Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-13 / 87. szám
10. oldal Mozaik 1995. április 13., csütörtök TÓTH ANTAL: Az első orosz S záll a miatyánk monoton moraja a csöppnyi erdő tisztásán. Nem is erdő ez a tölgyes, pöttöm sziget, borzas csomó csupán a szántóföldek barna gyűrűjében. Lusta tavaszban szuny- nyadnak a rügyek, süketek még, távol a páskomnál hallgat a rét. De Szombathely fölött a zümmögő liberátorok gyorsan átveszik a lenti szólamot. Ég és föld csodálatos harmóniában egyesül. Micsoda képtelen harmónia! Halálra készül a kis csapat. Várják az oroszokat. Lehetnek vagy ötve- nen: asszonyok, leányok, ki- sebb-nagyobb gyerekek és egyetlen férfi. Az anyák majd megfojtják, úgy szorítják magukhoz a legkisebbeket, a tipegők meg nagyanyjuk szoknyája köré csoportosulva babrálnak a temérdek ránccal. Andráska - istenem, az idén elsős lenne már szegényke! - hosszan nézi a vadkörtefán felejtett tavalyi örvösgalambfészket, amelyikből nem sikerült kicsúz- liznia a tojásokon ülő sárga csőrű, szép, szürke madarat. Az oroszok mindenkit lelőnek. Ezt hallották valamennyien. Egyedül Pirog Iván - az első világháborúból itt ragadt muszka - vélekedik másképpen. Biztosan azért, hogy védje saját fajtáját. így aztán vad tatár, vérengző mongol, gyilkos török és villogó fogú fekete szemesen félelmetes keveréke lett az orosz katona. Ima közben fel-fel- tör a zokogás, mégis valami megfoghatatlan belső nyugalom, valami érthetetlen beletörődés árad szét a földi élettől búcsúzokon. A gyerekek még inkább tudomásul vették a megváltoztathatatlant, hiszen anyut átkarolva, nagymamához bújva semmi se lehet olyan rettenetes. Meg aztán alaposan felkészültek a nagy útra. A létező összes imát és templomi éneket legalább ötször elismételték, még az asztali áldás sem maradt ki. Bözsike, a csípőficamos öreglány, híres templomi előimádkozó. Kipirulva, teljes átéléssel vezényli szüntelen az önmentő áhítatot. Megbánták összes bűneiket, leendő gyilkosaiknak megbocsátottak, hát biztosak abban, hogy mindannyian a mennyországba jutnak. Sűrűsödnek a légvédelmi ágyúk fehér pamacsai Szombathely fölött, de a gépek ügyet se vetnek rájuk. Ettől aztán sértődötten bárányfelhővé csoportosulnak, és Vép felé veszik az irányt a csípős nyugati széllel. Kezdetben egy a tízhez fogadtak a férfiak a találatra, hanem ebben az örömben nem volt részük, hát gonosz szórakozásuk lassan elmaradt. Régen elharangozták volna már a delet, ha Vasszilvágy kis templomának nagyharangja megvolna még. Nincs meg, elvitték. A déli vonat se jár. Bármilyen hatalmas az Úristen, hogyan tudathatná nélkülük az időt? A vekkerek a faluban maradtak - már amelyiket előre el nem dugtak -, az a néhány zsebóra meg a házőrző férfiak ruhájában lapul. A nap talán irányt mutathatna! Ez azonban nem jutott eszébe a Mindenhatónak. Hogyan is juthatott volna eszébe, amikor nem győzi kapkodni ősz fejét erre a tébolyult földre tekintve. Szerencsére Nyúl Józsi, az egyetlen hadfi, időben befejezte a túlélés parányi szalmaszálát megtestesítő nagy művét. Reggel óta dolgozott rajta. Gondosan simítja a hosszú botra kötözött fehér zsebkendő csücskeit. Igen, a feltétel nélküli megadás! Józsi katonaviselt ember, sőt vitéz. Amikor néhány órányi hazafias szolgálat után hazaszökött a szomszéd faluból, azonnal megkapta a „váti vitéz” kitüntető címet, s folytatta kó- tyagos életét. El sem bújt, nem is keresték. Hiába csúfolják, rajta kívül egyetlen vitézt se tud felmutatni a falu. Se ilyent, se olyant. Jó volt ez a kis kitérő, mert fekete kánya köröz az erdő fölött. Két kör, hét kár. Bajt hoz ránk. Hess innen, sötét madár! Késő már! Rohan a figyelő az északi bokorból, suttog és kiabál egyszerre: „Jönnek! Jönnek az oroszok! Két lovas katona Acsád felől!” Ütött a végső óra. Az embercsomó kisebbre zsugorodik, egyetlen sírás és jajgatás az egész. Az elkövetkező néhány perc maga az örökkévalóság. Hirtelen géppisztolysorozat ropogtatja a fák felső ágait. Ez a sorozat aztán végképpen lenyeste a remény halovány bimbócskáit is. A csöppök kékek a szorítástól, a nagyobbja meg eltűnt a bő szoknyák alatt. Magasba lendül a megadás fehérjele. Recs- csen az ág, szürke ló szeme, géppisztoly csöve együtt mered, lehelet megáll, s lováról leszáll az első orosz katona. Leányképű szőke fiú, szinte gyerek még. Fürkészve körülnéz. Hamar átlátja a helyzetet, fegyverét vállára veszi, hogy Józsi merev kezét szelíd mosoly- lyal lehajthassa, majd lovát vezetve nyugodtan közelebb lépdel.- Kák gyéla, mamka? - kérdezi a kör szélére szorult Róza nénitől.- Ó, édes fiam! - válaszolt az öregasszony, mert a „mamka” szó alaposan szíven ütötte. Összeölelkeznek, veregetik egymás hátát, szemükben csillog a könny. Szé- gyelli a kis orosz, hát elfordul rövid ideig. Mi volt a korábbi döbbenet ehhez a pillanathoz képest! Senki se érti a dolgot, nehezen eszmélnek. Istenem, hát életben maradtunk? Szűzanyám, hát meghallgattál minket? Patakokban folyik a könny, az öröm könnye, az élet könnye. Ilyen pillanat csak egyszer adódik. Kezet fognak a kiskatonával, simogatják, kínálják erősen, ő meg a kör közepén mosolyog. Közben megérkezett a tatárképű is. Vele kissé bizalmatlanabbak kezdetben. Olyan furcsán állnak a szemei! Mindenki beszél, hadonászik. Nem fogják fel az idegen szavak jelentését, mégis tökéletesen értik egymást. Vége a háborúnak! Élünk! Élünk! Kit érdekel már a kolhoz, a csajka meg a közös asszony! Földre kerül a nagy keszkenő, ráültetik a két fiút. Gyűlik a víz, a bor, a sós vekni meg a mákos kalács. Maszatos képű fiúcska éppen csenni készül egy jó szeletet, de az anyja kezére legyint szelíden. Illetlenség ez. Észreveszi a szőke orosz, ölébe kapja a gyereket, markába nyomja az áhított darabot. A lovaknak ugyancsak kijut minden jóból. Tépik nekik az elszáradt füvet, kenyérrel tömik, itatják őket.- Germánszki szoldát? - hangzik a kötelező kérdés.- Az aztán egy szál sincs, mind elmentek - felelik kórosban. Róza néni egészen kivirul. Igazi hősnek érzi magát. Őt szólította legelőször! Meg is ölelte! Minden oka megvan az örömre, mert olyan csúnya szegényke, hogy édesanyján kívül senki se merészkedett odáig, ő is csak egyszer-kétszer, még kislány korában. Lesz miről mesélnie élete végéig. Egyedül vitézünk duzzog magában, mert neki nem hálálkodnak. Pedig szentül hiszi, hogy az ő fehér zsebkendője hárította el a végveszélyt. Az asszonynép már csak ilyen! Húsz percig tarthatott az életre szóló csoda. A két katona sűrű hálálkodás, kézfogás és ölel- getés közepette, hosszú integetéstől kísérve Vát felé vette útját. A túlélők meg összeszedték cók- mókjukat, s Bözsi parancsnoksága alatt hazaindultak. Teli torokból zeng a Boldogasszony anyánk. E nnyi év távlatából tudom már, hogy a szép barna Ilonka nagyon rosszul tette, amiért a faluban maradt. A szalmakazal tetejét meg végképpen helytelenül választotta búvóhelyül. Azt is tudom, miért nem csörgött többet a vekkerünk, s miképpen maradt árván a két Szalai gyerek. Megértettem, mitől sűrűsödtek a ráncok szegény apám homlokán. Meg ezernyi mást is! Bár a dolgok szorosan összefüggnek, ezt az emléket mégsem keverem semmi mással. Külön őrzöm ott legbelül, a legtisztább helyen. MILYEN LESZ A TAVASZ-NYÁR FÉRFIDIVATJA? Kevesebb nyakkendő, több kényelem A nyakkendők „fojtogatásától” és a bélelt zakók melegétől szenvedő férfiak hamarosan fellélegezhetnek: a divat diktátorai az idei tavaszi-nyári szezonban a kényelmet helyezték előtérbe. Még az úgynevezett városi és szabadidős viseletek között is egyre jobban elmosódnak a korábban éles határok. A Magyar Divatintézet iparművész tervezője, Kovács Emília szerint igazán színes és kellemes tavasz-nyár vár a divatot kedvelő férfiakra. Egyszerre lehetnek elegánsak és sportosak. A kényelem ellenére továbbra is főszerepet játszik majd a zakó, csak éppen vékony alapanyagokból, puha gallérral „könnyítve”, akárcsak egy ingblézer. A klasszikusabb egysoros, három vagy négygombos, karcsúsított zakó szabásvonalához a vállakat kevésbé hangsúlyozzák. A duplasoros, hatgombos zakók pedig kifejezetten hosszított fazonúak. Akárcsak a hölgyeknél, itt is meghatározó lesz a réteges öltözködés. Kiemelt szerephez jut a mellény, amely a legújabb irányzat szerint zakó nélkül talán még divatosabbnak is mondható. Újra visszatér az ing és pulóver együttese, amely nem is olyan régen sláger volt. Feltehetően a kényelem és a praktikusság születik újjá. Kovács Emília szerint a nadrágdivatban is a kényelmes, bővebb szabásvonal hódít, amelyhez ízlés szerint felhajtó is társul. A nadrágok éllel vagy él nélkül vasaltak. A duplasoros zakóhoz újra nagyon széles nyakkendőt ajánlanak. Az ingek is lezserek, bővek, s igen gyakran nyakkendő nélkül viselhető álló gallérmegoldásúak. Milyen is a divatos férficipő? A tervezők szerint ezen a téren kevés az újdonság. Továbbra is a lábfejen magasan záródó forma lesz a divat, amely tavasszal, illetve nyáron bőr-vászon kombinációval, részekből szabottan válik a legdivatosabbá. Németh Receptajánlatok Rakott metélt Kivajazott jénaiba egy sor tésztát teszünk a kimaradt maradék szélesmetéltből. Szórunk rá cukorral elkevert darált diót. Erre egy újabb sor tészta, majd cukrozott kakaó, ismét tészta, majd cukrozott darált mák, megint tészta, aztán baracklekvár. A tetejére cukorral kivert kemény habot öntünk. Sütőben átforró- sítjuk, míg a hab kemény nem lesz. Nagy kockákra vágva tálalható. Rizibizi Üveges zsenge borsó levéből öntünk a maradék párolt rizsre egy keveset, majd sütőben fedő alatt átforrósítjuk. Utána hozzákeverjük a zöldborsót. Ha a borsó a megmaradt mennyiségbe sok lenne, az sem gond, mert majonézes borsó készítéséhez felhasználható. Ha megtakarított pénzét biztonságban, de magas kamattal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű értékpapír, amely erre az időszakra igen kedvező, 28,5%-os kamatot biztosít. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy teljes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. április 18-21-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. április 21. Évi bruttó kamata 28,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, valamint a Magyar Nemzeti Bank és az OTP Bank kijelölt fiókjaiban a futamidő alatt napi árfolyamon adható és vehető. Ugyanakkor vissza is váltható, de ekkor csak a név- értéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény • Magyar Hitelbank 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • Cooptourist Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 11. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) Kamatozó Kincstárjegy 1996/IV Erős és biztonságos A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
