Nógrád Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-07 / 56. szám
4. oldal Hobbikertészet 1995. március 7., kedd Tavasz a kiskertekben Itt a meteorológiai tavasz. A kertekben, a hétvégi telkeken elkezdődnek a szezonális munkák. Összeállításunkkal azoknak kívánunk némi segítséget nyújtani, akik hobbiból kertészkednek, és még meglehetősen kezdő fokán állnak az ebbéli tudománynak. Érdemes komolyan elvégezni a szükséges műveleteket: a növények, a gyümölcsfák meghálálják a szakszerűséget, a gondoskodást. Hét ajánlott bioötlet Hogyan ültessük a gyümölcsfákat? Alapvető szempont legyen az ültetéskor, hogy minél nagyobb gyökérzetű növényeket telepítsünk. Általában az 5-8 mm vastag gyökereket mindenképpen vissza kell metszeni. Lényeges az is, hogy az elültetett növények gyökerei közé nedves, porha- nyós föld kerüljön. Tavasszal is taposással és alapos öntözéssel érjük el azt, hogy a föld minden gyökeret vegyen körbe. időjárást nagyon megsínyli. A gyakorta száraz területekre csak öntözés lehetősége esetén célszerű telepíteni. Újabban egyre több kiskertben is otthonosan fejlődik a szeder. Az erdőkben őshonos, de igen tüskés indájú szeder gyümölcsét mindig kedvelték az emberek, s gyűjtötték is. A kertekben azonban az amerikai tüskétlen fajták ültetése javasolt. A telepítésre kerülő növények az átülAz utóbbi időben nálunk is tért hódít a biokertészet. Néhány alkalmazásra érdemes ötletet gyűjtöttünk csokorba. Ásás helyett lazítás A minden évben mélyen felásott, átforgatott talaj minősége romlik. Az ágyak földjét csak ásóvillával lazítsuk meg. Különben a természetesen képződő humuszréteget a mélybe forgatjuk, ahol nem hasznosul. Talajjavításra lucerna Az újonnan létesítendő diszkért talaját kitűnően előkészíthetjük, ha a telepítést megelőző évben a földbe lucernát vetünk, s a következő esztendőben a zöldtömeget sekélyen a talajba forgatjuk. Hasznos varangyok A sünök mellett a varangyok a legszorgosabb kártevőpusztítók. Esetleg sikerül őket a kertbe csalogatni, ha egy kerti tavacskát létesítünk, ahol utódaik, az ebihalak is kifejlődhetnek. A kertben mérgekkel nem permetezhetünk, mert ezek a hasznos állatok elpusztulnának. Kedves katicabogárka A katicabogarak a legfalánkabb tetűpusztítók. Ha egy dísznövényen néhány, éppen a levél- tetű-kolóniákat tizedelő katicabogárra bukkanunk, vágjuk le a növényt, és „szállásoljuk” el egy nagyobb terráriumbán, mert a bájos és hasznos rablók tenyésztése aránylag könnyen sikerül. Levélfodrosodás ellen A levélfodrosodás nemcsak a csucsorféléken léphet fel, fertőzheti az uborkát és egyéb zöldségféléket, de az orgonát, a muskátlit, a lángvirágot és a hortenziát is. A fertőzött növényeket kíméletlenül ki kell selejtezni. A vegyszeres védekezés csak ritkán sikeres, különösen ne károsítsuk ezzel a környezetünket. Csak vágjuk le Hl Az elvirágzott, és már magját is beérlelő szagosbükkönyt ne húzzuk ki gyökerestül a földből, a gyökerek kiváló talajjavítók. Ezért csak a föld feletti részeit vágjuk le. Inkább gyomláljunk! A gyomirtó szereknek semmi helyük a kertben. Kis területen több kárt, mint hasznot okoznak. Aki gyomlál, és szorgosan kapál, annak különben sem okoznak sok fejfájást. Amennyiben levegős, laza a gyökerek köré szórt talaj, akkor a tél folyamán a gyökérzet fagykárosodást szenvedhet, s következményeként a növény könnyen el is pusztulhat. Csak a cipőnk hegyével... Az ültetéskor tehát szórjuk a morzsalékos földet a gyökerek közé, s közben a kis fácskát mozgassuk, rázogassuk. így érhetjük el, hogy a gyökerek közé minél hézagmentesebben juthasson be a jó minőségű termőföld. Az újabb földborítás, majd az ismételt rázogatás után következhet a tömörítés, vagyis a taposás. Mindig a cipőnk hegyével kell taposni és sohasem sarokkal. A tavasszal végzett telepítés idején nagyon fontos tennivaló az ültetést követő beiszapolás. Készítsünk az oltvány körül földtányért. Ebbe öntsük az iszapoláshoz szükséges vizet. Fánként legalább 2-3 vödör vizet számolhatunk. Természetesen a beiszapolást követően még egy ideig gondoskodni kell az öntözésről. A biztonságos megeredés érdekében erről nem mondhatunk le. Néhány apró különbségben eltér a gyümölcscserjék ültetésének módja. Ha például málnát kívánunk telepíteni, akkor a sarjak elhelyezésének mélységére kell ügyelni. A sekélyen ültetett sarjak ugyanis könnyen kiszáradhatnak, míg a mélyen ültetettek befulladhatnak. Az is fontos, hogy a sarjakat az ültetés után tőben visszavágjuk. Az új sarjak a gyökértörzsből, illetve a gyökerekből törnek elő. A ribiszkét tavasszal és őszszel egyaránt ültethetjük. A tapasztalatok szerint az őszi ültetés jobb eredést mutat. A szaporítóanyagot legalább olyan mélyre ültessük, amilyen helyzetben a faiskolában volt. Ennél jobb, ha az alsó elágazásokat két-három rügy mélységig az ültetőgödörbe süllyesztjük. A földfelszín fölött a vesszőket legalább két-három rügyre metsszük vissza. Megsínyli a szárazságot A köszméte ültetésénél a ribiszkéhez hasonlóan kell eljárni. Fontos azonban, hogy a magas törzsű ültetvényeknél ne kövessük a bokrok esetében ajánlott módszert. Kezeljük a kis fács- kákat, mint a gyümölcsfaszapo- rító-anyagokat. Vagyis a tenniígy végezzük az ültetést valók megegyeznek a gyümölcsfák ültetésekor ismertetett eljárásokkal. A törzses ültetvény több munkát igényel ugyan, mégis érdemes a telepítése mellett dönteni. Hiszen ápolása, növényvédelme, szedése kényelmesebb. Arra azonban figyeljünk, hogy a köszméte a szárazságot, az aszályos tetest nehezen viselik. Ezért csak konténeres szaporítóanyagot szabad elültetni. Arra azonban feltétlenül számítani kell, hogy erőteljes növekedésük miatt egy-egy fő 6-8 négyzetméternyi területet igényel. Nem mindig kell a karó Valamennyi gyümölcsfa és cserje ültetésénél, ha nem volt módunkban a gyökereket pé- pezni, akkor a telepítést követően azonnal öntözzük be. Növényenként 20-30 liter vízzel iszapolhatjuk a talajt. Ügyeljünk arra is, hogy az elültetett fa függőlegesen álljon. Felesleges karó melléhelyezése, az erős, egészséges gyümölcsfának ugyanis nincs szüksége támasztékra. Csak abban az esetben célszerű a karó, ha erős szélnek kitett a terület, vagy valamilyen oknál fogva védeni kell a fát. EGY VEZÉR MELLETT NÉGY OLDALHAJTÁS MÁR ELEGENDŐ Fáink metszése ültetéskor és utána A lerakatból vagy egyéb helyről hozott fákat ajánlatos 24 óráig vízben áztatni. Ezt a műveletet még akkor sem szabad elhagyni, ha éppen frissen érkezett a lerakatba az áru. Tavaszi ültetéskor sokszor még a 24 óra is kevés. Ne sajnáljuk az időt, akár 2-3 napra is beáztathatjuk a száraznak látszó árut. láljuk, akkor a vezért és az oldalvesszőket az erősségüktől függően 1/3—1/2-re visszavágjuk, míg a tavaszi ültetésűeket 1/3-ra. A vezér visszavágásakor Magas (a), jó (b), mély (c) metszés A gyökerek beáztatása után kerül sor azok megmetszésére. Igyekezzünk minden ép gyökeret teljes hosszában meghagyni, csak a gyökérvégeket metsszük vissza úgy, hogy eleven és ép legyen a visszamaradó gyökér vége. Természetesen a törött vagy a nagyon lehorzsolt gyökereket se hagyjuk meg. Mielőtt a fákat elültetnénk, készítsünk agyagos pépet, amelybe fertőtlenítőszerként 10 literes vederhez számítva 10 g Basudint és ugyanannyi TMTD 50 gombaölőszert adjunk. Metszés után az ilyen arányban készített pépbe mártsuk be jól a fák gyökereit: Ez a bevonat egyrészt megvédi a fákat attól, hogy az elültetésig kiszáradjanak, másrészt a fertőtlenítőszerek együttes hatására a gyökereket a kártevő rovarok és a gombák nem támadják meg. Arányos fákat válasszunk Ha módunkban van a lerakat- ban a vételre ajánlott fák között válogatni, a fajtamegbízhatóságot szem előtt tartva azokat vegyük meg, amelyeknek a gyökerük jó nagy, nem sérült, nem féloldalas, hanem arányos. Az ne aggasszon bennünket, ha a törzse kissé vékony, és nem koronás, csak egészséges és sérülésmentes legyen. Az így leírt oltvány gondos ültetés mellett jól megered és gyors növekedésű lesz. Ültetéshez jobb az előre kiásott, és megfelelő trágyázással ellátott, s úgy visszatemetett gödör, de ennek híjával szükségből, de csak ősszel, a frissen kiásott gödörbe is ültethetünk. Megfelelő vágásszög Ültetés előtt csak a gyökereket metsszük meg, a fák első alakító metszésére - akár őszi, akár tavaszi volt az ültetés - tavasszal az ültetések befejezése után kerül sor. Ha koronás fácskát ültetünk, annak az alakítása a következő: az őszi ültetéskor először megnézzük, hogy nem fagytak-e vissza a vesszők, s ha egészségesnek tafigyelembe kell venni a koronába metszés helyét. Az új metszést az ellenkező oldalra tegyük. A metszéseknél vigyázzunk arra, hogy a metszlap se túl mélyen, se túl magasan ne legyen, és találjuk meg azt a megfelelő vágásszöget, amely mellett a metszlap majd a legkönnyebben beforrad. Gondos faalakítás Ha egyéves oltványt kaptunk a faiskolából, és abból sövényt vagy alacsony törzsű fát kívánunk nevelni, akkor azokat a kívánt magasságban 60 cm körül visszavágjuk. Itt is figyelemmel kell lenni a faiskolai csapvágás irányára, és az ellenkező oldalon végezzük el a koronába metszést. A második és a harmadik évben célunknak megfelelően alakítsuk ki a fák koronáját. Jó tanács: mindig figyelemmel kell lenni, hogy a fa az előző évben mennyit fejlődött, és aszerint kell rajta alakítanunk. Általában egy vezér mellett négy oldalhajtás már elegendő, ha sok van belőlük, arányosan elosztva a legjobb irányú és erősségű hajtásokat hagyjuk meg, s a többit tőből eltávolítjuk. A törzsön végzett lemetszé- sekkor ügyeljünk arra, nehogy túl mély vagy túl magas legyen a sebhely. Arra gondoljunk, hogy a törzsön ejtett sebhelyek minél könnyebben és tökéletesebben be tudjanak forrni. A második évben a vezért és az oldalhajtásokat, illetve a vesszőket, ha jó volt a növekedésük, úgy 2/3-ra hagyjuk, ha gyenge volt, csak 1/2-re. A szabály az, minél erősebb a visszavágás, annál erősebben fog az új hajtás növekedni. A kisméretű visszavágásnak kisebb méretű hajtás a következménye. A harmadik évben ugyanúgy alakítjuk tovább a fánkat, mind eddig. A közben kialakuló termőrészeket hagyjuk meg. Ezeken fognak a virágok, majd később a termések jönni. Aki sövénygyümölcsöst szeretne nevelni (az alma és a körte különösen alkalmas e célra) az a felesleges oldalvesz- szőket metssze le a törzsről. Ha hiányosak a sorirányos vesz- szők, átfordítással és kikötéssel kell azokon változtatni. Kehely alakú korona A termőkaros orsóknál körkörösen kell a vesszőket lekötözni, és csak akkor kell közülük valamit kivágni, ha nagyon sűrűre nőttek. Az őszibarack suhángot tavasszal 40-50 cm magasan koronába metsszük. Ennél a gyümölcsfánál nem nevelünk vezért, hanem 4-5 oldalággal igyekszünk a kehely alakú koronát kinevelni. Nőtt az ország vetőmagterülete A vetőmagterület arányának kismérvű növekedését, illetve a 80 millió dollár értékű vetőmagexportot kedvező jelként értékelték az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet harkányi értekezletén. A vető- megtermesztés 160 ezer hektárnyira növelt területe már megközelíti a szakemberek által megfelelőnek ítélt 200 ezer hektárt, amely már elegendő az ország vetőmagszükségletének megtermelésére. A fajták mennyiségi listáját továbbra is a gabona és a kukorica vezeti. A borsó, a szója, valamint a herefélék és a füvek vetőmagjainak termesztését az alacsony jövedelmezőség hátráltatja; e helyzeten kormányzati beavatkozás segíthetne. Fontos a permetezés - Az élősdiek elleni tavaszi permetezés döntően befolyásolhatja a termést. archív felvétel
