Nógrád Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-13 / 87. szám

1995. április 13., csütörtök 5. oldal Bátonyterenye És Környéke HÍRLAP SZERKESZTŐSEGE Fogadónap csütörtökönként Lapunk bátonyterenyei szerkesztőségének veze­tője, Tuza Katalin újságíró, az oldal szerkesztője min­den csütörtökön 10-től 12 óráig fogadja az ügyes-ba­jos dolgaikkal hozá for­duló olvasókat Bátonyte- renyén, a Bányavárosban, az Iskola út 2—6. szám alatti helyiségben. Olvasóink ma is felke­reshetik kihelyezett szer­kesztőségünket észrevéte­leikkel, kérdéseikkel, ja­vaslataikkal. A szerkesztő­séget 353-386-os telefon­számon lehet felhívni. Tanácsadás vállalkozóknak Bátonyterenye kisterenyei vá­rosrészében, a Rákóczi úton kapott helyet a vállalkozásfej­lesztési iroda, amely április 18-ától új szolgáltatással áll a térség vállalkozóinak rendelke­zésére. A hét három napján - kedden, szerdán és csütörtökön- 14-től 16 óráig külső szakta­nácsadók bevonásával ingyenes tanácsadó szolgálatot indít, amelynek keretében a vállalko­zásalapítási tudnivalókról, adó- és tb-ügyekről, valamint szak­mai kérdésekről kaphatnak fel­világosítást az érdeklődők. Állásajánlatok a térségben Nyolcvan munkahelyet aján­lanak a munkáltatók a terüle­ten, igaz, zömében a nők számíthatnak felvételre. A nagybátonyi székhelyű Hammer-Hungária 15 var­rónőt és 10 betanított varrónőt keres az Orgona úti épületébe. A munkákért 15-22 ezer fo­rintot kínál. Ugyanilyen mun­kakörökbe a salgótarjáni Konfekció Rt. 20-20 fő je­lentkezését várja, ugyanilyen kereseti lehetőségek mellett. Kisterenyén három mun­kahely keres dolgozókat. Az Abonyi úti Három Varró Bt. 6-6 fő varrónőt, illetve betaní­tott varrónőt vár, a munkáért 9500-15 000 forintot kínál. A Klapka úti Csente Fogadóba 1 szakácsot és egy felszolgá­lót keresnek, mindketten 12 200-15 000 forintot kaphat­nak. Ugyancsak Kisterenyén, a Köztársaság úton lévő Bá­nyatelepi Szolgáltató Kft. egy könyvelőnek ajánl állást, amiért 25-40 ezer forint kö­zötti fizetést kínál. Vigyázzák az újat, őrzik a régit - A mátranováki gyerekek - tanáraik irányításával - stílszerűen rendezték be az új szárnnyal bővült százéves épület folyosóját. Ide menekítették eleik régi használati és dísztárgyait, hogy lás­sák az utódok, mik vették körül a régebben élő falubelieket. Lélekből fogant művészet Kertjük a templomheggyel ölelkezik, udvarát is tájba illőre formálták. Sziklakertjük a fölöttük magasodó kistestvéreként hat, az élénkülő pázsitfüvek, kúszónövények között, az örök­zöldek szigetén rikító fehérségű tufa, mészkődarabok halmai. Az evangélikus hitgyülekezet tisztelendöje a kertépítés művé­szetének hódol, felesége Éva asszony a papiakba húzódva, agyagba varázsolja álmait, érzelmeit, gondolatait. Emberek­ről, a természetről, hitvilágáról, egyszóval a világról. álmodott, mint egy fatörzs. Csakhogy a fatörzs meleg barna rücskeiből egy szem nél­küli portré hökkent meg ben­nünket, s eltöprenghetünk, minő igaz a mondás: A szem a lélek tükre. Elmélázhatunk az Ablakban című alkotás fehérbe öltöztetett nőalakja előtt, aki ta­Aklan Éva agyagba varázsolja álmait A lelkészék hét esztendeje állnak a hitközség élén, rég is­mernek mindenkit névről már a faluban, ahogyan őket is a Kis-Zagyva menti öt község­ben. De az már nem mindenki előtt ismeretes, hogy Aklan Éva, az Evangélikus Teológiai Akadémiát megelőzően, a sze­gedi művészeti gimnázium nö­vendékeként érettségizett, ke­ramikusként volt már több cso­portos és két egyéni kiállítása. A három évvel ezelőtti békés­csabait a két év előtti szentend­rei bemutatkozás követte. S először kapott lehetőséget, hogy Nógrád megye művészet­kedvelő közönsége képet kap­jon művészi világáról.-A salgótarjáni Balassi Bá­lint Könyvtár igazgatójának, Fehér Miklósnak tartozom kö­szönettel, aki vállalta a kiállí­tással járó mecenatúrát. Akiről egyébként jól tudják a nógrádi alkotók, hogy intézményének tevékenysége már régóta nem a szűkén értelmezett könyvtári teendők ellátására szakosodott, felvállalják a közművelődés széles skáláját, pártfogói a mű­vészeknek, közvetítői a művé­szeteknek. A művésznő otthonában hi­ába kutakodom, csupán egyet­len, vörös agyagból formázott lányportréra lelek a könyvek takarásában. Sehol egy díszke­rámia, de még egy használati tárgy sem, pusztán a verandái korong utal rá: itt keramikus él.- Mind egy szálig elvittem a kiállításra a kerámiáimat - tá­jékoztat Éva asszony -, nem maradt itthon egy sem. A városi könyvtár galériájá­ban vibráló szín- és fényhatás, gazdag formavilág vár az ér­deklődőre. Az élet ünnepi és köznapibb eseményeinek igé­nyes kiszolgálására készült, fi­nom anyagú, rafinált formázásű vázák és gyertyatartók, sajátos kiképzésű,‘olykor játékos meg­közelítéssel formált étkészletek díszelegnek a tárlók üveglapjai alatt. Falképei, fatörzsekből tit­kon éledő asszonyalakjai, dí­szei bármilyen lakásnak, meg­hittség, otthonosság árad belő­lük felénk. A művész különös világáról vall a Titok című fali­váza, amit alkotója olyannak Ián az örök vá­rakozást eleve­níti. A kerámiá­ból formált fejre hófehér textilből készült főkötőt adott Aklan Éva, de valódi a felsőtestet öltöz­tető hosszú ujjú ingváll is, meg­lehet, a békési népviselet ere­deti darabjait szabta alakjára, mint ahogy va­lódi fából ké­szült ablakkeret ad keretet ma­gának a kompo­zíciónak is. Vélhetjük a lányt menyasz- szonynak, de olyannak, aki Is­tennel jegyezte el magát. A biz­tos csak annyi, hogy a mű­vésznő igencsak szeretheti a természetet és a természetes anyagokat, bizo­nyítva, hogy többféle anyag harmóniába olvadhat egyetlen képen belül is. A teremtés, a teremtettség hitvilága mindegyik alakjában tükröződik, s a kerámiaszobrok külön érdekessége, hogy a női arcmások szinte mindegyiké­ben - tudatosan-e vagy tudatta­lanul - Aklan Éva arcát véljük fölfedezni. Ami lehet bár külö­nös, de cseppet sem meglepő annál, aki szívéből, leikéből is csippent minden egyes darabja számára. Szabadidőben szakkörökben Százéves a mátranováki is­kola régi szárnya, amelyhez nemrégiben újat toldatott az önkormányzat. Az impozáns méretű tornaterem mellett további három tanteremmel gyarapodott az iskola. Az épület manapság már ép­pen megfelelő méretűvé terebé­lyesedett, aminek elkészültével végre együtt lehetnek a tanulók, nem kell többé három-négy helyre kitelepíteni őket. Tóth József né, az intézmény igazgatója március végén szá­molt be a képviselő-testületnek az iskolában folyó oktató-ne­velő tevékenységről. Ebből ki­derült, hogy az intézményben kedvezően alakult a szaktanári ellátottság, hogy felkészültek az idegennyelv-oktatásra, hogy a tantestület felkészültsége még olyan különlegesnek számító feladatok elvégzését is lehetővé teszi, mint amilyen az egyelőre első és második osztályban in­dított iskolaotthon rendszerű oktatás. A pedagógusok energiájából futja a sokféle tanórán kívüli tevékenységre is, aminek széles skálájából válogathatnak a gye­rekek, ki-ki érdeklődése, tehet­sége szerint. Vaí rajz-, színját­szó-, báb-, fazekas- és fafa­ragó-, jazzbalett- és sakkszak­körük, ezek mellett pedig kü­lönféle sportolási lehetőségek, amiknek zömét a művelődési házzal karöltve vezetik. Az is­kolabarát önkormányzat pedig a gyerekek jövőjét szem előtt tartva kiszorítja a rávalót. Bár eszközellátottságukát közepesre értékelik a tanárok, arra azért gondosan figyelnek, hogy a manapság már szinte minden munkaterületen hasz­nált számítógépre is jusson. Terveik szerint talán már jö­vőre kezelhetik is gyerekeik az idén megvásárolt, csodás dol­gokra képes gépeket. Bátonyterenye és környéke Röviden Bátonyterenye - A ta­vaszi szünetet követően, áp­rilis 10-én, a versírópályázat második fordulójával immár újabb félidejéhez érkezett a Bartók Béla Általános Is­kola Bartók-napi rendez­vénysorozata. 11-én, a köl­tészet napjáról szavalóver­sennyel emlékeztek meg, il­letve akkorra időzítették a palóc mesemondók verse­nyét is. Az iskolanapok 28-i zárásáig, 19-én még gyer­mekrajzokból álló kiállítást nyitnak meg, s akkor tartják a szokásos Bartók-vetélke- dőt is. Nagybárkány - Az álta­lános iskolában április 11-én, kedden rendezték meg a hagyományos költé­szet napi vers- és próza­mondóversenyt. Idén az alsó tagozatosok közül Lucza Gábor-Kukely Ildikó, Sej- ben Tímea, valamint Szabó Henrietta-Varga Eszter bi­zonyult a legjobbnak. A fel­sősök kategóriájában Szi- kora Marianna, Szabó Ilona és Illés Diána szerepelt a legeredményesebben. Luciáivá - Az iskola polgármesteri hivatallá ala­kításából továbbhasznosí- tásra alkalmas építési anya­gok is származtak. Az épí­tési faanyagokat árverés út­ján fogja értékesítem az ön- kormányzat. Ennek idő­pontja: április 13, csütörtök, 17 óra, helye pedig az új is­kola melletti park. Szentkút - Mátraverebély településrészén az elárusító­pavilonokhoz vezető utat építi meg a hónap második felében egy salgótarjáni cég. Az önkormányzat finanszí­rozza a beruházást, amely­nek befejezési határideje május 1. Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke NÉMET VÁLLALKOZÓ TEREMT MUNKALEHETŐSÉGET A TELEPÜLÉSEN Mátranovákon ötven ember bízik a Szinuszban Semmi biztosat nem tudni máig a nagy múltú Ganz mátrano­váki gyárának további sorsáról. Annyi azonban bizonyos, hogy a tulajdonosok döntése kedvező vagy kedvezőtlen irányba fordíthatja a jelenlegi háromszáznál több dolgozó sorsát. Akiket mostanság az foglalkoztat, marad-e és meddig kenyérkeresetük? Azért kellemesebb témáról, biztatóbb jö­vőképről is hallani Novákon. Hírlik, hogy egy német vállal­kozó, bizonyos Werner Kappenberg, a Comfor Sinusverteiler GmbH tulajdonosa megvásárolta a gyár területén lévő, ma már kihasználatlanul álló „4-es telepet”. Itt jobbak a feltételek A telephelyen emberek forgo­lódnak, kívül-belül serényen dolgoznak. A Komfort Keres­kedelmi Kft. munkavezetőjé­vel, ha úgy tetszik, „előmunká- sával”, Kalapos Ferenccel be­szélgettünk a mátranováki be­ruházásokról, lévén ő a felelős az üzem zökkenőmentes bein­dításáért.-Ritka öröm az önökéhez hasonló munkahelyteremtő üzem alakulásáról hallani. Mi lesz a kft. profilja?- A Szinusz Kereskedelmi Kft. fűtéselosztókat gyárt. Wemer úrnak Örményesen már van egy hasonló gyára, de ott sajnos eléggé mostohák a körülmények. Az örményesi üzem, ami egy régebbi konst­rukció, nem tette lehetővé, hogy nagyobb méretű fűtés­elosztókat tudjunk ott gyártani. Mátranovákon mindhárom csarnok be van daruzva, ami megoldja a nagyobb fűtés­elosztók emelését is. Nem kell a sok cső — Elárulná, hogy tulajdonkép­pen mik is azok a fütéselosz- tók?- Talán úgy tudnám szemlé­letesen megmagyarázni, hogy a magyaroknál általában a ra­diátorokhoz rengeteg ilyen-olyan colos cső vezet a lakások helyiségeiben alul-felül. A németeknél nin­csenek ilyen csövek. A pincé­ből a kazántól egyenesen fel­jön a szinusz fűtéselosztó, és becsatlakozik a radiátorba. Ezek a fűtéselosztók anyagta­karékosak, mert egy kamrában megy az előre menő és a visz- szatérő víz is, tehát energiata­karékos is. Van rá piac, kellő kereslet.- Az sem utolsó szempont a novákiak részére, hogy mun­kahelyeket létesítünk. Egye­lőre 50 főt fogunk alkalmazni, nagyrészt helybélieket. Az iro­dai alkalmazottakat maga a tu­lajdonos vette fel, személyes elbeszélgetések alapján. Ezen­kívül a cég alkalmaz még vil­lanyszerelőket, lakatosokat és hegesztőket. A későbbiekben elképzelhető, hogy akár 200 embernek is lesz kenyérkere­seti lehetősége. A fizikai dol­gozók fölvételét rám bízták. Rengetegen jelentkeztek, de csak a legjobbaknak lesz he­lyük. Egy hegesztési próbát kell majd elvégezniük, hogy lássuk, megfelelnek-e a köve­telményeknek, mert mi minő­ségi munkát várunk. Munkakezdés: május 2-án Kaptunk segítséget a mátrano­váki polgármestertől is, Csikó István Bálától. Kisegített gé­pekkel és emberekkel, de szük­ségünk is volt rá, mert nagyon lepusztult állapotban vettük át az egész épületet. Még mindig több millió forint szükséges az üzemrész rendbetételéhez.- Előreláthatóan mikor kez­dődik meg önöknél a termelés?- Folyamatosan érkeznek a gépek, a kamionok, mindent beszállítanak, ami még az in­duláshoz szükséges. A tervek szerint május másodikán indul meg a Szinusz Kereskedelmi Kft. mátranováki üzemében a termelés.- Csak német piacra fognak gyártani?- Egyelőre igen. A későbbi­ekben azonban lehetséges, hogy belföldi értékesítéssel is megpróbálkozik majd Kap­penberg úr - mondta befeje­zőül Kalapos Ferenc.- cserhalmi -

Next

/
Thumbnails
Contents