, KI VAGY! Önkéntelen irkafírkák Jellemzőek a hosszú értekezle­teken, unalmas órákon készülő rajzolgatások is. Ezek mind az egyéniségről vallanak. A virá­gok, szívek, növények, kis há­zak függönyös ablakokkal, il­letve a virágzó fák az érzelme­ket mutatják, a könyörületessé- get, illetve meleg, gyengéd természetet. Az utazási szimbólumok - a hajó, repülő stb. — általában a férfiakra jellemzőek; rajzaik­ban ilyenkor tudat alatt a va­lami elől menekülést is kifejez­hetik. A háromdimenziós rajz éles eszű egyénre vall; konst­ruktív természetet mutat. Álla­tokat gyakran fiatal lányok raj­zaiban látunk; ezek álmodozó, nem agresszív személyiségre utalnak. Sokan különböző számokat rajzolgatnak, ez elmélyedést mutat a számok világában. Ha ismétli a rajzot, akkor rögesz­mére utal. Különösen a nyolcas ismétlése mutatja a rögeszmés erőt. A növények a természet kedveléséről árulkodnak. Az éles, szöges irkafirkák (például: fegyver, korbács, nyíl, kötél stb.) az erőszakos, agresz- szív, ellenséges érzelmeket, az antiszociális érzést árulják el. A furcsán formált betűk, például a w, vagy a b, a fejek, szájak, ci­pők, bálvány-kép, gyertya, templomtorony mutatják az erotikába való belefeledkezést a mély ösztönkésztetéseket. A nyilak, akasztófák, lógó kötelek és ostorszerű vonalak, amelyek gyakran megjelennek az aláírásban is, a szadista haj­lamra utalhatnak. Kopár, csu­pasz fák, illetve keskeny fej, sovány figurák, keskeny házak — ajtók és ablakok nélkül - a melegség hiányát árulják el, vagy az érzelmek elfojtását. A négyszögek, dobozok pedig a becsapottság, bezártság érzését jelzik. Az arcok rajzai külön tanul­mányt kívánnának. Most csak röviden néhány jellemző vonást ragadunk ki. A több arc - társa­ságkedvelést és vágyat mutat a társas életre. Egy arcot rajzol, s az boldog és vidám - társas életre, barátságra, szeretetre éhes. A háló, a labirintus mutatja a csalódottságot, a zavarodottsá­got, a belső konfliktusokat; a FELHÍVÁS ajánlatok kérésére a Gerelyes Endre Művelődési Ház további működtetésével kapcsolatban Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata elsősorban finanszírozási gondjai következtében tervezi a Gerelyes Endre Művelődési Ház (3104 Salgótarján, Gorkij út 1.), mint közművelődési intézmény megszüntetését, várhatóan 1995. június 30-i határidővel. Az önkormányzat a létesítmény tulajdonjogát és alapvető közművelődési, közösségi funkcióit szeretné megtartani. Ezért olyan szervezetek, gazdasági társaságok, magánszemélyek ajánlatait várjuk, amelyek, illetve akik az épület ilyen jellegű funkcióját biztosítani tudják, összeegyeztetve egyéb gazdálkodási tevékenységükkel. Kölcsönösen kedvező megállapodás, illetve bérleti feltételek esetén az önkormányzat nem zárkózik el a közművelődési feladatok ellátásához szükséges céljellegű anyagi támogatás nyújtásától. Az ajánlatot benyújtóktól kérjük, hogy írásban rögzítsék a közösségi, közművelődési funkciók ellátásának tartalmi, formai, finanszírozási kérdéseit, valamint az épület működtetésére vonatkozó gazdálkodási elképzeléseiket. Az ajánlatokat 2 példányban 1995. május 8-ig kérjük eljuttatni a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal oktatási-kulturális-sport osztályára. Az ajánlatokkal, illetve a Gerelyes Endre Művelődési Ház működtetésével kapcsolatos felvilágosítás kérhető ugyanezen osztályon Sándor Zoltán kulturális tanácsostól személyesen, illetve a 312-570-es telefonszámon. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala oktatási-kulturális-sport osztálya § l J <CO L /. j­ét / lúltengó tutr telteié • kteahzrrv». • ucdwni érták»k túteuiy* Mgemitati, •gain* túlbuzgó »•>*• • •tó« óntudat bfetofclM vágy árkádok balra a kkéraaa élkitt balra kampóval > frvk«zt rációé* Mrtokktel vágy nyomtaton b*ó. kultúra«« Igény •gyvoftéa­•gyazarOaégra «Jul klhágyazatt • ...........ló. l ó nyitott «« magtárt alul • u«<ué!>« gyangmóg héramózógfi. tzétM vonalak « otztoa anyagi bazi» «rónai*»» nyitott éa togóibüatt « «zamiÉRa kólódé« hiány«, impotencia vég vonat Maié • umfkodéal végy ^ & vég vonal Jobbra * f** £ azeolétia érzék P alul nyitott í nyolc«« * V Mazbtrazi t«lwt«ég bagórbkóa balra * k«pntv ágyát •gSílMWáá«! Minden definíció állítása igaz, de kiolthatja, gyengít­heti, erősítheti egy követ­kező vagy egy előző kiterjedt, gyakran színezett ir­kafirka a művészi, kreatív haj­lamot. Árnyékolt, besatírozott vona­lak - ezek feszültségről, aggó­dásról, szorongásról vagy túl­zott félelemről vallanak. (Pénteken folytatjuk) Dr. Lépőid Józsefné grafológus Magyar módi, 1995 - Társadalmi-gazdasági egyezség

Next

/
Thumbnails
Contents